Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-25 / 70. szám, szerda

Külföld 9 www.ujszo.com- ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 25. Belgrad szerint a NATO-támadásoknak ezer katona és rendőr, valamint 2500 civil esett áldozatául Önkritika Szerbia máig küzd a sorozatbombázások következményeivel. A még mindig romos, újjáépítésre váró épületeken kívül mintegy 50 ezer, szegényített uránt tartalmazó lövedék van szétszóródva az országban. (Reuters-felvétel) A távozó miniszterelnök azt reméli, hogy ismét ő kap megbízást az államfőtől Topolánek megbukott Netanjahu sikere Barak beugrott a kormányba Jeruzsálem. Váratlanul koalíci­ós megállapodást írt alá tegnap Ehud Barak, a Munkapárt vezetője a jobboldali Likud vezérével, Ben­jámin Netanjahu kijelölt minisz­terelnökkel. Megfigyelők szerint Barak-jelenleg ő a védelmi minisz­ter - lépése szakadáshoz vezethet a Munkapártban. Netanjahu állító­lag öt tárcát ígért Baraknak, köztük a védelmi miniszterit is. Netanjahu előző nap az ultraortodox Sasz párttal kötött koalíciós megállapo­dást, előtte pedig a szélsőjobboldali Jiszráel Béténuval. Úgy tudni, a tegnapi megállapodás értelmében a Likud kötelezi magát a paleszti­nokkal való béketárgyalások foly­tatására és a velük korábban meg­kötött egyezmények tiszteletben tartására, továbbá fellép a ciszjor- dániai illegális építkezések és vad­kolóniák ellen. A megállapodást még jóvá kell hagynia a Munkapárt rendkívüli kongresszusának, amely tegnap késő délután kezdő- döttTel-Avivban. (MTI,ú) Moszkva. Oroszország hozzálát az EU államaihoz fűződő kapcsola­tai alepelveinek felülvizsgálatá­hoz, ha az energetika területén nem veszik figyelembe érdekeit, de ezt Moszkva szeretné elkerülni. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő hétfőn este hangsúlyozta ezt Szo- csiban. Putyin ezt azzal a deklarációval kapcsolatban mondta, amelyet hét­főn írt alá az EU és Kijev az ukrajnai gázvezetékek közös korszerűsíté­séről. Leszögezte: az Európába irá­nyuló, lényegében orosz gázszállí­tások mennyiségének növelésével összefüggő problémák megoldá­sának nincs 'értelme a szállító nél­kül, ami természetes, hiszen ez ad lehetőséget a hitelek törlesztésére, a tranzitdíjak fizetésére. „De ki kér­dezett meg minket, hogy tudunk-e a jövőben ilyen mennyiségeket szállítani, s megtesszük-e, vagy sem. Ha ez csupán egy apró műszaki hiba az orosz-ukrán- uniós kapcsolatok háromszögé­ben, akkor nincs baj.Dehaazorosz érdekek szisztematikus hanyago­lásáról van szó, az nagyon rossz.” A Brüsszelben aláírt megállapo­ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Folytatódtak a párt­közi konzultációk az új kormányról és az új kormányfő személyéről - bár ez utóbbinak a kilétére tegnap sem derült fény. Az MSZP hétfőn az SZDSZ-szel, tegnap pedig az MDF- fel tárgyalt, ez utóbbi elnöke, Dávid Ibolya nemet is, meg igent is mon­dott Gyurcsány Ferencnek. Fodor Gábor liberális pártvezér Surányi Györggyel találkozott, mint tudjuk, a volt jegybankelnök az egyik leg­esélyesebb jelölt a kormányfői posztra, de Fodor szerint nem erről volt szó. A legfontosabb megbeszé­lések az új programról, a szociális lefaragásokról folytak. Mindeközben a Fidesz kiderí­tette, miért támadja Gyurcsány a bíróságokat és az ügyészséget. Balsai István kijelentette: „Ügy gondoljuk, hogy valamilyen okkal és joggal tart Gyurcsány Ferenc a független igazságszolgáltatás sze­replőitől, (...) ha már most olyan kijelentésekre kell ragadtatnia nélküli gyász Belgrád. Szerbia-szerte megem­lékeztek tegnap a Jugoszlávia elle­ni NATO-bombázás 10. évforduló­járól. Az észak-atlanti szövetség 1999. március 24-én este 8-kor mérte az első csapást az akkor még Szerbiából és Montenegróból álló országra, s a Belgrád koszovói poli­tikája, az albánok üldözése miatti elrettentő bombázássorozat még 77 napon át tartott. A kabinet em­lékülésén Mirko Cvetkovics kor­mányfő kijelentette: az ártatlan ál­dozatok arra emlékeztetik Szerbi­át, hogy civilizáltan kell védenie érdekeit, ezért az értelemre és az igazságra kell támaszkodnia, nem pedig fegyverekre. Cvetkovics sze­rint a bombázás törvénytelen volt, és ellentétes a nemzetközi joggal. Tegnap minden ortodox templom­ban gyászistentiszteletet, az isko­lákban pedig különórákat tartot­tak. Egyedül a liberális párt kifogá­solta: a gyász mellett miért nem esik szó arról a politikáról, amely elvezetett a tragédiához. (MTI) dás az orosz kormányfő szerint enyhén szólva is átgondolatlan és szakszerűtlen. Szólt arról is: a brüsszeli dokumentum említi a ve­zetékrendszer függetlenségét, de kérdés, hogy kitől független. Majd arról beszélt, az EU elutasította, hogy Moszkvával közösen oldja meg az Ukrajnának biztosítandó hi­telek kérdését. „Mi már elég jelen­tős hiteleket bocsátottunk a FÁK- on belüli partnereink rendelkezé­sére és napirenden van az Ukrajná­nak nyújtandó hitel kérdése is, de amikor javasoltuk az uniónak, hogy egyesítsük az erőfeszítésein­ket, azt válaszolták, hogy az EU- nak nincs pénze Ukrajnára. Vajon azt jelenti-e mindez, hogy a válsá­got kihasználva valaki el akarja venni Ukrajnától gázvezeték-háló­zatát? Mert ha netán így van, akkor ez rossz megoldás a problémákra.” Végülújra felvetette azt, amit mára januári gázválság idején is javasolt: hozzanak létre nemzetközi kon­zorciumot orosz, ukrán és uniós cé­gek részvételével, s az vegye bérbe a vezetékrendszert. Putyin és Dmitrij Medvegyev el­nök tegnap lemondta a jövő hónap­ra tervezett kormányszintű tárgya­lásokat Ukrajnával. (MTI, ű) magát, hogy részrehajló és a Fi­desz érdekének megfelelő dönté­seket hoz a Magyar Köztársaság bírósága és ügyészsége.” Majd fel­tette a kérdést: „Vajon ki az a szo­cialista politikus, áld le fog bukni, esetleg magára gondolt Gyur­csány Ferenc?” A kormányfő ugyanis az MSZP szombati kongresszusán azt mondta, az állam egyes intézmé­nyei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntésho­zók egy része a Fidesz érdekei, ki­mondott vagy sugallt elvárásai szerint járnak el. Dávid Ibolya, az MDF elnöke új­ságíróknak kijelentette: az MDF nem gondolkodik azon, hogy koalí­ciót kössön a szocialista párttal, ilyen kérést nem is kaptak a minisz­terelnöktől. Majd hozzátette: a konstruktív bizalmatlansági indít­ványra az MDF nem fog nemet mondani, mert pártja fontosnak tartja, hogy Gyurcsány Ferenc tá­vozzon. Az még nem dőlt el, hogy Prága. „Tudomásul veszem az alsóház döntését, és az al­kotmányos előírásoknak megfelelően fogok eljárni” - jelentette ki tegnap Miroslav Topolánek kormányfő, mi­után koalíciós kormányától tegnap este megvonták a bi­zalmat. Vagyis: benyújtja lemondását az államfőnek, valószínűleg már holnap. ÖSSZEFOGLALÓ A 200 tagú alsóházban a tegnapi szavazáskor 197 képviselő volt je­len, de a bizalmadansági indítvány elfogadásához a jelenléttől függet­lenül 101 szavazatra volt szüksé­gük az ellenzéki szociáldemokra­táknak (ČSSD). Sikerült megsze­rezniük 4 koalíciós képviselő tá­mogatását, így lett meg a 101 voks. Az ODS-ből Topolánek ellenzéké­nek két vezéralakja, Jan Schwippel és Vlastimil Tloustý, a Zöldek Párt­jából pedig Olga Zubová és Vera Ja- kubková