Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-19 / 65. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 19. Régió 5 Erre a választási időszakra tervezte az érsekújvári önkormányzat az ipari park létrehozását Eddig hét vállalkozó érdeklődött Érsekújvár. Az ipari park kérdésével is foglalkoztak az önkormányzati képviselők a legutóbbi testületi ülésen, a park kiépítését a Naszvadi úton tervezik. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A testület tagjai korábban úgy döntöttek, az NZ Invest városi érdekeltségű céget bízzák meg az önkormányzat és a leendő beruházók közti közvetítéssel. Ágh Péter, a városi hivatal vezetője felvetette: az ipari park létrehozása továbbra is a város prioritását képezi, és támogatni kell anyagilag is a megvalósítását. Az ipari park megépítésével, a telekrendezéssel, a befektetők megkeresésével foglalkozó társaság létrehozását csak abban az esetben voltak hajlandók támogatni a szlovák képviselők, ha a magyarok választottja, Juraj Kisely független képviselő mellett Karol Suchan alpolgármester lesz a másik ügyvezető igazgató. Érsekújvárban a rendszerváltást követően több stratégiailag fontos céget - mint amilyen annak idején az Elektrosvit, a húsfeldolgozó üzem vagy a konzervgyár volt - felszámoltak vagy leépítettek. A járási székhelyen ma is nagy szükség van új munkahelyekre. A Naszvadi útra tervezett ipari park megvalósításával foglalkozó cég képviselői az ülésen elmondták: jelenleg azzal foglalkoznak, hogy kiemeljék a 43 hektárnyi területet a földalapból. Juraj Kisely elmondása szerint eddig hét beruházó érdeklődött a vállalkozási lehetőség iránt. Egyelőre nem kötöttek velük szerződést, a földalapból ugyanis csak konkrét vállalkozói elképzelés esetében lehet kérni egy-egy telekrész kivételét. Az ülésen kiderült továbbá, hogy még az érintett terület földalapból való kivonása előtt, legalább 2 ponttal csökkenteni kell anak a bo- nitását. Karol Suchan alpolgármester elmondta, igencsak körülményes dolog 2-3 hektáronkénti parcellákat kivonni a földalapból, a legjobb lett volna egységesen kérni a 43 hektáros ipari park területének kivételét még akkor, amikor ez ingyenes volt. Suchan úgy vélte, nehéz lesz behozni a lemaradást, emellett megtartani az esetleges érdeklődőket, (száz) Továbbra is beruházókat keresnek az ipari parkba (Csuport István felvétele) Két-három év múlva az energiaszükségletek 10 százalékát, 2020-ig 14 százalékát az erdők biztosíthatnák Biomassza - egyre fontosabb energiaforrás Stanislav Beák földművelésügyi miniszter a tolmácsi gépgyárba is ellátogatott, ahol 2000-től fütenek biomasszával (Zoller Viktória felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Léva/Tolmács. Robert Fico kormányfő, Stanislav Becík földművelésügyi, Ľubomír Jah- nátek gazdasági és Ján Chrbet környezetvédelmi miniszter is részt vett az Erdei biomassza - perspektivikus energiaforrás címmel rendezett szakmai tanácskozáson. Robert Fico hangsúlyozta, illúzió lenne azt hinni, hogy a megújítható energiaforrásokra alapozva biztosítani lehet Szlovákia energetikai biztonságát, tehát semmiképp sem csökken az atomenergia és a más hagyományos módon termelt energia jelentősége. A biomassza kihasználása viszont új munkahelyeket jelent, főként a szakképzetleneknek. Fico megjegyezte, szándékos volt, hogy az előző kormány intézkedései miatt alapélelmiszerekből behozatalra szorul az ország. Stanislav Becík kifejtette, az ország területének 47 százaléka állami, 53 százaléka magánkézben van. Jelenleg a biomassza alapú energiaelőállítás az összefogyasztás 2-2,5 százalékát teszi ki. Az erdők kínálta évi 4,5 millió tonna biomasszából 1,8 millió tonna hasznosul. Az elkövetkező egy-két évben 5-6 ezer munkahely jöhetne létre ezen a területen. Becík javasolta, az állam 5 euróval támogassa az egy tonna biomasszából előállított energiát, ez a költségek közel egytizede, döntés jövőre várható. Ľubomír Jahnátek figyelmeztetett, a bioenergia előállítási költségei akár 2,7-15 százalékkal is drágábbak lehetnek, mint a más típusú energiáké, főként a magas szállítási költségek miatt. Szlovákia 2030-ig kidolgozott energetikai stratégiája alapján a szükségletek 50 százalékát az atomerőművek, 30 százalékát a hőerőművek és 20 százalékát a megújítható energia- források biztosítanák. A tervek szerint ennek az aránynak a kialakítása 20 milliárd € (600 milliárd korona) befektetést jelent. Ennek negyven százalékát emészti fel az alternatív technológia. Két-három év múlva az energiaszükségletek 10 százalékát, 2020-ig 14 százalékát a biomassza biztosíthatná. Egy új törvényjavaslat értelmében az ilyen módon energiát előállító vállalatoknak 15 évig garantálnák