Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-07 / 55. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Helyreáll a vízumkiadás Moszkva. Oroszország és Grúzia ismét állít ki vízumot egymás állampolgárai szá­mára. Ezt Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-he­lyettes közölte tegnap. A március 4-én életbe lépett orosz-svájci megállapodás szerint Oroszország képvise­leti irodát nyitott az alpesi or­szág grúziai nagykövetségén, s ez a hivatal ugyanolyan orosz vízumokat fog kiállítani a grúz állampolgárok számá­ra, mint az augusztusi háború előtt. Hasonló grúz hivatal kezdi meg a működését Svájc moszkvai nagykövetségén. Január óta Svájc képviseli Oroszország érdekeit Grúzi­ában és Grúzia érdekeit Oroszországban. (MTI) Macedónia még várhat Zágráb. Egy hónap múlva a NATO tagjává válik Hor­vátország és Albánia, Mace­dónia viszont a görögországi vétó miatt egyelőre a kapun kívül marad. Ezt Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter közölte tegnap Zágrábban, a délkelet-euró­pai védelmi miniszterek in­formális találkozója utáni sajtótájékoztatón. Szekeres azt reméli, hogy Macedónia névvitája gyorsan rendeződ­het a görög féllel, és az or­szág hamarosan csatlakoz­hat a NATO-hoz. Bíztatónak nevezte, hogy Szerbia együttműködik a NATO-val, részt vesz a békepartnerségi programban. (MTI) Botrány Berlinben Berlin. Minden parlamen­ti, illetve pártbeli tisztségétől visszalépett tegnap a gyer- mekpomográfiával vádolt német Bundestag-képviselő. Jörg Tauss ellen előző nap indított vizsgálatot a karlsru- hei államügyészség gyer­mekpornográfia gyanújával. A hatóságok az 55 éves politi­kus berlini irodájában, vala­mint karlsruhei lakásában gyermekpomográf anyago­kat, főként ilyen jellegű kép­anyagot találtak. Tauss 1994 óta tagja a Bundestagnak, s hosszabb ideje az SPD oktatá­si, kutatási, valamint a médi­áért felelős frakciójának szó­vivője, egyben pedig pártja Baden-Württemberg tarto­mányi szervezetének főtitká­ra volt. (MTI) Mindenki mehet a bázisról Biskek. A kirgiz parlament tegnap egyhangúlag megsza­vazta a Manasz légi támasz­pont bérletéről szóló szerző­dések felmondását az afga­nisztáni misszióban részt ve­vő 11 országgal is. Két héttel ezelőtt a törvényhozás az USA-val kötött hasonló meg­állapodást bontotta fel. Kur- manbek Bakijev elnök mind­ezt részint az amerikai bérleti díj alacsony mértékével ma­gyarázta, másrészt pedig az­zal, hogy a kirgiz társadalom kedvezőtlenül fogadta az amerikai katonák jelenlétét az országban. (MTI) Zöld pudingot öntött egy környezetvédő hölgy tegnap Lord Peter Mandelson brit gazdasági miniszter arcába. A 29 éves Leila Dean ezzel a tettével a londoni Heathrow repülőtér bővítése ellen kívánt tiltakozni. A BBC-nek nyilatkozva elítélte a brit kormánynak a klímaváltozással kapcsolatos álszent politikáját is. (Reuters-felvétel) Április 5-én keresi fel a cseh fővárost Öbama Európába készül ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Már e hónap vé­gén Európába érkezik Barack Obama amerikai elnök, aki a G20- as csúcstalálkozó előtt kétoldalú megbeszéléseket folytat Angela Merkel német kancellárral és Ni­colas Sarkozy francia elnökkel. Mint a Fehér Ház hivatalos köz­leménye fogalmaz, Obama már­cius 31-én kezdi meg első hivata­los európai látogatását, és így bő­ven lesz lehetősége kétoldalú tár­gyalásokra a vezető ipari orszá­gok állam- és kormányfőivel a G20-csoport április 2-i, londoni értekezlete előtt. Londonban az amerikai elnö­köt magánbeszélgetésen fogadja II. Erzsébet királynő is. A brit uralkodó utoljára tavaly