mondott igent a bizalmat­lansági indítványra. Az önálló az MDF képviselői igennel szavaz- nak-e vagy inkább tartózkodnak a konstruktív bizalmatlansági indít­ványnál. Azt is leszögezte, hogy az MDF nem ad minisztert az új kor­mányba. D'e ha egyértelművé válik, hogy milyen miniszterelnökben és kormányprogramban gondolkodik az MSZP és az SZDSZ, az MDF nem zárkózik el a párbeszédtől. Fodor Gábor semmi meglepőt nem látott abban, hogy tegnap dél­előtt Surányi Györggyel találko­zott. Azt állította, viszonylag rend­szeresen találkoznak, mert a gaz­dasági kérdésekben mindig kikéri Surányi véleményét. A lehetséges kormányfőt illetően nevet nem volt hajlandó említeni. Szerinte jelölnie a szocialista pártnakkell. Délután kiderült, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is találkozott Surányi Györggyel, de a párt nem támogat háttérmutyik nyomán létrejövő kormányt, vezesse azt Surányi György, vagy bárki más, Ezt Szijjártó Péter, a Fidesz szóvi­vője közölte. (MTI, ű) Topolánek gondban (ČTK Csehország történetében most elő­ször fordult elő, hogy a parlament alsóháza megvonta a bizalmat a hi­vatalban lévő kormánytól. Topolánek értésre adta, hogy miután benyújtja lemondását Vác­lav Klaus államfőnek, megkezdőd­hetnek a tárgyalások az új kormány megalakításáról. Már a szavazás előtt közölte, arra számít, hogy a köztársasági elnök ismét őt mint a választásokon (2006-ban) győztes párt elnökét fogja megbízni a kor­ÖSSZEFOGLALÓ London. Tömegpusztító fegy­verekkel támadó terroristákra kell felkészülnie a brit elhárításnak, azzal együtt is, hogy az al-Kaidá- hoz hasonló terrorhálózatok szét­esőben vannak. Erre figyelmeztet a brit kormány tegnap közzétett új terrorellenes stratégiai cselekvési terve. Jacqui Smith belügyminisz­ter a tanulmányt ismertetve kije­lentette: a folyamatos nemzetközi katonai nyomás hatására az al-Ka- ida belső köre valószínűleg fel­morzsolódik, és jelenlegi formájá­ban nem marad fenn, de a szerve­zet a jövőben is képes lesz súlyos terrortámadások végrehajtására. A stratégiai elemzés szerint e tá­madásokhoz a terroristák a jövő­ben biológiai, vegyi, radiológiai, sót nukleáris fegyvereket is hasz­nálhatnak. Ez a figyelmeztetés nem először hangzott el hivatalos brit részről. A brit belső elhárítás (MI5) előző ve­zetője, Eliza Manningham-Buller már másfél évvel ezelőtt azt mond­mányalakítással. Ha mégsem sike­rülni összeállítani egy többségi, „kommunistamentes” kabinetet, akkor az ODS azt fogja szorgal­mazni, hogy a lehető legkorábban, még a nyár folyamán megtartsák az előrehozottválasztásokat. Ezzel elutasította Jirí Paroubek szociáldemokrata pártvezér javas­latait, aki a voksolás után azt mondta, a most visszahívott kabi­net az uniós elnökség végéig kor­mányozhat, és ő lát lehetőséget ar­ra, hogy addig egyetértésre jussa­nak egy szakértői kormányban. Azt a lehetőséget Paroubek kizár­ta, hogy a ČSSD együtt kormá­nyozzon az ODS-szel. Paroubek szerint az előrehozott választáso­kat valamikor ősszel kellene meg­tartani, hogy legyen elég idő a vá­lasztási törvény módosítására. Szerinte egy alkotmánytörvény megváltoztatásához a procedurá- lis eljárások miatt legalább három hónapra van szükség. Ismételten hangsúlyozta, a szocdemek min­denképpen ragaszkodni fognak az olyan szakértői kormány felállítá­sához, amely képes kezelni a gaz­daságiválságot. (ČTK, ú) ta: Nagy-Britanniának a tömeg- pusztító fegyverek felé forduló ter­rortevékenységgel kell szembe­néznie, és e veszéllyel az országnak „még egy nemzedéken át együtt kell élnie”. A most ismertetett új