a felvásárlást, és három évre visszamenőleg nem csökkenhetne az ár 90 százalék alá. Ján Chrbet elmondta, egy kiló száraz fa vagy szalma 4,5 KWh energiát jelent, vagyis egy liter olaj helyettesítésére 2 kiló biomassza kell. Jelenleg negyven üzem állít elő bioenergiát az országban. A hazai faapríték-igények 90 százalékát egy lévai székhelyű vállalat elégíti ki, tavaly 120 ezer tonnát termeltek, idén 130 ezer tonnát terveznek, (fm) Drágul de még mindig olcsóbb Szlovákiában a tolmácsi gépgyár (SES Tlmače) volt az első üzem, mely átállt a bioenergia alapú energiatermelésre. Tibor Lengyel, a SES energetikusa kifejtette, a kilenc évvel ezelőtti, hozzávetőleg 232 357 eurós (7 millió korona) befektetés alig két év alatt megtérült. Évente 20-22 ezer tonna fűtőanyagra van szüksége az üzemnek. Tölgyet, csertölgyet, bükköt és akácot használnak. A szállítás 25-50 kilométeres távolságra kifizetődő. A felhasználók három hónapra elég biomasszát raktároznak. A projekt kezdetén 30 euróba (890 korona) került egy tonna faapríték, tavaly már 46 euróba (1400 korona). Még így is háromszor olcsóbb, mint a gáz. Magának a nyersanyagnak az ára jelenleg 18-20 € (550-600 korona), ez azt jelenti, hogy a járulékos költségek a teljes ár 55-60 százalékát teszik ki. (fm) AJÁNLÓ Március 19. (csütörtök) Prága - 17.00: Az ember és a természet diavetítéssel egybekötött előadás a felvidéki természetről, természetvédelemről, barlangokról - törté- nelmi-irodalmi-régészeti hivatkozásokkal. Előadó: Benedek László fotóművész, barlangász, a Gömöri Fotóklub vezetője. Helyszín a Prágai Magyar Kulturális Központ, (ú) Somoija - 16.30: a Babaklub társulás - gyermekprogramja a művelődési központban. (jóm) Ipolyság - 15.00: Ipolyság kulturális élete - a Nyugdíjasklub vendége Makovínyi Pál önkormányzati képviselő, (fm) Március 20. (péntek) Somoija-9.00: kultúrműsor a Ghandi romaszervezet szervezésében - program az iskolák részére. (jóm) XXXX. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok Március 20. (péntek) - 18.00: Elsőként az országban- ünnepi megemlékezés a Cse- madok megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Március 22. (vasárnap) - 16.00: Csémy Éva, Bennünk fénylő mandalák - könyvbemutató és mandalakiállítás. Március 23. (hétfő) - 17.00: Zenés irodalmi délután, találkozás Buda Ferenc költővel. Március 27. (péntek) - 9.00: Regis Hungária - a reformkori Magyarország, országos történelmi vetélkedő. Március 28. (szombat) - 17.00: Ami a szívedet nyomja - Cimbora délután. 19.00: Pincebuli - Fiatalok Klubja, a koncerten fellép Zsapka Attila és Emmer Péter. (száz) Komárom - 17.00: az Esztergomi Művész Céh kiállítása a Csemadok Kossuth téri székházában. (vkm) Zselíz - 19.00: Honzo Nedved húsvéti koncertje a művelődési otthonban, (fm) Szene - 18.00: a szél-járás című művészeti folyóirat idei első számát mutatják be a városi könyvtárban. Ä bemutatón jelen lesz Görföl Jenő, a folyóirat pozsonyi főszerkesztője, valamint szerkesztői és szerzői: Böröndi Lajos és Tuba László Mosonmagyaróvárról. A folyóiratot Korpás Árpád szerkesztő-újságíró mutatja be. (ú) Geszti Péter, a fesztivál kreatív igazgatója (A szerző felvétele Határon túli önkormányzatok jelentkezését várják Geszti a Nemzeti Vágtát népszerűsítette ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Geszti Péter tegnap Dunaszerdahelyen népszerűsítette a Nemzeti Vágta or- szágimázs fesztivált. Sajtótájékoztatójának célja az volt, hogy a szlovákiai magyar települések is kedvet kapjanak a benevezéshez. A nevezési díj első hallásra magasnak tűnhet - kétmillió forint plusz ÁFA -, ám véleménye szerint összefogással és támogatókkal nem lehetetlen előteremteni ezt a pénzt, ráadásul megéri. „Minden településnek médiafelületet biztosítunk, az Andrássy úti vágtakorzón sátrat, árusítási, bemutatkozási lehetőséget kapnak, ezenkívül a futamgyőzelmekért is járnak díjak, a Nemzeti Vágta fődíja 30 millió forint” - tájékoztatott a fesztivál kreatív igazgatója. Tavaly hat határon túli település nevezett be a versenyre, Szlovákiából csupán Komárom. A szervezők reményei szerint idén többen mutatnak érdeklődést, hogy a Nemzeti Vágta azzá válhasson, amivé szánták: a magyar települések olyan egyedi fesztiváljává, amely a pamplonai bikafuttatáshoz, a Rio de Janeiro-i karneválhoz, a müncheni sörfesztiválhoz hasonló hírnévre tesz majd szert. Helyi hagyományból szeretnének világsikert faragni modern eszközökkel, és azzal a céllal, hogy újra legyen tartalma a mondásnak: a magyar lovas nemzet. A sajtótájékoztatón jelen volt Dunaszerdahely alpolgármestere, Nagy Frigyes is, akitől azt kérdeztük, vajon a város tervezi-e nevezést? A kérdésre nem kaptunk választ.
