Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-11 / 58. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 11. Kultúra 9 Viktor Csudái kisköltségvetésű filmje a ligetfalui betondzsungel sűrűjében találta meg önkereső hőseit Nagy tiszteletet parancsoló lúzerek Érkezik a kamerába nagyképpel két anonim csávó a ligetfalui betondzsungel senkiföldjén, vagyis egy parkosított zöld téren, nyomja a sódert az egyikük arról, hogy mit löknek a televízióban a parasztok a szokáslétről, a másik issza a szavait, ámul tőle, mint az istenétől. Tipikus betoncsávók, minden helyzetben igazságot osztók, könnyű szívvel és nehéz, ökölbe szorított kézzel. TALLÓSl BÉLA Teker feléjük biciklivel egy baseballsapkás, elrajzolt arcú ürge, Mišo. A társában istenét csodáló csávó, kopasz, kigyúrt tetkós, akinek borotvált, gyantázott, vagy natúr szőrtelen fél melle kibuggyan a néhány számmal nagyobb sportszerkó-felsőből, a biciklis arcába csap. A társ, aki löki a sódert a pofozó tetkósnak, meg is rugdossa a földre zuhant áldozatot. Rúgások közben felvilágosítja az igazságról: vagyis hogy minderről - ami rossz most éppen vele történik - a társadalom tehet. Aztán meglovasítják a biciklijét. Az anonim csávók eltűnnek, Mišo pedig monoklival és egyéb ütésnyomi sérülésekkel becsönget barátjához, Peterhez, aki viszont lelki sebeit próbálja gyógyítgatni. Kirúgta imádott barátnője, mert úgy véli, hogy Peter meleg. S ő hiába bizonygatja, hogy tök heteró. És már bele is vágtunk a beton- rengeteg legsűrűbb sűrűjébe, e két lúzer nyári kalandjainak nyomán szép soijában bomlanak ki a társadalom deltájába torkolló jellemző ligetfalui egyéni sorsok, magánsztorik, a panelházak lakóinak életéPálfi György öt évig küzdött, hogy elkészíthesse filmjét, amelyet aztán számos fesztiválon díjaztak Ma este: Dunaszerdahelyen a Taxidermia és alkotói szempontból ott dőlt el, hogy működik-e a film vagy sem. Aztán a cannes-i filmfesztivál, ahol izgalmas volt, mennyi ember megy el a vetítésről. Köztudott, ott könnyű megbukni. Ezt elkerültük. Mexikó nagy élmény volt, rendezői díjat is adtak a filmnek, és messziről kiabáltak a mozi környékén ismeretiének, hogy „viva Pálfi”. Ezt az élményt kívánom mindenkinek. Rendezőként rengeteg energiája, az életének egy szakasza fűződik ehhez az - egymással sokszor merőben ellentétes reakciókat kiváltó - filmhez. Önnek - egy kicsit már „az idő távlatából” is - mi a legmeghatározóbb élménye, amely a Taxidermia forgatásához fűződik? Hogy meg tudtam csinálni. Filmet készíteni amúgy sem könnyű munka. De ebben a régióban ez a feladat még nehezebb. Járja egy mondás a magyar gyártásvezetők körében, hogy „pénzből könnyű filmet csinálni”. Ezt a filmötietet senki sem támogatta. Már kész volt a forgatókönyv, és egy grafikai látványtervet is készítettünk hozzá, amikor teljes elutasításban lett részünk. Minden lehetőségünk elveszett, amikor az első pénzeket Franciaországból és Amerikából megkaptuk. Ok azt gondolták, ha az előző filmem, a Hukkle így sikerült, érdemes kockáztatniuk egy kis pénzt erre az alkotóra. Csak ezzel a segítséggel nyíltak meg a hazai források. Öt évet küzdöttem, hogy elkészítsem ezt a filmet, (me) AJÁNLÓ Dunaszerdahely. Az utóbbi évek egyik legradikálisabb, legprovokatívabb magyar filmjére, a Pálfi György rendezte Taxidermiá- ra invitálja ma este a nézőket a Családi Könyvklub. „Három történet. Három kor. Három férfi. Nagyapa, apa, fiú. Egy tisztiszolga, egy élsportoló és egy preparátor mester. Az egyik szerelemre vágyik, a másik sikerre, a harmadik halhatatlanságra.” A Parti Nagy Lajos novellái alapján született 2006-ban készült, azóta számos fesztiválon díjazták az alkotást. A Magyar Filmszemlén megkapta a fődíjat, a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Hugo-díjjal tüntették ki, az Eurázsia Nemzetközi Filmfesztiválról és a Transylvania Nemzetközi Filmfesztiválról rendezői