Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-27 / 72. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJSZÓ 2009. MÁRCIUS 27. Vélemény És háttér 7- Igaz, hogy dúl a világgazdasági válság, az adóbevallásodat mégis elküldhetnéd postán. (Peter Gossányi rajza A világgazdaság feltőkésítését elsősorban az IMF-nek kell végrehajtani Soros szerint a londoni G20 csúcs vízválasztó lesz TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A Népszabadság értesülése szerint négypontos intézkedéstervet készítettek a következő kabinetnek, amely ötszázalékos recesszióval számol, valamint még egyszer ennyi kiadáscsökkentéssel és strukturális reformokkal. A napilap MSZP-elnökségi forrásokra hivatkozva arról ír, elképzelhető, hogyhaatárgya- lások az SZDSZ-szel nem vezérnek eredményre, a szocialisták a szabad demokraták nélkül is készek „nekivágni” a bizalmatlansági indítványnak. Miután ugyanis a költségvetés végszavazásánál kiderült, hogyazMSZPafüggedenekkel is képes (törékeny) többséget szerezni, Glatz Ferencjelölését például megkísérelnék a liberálisok nélkül is keresztülvinni. A napüap cikke szerint a kormány műhelyeiben dolgoznak azon a csomagon, amelyet a következő kabinet számára hagynak hátra. A Nép- szabadság úgy tudja, ebben 3-3,5 százalékos visszaesés helyett 5 százalékos recessziót becsülnek. A takarékosság első körben az államigazgatást érintheti. Nagy a valószínűsége például annak, hogy bevezetik a közigazgatásban is a négynapos munkahetet - pontosabban ezt ajánlják a következő kormányzatnak. A négypontos csomagban kiemelt helyen szerepel az országkockázat csökkentése a devizahite- lekforintra váltásával. Azt nem tudni, hol tartanak az ezzel kapcsolatos tárgyalások a bankvezetőkkel. Az országkockázat csökkentéséhez járulhat hozzá az államadósság csökkentése is. A csomag harmadik oszlopa a gazdaságélénkítő lépéseket tartalmazó intézkedéshalmaz: ebben az szerepel, hogy a fejlesztések, uniós programok megvalósításába minél több hazai céget vonjanak be. A negyedik pont a strukturális lehetőségeket nyitja tágabbra. A nyugdíj-, az adó-, a járulékrendszer átalakításának megkezdése után a felsőoktatási és az egészség- ügyi rendszer változtatásáról sem szabadna megfeledkezni - újaaNépszabadság. (mti) MAGYAR NEMZET A bankoknak kellene kifizetni a régi, alacsonyabb és a jelenlegi magasabb törlesz- tórészletek különbözetének a felét a Devizahitel-különbözet Károsultjainak Egyesülete szerint - ismerteti a Magyar Nemzet. Az egyesület azt állítja, hogy hárommillió ember került nehéz helyzetbe a devizahitelek törlesztórészleteinek megemelkedése miatt. A rivü szervezet szerdán nyújtotta át petícióját a Magyar Bankszövetség elnökének, amelyben azt kéri, hogy a bankok vállalják át a megdrágult törlesztórészletek egy részét - ismerteti a napüap. Az egyesület szerint a tartha- tadan helyzetért nem csupán az ügyfelek a felelősek, a hitelek drágulásában a bankok is szerep>et játszottak. Az egyesü- letvezetőiközölték, apetícióra egy-másfél hétig várnak választ, ha addig nem érkezik számukra elfogadható ajánlat, akkor az utcákon folytatják a tiltakozást. Papp Klára, a szervezet főtitkára szerint egy országos demonstrációban akár több százezer ember is részt vehet, (mti) Soros György amerikai üzletember úgy véli, a globális piacok szempontjából vízválasztó lesz az április 2-i londoni G20 csúcs. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ „Hacsak nem születnek gyakorlati intézkedések a globális pénzügyi rendszer perifériáján levő országok támogatására, a piacok újabb visszaesést szenvednek el” - figyelmeztetett, s megjegyezte, hogy ugyanez történt február 10-én, amikor az amerikai kormány nem tudott gyakorlati lép»éseket tenni az Egyesült Államok bankrendszerének újratőkésítésére. Hangsúlyozta: közös nevezőre kell jutni, meg kell védeni a periféria gazdaságait a pénzügyi csapástól, amelynek kiváltásához semmi közük. A befektetési szakember a kongresszus külügyi bizottságának meghallgatásán kijelentette: Barack Obama amerikai elnök sikeressé tehetné a G20 találkozót, MT1-1SMERTETÉS A Zeitungszeugen német hetilap továbbra is megjelentethet mellékletként utánnyomásban egykori náci hecclapokat - így döntött egy müncheni bíróság. A bajor tartományi kormányzat januárban lefoglaltatta a londoni Albertas Limited kiadó által kiadott Zeitungszeiten második számát azzal az indoklással, hogy a mellékletként közölt utánnyomott náci hecclap kiemelhető a folyóiratból, és ellenőrizetlenül teijeszthetó újnáci körökben. A müncheni pénzügyminisztérium, amely Bajorország nevében a szerzői jogokat gyakorolja, a szerzői jogra való hivatkozással próbálta elérni az üyen utánnyomatok készítésének betiltását. A bírósági döntés indoklása szerint azonban az 1938 végéig megjelent náci lapok utánnyomása nem sért ha olyan megoldást javasolna, hogy a kelet-európai és afrikai fejlődő országok nagyobb összeget kölcsönözhessenek a Nemzetközivalutaalaptól (IMF). Megítélése szerint a világ- gazdaság feltőkésítésének sürgős feladatát elsősorban az IMF-nek kell végrehajtani; akármennyire tökéleden is és sokan bírálják, ez az egyeden rendelkezésre álló intézmény. Rámutatott, a londoni találkozón várhatóan megduplázzák az IMF pénzállományát, de ez nem nyújt rendszerszintű megoldást a fejlődő világ számára. Úgy vélte, üyen megoldást kínálhatna az IMF 1969-ben létrehozott úgynevezett különleges lehívási joga (SDR, a pénzintézet elszámolási egysége), amely szerinte nemzetközi tartalékvalutaként működhetne. Elképzelése szerint az IMF tartalékának egyszeri növelésén túl, évente jelentős SDR-t kellene kibocsátani, mondjuk 250 milliárd dollár értékben, amíg a recesszió tart. Soros szerint a G20 csúcson szerzői jogokat, mivel e jogok hetven év után érvényüket vesztik. Egyelőre tilos azonban azon újságok utánnyomása, amelyek 1939. január elseje után jelentek meg. A bajor pénzügyminisztérium jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel, és jogorvoslatot kér. A Zeitungszeugen angol kiadójának feje, Peter McGee történész viszont elégedetten nyilatkozott az ítélethirdetés után, és kifejezte reményét, hogy mégis közölhet majd utánnyomásban 1939-es és azutáni lapszámokat is. A kiadó ügyvédje szerint ennek is lehetne jogalapja, hiszen egy német törvény megengedi bármilyen idézetek szabad közlését tudományos publikációkban. így bizonyos körülmények között egy egész újság utánnyomása is felfogható idézetként. Tegnap jelent meg a hetilap 11. száma, de abban nem volt már nem lehet egyetértésre jutni az SDR kibocsátásról, ám ha személyesen Obama elnök javasolná, akkor ez élénkítené a piacokat, miáltal a találkozó jelentős siker volna. A befektető figyelmeztetett: ha az Egyesült Államok nem lesz képes a várakozásoknak megfelelően megoldást találni a globális krízisre, akkor megszűnik domináns pénzügyi hatalom lenni. S ha a globális pénzügyi rendszer