Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-11 / 58. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 11. Vélemény És háttér 7 . TALLÓZÓ LE FIGARO Megrendezett volt az Ingrid Betancourt volt kolumbiai elnökjelölt kiszabadulását eredményező tavaly nyári látványos túszmentő akció - állította egy francia diplomata. Noel Saez volt bogotái francia konzul elmondta a Le Figaro című párizsi lapnak: meggyőződése, hogy váltságdíjat fizettek a politikust hat éven át fogva tartó Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillaszervezetnek, s a túszszabadító akció megrendezett volt. A kolumbiai védelmi miniszter úgy számolt be az eseményről, hogy a hadsereg hírszerzői beférkőztek a gerillák soraiba, és elhitették a túszokért felelős helyi parancsnokkal, „César- ral”, hogy elviszik a foglyokat Alfonso Canóhoz, a FARC első számú vezetőjéhez. A túszokat három csoportban elszállították egy gyülekezőhelyre. Saez azt mondta, valószínűbb, hogy „César” együttműködött a hatóságokkal. (mti)- Szép vagy, drágám, mint a köztársaságielnök-jelöltek ígéretei! (Peter Gossányi rajza) A kommunista rendszerben a szigorú államhatalom még le tudta törni a kisebbségek elleni erőszakot Erősödő idegengyűlölet Európában, Magyarországon A gazdasági válság társadalmi nyugtalanságot idéz elő Európa-szerte, aminek egyik megjelenési formája az idegengyűlölő jelenségek szaporodása és a ki- sebbségellenesség erősödése - írta a napokban közzétett kétrészes tanulmányában a Stratfor amerikai stratégiai elemzőcsoport, amely említést tett a Magyar Gárdáról is. MT1-HÁTTÉR A Stratfor szerint a kontinensen végigsöprő társadalmi elégedetlenség miatt bevándorlás- és kisebbségellenes támadások történnek. Ezek egyike volt - áll a csoport elemzésében - a február 23-án egy magyarországi faluban feltehetően előre kitervelt romaellenes támadás, amikor egy apára és kisfiára gyújtották a házukat, valamint a magyar jobboldali Magyar Gárda február 13-ai tiltakozása Budapesten „a romabűnözés ellen”. A kutatók megjegyezték, hogy a faj- és idegengyűlölő cselekményekre vonatkozó adatok gyűjtése különböző nehézségekbe ütközik a kontinensen, a legtöbb EU-országban nincs vagy nagyon hiányos a nyilvántartás. Sok közép-európai országban a rendőrség gyakran nem jelent minden romaellenes támadást, s ugyanez a helyzet Oroszországban a faji alapú támadásokkal. A Stratfor szerint az adatok szórványossága ellenére bizonyossággal megállapítható: a gazdasági recesszió súlyosbodásával fokozódni fog a feszültség az „őslakos” népesség és a bevándorlók között. A be- vándorlás-ellenesség már nemcsak a szélsőjobboldali ifjúsági csoportokat jellemzi, hanem sok sikeres párt választási platformjába is bekerült olyan fejlett országokban, mint Ausztria és Svájc. A texasi elemzőcsoport szerint az idegengyűlölet mindig jelen volt Európában, de drámai mértékben felerősödik recessziók és gazdasági válságok idején, amikor a források szűkülnek. A kisebbségeket ilyenkor vagy a gazdasági bajok miatt pellengérezik ki (ez volt a helyzet a zsidókkal Európa történelme során végig, de különösen a nagy világválság idején), vagy olyanoknak tekintik, amelyekre feleslegesen költenek közpénzeket (ahogy a vendégmunkások esetében is történt az 1970-80-as években). Sok közép-európai és balkáni ország első súlyos gazdasági válságát éli át azóta, hogy a szocialista társadalom demokratikussá alakult át. A kommunista rendszerben a szigorú államhatalom még le tudta tömi a kisebbségek elleni erőszakot, vagy egyszerűen nem vett róla tudomást. Most azonban a szélsőjobboldali csoportok az egész régióban kampányt folytatnak a romák ellen. „Különösen Magyarországon, ahol a szélső- jobboldali Magyar Gárda működik, de a szomszédos Szlovákiában és Romániában is” - olvasható a tanulmányban. A romák a bűnbakok, őket okolják a gazdasági bajokért és a társadalmi bizonytalanságért, és főleg a bűnözésért. „Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a roma bűnbandák rendkívül aktívak és erőszakosak Közép-Eu- rópában, a Balkánon és Olaszországban” - írták az elemzők, hozzátéve, hogy ezek a tények nem szolgálhatnak mentségül sem a cigány emberek által elkövetett erőszakos cselekményekre, sem a romaellenes támadásokra. A Stratfor arra is rámutatott: lassan szertefoszlik a második világháború után keletkezett több tabu is. Sok szélsőjobboldali párt az 1950-60-as években még alig tudott szavazatokat szerezni, mert a náci harmadik birodalom és a koncentrációs táborok emléke még élénken élt az emberekben. Az 1970-es évekbeli olajsokkok után azonban sok szélsőjobboldali párt bevándorlás- és kisebbségellenes programjával jelentős választási sikereket ért el. Az amerikaiak 12 százaléka hisz valamiféle felsőbb hatalomban, de az nem monoteista hit szerinti isten Egyre több amerikai állítja, hogy nem vallásos MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Csökken a keresztények száma és egyre több amerikai állítja, hogy nem vallásos - derült ki az Egyesült Államokban végzett, hétfőn nyilvánosságra hozott széleskörű kutatásból. Az amerikaiak vallási hovatartozását vizsgáló felmérés válaszadóinak 15 százaléka mondta, hogy nem vallásos. 2001-ben ez az arány még 14,2 százalékos volt, 1990-ben pedig 8,2 százalékos. Az angol, illetve spanyol nyelvű felmérésben 54 461 felnőtt állampolgár vett részt. A kutatás tavaly februártól novemberig zajlott a hartfordi Szentháromság Főiskolán futó „Közösségi értékek program” keretében. A tanulmány kimutatta, hogy a magukat nem vallásosnak valló amerikaiak száma minden államban emelkedett. Országosan a katolikusok maradtak a legnagyobb vallási csoport: 57 millióan vallják magukat az egyházhoz tartozónak. 1990 óta 11 millióval nőtt a lélekszámúk, ám a teljes lakossághoz mérten egy százalékkal esett az arányuk, s jelenleg 25 százalékos. A nem katolikus keresztények száma szintén hanyatlóban van az országban. Tavaly már csak az amerikai felnőtt lakosság 76 százalékát tették ki a keresztények, míg 2001-ben még 77 százalékát, 1990-ben pedig 86 százalékát. A kutatók szerint ez a zuhanás elsősorban a protestáns egyházakhoz (episzkopális, lutheránus, methodista) tartozók számának csökkenésére vezethető vissza. Az utóbbi hét év alatt a protestánsok száma az összlakosság 17 százalékáról 12,9 százalékára esett vissza. A tanulmány arra is rámutatott, hogy a hagyományosan szervezett vallás sokak életében már kisebb szerepet játszik. A házaspárok 30 százalékának nem volt egyházi esküvője, és a válaszadók 27 százaléka jelentette ki, hogy nem akar egyházi temetést. Az amerikaiak 12 százaléka hisz valamiféle felsőbb hatalomban, de az nem monoteista hit szerinti isten. Gyarapodik azok száma is, akik magukat „nem megnevezett kereszténynek” vallják. Az 1990-es 0,1 százalékról 2008-ra 3,5 százalékot ért el a számuk. Ők olyan gyülekezetek tagjai, amelyben jellemzően rock-stílusú zenét játszanak és kevesebb a meghatározott ima. Ez főleg azokat vonzza, akik ritkán járnak templomba. Az utóbbi 18 évben 1,8 százalékról 1,2 százalékra (2,7 millió lélekre) csökkent a magukat gyakorló zsidónak valló amerikaiak száma. A kutatók később azt is szeretnék felmérni, hogy a vallásukat nem gyakorlók közül mennyien tartják magukat kulturálisan zsidónak. A muzulmán vallású népesség aránya tavalyra elérte a 0,6 százalékot, ám az olyan keleti vallások, mint a buddhizmus követőinek száma az utóbbi időben már lassabb ütemben nő - állapította meg a tanulmány. KOMMENTÁR Egy civil pártakció CZAJL1K KATALIN A szlovákiai magyar közélet egyik legnagyobb hiányossága a gyenge civil szféra és az, hogy a legnagyobb civil szervezetekben túl sok az összefonódás az MKP-val. A tegnap elindított aláírásgyűjtési akció csak megerősíti ezt, olyannyira, hogy az egész vállalkozás kimenetelét veszélyezteti. A civil akciók lényege az, hogy azok spontán módon a polgárok kezdeményezésére jönnek létre a polgárokjogos érdekeinek védelmében. Legitimitásukat a legnagyobb mértékben tehát az adja, hogy közvetlenül az emberek érdekeit próbálják érvényesíteni, mindenfajta egyéb érdek vagy hatalmi ambíció nélkül. Ebben különbözik a leginkább a civil szféra a politikai pártoktól. Ugyan az utóbbiak is a polgárok érdekeinek próbálnak érvényt szerezni - vagy legalábbis ezt állítják magukról -, nem kevésbé fontos motívumuk a hatalomért vívott harc. Ez önmagában nem alantas dolog, hiszen a politikai párt úgy tudja igazán érvényesíteni választói akaratát, ha hatalma van. Egy demokratikus társadalomban egyformán szükség van a politikai és a