díjjal térhetett haza Pálfi György, a Brüsszeli Nemzetközi Filmfesztiválon írisz-díjjal, a talli- ni Fekete Éjszakák Filmfesztiválon a kritikusok díjával jutalmazták. Avetítés ma 18 órakor kezdődik a városi művelődési központ mozitermében. A vetítés után a közönség az alkotókkal beszélgethet. A dunaszerdahelyi vendégszereplés előtt Pálfi György rendezőt kérdeztük. A Taxidermiát 2006-ban készítette. Az azóta eltelt időszakban számos fesztiválon bemutatták a filmet, Szlovákiában sem ez lesz az első bemutatója. Hol volt az ön számára a legmeglepőbb a film fogadtatása? A Magyar Filmszemlén. Valószínűleg, mert az volt az első vetítés, Pálfi György a Taxidermia forgatásán (Képarchívum) A betonrengeteg sűrűjében gyökerező vadságban lézengő fiatalok ről. Mindennapi pitiségeikről. Arról, ahogy a falakon túlról az áthallatszó életjelekkel mind a négy szomszéd részt vesz a „panelcsalád” életében. Arról, ahogy a negyveneseknek vakvágányra futott az életük. Arról, ahogy a negyvenesek csonka családban felnőtt gyerekeinek nem akar beindulni az életük, mert se munka, se ambíció. Csak lét van, üres lét, lézengés, a hip-hop meg a rap-stílus követése, tősgyökeres ligeti vadság, elszigeteltség, távolságtartó elzárkózás. S mivel kisköltségvetésű vagy még annál is kisebb költségvetésű a film (a színészeknek annyi volt a gázsijuk, hogy ingyen ehettek a forgatás idején), belevisz bennünket a ligetfalui folklórba, a munkás családok életét körbezáró ligetfalui univerzum lepusztult közegébe, a szocialista panelépítkezés pokoltomyaiba. Ahol azért az aszfalt-rapperek fel tudják turbózni magukat kicsi kéglijükben. Tomboló házibulikat csapnak kicsi fűvel, kicsi szilvapálinkával, kicsi pomóvideóval, hip-hop- meg rap- ideálok vendéglátásával és részeg szexszel. Na, meg a rajongó tinilányok ínyére való macsó freestyler bálványokkal, akik a bulit nem az értük döglő tinilányokkal, hanem a lányoktól félszegen menekülő fiúkkal ütnék inkább nyélbe. A Nagy tisztelet című filmet az alkotók a fiataloknak szánták. De azok is bátran megnézhetik, akik nem lúdbóröznek a paneltelepi folklórtól, vagyis a durva, natúr, autentikus vulgarizmusoktól, az említett szubkultúráktól. És azok is, akik úgy érzik, vakvágányon fut az életük a paneldobozok labirintusában. (Fotó: Magicbox) A filmet tavaly december elején a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál közönsége elővetítésben már láthatta. Miként akkor is előrebo- csátottuk a látottakkal kapcsolatban, kár lenne a film fiataljainak mindennapi önazonosság- és boldogságkereső kalandjairól, valamint az apák és az anyák elromlott életéről bármilyen részletet is elárulni, hiszen poénokkal gazdagon megtűzdelt kesernyés vígjátékról van szó. Azt is kár lenne leleplezni, hogyan kerül a ligetfalui nagy ramazuriba turistaként egy budapesti magyar fiú, hogyan lesznek a szlovákokból románok, s milyen csavarokkal szövi át az egészet a meleg vonal. Nem utolsósorban, hogy milyen egy hirtelen összehozott szlovák-magyar házasságkötés elcsórt jegygyűrűkkel. Holnap: kiállítás a somorjai At Home Galleryben Anna Frank élete és kora ELŐZETES Somoija. Anna Frank - a történelem üzenete a mának címmel nyílik kiállítás holnap 10.30-kor a zsinagógában. Vándorkiállítás ez tulajdonképpen, amely 1996 óta bejárta szinte az egész vüágot, és több millió ember látta. Különlegesnek mondható abból a szempontból is, hogy tulajdonképpen egy oktatási projekt része, s a kiállításon - annak egy-egy aktuális állomáshelyén - mindig helybeli középiskolás diákok vezetik végig a látogatókat. (Ezek a fiatalok a megnyitót megelőzően egy kétnapos „idegenvezetői” worksho- pon vesznek részt, s így avatott tárlatvezetést tartanak a látogatóknak a kiállításról, amely Anna Frank élettörténetét dolgozza fel, valamint ennek kapcsán Európa 20. századi történetének tragikus fejezetét, a II. világháborút és a