Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-04 / 52. szám, szerda
6 Gazdaság És fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 4. www.ujszo.com Az OECD szerint több főiskolásra lenne szükségünk Még nagy a lemaradásunk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Pozsony. Szlovákiában tavaly is nőtt az egy főre jutó bruttó hazai össztermék, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfejlettebb országaihoz képest azonban továbbra is hatalmas a lemaradásunk- derül ki az OECD tegnap közzétett fejlesztési jelentéséből. A legfejlettebb országokat tömörítő OECD globális szervezet, melynek célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában. A szervezet legnagyobb hátrányunknak a munkaerő rossz kihasználását és az alacsony munkatermelékenységet tekinti. Szlovákia az OECD szerint ezen a főiskolai hallgatók számának a növelésével és a konkurenciaképes vállalkozói környezet kialakítását gátló bürokratikus akadályok felszámolásával segíthetne. A felzárkózáshoz azonban szükség lesz a munkaerő mobilitásának a növelésére, és olyan jogszabályok meghozatalára, ami a munkanélkülieket mihamarabbi munkavállalásra ösztönözné. A jelentés szerint a főiskolások száma az elmúlt években ugyan nőtt, továbbra is lemaradunk azonban az OECD legfejlettebb országaihoz képest. Hogy behozzuk a lemaradásunkat, az államnak rövidebb - két-három éves - tanulmányi programokkal kellene attraktívabbá tennie a főiskolai tanulmányokat, és el kellene gondolkodnia a tandíj bevezetéséről is. A konkurens piaci környezet javítása érdekében további liberalizálásra lenne szükség az energia- szektorban, az államigazgatási reform keretében pedig a vállalkozók adminisztratív költségeit kellene csökkenteni. A munkaerő mobilitását bérlakások építésével és a lakbérek liberalizálásával segítené elő az OECD, (s, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Iráni-orosz olajtőzsde lesz? Szentpétervár. Iráni-orosz olajtőzsde felállítására, az iráni kőolaj egy részének a szentpétervári árutőzsdén keresztül történő értékesítésére tett javaslatot Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter. A tőzsde létrehozásától kedvezőbb olajértékesítési feltételeket remélnek. Smatko közölte, hogy a teheráni megbeszéléseken szó volt arról, hogy a kőolaj jelenlegi ára nem tesz lehetővé hosszú távú befektetéseket az ágazatban. Golam Hoszein Nozari iráni olajügyi miniszter azt mondta, átfogó tárgyalásokat folytattak az energiaszektorban történő együttműködésről. Tegnap 10%-kal esett az olaj ára, miután a rossz makrogazdasági adatok a mélybe lökték a részvényárfolyamokat. Az USA-ban irányadó WTI olaj ára 4,61 dollárral hordónként (159 liter) 40,15 dollárra, a londoni Brenté 4,14 dollárral 42,21 dollárra csökkent. Ismét szükség lehet a fő exportőröket tömörítő OPEC kitermelési kvótájának csökkentésére. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8957 Lengyel zloty 4,7350 Cseh korona 27,961 Magyar forint 306,84 Bolgár leva 1,9558 Román lei 4,2990 Japán jen 123,64 Svájci frank 1,4826 Kanadai dollár 1,6219 USA-dollár 1,2615 VÉTEL ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,30-1,22 28,74-27,06 321,29-293,61 OTP Bank 1,30-1,23 28,74-27,10 315,88-297,67 Postabank 1,30-1,21 28,87-26,92Szí. Takarékpénztár 1,30-1,22 28,64-27,05 321,39-293,71 Tatra banka 1,29-1,23 28,63-27,18 319,94-295,62 Dexia banka 1,29-1,23 28,69-27,23 314,82-298,86 Általános Hitelbank 1,29-1,23 28,71-27,12 321,29-293,61 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Szlovákiában a vevők elsősorban a termékek árát nézik, ritkábban az áru összetételét vagy a mennyiségét Egyre több a trükkös áremelés Pozsony. A gazdasági válság már az üzletekben is érezteti a hatását. A vásárlók a korábbiaknál sokkal jobban odafigyelnek arra, mit is engedhetnek meg maguknak, a gyártók és az üzletek ezért a legkülönfélébb trükköket vetik be annak érdekében, hogy ne kelljen árat emelniük. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A válság miatti keresletcsökkenés az élelmiszer-ipari vállalatoknak jelenti a legnagyobb érvágást. A sertéshús- és tejágazat mellett egyéb ágazatokból is jelezték már, hogy veszélyben a vállalkozásuk - állítja Dušan Janíček, a Vállalkozói és Munkáltatói Szövetség elnöke. Szerinte az élelmiszeripari cégek az összes európai uniós országban problémákkal küzdenek, a válság azonban súlyosabban érinti régiónk vállalkozóit. Ennek az okát a nagykereskedelemben látja. ,A régebbi uniós tagországokban a hazai üzletláncok dominálnak, amelyek otthoni környezetben nem engedhetik meg maguknak, hogy az általuk kínált élelmiszeripari termékek nagy részét külföldről szerezzék be. Szlovákiában fordított a helyzet” - vallja Janíček. Nagy üzletláncaink rengeteg olyan zöldség- és gyümölcsfélét, húsipari terméket hoznak be az országba, amit itthoni forrásokból is beszerezhetnének. Mindez meglátszik az agNem változott a súlya? Azonos ár mellett a súly csökkentésével, a csomagolás módosításával vagy az összetevők megváltoztatásával is trük- köznek a gyártók. (Jón Kroslák felvétele) rárágazat külkereskedelmi mutatóin is, amelyek tavaly történelmi rekordokat döntögettek. Ezek szerint a múlt év első tizenegy hónapjában 863 millió euróval (26 milliárd Sk) több agrár- és élelmi- szeripari terméket hoztak be az országba, mint amennyit Szlovákiából exportáltak. A nagy üzletláncok ráadásul egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a szlovákiai beszállítóikra. Mindezt figyelembe véve, nem csoda, ha a gyártók újabbnál újabb trükköket kénytelenek bevetni annak érdekében, hogy a folyamatosan növekvő gyártási költségek ellenére fenntarthassák a jelenlegi áraikat. Azonos ár mellett a mennyiség csökkentésével, a csomagolás módosításával vagy az összetevők megváltoztatásával is be lehet csapni a vevőket. A jelenség csak keveseknek tűnik fel, Szlovákiában a vevők ugyanis elsősorban az árat nézik, s ritkábban az összetételt vagy a mennyiséget. Az egyik leggyakrabban használt eszköz, hogy a gyártók az áru mennyiségét csökkentik, lehetőleg kis mértékben, hogy ne keltsen feltűnést. így csökkent több közkedvelt termék, csokoládé-, joghurt- és kekszmárka kiszerelése, miközben az áruk nem változott. Példaként a 3bit keksz említhető, amelyet két kiszerelésben, 43 és 41 grammosban is kínálnak, miközben mindkettőhöz 49 centért (14,76 Sk) juthatunk hozzá. A kekszet gyártó Kraft Foods szerint a vásárlók számára elfogadhatóbb az ár és a minőség fenntartása, míg a mennyiség csökkentésének nem szentelnek nagyobb figyelmet. A mennyiség csökkentését az említett keksz esetében egyébként a társaság a konkurenciaharc kiéleződésével és a gyártási költségek növekedésével magyarázza. A gyártók több termék esetében már tavaly megkezdték a tömegcsökkentést - nyilatkozta Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató elemzője. Szerinte ezt a cégek azon ígérete váltotta ki, hogy az euróra való átállás miatt nem növelik az áraikat A gyártási költségek azonban nőttek, amit valahogy kénytelenek voltak kompenzálni. Drahovský szerint számos példa mutatja, hogy a megváltoztatott csomagolás szolgál ürügyként a rejtett áremelésre. Januárban például néhány joghurt csomagolását a korábbi 120 grammról 115 grammra csökkentették, miközben az árat nem módosították. A cégek nem szívesen beszélnek a súlylefaragásról, hiszen az efféle áremelések hatása akkor a legnagyobb, ha rejtve marad a vásárlók előtt. A gazdasági válság miatt azonban biztosak lehetünk abban, hogy az elkövetkező időszakban egyre több cég folyamodik hasonló trükkökhöz. (mi, s) A jóval magasabb agrárdotációban részesülő nyugat-európai gazdákkal nagyon nehéz versenyre kelni Súlyos pénzügyi válságban van a hazai tejipar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Szlovákia tejágazata válságban van. Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője közölte, csak idén 47,5 millió euró veszteséget könyvelhet el az ágazat, ugyanis 2008 és 2009 januárja között a nyerstej felvásárlási ára egyenesen 44,38%-kal zuhant - figyelmeztetett Stanislav Becík földművelési miniszter. A jelenlegi felvásárlási árak csupán az előállítási költségek 60%-át fedezik. A többi országban sem jobb a helyzet, ezért a jövő héten a visegrádi államok tejtermelői tüntetést szerveznek Prágában. A hazai nyerstej-előállítók aláírási akcióba kezdtek, amelyben azt követelik, a felvásárlási árak érjék el az európai uniós ádagot, továbbá a kiskereskedelmi üzletláncok kínálatában 80 százalékra növeljék a hazai élelmiszer-ipari termékek arányát. A probléma valóban súlyos, amit csak nehezít, hogy nálunk az élelmiszerre rakódó áfakulcs magasabb, mint például Csehországban. T ovábbi gondot jelent, hogy a közös uniós agrárpolitika hátrányos helyzetbe hozza Szlovákiát - mondta Peter Baco volt földművelési miniszter. Az EP- képviselő szerint napjainkban például egy német farmer egy liter tej után 22 cent dotációt kap, míg Szlovákia esetében a támogatás mértéke csupán 8 cent. Vagyis ha a két ország tejtermelője egyaránt 30 centes önköltséggel állít elő 1 liter tejet és azt 20 centért értékesíti, akkor a német gazda még mindig nyereséges, ám a szlovákiai társa már nem. Peter Baco szerint ha ez az állapot tartósan fennmarad, akkor a szlovákiai tejágazat fokozatosan elsorvad, és a piacot a nyugat-európai gazdák termékei veszik át. A volt agrárminiszter úgy látja, közös nyomásgyakorlással lehet egyedül Brüsszelt arra kényszeríteni, hogy a visegrádi régió farmerei jobb pozícióba kerüljenek. Máris élt a nyomásgyakorlás eszközével Stanislav Becík agrárminiszter, aki a napokban levélben fordult Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztoshoz az intervenciós árak módosítása érdekében, továbbá az Európai Parlament képviselőit is felkérte, javasoljanak lépéseket az ágazat kritikus helyzetének megoldása ügyében. Becík felvetette, amíg nem módosul a dotációk mértéke, addig a hazai piacon nullszaldós termékként kezeljék a tejtermékeket, ezzel is részben tehermentesíteni tudják az állattartókat. a javaslat viszont a kiskereskedők ellenállásába ütközhet. Természetesen a kormány kezében is vannak eszközök, például 2007-től 1,7 müliárd koronával növelték a kérődzők állami támogatást. Az összegből a legnagyobb hányad a tejiparra esett. Idén a dotációt további 0,5 milliárd koronával (166 mülió euró) növelték. Peter Baco úgy látja, ebben a szegmensben hamis dolog a piac láthatatlan kezére hivatkozni, mert ez csak elfedi a nyugat-európai termelők tisztességtelen versenyelőnyét - ennek révén az erősebbek megpróbálják elfoglalni a gazdaságilag gyengébb tagállamok piacait. (t, só, ú) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke (euró) Konzervatív alap A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Progresszív alap A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) . AEG0N Magánnyugdíjpénztár 0,038252 10 820 376,15 0,065 0,034599 58 212 037,64 0,065 0,032989 170138 064,67 0,065 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038247 36 310 208,42 0,065 0,035350 226 693 110,06 0,065 0,034564 465 970 107,75 0,065 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,038152 21 251 756,49 0,065 0,035102 162 973 255,65 0,065 0,034371 466 143 233,13 0,065 ČS0B Magánnyugdíjpénztár 0,038507 6 001 353,88 0,065 0,034127 38 413 451,70 0,065 0,033557 87 305 633,73 0,065 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038225 9 057 676,76 0,065 0,034507 75 306 268,89 0,065 0,033659 174 284 219,33 0,065 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,038152 19 742 366,87 0,065 0,034991 124 516 664,44 0,065 0,034219 196 559 682,40 0,065 * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. február 27-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
