Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-11 / 58. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Strasbourgban március 15-ről Strasbourg. Magyarországi és határon túli magyar európai parlamenti képviselők közösen emlékeztek meg tegnap március 15-ről. Amegem- lékezést azért tartották már tegnap, mert az EP ezen a héten a franciaországi városban tart plenáris ülést, így több képviselő van együtt ezekben a napokban. A képviselők Strasbourg Petőfi Sándorról elnevezett terén megkoszorúzták a forradalmár költő emlékművét. (MTI) Magyar-orosz gázpaktum Moszkva. Az orosz Gazprom készen áll arra, hogy aláírja az együttműködési megállapodást a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) a tervezett Déli Áramlat gázvezeték ügyében. Ezt tegnap jelentette be Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a Gyur- csány Ferenccel folytatott megbeszélés után. A magyar kormányfő azt mondta, Budapest abban érdekelt, hogy minél több vezeték működjön. ADéli Áramlat orosz gázt szállítana Európa déli országaiba, Ukrajnát megkerülve, a Fekete-tengeren és a középeurópai országokon keresztül. (MTI) Václav Havel lesz az első Bonn. Václav Havel volt cseh államfő kapja az első Nemzetközi Demokrácia-díjat -jelentette be tegnap a díjat odaítélő bonni egyesület elnöke. Erik Bettermann indoklása szerint Havel a XX. század végének egyik legjelentősebb államférfija. A kitüntetéssel a demokráciáért, a szabadságért és a békéért tett bátor erőfeszítéseit ismerik el. A 10 ezer euróval járó díjat április 24-én adják át, s ezentúl kétévente fogják odaítélni olyan természetes vagy jogi személyeknek, akik kiemelkedő szolgálatot tettek hazájukban a demokratizálódás és az emberi jogok előmozdítása érdekében. (MTI) Tömegsírokat keresnek Ankara. Csontokra és ruhafoszlányokra bukkantak a kurd tömegsírok után kutató hatóságokTörökország délkeleti részén. A kutatást a múlt hónapban rendelte el egy helyi ügyész, hogy végére járjanak azoknak az állításoknak, melyek szerint számos, az 1990-es években eltűnt kur- dot török biztonsági erők végeztek ki törvényellenesen. A térségben több, máig felderítetlen politikai gyilkosság is történt, és korábban ezen a területen találták meg három meggyilkolt kurd holttestét is. A csontokat és a férfiruha foszlányait egy betemetett kútban találták meg. Kurd aktivisták azt állítják, a savval leöntött holttesteket akkoriban kutak- ba dobták, amelyeket azután befedtek. A török sajtó tudni véli, hogy a tetemeket a csendőrségen belül létrejött titkosszolgálat tüntette el az ún. halálkutakban. (MTI) Éjszaka meggyilkoltak egy brit rendőrt, újabb szélsőséges csoport jelentkezett - a békefolyamatra szeretnének csapást mérni Visszatér az erőszak Észak-írországba? A barátságos brit Bobby már a múlté. A helyszínt tegnap géppisztolyos rendőrök biztosították. (SITA/AP-felvétel) London. Rendőrgyilkosság történt tegnapra virradóra Észak-írországban, két nappal azután, hogy szélsőséges republikánus fegyveresek két brit katonát megöltek a tartományban. Az újabb merényletért is egy katolikus fegyveres csoport vállalta a felelősséget, bár nem ugyanaz, amelynek tagjai a katonákat gyilkolták meg. ÖSSZEFOGLALÓ A 48 éves rendőrtisztet az északír fővárostól, Belfasttól délre fekvő Armagh grófságban, Cra- igavon kisváros Lismore Manor nevű katolikus negyedében lőtték agyon. A meggyilkolt rendőr egy kéttagú járőr tagjaként érkezett a település iskolájához, ahová egy incidens miatt hívták ki a rendőrséget. A járőrt a már álló rendőrautóban érték a lövések, amelyeket egy