holokausztot. A tavalyi tanévtől a kiállítás képanyaga kibővült: a diszkrimináció napjainkban tapasztalható különböző formáival is foglalkozik. Fennmaradt, 1942 és 1944 között írt naplójának köszönhetően- mely a háború után több mint 50 nyelven jelent meg, és több mint 20 millió példányban fogyott el -Anna Frank neve világszerte ismertté vált. A Hollandiában élt zsidó kislány mindössze 15 évesen veszett oda a német koncentrációs táborok egyikében, életéről több film is készült - az egyik legújabb mozgóképet éppen a közeljövőben kezdik el forgatni Budapesten, holland-francia koprodukcióban. Az egy hónapra Somoijára költöző projekt fő célja, hogy arra ösztönözze a fiatalokat: a múlt és a jelen társadalmi történéseit, eseményeit tudják elemezni, kritikusan szemlélni, és képesek legyenek a körülöttük zajló dolgokról saját véleményt formálni. A projekt elindítói azt szeretnék, hogy a mai fiatalok ki tudjanak állni egy humánus és igazságos társadalom mellett. A vándorkiállítás a középiskolás idegenvezetőket és a látogatókat egyaránt motiválni szeretné, hogy elgondolkozzanak a diszkrimináció, a rasszizmus, a tolerancia, az egymás iránti tisztelet, a demokrácia kérdéseiről. A projekt elindítóinak meggyőződésük, hogy csak az a társadalom képes felismerni az életébe beférkőző negatív jelenségeket, és sikeresen küzdeni ellenük, amely kritikusan és bizonyos távolságtartással tudja szemlélni az elődök által elkövetett hibákat. Ezért is szeretnék, ha a fiatal generáció tagjai felismernék: az embereknek tevékenyen ki kell venniük a részüket a társadalom igazságossá alakításából. A vándorkiállításnak általában iskolák adnak otthont egy hónapra. Ebből a szempontból Somoija kivétel, hiszen itt a zsinagógában rendezik. Kiss Csabát és Suzanne- t, az At Home Gallery tulajdonosait és működtetőit a projekt szlovákiai védnöke, a Šimečka Alapítvány szólította meg, ők pedig szívesen vettek részt benne. Somor- ján tizenhat szlovák és magyar gimnazista vett részt a kétnapos „idegenvezetői workshopon”, vagyis a kiállításvezetést is két nyelven tartják majd, hétközna- ponta 9.00-től 14.30-ig. Kiss Csaba elmondta: külön örül annak, hogy a vándorkiállítás révén a helyi magyar és szlovák tanítási nyelvű gimnázium diákjai közös projektben vesznek részt, és így a két iskola is egyfajta „párbeszéded’ nyit. (me) (Képarchívum Anna Frank Vetítések Nemes Gyula és Szirtes András filmjeiből Kezdődik az Early Melons ELŐZETES Pozsony. Ma kezdődik a diákfilmek második nemzetközi fesztiválja, az Early Melons, melynek bemutatóit az A4 Nullás tere (Sznf tér 12.), valamint a Charlie Centrum vetítőtermeiben tartják. Az Early Melons versenyébe 14 országból érkeztek a diákfilmek, melyek sorsáról nemzetközi zsűri dönt majd. A zsűri tagjai közt van Dana Dorian brit animációs rendező, Markus Prasse német fesztiváligazgató, Jevgenyij Malkov orosz producer és forgatókönyvíró, valamint Magyarországról Szirtes András, akinek alkotásaiból egy válogatást is bemutatnak a diákszemlén. Szlovákiát a zsűriben a tavalyi mustra Grand Prix-vel kitüntetett alkotója, Viera Čákanyová képviseli. A fő versenyben a zsűri négy díjat ítél oda: a legjobb játék-, a legjobb dokumentum-, a legjobb animációs filmnek járót, valamint Grand Prix-vel jutalmazza az Early Melons legjobb filmjét. A diákfilmszemle másik versenyszekciójában a videoművé- szeti alkotások méretnek meg. Versenyen kívül, vagyis az információs szekcióban 80 opust mutatnak be 18 országból. Külön blokkot szentelnek Nemes Gyula rendezőnek: az Egyetieneim, a Fúga és a Letűnt vüág című mozgóképeit láthatja a diákszemle közönsége. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakos diákjainak filmjei közül is több bekerült a programba. A mozgóképes kínálatot a Charlie Centrum csarnokában diákok fotóiból készült kiállítás bővíti. Az Early Melons fesztivál március 14-éigtart. (tébé)