civil szférára, s mindkettő hiányosságai károsítják a demokrácia egészét is. Egy demokratikus társadalomban azonban az is elengedhetetlen, hogy a politikai és a civil szféra elkülönüljön egymástól. Azaz, a civil szervezetek ne politikai pártok meghosszabbított kezeként működjenek. Ez ugyanis a fentebb említettekből eredően delegitímizálja a civil szférát és az általa indított kezdeményezéseket is. Éppen ez a legnagyobb gond az MKP, a Csemadok, a szülői szövetség, a pedagógusszövetség, a cserkészszövetség és az MKP ifúsági szervezete nevével fémjelzett petícióval. (Eltekintve attól, hogy az MKP olyan ügyben szervez aláírásgyűjtést - Pátria rádió -, aminek kialakulásáért közvetve maga is felelős.) A párt jelenléte, és a jelek szerint irányító szerepe az egész akcióban (a közös sajtótájékoztatóra az MKP sajtóosztálya hívta meg az újságírókat) kétségbe vonja annak civil voltát. Nem lesz meglepő, ha az illetékes hivatalok, állami szervek azzal fogják lesöpörni az asztalról az egész ügyet, hogy csupán az MKP kezdeményezése, amivel politikai tőkét akar kovácsolni magának és újra mesterségesen szítja a nemzetiségi konfliktusokat. Meglepő, hogy a petíciót szervező intézmények ezt nem veszik tekintetbe. Az első lehetőség, hogy nem is tudatosítják ezt a veszélyt, ami nem kevés naivitásról és amatőrizmusról tanúskodik. A második lehetőség, hogy nagyon is tudatában vannak a rizikónak, de az MKP-val való összefonódás felülírja ezt. Ebben az esetben az említett szervezetek meglehetősen hazárd módon kockára teszik a szlovákiai magyar civil szféra legitimitását, s egyben azt is akadályozzák, hogy valaha is komoly és autonóm játékosokká válhassanak a szlovákiai közéletben. FIGYELŐ Szükség van a harmadik erőre Bokros Lajos szerint Magyarországon szükség van egy olyan harmadik erőre, amelyik a piacgazdaság és a demokrácia igazi útját képviseli. Az MDF európai parlamenti listavezetője az MTV Nap-kelte című műsorában azt mondta, korábban többen is megkeresték azzal, hogy legyen kormányfőjelölt. Bokros Lajos úgy látja, Magyarországon kialakult egy „koravén, kóros-káros kétpárt- rendszer”, amelyet szerinte „meg kell tömi”, ezért szükség van harmadik, negyedik pártformáció megjelenésére is. Mint mondta, azért lenne rossz az országnak, ha csak az MSZP és a Fidesz maradna bent a parlamentben, mert e két párt nem nyújt alternatívát, és „bizonyos mértékig meglepően és megdöbbentően” hasonló a programjuk, szocializációjuk, magatartásuk. Arra a kérdésre, hogy 2010-ben is az MDF kormányfőjelöltje lesz-e, a listavezető közölte: „annyit mindenképpen nyerünk, hogy jó néhány képviselőnk ki fog jutni Brüsszelbe, (...) efelől biztos vagyok, ez nem kérdés”. Egy másik kérdésre, hogy megkeresték-e az MDF-en kívül máshonnan is, azt mondta: voltak más, őt a kormányfői posztra tevő ajánlatok is. Ezeknél a megkereséseknél azonban nem a saját programját valósíthatta volna meg, csak a nevét kívánták megvásárolni rossz programokhoz. Megjegyezte, az említett ajánlatok mögött nem volt párt- erő, ezek egyéni megkeresések voltak. Egy másik kérdésre, hogy lenne-e a Fidesz-elnök pénzügyminisztere, Bokros Lajos azt mondta: Orbán Viktor még a Re- formszövetségjavaslataival sem ért egyet, ezért úgy látja, a Fidesz „nem ölelné keblére” az ő programját. (A kérdező arra utalt, hogy Herényi Károly MDF-frakcióvezetó az MTV- ben, a hétfő Estében azt mondta, az MDF Orbán Viktort is megszavazná kormányfőnek.) Bokros Lajos élesen bírálta a kormány és a miniszterelnök munkáját. Úgy vélte, a kormány alkalmatlan a válságkezelésre. „Retorikai fordulatokban bővelkedünk, vargabetűkben, pál- fordulatokban szintén bővelkedünk”, ám a miniszterelnök által bejelentett javaslatok, elképzelések néha egy napig se élnek - jellemezte a kormány tevékenységét. „Mi az a program, mi az a hiteles, kiegyensúlyozott, következetes, konzisztens, egymással összehangolt elemekből álló kormányprogram, ami (...) jelzést adna a vállalkozóknak, a megtakarítóknak, a háztartásoknak, a lakosságnak, a piaci szereplőknek a tekintetben, hogy mit várjanak el?” - tette fel a kérdést Bokros Lajos. Ilyen minimális kiszámíthatóság nélkül a piacon kizárólag a pánik tud eluralkodni, amelynek káros, negatív hatásaival naponta szembenézünk-mondta, (mti)