szétesik, valószínűleg Kína tör az élre. A 78 éves magyar származású befektető azon kevés üzletember közé tartozik, akik előre jelezték a nemzetközi hitelválságot. Mint elmondta, a válságot előrelátva jobban fel tudta készíteni Quantum nevű befektetési alapját a vihar átvészelésére. Soros azon néhány tucatnyi Wall Street-i üzletember egyike, akik a hitelválság, a tavalyi nagy veszteségek közepette is jelentős profitra tettek szert. Soros tavaly 1,1 milliárd dollár jövedelmet szerzett, őt csak hárman előzték meg a sorban. mellékletként egyetlen náci lap utánnyomása sem. McGee azt nevezte a Zeitungszeugen céljának, hogy „az olvasók történelmileg megalapozott képet nyeljenek a német média 1933 és 1945 közötti állapotáról a II. vüágháború kitörésének 70. évfordulója kapcsán”. Szavai szerint a korabeli lapok utánnyomásával közvetlenebbül lehet érzékeltetni az olvasókkal az akkori mindennapi életet, mint a korszakról írt tankönyvekkel. Már a Zeitungszeugen első számának 2009. január 9-i megjelenése is nagy nyilvános vitákat kavart, és pereskedést váltott ki. A második számban korabeli polgári és szociáldemokrata lapok mellett megjelent mellékletként a Völkischer Beobachter (a náci párt egykori lapja) egy számának, valamint egy náci propagandaplakátnak az utánnyomása is. Egy német hetilap megjelentethet utánnyomásban volt náci hecclapokat Történelmi lecke olvasóknak KOMMENTÁR Elnöki roncsprémium MOLNÁR IVÁN Az elnökválasztás második fordulója előtti kampányban Ivan Gašparovič olyan stratégiát választott, amilyet mindannyian elvártunk tőle. Mivel az elnöki székben eltöltött öt év alatt csak kevés pozitív tettet tudott felmutatni, most mások tollaival ékeskedik. E heti kampányakciói azonban nem voltak teljesen értelmetlenek. Gašparovič ezeken keresztül próbált üzenni a választóinak, mire is számíthatnak, ha újabb öt évre hagyják havi 9709 euróért bóbiskolni az elnöki székben. E héten elsőként Ľubomír Vážny közlekedési minisztert rángatta be az elnöki palotába, hogy közösen kürtölhessék vüággá: a minisztérium aláírta a szerződést a Nyitra és Besztercebánya közötti gyorsforgalmi út egyes szakaszait építő céggel. A mintegy 53 kilométernyi útszakasz kiépítése és működtetése 1,5 milliárd euró- jába fog kerülni a konzorciumnak, amiért az állam az elkövetkező 30 évben ennek több mint a dupláját, összesen 3,4 milliárd eurót fizet a cégnek. Gašparovič hétfőn ezzel a projekttel büszkélkedett, bátran üzenve a választóknak: teljes mértékben támogatja a Fico- kormányt az adófizetők pénzének az elherdálásában. Az elnök a Vážnyval tartott sajtótájékoztatón ráadásul nem állta meg, hogy ne sírja vissza azokat az időket, amikor még Mečiarral együtt terrorizálták az országot, azt állítva, hogy ha 1998 után is olyan ütemben épültek volna az autópályák, mint az ő regnálásuk allatt, most már „sztrádán utazhatnánk Ukrajnába”. Gašparovičnak ebben igaza van. Ha ők maradtak volna hatalmon, valóban sztrádán utazhattunk volna Ukrajnába, de csak oda, mert az Európai Unióba egész biztosan nem kerültünk volna be. A hét másik „nagy” eseménye Gašparovič számára a Nyitra folyó elterelése volt, amihez az elnöknek ugyan szintén semmi köze, ám gumicsizmában és vödörrel a kezében elég esedennek tűnt ahhoz, hogy néhány választó szíve megessen rajta. A folyószabályozásra azért volt szükség, hogy egy magánkézben levő bányavállalat ki tudja termelni a folyómeder alatti barnaszenet. Mindez 