Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-20 / 66. szám, péntek

I i I KERTESZKEDO 2009. március 20., péntek 6. évfolyam 12. szám A fejlődéshez igazodva öntözzünk Palántanevelési tudnivalók ISMERTETŐ A palántanevelés nagy figyel­met igényel a kertésztől, mert a hővel való takarékosság miatt előfordulhat, hogy a szükséges­nél kevesebbet szellőztet. A pa­lántanevelő berendezés magas páratartalma és a túlöntözés elősegíti a gombás és a baktériu­mos betegségek terjedését. A magvetéstől a kelésig kedvező, ha erősen nedves a talaj. Gyors kelésre csak akkor számíthatunk, ha a talaj víztartalma megközelí­ti a vízkapacitását. Teljesen fel­tölteni viszont nem lehet, mert a csírázáshoz oxigénre is szükség van. A jó szerkezetű közeg, amely tőzeget és agyagmentes homokot is tartalmaz, nem okoz levegőtlenséget. Szikleveles korban csak na­gyon indokolt esetben szabad ön­tözni és mindig délelőtt, hogy a növények felszáradhassanak. A talaj felülete lehet száraz, és csak akkor öntözzünk, amikor a szik­levelek kezdenek befelé pödrőd- ni, mert ez már a vízhiányjele. A kijuttatott vízmennyiség a talajt 2-5 mm mélyen nedvesítse át. Fi­nom porlasztással, egyenlegesen öntözzünk. Ha a talaj nagyon ki­szárad, a palánták fejlődése leáll, a gyökerek megbámulnák, eset­leg el is égnek. A palánták fejlődése csak akkor indul újra, ha a növényeken új gyökerek képződnek. A lomblevelek meg­jelenésével fokozódik a párolog­tatás és arányosan növekszik, ahogyan mind több fény éri a nö­vényeket. Ekkor a növényeknek több vízre van szükségük. Tűzdelés előtt a talajt csak­nem teljesen töltsük fel vízzel (sárszerű állapot), így a palán­ták gyökérzete alig sérül. A táp­kockát is alaposan meg kell ön­tözni és a növényeket sárszerű talajpéppel célszerű beiszapolni. így gyorsabban megerednek a tápkockában. Tűzdelés után a tápkockák ne száradjanak ki, mert a kiszáradt földlabda nehe­zen veszi fel a vizet. A kifejlett palánták a téli napo­kon kevés vizet igényelnek (1-3 liter/100 növény), az elpárolog­tatott víz pótlására naponta 1-2 litert kell kijuttatni. A víz hőmér­séklete lehetőleg egyezzen meg a palántanevelő léghőmérsékle­tével. A páratartalom szabályo­zása a téli hónapokban nehéz, mert a külső légnedvesség gyak­ran eléri a 80-95 százalékot, ezért az egyszerű légcsere nem elég. A szellőztetés mellett fűte­ni is kell. (A Kertészet és Szőlé­szet nyomán) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,94050 Lenqyel zloty 4,5410 Cseh korona 26,779 Magyar forint 298,50 Bolaár leva 1,9558 Román lei 4,3003 Japán ien 429,67 Svájci frank 1,5385 Kanadai dollár 1.6732 USA-dollár 1,3671 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,41-1,33 27,70-26,09 313,71-286,69 OTP Bank 1,41-1,33 27,64-26,07 308,57-290,79 Postabank 1,42-1,32 27,81-25,93­Szí. Takarékpénztár 1,42-1,32 27,54-26,02 313,33-286,35 Tatra banka 1,40-1,33 27,55-26,15 312,34-288,60 Dexia banka 1,40-1,33 27,48-26,08 306,26-290,74 Általános Hitelbank 1,41-1,34 27,67-26,13 313,71-286,69 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Ha a talaj egy kicsit megszikkad, azonnal nekiláthatunk a hidegtűrő zöldségfélék vetésének a kertben Vessünk borsót, hagymát, répát Idén kicsit hosszúra sike­redett a téli pihenő. Hellyel-közzel belvizek is akadályozzák a tavaszi munkák megkezdését. Ha a föld megszikkad, azon­nal nekiláthatunk a hi­degtűrő zöldségfélék veté­sének a kertben. ÖSSZEFOGLALÓ A pillangós növények közül elsőként a borsó kerüljön a föld­be, amely viszonylag biztonság­gal csírázik, és gyorsan kikel rosszabb talajon is. Szinte min­denütt megtermeszthető. A bor­só fejlődése számára az optimális hőmérséklet 16 °C, ám már 4-5 °C-ban megindulnak a magban a biológiai élettevékenységek. For­rások szerint a kifejtő (simahéjú) fajták jobban bírják a hideget, így ezek korábban vethetők, ám a több meleget megkívánó velő tí­pusú borsók is viszonylag jól tűrik a kisebb