június­ban találkozott amerikai elnök­kel, akkor George Bush járt nála búcsúlátogatáson. A legfejlettebb ipari államokat és a legnagyobb feltörekvő orszá­gokat tömörítő G20 tanácskozá­sán a gazdasági válság kezelésé­nek lehetőségeiről és a nemzetkö­zi pénzpiacok működésének sza­bályozásáról lesz szó. Az elnök ezután a NATO fennállásának 60. évfordulóját ünneplő rendezvé­nyeken és az észak-atlanti szerve­zet értekezletén vesz részt áprüis 3-án és 4-én a franciaországi Strasbourgban, illetve az elzászi nagyvárossal átellenben, a Rajna német oldalán fekvő Kehiben. Obama európai útjának utolsó állomása Prága, ahová a soros EU- elnök Csehország meghívására utazik, és az uniós tagállamok ál­lam- és kormányfőivel találkozik április 5-én. (MTI, SITA) Zala megyében eddig nyugalom volt Újabb romaellenes atrocitás Clinton szerint lehetséges az amerikai-orosz raketavedelmi együttműködés Gesztusok Moszkvának összefoglaló Brüsszel/Genf. Bár atz USA újra magas szintű tárgyalá­sokat kezd Oroszország­gal, Washington Grúziához fűződő viszonya nem vál­tozik. Hillary Clinton kö­zölte: lehetségesnek tartja az amerikai-orosz rakéta­védelmi együttműködést. ÖSSZEFOGLALÓ Mint azt az amerikai külügymi­niszter az EU vezetőivel Brüsszel­ben folytatott tegnapi megbeszélé­se után, de még a Szergej LavroV orosz külügyminiszterrel való genfi találkozója előtti sajtóértekezleten elmondta, lehetőséget lát Moszk­vával az együttműködésre „a kuta­tásban, a fejlesztésben és talán a te­lepítésben is”. A NATO-külügymi- niszterek csütörtöki tanácskozásán olyan döntés született, hogy a szűk egy hónap múlva tartandó NATO- csúcs után felújítják a tavaly au­gusztusban a grúziai háború miatt befagyasztott NATO-Oroszország Tanács nagyköveti és annál maga­sabb szintű tevékenységét. Vagyis újrakezdik Moszkvával a hivatalos párbeszédet. Clinton asszony tegnap előbb az Európai Parlamentbe látogatott, majd Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjé­vel, Benita Ferrero-Waldner kül- kapcsolatokkal foglalkozó EU-biz- tossal, valamint Karel Schwarzen­berggel, az EU soros elnökségét adó Csehország külügyminiszteré­vel találkozott. Négyük sajtótájé­koztatóján felmerült, hogy az USA még nem fordult hivatalos kéréssel az unió országaihoz a bezárásra ítélt guantánamói támaszponton fogva tartott, szabadon engedhető személyek befogadása ügyében. Clinton egyfelől köszönetét mon­dott azért, hogy Európa nyitottsá­got mutat a kérdésben, másfelől elmondta: Barack Obama elnök utasítást adott a foglyok aktáinak egyenkénti, tüzetes megvizsgálá­sára, és „Washington a megfelelő időben fogalmazza meg kérését Európához”. „Bár az USA újra magas szintű tárgyalásokat kezd Oroszország­gal, nem változik a Grúziához fűződő viszonya” - hangsúlyozta Clinton a fiatal újságírókkal és uni­ós tisztségviselőkkel folytatott be­szélgetésen, amelyet több mint harminc országban közvetítettek. Egyrészt azt emelte ki, hogy Ameri­ka, az EU és Oroszország több fon­tos kérdésben partnere lehet egy­másnak, így például a közel-keleti béke és Irán ügyében, a terrorizmus elleni küzdelemben és a leszerelés terén. Másrészt pedig azt hangsú­lyozta, hogy vannak kérdések, amelyekben az USA és Moszkva nagyon nem ért egyet, így pl. a grúz konfliktus ügyében, vagy az ener­gia fegyverként való alkalmazásá­ban. Bejelentette, Genfben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előtt óva fogja inteni Moszkvát attól, hogy hozzásegítse Iránt nagyobb hatótávolságú rakétákhoz. Szerinte Oroszországot is fe­nyegetheti az iráni rakétakapaci­tás bővülése. Moszkva tárgyalásai