Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-11 / 58. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Tavaly még vásároltunk Pozsony. Némileg a tartós fogyasztási cikkek piacán is érezhető a pénzügyi-gazdasági válság: 2008 utolsó negyedében két százalékkal kevesebb ilyen áru fogyott, mint 2007 hasonló időszakában. Mindez a GfK közvélemény-kutató ügynökség felméréséből derül ki. A leg­nagyobb visszaesés a fényképezéssel kapcsolatos és a távközlési cik­kek esetében tapasztalható. A szórakoztató elektronika és a nagyobb háztartási berendezések esetében nem tapasztaltak megtorpanást. Tavaly éves összehasonlításban 6 százalékkal növekedet a szórakoz­tató elektronika piaca, és 242 millió eurós forgalmat ért el. Ebben a szegmensben a tavalyi utolsó negyedévben is pozitív volt a fejlődés, a sláger a síkképemyős tévékészülék volt. (TASR) Feltörték Martináková honlapját Pozsony. Hackerek törték fel tegnap délután négy óra körül Zu­zana Martináková honlapját. A Szabad Fórum elnöke és köztársa- ságielnök-jelölt weboldalán, a sajtóhírek közt olyan információ lá­tott napvilágot, hogy visszalép. A Szabad Fórum fontolgatja, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz. (SITA) Pozsonyban vonul fel a pospolitosť Pozsony. A rendőrség is készül a nacionalisták szombati felvonu­lására, amelyet a nácibarát szlovák bábállam kikiáltásának 70. év­fordulójára hívott össze a Szlovák Testvériség (Slovenská pospolitosť). Martin Korch, az Országos Rendőr-főkapitányság szó­vivője elmondta, a rendőrség figyelemmel kíséri az akciót, s ha tör­vénytelenséget tapasztal, közbelép. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatban nem árult el részleteket. A Slovenská pospolitosť és több szervezet hívei a Hodža téren fognak gyülekezni, ahonnán Jozef Tiso feltételezett síijához menetelnek a Márton temetőbe. A meg­mozdulás engedélyezését magánszemély kérte, (ú) Melníket nem tüntetik ki Kassa. Mégsem kapja meg Kassa város díját Milan Melnik, az ĽS-HZDS által támogatott köztársaságielnök-jelölt, pedig koráb­ban ennek az elismerésnek a várományosa volt. František Knapík főpolgármester indoklásul annyit közölt, Melník ugyan Kassán született, de már nem él a városban. Arra a kérdésre, hogy mi­lyenek a városi díj odaítélésnek kritériumai, Knapík nem vála­szolt. (SITA) Délen épülne meg a széles nyomtávú vasút Kisebb adóval kedveznek az éttermeknek? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Ha a helyzet lehetővé teszi, akkor a kormány csökkenti az általános forgalmi adó (áfa) mértékét. Elsősorban a ven­déglátást sújtó áfaterhek mérséklé­sét fontolgatjuk, ha ezt az ország gazdasága elbírja - mondta tegnap Robert Fico miniszterelnök. A kor­mányfő hozzátette, Pozsony támo­gatja Franciaország kezdeménye­zését, melynek célja, hogy a válság idején rendkívül nehéz helyzetbe kerülő éttermek adóterhét mérsé­keljék. Az Európai Unió pénzügy- miniszterei tegnap megállapodtak abban, hogy néhány szolgáltatás áfakulcsát csökkentik. A kormány még mindig nem döntötte el, vajon érdemes-e meg­építeni az egészen Bécsig vezető széles nyomtávú vasutat. „Nem mondtuk azt, hogy holnap neküá­tunk az építkezésnek” - mondta tegnap a parlament Európa-ügyi bizottsága előtt Robert Fico. A nagyberuházás hatástanulmányai júniusra készülnek el. Pozsony