talajmenti fagyo­kat. Ugyanakkor a nagy meleg­ben a borsó rosszul fejlődik, szemképzése nem kielégítő, csak apró szemeket nevel, gyorsan megkeményedik. A borsó nagy fényigényű nö­vény, az árnyékot és a félárnyé­kot csak nehezen viseli el. Víz- és tápanyagigénye közepes, foszfor­ból igényli a legtöbbet. A nitro­gént a gyökerein szimbiózisban élő baktériumai segítségével ma­ga is képes a levegőből lekötni. Ajánlatos különböző borsófajtá­kat vetni és azokat is szakaszo­san, így folyamatosan szedhetjük a friss csemegét a kertben. A korai érésű, kisebb lombtömegű fajtá­kat sűrűbbre vethetjük, a maga­sabb növésű, hosszabb tenyész­idejű fajtákat pedig ritkábbra. Február végétől április közepé­ig vethető az egyéves vöröshagy­ma, március közepétől ültethető a dughagyma. A sárgarépa nagyon gondos, jó minőségű ülepedett vetőágyat igényel. A vetés mélysége ne ha­ladja meg a 1,5-2 cm-t. Mivel a sárgarépa viszonylag rosszul kel, megközelítőleg dupla mag­mennyiséget vessünk annak ér­dekében, hogy a kívánt tőszámot elérjük. A fejes saláta is vethető helyre, azonban ennek a növénynek a jobb minőség érdekében a palán­tázását javasoljuk. Vethető még a spenót, amely viszonylag igénytelen talajon is biztonsággal megterem. Fagyra nem érzékeny, az áttelelő fajták a mínusz 4-5 fokot is károsodás nélkül átvészelik. A korán leter- mett spenót után vethetünk rö­vid tenyészidejű sárgarépát, ül­tethetünk kései káposztaféléket, babot, őszi és téli retket, másod­vetésű uborkát. A kora tavaszi vetésű spenótot tavasz végén, nyár elején szedjük. A sóska évelő, mélyre nyúló, erős főgyökeret fejleszt, így job­ban eltűri a rosszabb körülmé­nyeket is. Csírázóképességét 3-4 évig is megtartja, ám mint min­den olajosmagvú növény, na­gyon nehezen csírázik. Jól viseli a hideget és a félárnyékot. Talaj­ban nem válogat, minden talajtí­puson eredményesen termeszt­hető. Jó kelésre csak sekély ve­tésből számíthatunk. (A Kerti Kalendárium és internetes for­rások nyomán) (Fotó: Somogyi Tibor) Néhány zöldségféle vetési és ültetési ideje Megnevezés Vetés ideje Palántázás ideje Sortávolság .. (cm) Tőtávolság (cm) Mélység (cm) Articsóka április 15-30 100 100 5 Brokkoli március 15.-április15. április 20-30. 50 40 3-4 Korai burgonya március 20.-április 10. 70 25 10-15 Cékla április 1-20. 25 4-5 3-4 Cukkini április 10-20. május 10-20. 100 100 5-6 Csemegekukorica április 15,-május 31­60 25 4-5 Fokhagyma március 15-30. 40 25 8-10 Földi mogyoró április 10-30 60 40 3-5 Gumós zeller május 10-25. 50 20 Hónapos retek március 1-30. 20 4-5 1-2 Karalábé március 15.—április 15. 25 16 Karfiol március 20.-április 20. 40 30 Kelkáposzta március 15.-április 10. 36 25 Mák február 20.-március 10. 40 15 2-3 Metélőhagyma március 1-20. 20 2-3 3-4 Pasztinák március 15-30. 30 5 Petrezselyem február 25.-március 25. 25 2-3 2-3 Sárgarépa március 1.-március 20. 25 1-2 2-3 Spenót február 20.-március 15. 25 2-3 3-4 Sütőtök április 10-15. 150 150 5-6 Vöröshagyma március 15,-április 10. 25 5-6 2-3 Zöldbab április 10-20. 30 2-2,5 5-6 Zöldborsó február 26.-március 30. 22-3-4 5-6 Fői rás: Bálint, w egészségesen a hetet! Közöljük az Új Szó idei önkéntes véradóinak névsorát A sportolókat sem kíméli a „csókláz" A leggyakoribb kérdések a fekélybetegségről Miért nem eszik a gyerek? A terhességre fel kell készülni A cardio edzés hatékonysága Hadjárat a bőrfehérítő szerek ellen Az ősz haj és a bölcsesség Keresse az Új Szót az újságárusoknál! Keddtől már az újságárusoknál ...elolvashatja a Vasárnapban! a Lsseasé:je: mlih TV- fS 1 NAGY EMBSRIK JSfíYERKKFI Ha érdekli... miért forog minden a polgármesteri poszt körül Királyhelmecen... milyen családban él Z. Németh István költő... mi a közös az élsportolók és a hollyvoodi szépségek életében... hogy mi a különbség a kliens és a páciens között... és hogy mi a teendő a tavaszi kertekben...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents