Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-11 / 58. szám, szerda
10 Európai unió - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 11. www.ujszo.com Zöldebb parlament A barnamedve, a farkas és a hiúz még a csekély mértékben megváltozott feltételek között sem képes fennmaradni szénlábnyom Őrizzük meg unokáinknak a természetet Brüsszel. Az Európai Parlament 2020-ig 30 százalékkal szeretné csökkenteni saját szénlábnyomát. Mindezt a parlamenti épületek energiahatékonyságának növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint az alkalmazottak környezettudatos magatartásának ösztönzése által. Ennek érdekében fogadtak el február végén az EP vezetői új intézkedéseket, hangsúlyozva: „A szén-dioxid-terhe- lést kifejező úgynevezett szénlábnyom mértékegysége mutatja meg, milyen mértékben járulunk hozzá a globális felmelegedéshez.” A szénlábnyom csökkentésére tett intézkedések: 1. A környezetbarát energiaforrások használatának köszönhetően az EP évente 18 tonnával kevesebb szén-dioxidot fog kibocsátani. 2. További 800 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsát ki az újrahasznosított irodai papírok használata által. 3. Tovább csökkenti épületeinek energiafelhasználását, az elmúlt három évben elért 25 százalékos csökkentés évente 2500 tonnával kevesebb szén-dioxidot jelent. Az EP szénlábnyomát jelenleg a következő összetevők alkotják: elektromosság és földgáz (32%), közlekedés (28%), épületek és számítástechnika (19%), berendezések és szolgáltatások ellátása (20%), hűtés (1%). Az uniós intézmény meglehetősen jelentős szénlábnyoma sajátos jellegéből fakad: a szerződések szerint három különböző székhelyen (Strasbourg, Brüsszel, Luxembourg) köteles végezni tevékenységét. (pi) Brüsszel. Nemrégiben aztkér- te az Európai Paralament az Európai Bizottságtól, hogy készíttessen tanulmányt a még érintetlen területek védelméről, és dolgozzon ki olyan védelmi stratégiát, amelypontosan beazonosítja a veszélyeztetett fajokat. ÖSSZEFOGLALÓ A Föld területének ma mintegy 46 százalékát borítja érintetlen természeti terület. Ezek őshonos növény- és állatpopulációikkal és az őket felölelő ökoszisztémákkal együtt még ma is természetes állapotukban vannak. Európa 185 millió hektáros földterületének 33 százalékát borítják erdők, ennek azonban csak 5 százaléka, 9 millió hektár tekinthető „vadnak”. Többek között ez áll abban a jelentésben, amelyet Hegyi Gyula magyar képviselő kezdeményezésére elsöprő többséggel fogadott el februárban az EP. Visszavadítással A honatya hangsúlyozta, mindenekelőtt az utolsó, még érintetlen területeket kell feltérképezni, s a vadon megőrzése érdekében fenntartható turizmusra van szükség az unióban. Ugyanis a még érintetlen területek számtalan olyan faj menedékhelyeként szolgálnak, amelyek a csekély mértékben megváltozott feltételek között sem képesek fennmaradni. Ilyen például a bamamedve, a farkas és a hiúz. És bármennyire furcsa, de létezik még számos, felfedezésre váró faj is. Különleges finanszírozást kell biztosítani a vissza- vadításhoz, az érintetlen területek széttöredezettségének csökkentéséhez, továbbá a kompenzációs programokra, a társadalmi tudatosság növelésére, a turisztikai csomagokra, illetve a gazdálkodás hatékonyságának fokozására. A képviselők a tagállamoktól a madárvédelmi és élőhely-irányelv, illetve a vízügyi és a tengervédelmi stratégiáról szóló keret- irányelv hatékonyabb végrehajtását kérték. Az Európai Bizottságtól pedig azt, hogy támogassa az érintetlen és a majdnem érintetlen természeti területek megőrzésére létrehozott nemzetközi Wüd Europe kezdeményezést. Szigorúbb védelem Az EP szerint a Natura 2000 uniós természetvédelmi hálózat alá tartozó érintetlen természeti területek számára különleges státust és szigorúbb védelmet kell biztosítani. A képviselők arra kérték a bizottságot, hogy az éghajlatváltozás, az illegális fakitermelés és a fokozódó áruigény figyeT lembevételével dolgozzon ki iránymutatásokat a tagállamok számára az érintetlen területek Natura 2000 hálózat szerinti védelmére, fenntartható használatára és finanszírozására. A Natura 2000 céljainak eléréséhez a közös agrár-, közlekedési, energia- és költségvetési politika összehangolására van szükség. A vidékfejlesztési politikát meg kell erősíteni, a Vidékfejlesztési Alap ugyanakkor nem elégséges a biológiai sokféleség megőrzésének finanszírozásához. Az uniós madárvédelmi és élőhely-irányelv értelmében jelenleg a 27 tagállam erdőterületének 13%-a tartozik a Natura 2000-hez. Európában a legnagyobb kiterjedésű védett területek Svédország és Finnország északi részén találhatóak, arányaiban pedig Szlovénia és Bulgária nyilvánította védetté területének legnagyobb hányadát. Minőségi turizmus kell Összeegyeztethető-e a biológiai sokféleség védelme a gazdasági növekedéssel? Az EP szerint igen, azzá kell tenni. )rA természetet emberi használat által kell megvédeni, Európa területe túl kicsi ahhoz, hogy a polgárok számára tiltott területeket foglaljon magában” - áll a szövegben, amely hangsúlyozza: A turizmust azonban elővigyázatossággal kell kezelni, még akkor is, ha az egy érintetlen természeti terület élőhelyeit és vadvilágát mutatja be. A képviselők olyan modelleket javasolnak, amelyek az érintetlen természeti területek legnagyobb részét elzáiják a látogatók elől, korlátozott részét azonban nyitva tartják a fenntartható, vadonélményen alapuló minőségi turizmus számára. Magyar-szlovák összefogás Jelentésének parlamenti vitájában Hegyi Gyula azt mondta, örülne, ha a magyar és szlovák természetvédők együttműködésével sikerülne egy ún. PAN-parkot (Protected Area Network - Védett Területek Hálózata - a WWF 1997-ben indított minősítési rendszere Európa védett területeire és nemzeti parkjaira.) kialakítani a szintén vadonnak számító aggteleki cseppkőbarlang területén. A PAN-parkok hálózata ugyanis sikeres rendszert dolgozott ki Európa-szerte a vadon védelmére. Hegyi úgy vélte, a turizmust a természetvédő szakemberek felügyelete alá kellene rendelni, (pi, ú) hetente Hétfő Laprendelés: 02/ 592 33 403-405 www.ujszo.com Tartalmas hetet kínálunk! Kellemes hetet kívánunk! Ez a lap jár Önnek?! Több európai országban dolgoztak ki programokat a farkasok visszatelepítésére (Képarchívum)