csak akkor bólint rá a tervre, ha a beru­házás keretében a főváros kikötő­jében komoly logisztikai bázis is épül. „Nem vagyunk naiv gyerekek. Ha valaki azt gondolja, hogy az egész országon keresztül vezető széles nyomtávú vasút úgy épül meg, hogy a logisztikai központok mind Ausztriában lennének, akkor az nagyon téved” - magyarázta a kormányfő, hozzátéve: a tervezett vasút Dél-Szlovákián keresztül ve­zetne a már meglévő, ám alig ki­használt sínpárok korszerűsítése révén. Ha a 4 milliárd eurót fel­emésztő koncepció nem valósul meg, akkor ugyanezen a nyomvo­nalon egy gyorsvasút infrastruktú­ráját építhetnékki. (s,t) Leállított pályázatot is meg lehet nyerni Jureňáék utat építenek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb korrupció- gyanús ügy került napvilágra, amely Miroslav Jureňa (HZDS) volt mezőgazdasági miniszter ne­véhez köthető: a mezőgazdasági minisztérium 1,13 millió eurós (34 millió korona) útépítési pá­lyázatát az Astap cég nyerte. Cég a volt miniszter testvérének, Milan Jureňának és unokaöccsének, Branislavnak az irányítása alatt áll. A pályázatot annak ellenére megvalósította a minisztérium, hogy a miniszter év elején az összes közbeszerzési eljárást leál­lította a gazdasági válságra hivat­kozva. Stanislav Becík (HZDS) mezőgazdasági miniszter állító­lag nem is tudott erről a pályázat­ról, a Hospodárské novinynak ki­jelentette, megbünteti a felelősö­ket. Stanislav Háber, a szaktárca szóvivője tegnap lapunknak azt mondta, a miniszter még nem döntött a tender ügyében. „Szol­gálati úton volt Kelet-Szlovákiá- ban” - magyarázta lapunknak Háber. Szerinte nem egyértelmű az sem, hogy megsértették-e a miniszter utasítását a pályázatért felelős beosztottak. „A pályázatot még tavaly decemberben írták ki, nem pedig januárban, ahogyan azt a lap írta” - mondta a szóvivő. Szerinte az elbírálás egyetlen kri­tériuma az ár volt, a legalacso­nyabb árat ajánló nyerte a meg­rendelést. (lpj, hn) A jegybank sem helyesli a kormány magánnyugdíj pénztárakra vonatkozó elképzelését Likvidáló javaslat Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) sem ért egyet a magánnyugdíjpénztárak ál­tal kiszabható kezelési ille­ték olyan mértékű csökke­nésével, ahogy azt a kor­mányjóváhagyta. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kabinet döntése értelmé­ben a nyugdíjkezelő társaságok mindössze a kezelt vagyon, vagyis egy-egy ügyfél magán­nyugdíjszámlára befizetett összegének 0,025 százalékát szabhatná ki kezelési költség gyanánt az eddigi 0,065 száza­lék helyett. A Magánnyugdíjpénztárak Szövetsége (ADSS) szerint ez nem fedezi működtetetési költ­ségeiket sem. Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter (SDKÚ-DS) szerint ez egyenesen likvidálja némelyik nyugdíjpénztárat. Ugyanezt állítja a jegybank is, amely eredetileg 0,047 százalé­kot javasolt, ám a kormány ezt elutasította. A nyugdíjkezelő társaságok által az ügyféltől le­írható kezelési költség jelentős csökkenése nagymértékben be­folyásolja vállalkozásuk feltéte­leit, állítja a jegybank. „A Szlo­vák Nemzeti Bank azt akarta elérni a beterjesztett (nem jó­váhagyott) javaslatával, hogy a rendszer filozófiája változzon meg, nem a magán-nyugdíj­pénztárak vállalkozásának feltételei.” A pénzügyminiszté­rium nem ért egyet a nemzeti bank érvelésével. Miroslav Šmál szóvivő szerint összeha­sonlították, hogy a fejlett euró­pai és amerikai tőkepiacokon mennyit számláznak kezelési költségként a befektetői és nyugdíjalapokban, s a kezelési illetékek nagyságát a kormány ez alapján határozta meg. A Magán-nyugdíjkezelő Társasá­gok Szövetsége szerint viszont ez jelentősen befolyásolhatja a piac működését. Á parlament a most zajló ülé­sén tárgyal az illeték módosítá­sáról, és éles vita alakult ki az ellenzék és a koalíciós pártok között. Az ellenzék ugyan nem utasítja el teljes mértékben a változtatást, de nem ért egyet annak mértékével. Július Broc- ka (KDH) elsősorban azt kifo­gásolta, hogy a parlament gyor­sított eljárásban tárgyalja mó­dosítást, nem adva teret az érintetteknek. Úgy véli, a kor­mány így akar bosszút állni, mert a magán-nyugdíjpénztá­rak „nem úgy táncolnak, ahogy a kormány fütyül.” Jana Valová (Smer) kifejtette, a megszabott 0,025 százalék ugyanannyi, mint a többi országban, ahol nyugdíjkezelő társaságok mű­ködnek. „Senkit sem akarunk elijeszteni, csak ki akarjuk pro­vokálni a magán-nyugdíjtársa- ságokat, hogy a polgárok szá­mára, akik jóhiszeműen náluk helyezik el a pénzüket, hasznot termeljenek” - szögezte le Valóvá. Az ellenzéknek címezve azt mondta, ne a törvénymódosítás tárgyalásának módját, hanem célját vegyék figyelembe, a cél pedig az, hogy ne veszítsenek a pénzükből. A parlament to- vábbtárgyalásra utalta a javas­latot, ma folytatódik a vita, vég­leges szavazás még ezen az ülé­sen várható, (sán, sm, t,s) A kormánypártok szerint az ellenzék politizálásra használja ki a gazdasági válságot Tegnap se tárgyaltak az ellenzék válságcsomagjáról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Miroslav Číž szerint az ellenzék populista demagógiával harcolna a válság ellen (TASR-felvétel) Pozsony. Ismét elutasította a kormánypárti többség, hogy a parlament az ellenzék válságke­zelési javaslatairól tárgyaljon. A múlt pénteki történésekkel el­lentétben, amikor a kormány- párti képviselők nem is voltak az ülésteremben, vagy nem nyom­ták meg a jelenléti gombot, a tegnapi ülésen nem történt obst- rukció. A koalíció nem szavazta meg, hogy napirendre kerüljön az ellenzék válságcsomagja. „A legfelháborítóbb az, hogy javas­lataink el sem jutnak a vitáig. Ha a parlamenti vita során szavaz­zák le, mert többségben vannak, ezt még csak elfogadnánk. Ám hogy egyszerűen nem is hajlan­dóak tárgyalni róla, ez azt hi­szem, példa nélküli Európában. Nem tudok olyan parlamentről, amely ne tárgyalt volna a válságkezelésről” - nyilatkozta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. A parlament ugyan tárgyal, de csak a kormányjavaslatokról. Bárdos szerint több rendkívüli parlamenti ülést nem kezdemé­nyeznek a témában, hanem a soron következő áprilisi ülésen terjesztik be javaslataikat. Ezek közé tartozik az adó- és járulék­terhek jelentős csökkentése, a munkatörvénykönyv módosítá­sa, a közbeszerzések átláthatób­bá tétele, vagy a Nemzeti Va­gyonalap megszüntetése, ez utóbbival az ellenzék szerint óriási összegek takaríthatok meg. Miroslav Číž (Smer), a parlament alelnöke szerint azért utasította el a parlament a rendkívüli ülés megnyitását, mert az ellenzék a gazdasági válságot politizálásra használja, de semmi konkrét javaslatot hi­vatalos úton nem nyújtott