terrorellenes stratégia szerint nem elsősorban az al-Kaida legfőbb ve­zetőinek elfogására vagy megölé­sére kell összpontosítani, mert ez­zel nem csökkenne érdemben a szélsőséges követők jelentette terrorveszély. A tanulmány által felsorolt meg­előző és védekezési módszerek kö­zött van a szélsőséges hangadók kiszűrése a helyi közösségeken be­lül, valamint a lakosság tömeges kiképzése a készülő terrortámadás jeleinek felismerésére, illetve a me­rénylet utáni helyzet kezelésére. Ez utóbbi terv alapján 60 ezer brit ré­szesülne ilyen jellegű oktatásban, köztük olyanok - például a tömeg- közlekedésben, a kiskereskede­lemben és a szállodai szakmában dolgozók -, akik munkájukból adódóan napi rendszerességgel sok emberrel találkoznak. (MTI, ú) Egy 17 éves fiút vádolnak London. A hónap elején Észak-írországban elkövetett rendőrgyilkossággal egy 17 éves fiút vádoltak meg - kö­zölte hétfőn késő este a bel­fasti rendőrség szóvivője. A fiatalembert emellett tiltott fegyvertartás és illegális szer­vezethez való tartozás miatt is vádolják. A gyilkosságért akkor a Continuity IRA nevű britellenes szerveződés vál­lalta a felelősséget. (MTI) Kártérítés az áldozatoknak Párizs. A francia kormány 10 millió eurót különít el a Szaharában és Francia-Poli- néziában végrehajtott atom­kísérletek áldozatainak kár­pótlására. Ezt Hervé Morin francia védelmi miniszter a Le Figarónak nyilatkozva kö­zölte. Az intézkedés - amely­ről a törvényjavaslatot még a nyár előtt megvitatja a par­lament - közel 150 ezer olyan katonát és civilt érinthet, akik az 1960 és 1996 között vég­rehajtott francia atomrob­bantások helyszínén tartóz­kodtak, s ezért sugárfertőzést kaptak. A kártérítések össze­ge a megbetegedés mértéke és jellege szerint 30 és 70 ezer euró között lesz. (MTI) Tudjman fia elnök lenne Zágráb. Apja nyomdokai­ba szeretne lépni a néhai Franjo Tudjman fia. Miroslav Tudjman - a tegnapi horvát sajtójelentések szerint - beje­lentette, hogy megpályázza az államfői tisztséget. Az if­jabb Tudjman önálló jelölt­ként kíván indulni a 2010 ja­nuárjában esedékes elnökvá­lasztáson. A 63 éves politi­kust jobboldali, a horvát EU- tagságot hevesen ellenző na­cionalistaként jellemzik a la­pok. Jelenleg professzor a zágrábi egyetem bölcsészka­rán, apja elnökségének idején a titkosrendőrség főnöke volt. Franjo Tudjman 1999- ben hunyt el. (MTI) Kiiktatnák Le Pent Brüsszel. Az Európai Par­lament szocialista és zöld frakciója szeretné elkerülni, hogy a júniusi választások utáni, új összetételű parla­ment nyitó ülésén a szélső- jobboldali Jean-Marie Le Pen elnököljön, korelnöki minő­ségében. Martin Schulz, a szocialista frakció vezetője tegnap újságíróknak azt mondta: aggasztó lenne, ha a holokauszttagadó francia po­litikus elnökölne az EP alaku­ló ülésén. Ebben támogatást kapott Dániel Cohn-Bendit- től, a Zöldek frakcióvezetőjé­től. Schulz szerint jogilag nem kötelező az a kialakult szokás, hogy az alakuló ülé­sen, a parlament tisztségvise­lőinek megválasztásáig elő­ször a legidősebb EP-képvise- lő elnököl. Le Permek, aki jú­niusban tölti be 81. születés­napját, és aki 1984 óta EP- képviselő, jó esélye van arra, hogy a Nemzeti Front listave­zetőjeként ő legyen a legko­rosabb EP-honatya. (MTI) Putyin szerint sérültek Moszkva energetikai érdekei Újabb EU-orosz konfliktus ÖSSZEFOGLALÓ Még keresik a kormányfőt - Fidesz: Gyurcsány fél az igazságszolgáltatástól Mindenki tárgyalt - és titkolózott Pusztító fegyverekhez juthatnak a terroristák Új brit cselekvési terv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents