Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-07 / 81. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2009. április 7., kedd 13. évfolyam 4. szám A repcénél tavasszal is fontos a védekezés A kiritkult állományban a gyomfertőzés fokozódik 18. oldal Hatékony tavaszi gyomirtás a gabonatáblákban A hatóanyag kiválasztásához szükséges a területre jellemző gyomflóra ismerete 19. oldal Új támogatások az állattartóknak A vidékfejlesztési tervben konkrét tervezetekre is kérhető támogatás /j(& 20. oldal A vidékfejlesztési terv keretében egy-egy tervezetre maximálisan 200 ezer euró lesz igényelhető Intenzív támogatás a szőlőre is (Illusztrációs felvétel) Már most bejelenthetők az igények Farmról történő eladás Az unióba való belépésünkkor nyilvántartásba vett 22 ezer hektár szőlőterületből napjainkban az ültetvényeknek alig több mint a fele, csupán 12 800 hektár a termő. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ S noha az utóbbi években a hazai borászati ágazatban végbement szerkezeti változások nyomán a nálunk évente kitermelt 430 ezer hektoliter bor 90 százaléka már nem asztali, hanem a magasabb minőségi kategóriába sorolható, az alacsony hazai fogyasztás 60 százalékát még mindig külföldi behozatalból fedezik. Ezért is időszerű a hazai szőlőtermelés és borágazat fejlesztésének fokozottabb mértékű támogatása, amelynek elemeiről nemrégiben a Bazin melletti Viliimén tartottak szakmai konferenciát a földművelésügyi minisztérium szervezésében. Stanislav Becík miniszter megnyitóbeszéde után Ľubomír Vitek, a Szlovákiai Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke az ágazat piaci helyzetét és esélyeit elemezte. Marek Kodada, a szakminisztérium illetékese az agrártámogatások rendszerében tervezett változtatásokról tartott részletes tájékoztatót, ennek keretében a fő hangsúlyt elsősorban a szőlőtermesztésbe irányuló meglévő és új támogatásokra helyezte. Az igényelhető támogatási tételek közül ismeretes, hogy a közveden kifizetések keretében a termőföld után járó támogatások szintje 2009-ben 121 eu- róra növekedett. A szántóföldi növények termesztése utáni kifizetések körében komoly változás történt, a kiegészítő kifizetés az összes szántóföldi növényre igényelhető lesz, vagyis a szőlőtermelésre, a gyümölcs- és zöldségtermesztésre is. Az idevonatkozó támogatás mértéke 31,45 euró hektáronként. A szőlőtermelők, illetve a speciális növénytermesztők további kiegészítő támogatásra is számíthatnak, nevezetesen a KMEMI (ÚKSÚP) által kifizetésre kerülő hektáronként 62 euró kiegészítő támogatásra, amelyet szerződéses alapon az intézet által vezetett nyilvántartási adatok nyújtásáért számlázás fejében kapnak majd az érintettek. Komoly változások várhatók az eddig érvényben levő termésbiztosítási támogatásokban. Az állami segítségnyújtás keretében eddig működtetett rendszer egyes elemei teljesen megszűnnek. Amint azt Marek Kodada elmondta, a 2008-as természeti csapások következtében keletkezett károkat még állami segítséggel a jóváhagyott és bejelentett módon rendezni fogják, de a 2009-es rendszerből már hiányozni fog a természeti csapások miatti terméskiesések közvetlen kárrendezése. Ehelyett az állami segítségnyújtás keretében a szerződéses alapon működő termésbiztosítások díjait 50 százalékban fogják támogatni. Ez a nyugati országokban már régóta elfogadott és működő elv, amelynek alapján a kárrendezést ezután a biztosítók végzik. Állami segítségnyújtás formájában továbbra is támogatást folyósítanak a szakkiállításokon való részvételhez, valamint az öntözőrendszerek működtetéséhez. A vidékfejlesztési támogatások rendszerében tervezett változtatások keretében a vidékfejlesztési terv egyes intézkedési tengelyeiben is módosítások lesznek. Az első tengelyben a farmok modernizálására vonatkozó támogatási tételek közül egy-egy tervezetre maximálisan 200 ezer euró lesz igényelhető. A támogatásokat munkahelyteremtési programokra, új szőlőültetvények telepítésére, a szőlőtermés betakarításának gépesítését segítő beruházásokra és öntözésre, valamint fagyvédelem elleni berendezésekre lehet majd igényelni. Egy-egy új létrehozott munkahelyre 6638 euró támogatást nyújtanak. A farmról történő eladásokat segítő tervezetekre maximálisan 100 ezer euró támogatás lesz folyósítható. Ágazati felhívás keretében meghirdetett programok révén nemcsak a szőlőtermesztők, hanem a zöldség-, gyümölcs- és gyógynövénytermesztők is külön támogatásra számíthatnak, ha ezekben az ágazatokban megtartják a jelenlegi termőterületeket, vagy tovább növelik azt. Szabadföldi termesztésben hektáronként 1500 euró, intenzív fóliás vagy üvegházi termesztésben hektáronként 5 ezer euró támogatás lesz igényelhető. Természetesen a helyes mezőgazdasági gyakorlat feltételeit és a kölcsönös megfelelés elveit betartva legalább 3-5 évig fenn kell tartani a támogatott tevékenységet. Marek Kodada arra is felhívta a figyelmet, hogy a termőterület növelésére vonatkozó igényeket a nemzeti szőlőtelepítési jogok keretében tudják majd érvényesíteni. A kedvezőtlen adottságú területekre folyósítandó támogatások összege az adottságoktól függően hektáronként 29,41 eurótól 149,07 euróig terjed. A vidékfejlesztési terv 2. tengelyében az agroenvironmentális intézkedésekre jutó támogatásokat az integrált termesztésre, illetve az ökológiai termesztési módszerek alkalmazására igényelhetik a szőlőtermesztők. Az integrált termesztési rendszerben művelt szőlőültetvényekre termőképes ültetvény esetében 628,83 euró folyósítható. Új javaslat a rendszerben, hogy a fiatal, még nem termőképes ültetvényekre is - amelyeket ebbe a rendszerbe sorolták - igényelhető lesz a támogatás hektáronként 366,10 euró értékben. Az integrált termesztési rendszerben eddig 4593 hektárt művelnek, az elkövetkező időszakban további 3 ezer hektár bővítéssel lehet számolni. A hangsúlyozottan környezetbarát ökológiai termesztés nálunk egyelőre nem terjed el, pedig erre a termesztési módra az átállási időszak alatt (konverzió) hektáronként 900 euró, konverzió utáni időszakban 671,15 euró igényelhető. A szőlőültetvények erózió elleni védelmére 72,53- 103,83 euró között lesz a támogatás. A borpiac közös szervezésére folyósított támogatás keretében a harmadik országok piacaira irányuló propagációra, a szőlőültetvények átalakítására és konverziójára igényelhetők források, ebben a fajtaváltoztatás, a tőszám változtatása, az utántelepítés, az ültetvény áthelyezése és a kivágás költségeit fogják finanszírozol SZÓ-HÍR Erdővédelem, a tokaji borvidék sorsa és a farmról történő eladás lehetőségei szerepeltek a földművelésügyi minisztérium legutóbb sajtóértekezletének témái között, amelyen megtudhattuk, hogy a tárcavezetés a veszélyeztetett erdőterületek védelme érdekében közös fellépési tervet dolgozott ki a környezetvédelmi minisztériummal együttműködve, amelyben az említett problémakör megoldását kifejezetten szakemberekre bízzák. Elsősorban a pár évvel ezelőtt a Tátrában dúló rendkívüli szélvihar okozta erdőkárok felszámolása okoz gondot. A fapiacon bekövetkezett pangás és áresés miatt jelenleg a fakitermelés másutt is ráfizetéses, a csőd megelőzése érdekében a miniszter 100 millió eurós visszatérítendő támogatáscsomagot szeretne igényelni a kormánytól, hogy az erdőgazdálkodásban levő gondokat legalább a szintentartás és a munkahelyek védelme miatt kezelni tudják. A Tokaj-hegyaljai borvidék sorsát illetően a szlovák és a magyar fél között fennálló vitás kérdések megoldásában Stanislav Becík felvázolta a megnyitott kérdéskör rendezésének további lehetséges útjait, amelyet a két fél legutóbbi brüsszeli tanácskozásán terjesztett a magyar tárgyalóbizottság elé. A szlovák fél ugyanis elfogadhatatlannak