be a parlamentbe. Az ellenzék el­képzelései a gyakorlatban kárt okoznának, véli Miroslav Číž, aki szerint a „Smer elutasítja az olyan lépéseket, amelyek kö­vetkeztében hiány keletkezik a költségvetésben, és elutasítja a populista demagógiát.” Második olvasatba utalta a parlament a szociális biztosítás­ról szóló törvény módosító ja­vaslatát. Ennek része, hogy az egyéni vállalkozók (SZČO) nem a minimálbérből, hanem a nap­tári évet két évvel megelőző év országos átlagkeresetének 44,2 százalékból fizetnék a társada­lom- és egészségbiztosítási dí­jakat. 2010 végéig a jelenlegi 4,75- ről 2%-ra csökken a szolidaritá­si alapba fizetett járulék, ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalko­zóknak ezáltal is kevesebb járu­lékot kell fizetniük a Szociális Biztosítóba, (sán, t, s) Ma írják az alapiskolák végzősei a Tesztelés 9 felmérést Fölöslegesen tesztelik a kilencedikeseket? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kilencedikesek ma írják az országos Tesztelés 9 fel­mérést, miközben a szakemberek szerint az egész tesztelés elvesztet­te értelmét. A felmérést eredetileg azért vezették be, hogy helyette­sítse a középiskolai felvételi vizs­gákat, ám mivel kevesebb a diák, a középiskolák nem igazán válogat­hatnak a jelentkezők között. Ma közel 58 ezer végzős úja a matematika és szlovák nyelvi teszteket - a magyar iskolákban emellett magyar nyelvből is ám több iskolaigazgató úgy véli, a tesztelés már csak nyűg. A diákok túlnyomó többsége ugyanis tisz­tában van azzal, hogy az országos felmérés eredményétől függetle­nül bejut az általa választott kö­zépiskolába, így sokan félvállról veszik az egészet. Ez viszont nem jó az alapiskolának, mert ronthat­ja az intézmény megítélését. Az eredményeket ugyanis nyilvános­ságra hozza az Állami Pedagógiai Intézet. A végzősöket normális esetben az motiválná, ha tétje lenne a felmérésnek, az alapisko­la, melyet pár hónap múlva el­hagynak, már nem tudja motivál­ni őket. Az oktatásügyi tárca egyik célja eredetileg az volt, hogy a felmérés alapján a nyilvánosság összeha­sonlíthassa az iskolákat. Az igaz­gatók viszont arra figyelmeztet­nek, hogy a tesztelés objektivitása és eredményeinek országos össze­hasonlíthatósága a teszüapok ki­töltésének módja miatt is sérül. „A diákok csak bekarikázzák a vála­szokat, többségük számára ez csupán mélyebb felkészülés nél­küli lutri” - mondta Emil Šimo- novic, a modrai alapiskola igazga­tója. így fordulhatott elő iskolájá­ban, hogy egyes diákok a 45 per­ces teszteket negyed óra alatt ki­töltötték. A középiskolákra jelentkezők száma is évek óta csökken. Mivel az iskolák normatív, fejpénz ala­pú támogatásban részesülnek, sok esetben csökkentik a minősé­gi kritériumokat, hogy több diá­kot vehessenek fel. Több közép­iskola - elsősorban a gyengébbek -közül - pedig felvételi vizsgát sem tart. (MSz, čtk) Hamis tesztlapok az interneten Tegnap a tesztlapok egy része felkerült az internetre - legalábbis ezt állítják az anyag terjesztői. Az oktatásügyi minisztérium köz­leménye alapján a feladatok és megoldásaik hamisak, ma nem ez kerül a kilencedikesek elé. A hamisítványok szerzői és terjesztői el­len várhatóan feljelentést tesz a tárca, (sita) (Jón Krošlók felvétele) Nincs tét, így aztán ritkább a jó teljesítmény

Next

/
Thumbnails
Contents