üres telekről adtak le. Az első feltételezések szerint a rendőröket tőrbe csalhatták. Egyes sajtóhírek közölték, a rendőrséget a 999-es sürgősségi számon hívták ki egy bajban lévő, segítségért kiáltozó nőhöz. Felmerült a gyanú, hogy éppen azért törtek be hozzá, hogy odacsalják a rendőrséget. A helyszínt az északír békét ellenző szakadár republikánus szervezetek melegágyaként tartják számon, de a rendőrök nem tagadhatták meg a segítségnyújtást. Szombaton éjszaka két brit katonát gyilkoltak meg egy észak-írországi brit támaszpontnál, hatan megsérültek. Ezért az akcióért a katolikus mozgalom fő vonaláról leszakadt, a két éve elért katolikus-protestáns kiegyezést elvető republikánus csoportok egyike, a magát Valódi IRA-nak (Real IRA) nevező szervezet vállalta a felelősséget. Tegnap egy másik szakadár katolikus müícia, a Folyamatos IRA (Continuity IRA) közölte, hogy tagjai ölték meg a rendőrt. A két szervezet - ahogy a nevük is jelzi - nem ismeri el az északír katolikusok érdekképviselőjének a legnagyobb ulsteri britellenes katolikus milíciát, az ír Köztársasági Hadsereget (IRA), amely évekkel ezelőtt befejezte fegyveres tevékenységét. A tartományban csaknem harminc évi vérontás után két éve hivatalosan is béke honol. A rendezési folyamat legfőbb eredményeként - korábban teljesen elképzelhetetlennek tartott koalíciót alkotva - együtt kormányozzák Észak-íror- szágot a többségi protestáns és a kisebbségi katolikus közösség radikálispártjai. Sir Hugh Orde, az északír rendőrség főparancsnoka a szombat éjszakai támadás előtt alig másfél nappal tett közzé figyelmeztetést arról, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben erősödött a szélsőséges csoportok tevékenysége, és komoly a kockázata egy közeljövőben! terrorcselekménynek. Az MI5, a brit belső elhárítás a múlt héten az addigi jelentősről” „súlyosra” emelte az Észak-íror- szágra megállapított terrorfenyegetettség szintjét. A tartományban tizenkét éve nem esett merénylet áldozatául sem brit katona, sem rendőr. Gordon Brown brit kormányfő tegnap kijelentette: a gyilkosságok ellenére sem lesz visszatérés a régi időkhöz. Szerinte közönséges gyilkosokról van szó, akik megpróbálják megakasztani és felszámolni a békefolyamatot. Bár egyelőre örvendetesen elmaradt a rivális lojalista fegyveresek revánsa, külön aggodalomra ad okot, hogy ismét megjelentek a házak falán a zavargásokat végigkísérő graffitik. Néhány protestánsok lakta kerületben máris olvasható a „Szemet szemért, vissza a háborúhoz” felirat. (MTI, č, ú) A kínai-amerikai tengeri incidens következménye Felhajtotta az olajárat ÖSSZEFOGLALÓ Tönkretette az egész himalájai térséget a keményvonalas pekingi politika Földi pokollá változtatták Tibetet Peking/Washington. A csendes-óceáni incidens miatt kirobban kínai-amerikai vita tegnap is folytatódott. Egy kínai diplomata nyilatkozata szerint titkos megfigyelést végzett az az amerikai hajó, amelyet a minap kínai hajók közelítettek meg fenyegetően a Dél-kí- nai-tengeren. Az USA pekingi nagykövetsége tiltakozó jegyzéket nyújtott át a kínai külügyminisztériumnak. Washington állítja, az amerikai haditengerészet fegyvertelen kutatóhajója nemzetközi vizeken tartózkodott. A kínai illetékes pedig azt, hogy az amerikai hajó Kína különleges gazdasági övezetében végzett „illegális megfigyelése’, megszegve ezzel a nemzetközi tengerjog szabályait és a kínai törvényeket. „Peking már többször kérte diplomáciai úton az amerikai féltől, hogy szüntesse be a Kína különleges gazdasági övezetében folytatott jogellenes tevékenységet” - tette hozzá. A Pentagon közleményében az áll, vasárnap egy kínai felderítőhajó és négy kísérőhajó veszélyesen megközelítette az Impeccable fegyvertelen amerikai hajót, amely civil személyzettel oceanográfiai kutatásokat folytatott a Dél-kínai-tengeren, nemzetközi vizeken. Az eset a Kínához tartozó Hajnan szigetétől 120 kilométerre délre történt. Az ügy miatt az USA pekingi nagykövetsége tiltakozó jegyzéket adott át a kínai külügyminisztériumnak, valamint Kína washingtoni nagykövetségének is. Az amerikai jegyzék szerint a kínai hajók akciója mindkét felet egyaránt veszélybe sodorta, és ez összeegyeztethetetlen azzal a kötelezettséggel, hogy a hajóknak a tengeren tekintettel kell lenniük egymás biztonságára. A nagykövetség végezetül közölte, hogy Washington kész tárgyalásokat folytatni Pekinggel az ilyen és hasonló ügyekben. Az Impeccable a Japánban állomásozó 7. amerikai flotta oceanográfiai kutatásokat végző öt hajójának egyike, amely alacsony frekvenciájú hanghullámokkal észlelni tudja a vízfelszín alól érkező esetleges fenyegetéseket. Független elemzők szerint a Hajnan szigetén működő kínai haditengerészeti támaszponton ballisztikus rakétákkal fölszerelt tengeralattjárók is állomásoznak. A tengeri incidensről szóló hírek hozzájárultak az olajár meredek emelkedéséhez. (MTi, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Dharmszala. Kegyetlen megtorlás folyik a tibetiek ellen a kínai hatóságok részéről a tavalyi tüntetések miatt. Ezt a dalai láma jelentette ki a tibeti felkelés 50. évfordulóján rendezett tegnapi ünnepségen Dharmszalában, száműzetésben élő kormányának indiai székhelyén. A vallási vezető több ezer híve előtt hangoztatta, hogy a kínai rög- tönítélkezés, a keményvonalas politika, például a kínai kulturális forradalom tönkretette a himalájai térséget. „Ezek miatt a tibetiek szenvedései és nélkülözései olyan mértékűek, hogy már a Földön megtapasztalják a poklot.” A tibeti kultúra és öntudat a kihalás határán van, a tibetieket bűnözőknek, akasztófáravalóknak tekintik. Állandó félelemben élnek, a kínai hatóságok pedig gyanakvóak velük szemben. Mindazonáltal a láma csak békés változást tart lehetségesnek a tartomány helyzetében. „Nincs kétségem afelől, hogy diadalmaskodik a tibeti ügy igazsága, ha folytatjuk utunkat az igazság és az erőszakmentesség útján” - emelte ki a láma. A Zsenmin Zsipao kínai központi pártlap tegnapi vezércikkében azokat a változásokat magasztalta, amelyek az elmúlt ötven évben történtek Tibetben, egyben bírálta ä „régi feudális rend siránkozását” egy olyan időszakért, amelyben az emberek kutyák módjára küzdöttek az élelemért, és széles körű volt az írástudatlanság. „Tibet boldogsága ma az emberek boldogsága és nem a rabszolgatartóké” - írta a pártlap. Peking tegnap felszólította az amerikai kongresszust, hogy ne vitassa meg azt a határozatot, amely támogatásáról biztosítaná Tibetet a láma Indiába menekülésének 50. évfordulóján. A külügyi szóvivő szerint mélységes aggodalmat okoz az amerikai kongresszus tervezete, amelyet „néhány Kína-elle- nes képviselő nyújtott be, szembe- menve a történelemmel és a tibeti valósággal”. (MTI,ú) Több ezer híve előtt beszélt tegnap a láma (SITA/AP-felvétel Biden amerikai alelnök közös afganisztáni stratégiát sürgetett a NATO-ban Benyújtja a számlát az USA Európának ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Közös afganisztáni stratégia kialakítására szólította fel tegnap a NATO-tagországokat Joe Biden. Az amerikai alelnök a szövetségesek állandó nagyköveteinek brüsszeli