36,513 millió euróba került, aminek a harmadát az állam fizette ki. A pénzszórás mellett a másik üzenet a választóknak, hogy Gašparovič örömmel támogat minden olyan veszteséges ágazatot, amely visszafordíthatadan károkat okoz a természetben. Az elnök tegnap estére Ľubomír Jahnátek gazdasági minisztert hívatta magához, hogy a kormány által bevezett roncsprémium sikerével büszkélkedhessen. Azzal a roncsprémiummal, amely az adófizetők 33 millió eurójába került, és amely - amellett, hogy tovább mélyítheti a gazdasági válságot - csak a külfödi autógyártóknak és a szlovákiai autókereskedóknekjó. Gašparovič azonban régi motoros, így neki ez nem okoz gondot. Sőt, még büszke is rá. Mit tehetünk mi, egyszerű adófizetők annak érdekében, hogy Szlovákia elnöke az elkövetkező öt évben ne egy olyan erkölcsi és politikai hulla legyen, aki tapsol az adófizetők pénzének az elherdálásához, a durva környezetszennyezéshez és a baloldali ficamokban rángatózó kormány megalomániás terveihez? Javaslom, hogy a roncsprémiumot terjesszük ki Szlovákia elnökére is. Azok a választók, altik az öt éve posztján lévő, morálisan elhasználódott elnöküket újra cserélik, garantáltan többet nyernek, mint ha az autójukkal tennék ugyanezt. JEGYZET Egy csepp tisztaság JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Barátaimmal Kassán sétálunk a Fő utcán. Mindenütt ragyogó tisztaság. Bár sokan szidják Rudolf Schustert, hogy főpol- gármesteresége idején adósságokba verte Kassát, mégis, az általa is kikupáit Fő utca a régi polgári időket idézi. Amikor II. János Pál erre járt, tiszteletére még a házak homlokzatát is kicsinosították, s az évekig elhanyagoltan álló, omlásnak indult Állami Színház épületét is tatarozták. A rossznyelvek szerint, ha a pápa elkerülte volna a várost, már a patinás színház épülete is összedőlt volna. A kellemes meglepetést másnap reggel hatalmas csalódás váltotta fel, amikor kikászálódva az ipari szakközépiskola kollégiumi ágyából, kinézvén az ablakon, megláttam a hatalmas szemétkupacot, ami az egyetemi kollégiumi negyed épületeit övezte. Volt, aki épp abban a pillanatban dobta lti a szemetet az ablakon. S ekkor jutott eszembe egyjó tízéves emlékem, amikor Kárpátalján jártam. Tudjuk, hogy a szegénység arrafelé jóval nagyobb, mint tájainkon, mégis elképedve láttam, hogy az ottani magyarok milyen gyorsan idomultak a helyi viszonyokhoz. Az egyik barátomnál egy kis faluban vertünk tanyát, s onnan rándultunk ki, hogy gyönyörködjünk a tájban. A kapu előtt tehéncsorda vonult el, s meglepődve láttam, hogy a háziak nemes egyszerűséggel átugrották a frissen oda- pottyantott tehénlepényt. Nai- vul megkérdeztem, miért nem söprik el. Mert holnap úgyis erre jönnek - hangzott a velős felelet. Mondanom sem kell, hogy amikor másnap Beregszászon jártam, s az egyik patinás épület oldalából akácfák nőttek az ég felé, míg a helyi lap szerkesztőségében magabiztosan szaladgáltak az egerek, már nem mertem érdeklődni. A főbenjáró bűnt mégis akkor követtem el, amikor hazatérve egy írásomban balta és macska után kiáltottam. Kárpátaljai barátaim hetekig ignoráltak, s még a köszönésemet sem fogadták. Most is mondom, nem elég papíron bekerülni az EU- ba, kell hozzá némi mentalitásváltozás is. Kis falunkban az ösztönző munkán levők dolga nagyrészt abból áll, hogy összetakaríiják az előző napi szemetet. Bár már évek óta az európai közösség tagjai vagyunk, eddig még nem maradtak munka nélkül.