tartja a számára jelenleg elismert 556,2 hektárt, és legalább a korbeli dokumentuA kormány már jóváhagyta és a parlament elé terjesztette a szőlészeti és borászati törvény új változatát. Ebben elsősorban a szőlőtelepítési és kivágási jogok terén teremt új helyzetet. Szőlőt csak a meglévő telepítési jogok alapján, és a fajtajegyzékben engedélyezett fajtákból lehet kiültetni, ez a rendelkezés azonban csak 2015 decemberének végéig lesz érvényben. Új a javaslatban, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidéket kivéve meg-szűnik a szőlőültetvények kivágásának védelme - ezt azonban össze kell hangolni az érvényben levő kivágási programmal. Áz új uniós borászati törvényre reagálva a törvény a meglévő borvidékek mellett bevezeti a szlovákiai borvidék elnevezést is. A szőlőültetvények nyilvántartásában új rendelkezés lehetővé teszi a szőlőültetvény nyilvántartásának megszüntetését, ha az 1 ezer négyzetméternél kisebb és nem piaci értékesítésre termelő ültetvényre vonatkozik, illetve ha a nyilvántartásba vételt előzőleg nem a szőlő tulajdonosa kezdeményezte. A törvénymódosítás meghatározza az eredetmegjelölés és a földrajzi elnevezés megjelölésének szabályait, az ide sorolt mokban nyilvántartott 908 hektár elismerését követeli. A felvázolt forgatókönyv szerint a magyar és a szlovák fél vagy megegyezik a Tokaj-hegyaljai borvidék elnevezés közös használatának kérdésében, vagy az európai bíróság elé viszi az ügyet, illetve két különálló borvidék külön megnevezéssel működik tovább a jövőben. Az új agrártámogatási rendszer keretében bejelentett farmról történő eladás a hazai friss termékek értékesítését hivatott segítem. A minisztert meglepte az áruházi láncok heves ellenérzése a tervezett rendelkezéssel szemben, miközben csak arról van szó, hogy a termelők számára lehetővé kívánják tenni, hogy a háztáji gazdaságokban megtermelt feleslegüket a helyi piacokon saját maguk értékesíthessék, s ehhez támogatást is nyújt a tárca. A támogatási felhívások júliusra várhatók, jelenleg a tárcavezetés a beterjesztett szabályok unió általi jóváhagyására vár, amelyet az elképzelések szerint április végére meg kellene kapnia. Amint az Mária Kantíko- vá, a minisztérium ületékese elmondta az érdeklődők már most bejelenthetik igényeiket a háztáji termékek eladására, az illetékesek ugyanis minden egyes kérvényt egyénileg kell, hogy elbíráljanak. Aki teljesíteni tudja a módosított feltételeket, annál feltehetően nem lesz akadálya az engedély kiadásának, hogy tej- és hústermékeit (sertés, baromfi stb.) saját maga, tikár saját üzletében értékesíthesse. (sz) borok minősítési feltételeit. Úgyszintén szabályozza az egyes minőségi borok elnevezésének változatait, az eredetvédelem kér- vényezésének és alkalmazásának szabályait, a nevek alkalmazási lehetőségeit. A törvénytervezet rendelkezik a szőlőtermelők és borászok elismert termelői szervezetének működési feltételeiről is, többek között ilyen szervezetet legalább 5 tag hozhat létre, az értékesített termékmennyiség 70 százalékát pedig a termelői szervezet által kell forgalmazni. A borok jelölésében kötelező és nem kötelező adatok feltüntetésére ad lehetőséget. A kötelező adatok között a már meglévő rendelkezések mellett csupán az új minőségi besorolás szerinti megjelölést teszi törvényerejűvé. A törvényjavaslat érvénybe lépésének tervezett időpontja augusztus elseje, a jogszabályt egy végrehajtási rendelettel kívánják kiegészíteni, amely többek között meghatározza majd a telepítési jogok odaítélésének módját, a borvidékek további felosztását, a szőlőültetvények nyilvántartásának vezetését, a kötelező jelentések tartalmát, a melléktermékek felhasználásának módozatait. (sz) Új szabályok a szőlőtermelésben és a borászatban Szlovákia is borvidék lesz ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ (Illusztrációs felvétel)