találkozóján arra figyelmeztetett, hogy a romló afganisztáni helyzet minden NATO- tagállamra, s más országokra is veszélyt jelent. Kifejtette: a szélsőséges fegyveresek új erőt gyűjtenek Afganisztánban és Pakisztánban, és ez újabb támadásokkal fenyegeti a nyugati világot is. Ugyanazokról a hegyekről van szó, ahol a szeptember 11-i támadásokat is kitervelték. Biden azt mondta, az USA nem vár többet, mint azt, hogy mindenki tartsa be korábbi vállalásait. Washington álláspontja szerint a közösen megalkotott stratégia végrehajtásából minden tagállamnak ki kell vennie a részét. Biden NATO- látogatása Hillary Clinton külügyminiszter múlt heti brüsszeli útját követi, és előkészíti Barack Obama elnök részvételét a jövő hónap elején tartandó csúcstalálkozón. Az amerikai alelnök Javier Sola- nával, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselőjével is találkozott. A spanyol politikus a madridi rádiónak úgy nyilatkozott, hogy az unió nem kívánja növelni katonai hozzájárulását az afganisztáni műveletekhez, de a polgári feladatokban, pl. az újjáépítésben az eddigieknél nagyobb részt vállalhat. „Az afganisztáni helyzetet nem lehet pusztán katonai úton megoldani, sokkal többet kellene dolgozni a politikai problémákon is”-vélte Solana. Biden európai útjának - mint mondta - elsődleges célja a szövetségesek terveinek meghallgatása. Utalt arra, ha „nem jön létre összetartás”, sokkal nehezebb lesz megbirkózni a tagállamok előtt álló közös kihívásokkal. Obama elnök már bejelentette, még az áprilisi NATO-csúcs előtt ismerteti az USA Afganisztán-politikájának új elemeit. A tegnapi tanácsülésen leszögezték, Afganisztán nem csupán a NATO feladata, hanem más nemzetközi szereplőknek is részt kell vállalniuk a rendezésben. Megállapították, hogy regionális megközelítésre van szükség, ezért Pakisztán mellett Iránnal is tárgyalni kell, sőt Indiát is be kell vonni. Biden végezetül hangsúlyozta, hogy a mérsékelt tálibokkal is keresni kell a tárgyalás lehetőségét. Hozzátette azonban, vigyázni kell, hogy ez ne sodorja veszélybe a jelenlegi afgán kormány munkáját. (MTI, s, ú) 33 halott, 50 sebesült Öngyilkos merénylet Bagdad. Legkevesebb 33 ember életét oltotta ki és további 50-et megsebesített egy öngyilkos merénylő, aki tegnap egy Bagdad melletti település piacterén, törzsi és katonai vezetők ottani látogatásakor robbantotta fel magát. A merénylet akkor történt, amikor a törzsi vezetők katonatisztek és újságírók kíséretében bejárták Abu Gra- ib település zsúfolt piacát. A merényletben az al-Bagdadíja magántévé kétriportere is életétvesztette, a kormánytelevízió egyik tudósítója pedig megsebesült. Belügyi illetékesek szerint a törzsi vezetők a merénylet előtt egy békéltető megbeszélésen vettek részt. A hasonló tárgyalások az utóbbi időben általánossá váltak a síita és a szunnita vezetőkközött. (MTI) Fehéroroszország Reformokat sürget az EU London. További politikai reformokra ösztönözte Fehéroroszországot az EU külkapcsolatokért felelős biztosa. Benita Ferrero- Waldner értésre adta az egyik vezető londoni stratégiai kutató- műhelyben, a Királyi Külügyi Intézetben elmondott beszédében, hogy az EU a fehéroroszországi politikai reformok folytatása esetén kész bevonni a kelet-európai országot az unió ún. keleti partnerségi programjába. Az EU várhatóan májusban, a prágai csúcstalálkozón indítja el a programot, amelybe öt volt szovjet tagköztársaságot készülnek bevonni: Ukrajnát, Moldovát, Grúziát, Azerbajdzsánt és Örményországot. Fehéroroszországról egyelőre nem születetett döntés. (MTI)