a nagyobb hatótávolságú rakéták Iránnak való eladásáról veszélyt jelentenek mind Európa, mind Oroszország, mind a térségbeli szomszédok számára. „Vannak kü­lönböző becslések arról, hogy mi­lyen az iráni nukleáris kapacitás, de arról nincsenek becslések, hogy mi lehet az iráni vezetők szán­déka”-fogalmazott. (MTI,ú) Budapest. Molotov-koktélt dob­tak tegnap hajnali fél kettő körül a Zalaegerszeghez közeli Bocfölde egyik romák lakta házába. Lendvai Miklós, a falu polgármestere el­mondta: egy, a község határában lévő családi ház mellett álló mel­léképület ablakán dobták be a Mo­lotov-koktélt a támadók. A bent al­vó két férfi szerencsére felriadt a csörömpölésre, észrevették a lán­goló palackot, amit azonnal kidob­tak az udvarra. Személyi sérülés nem történt, az épületben is csak egy szőnyeg pörkölődött meg. A polgármester szerint a faluban még soha nem történt ilyen atrocitás, MT1-ÖSSZEFOGIALÓ New York/Kartúm. Az ENSZ- főtitkár felszólította Szudánt, vizs­gálja felül a tucatnyi külföldi se­gélyszervezet kiutasítására vonat­kozó döntését. Ban Ki Mun hangsú­lyozta: Kartúm döntése helyrehoz­hatatlan károkat okoz a nyugat- szudáni Dárfúr tartományban zajló humanitárius műveleteknek, ame­lyek révén 4,7 millió embernek nyújtanak emberbaráti segítséget. Catherine Bragg, az ENSZ-segélyek koordinátora közölte: a kiutasított szervezetek végezték a dárfúri hu­manitárius műveletek felét, s nél­megdöbbentették a történtek. „Kö­zel száz roma származású lakója van községünknek, de békesség­ben élünk egymás mellett, még a hangos szóváltás, a vita is ritka. A gyerekekrendesenjámak iskolába, jól neveltek, a felnőttek pedig tisz­tességesen dolgoznak, ha találnak munkát.” Egyes hírek szerint a támadás hátterében az állhatott, hogy a csa­lád egyes tagjait többször érték már falopáson. Zala megyében ed­dig szinte ismeretlen volt a romák elleni atrocitás, ezen a héten vi­szont ez már a második támadás volt. Szerdára virradóra kövekkel dobálták meg egy roma család há­zát Zalaegerszegen. (m, ú) külük 1,1 millió ember marad élelmiszer, ugyanennyi egészség- ügyi ellátás, több mint egymillió pedig ivóvíz nélkül. Szudán azután utasított ki 13 segélyszervezetet, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szerdán letartóztatási parancsot adott ki Omar Haszan Ahmed el- Besír szudáni elnök ellen a Dárfúr- ban elkövetett háborús és emberi­esség ellenibűnökmiatt. Kartúmba érkezett tegnap az iráni parlamenti elnök a Gázai öve­zetet uraló Hamász és más palesz­tin fegyveres szervezetek képvise­lőivel, hogy támogatásukról bizto­sítsák a körözött szudáni elnököt. Konkrét ajánlat Teheránnak Brüsszel. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közölte: valószínűleg Iránt is meghívják arra az Afganisztánnal foglalkozó március végi nemzetközi konferenciára, amelynek megszervezé­sét ő maga vetette fel a brüsszeli külügyminiszteri tanácskozáson. Jelezte azt is, hogy Irán Afganisztán szomszédjaként kapná a meghivót. Egyes megfigyelők ezt a bejelentést az új amerikai kor­mányzat Teherán felé tett konkrét nyitásaként értékelték, (m) Ban Ki Mun: Szudán vizsgálja felül a kiutasítást Milliók kerülnek veszélybe Alig egy hét alatt százezren írták alá a petíciót Chomútov küzd a romákkal KOKES JÁNOS Prága. Már több mint százezer ember írta alá azt a csehországi pe­tíciót, amely támogatásáról bizto­sítja Chomútov város vezetésének rendkívül kemény fellépését a lak­bért nem fizető lakosok, döntő mér­tékben romák ellen. A város januárban döntött úgy, hogy a közüzemi tartozásokat az érintetteknek fizetett különféle szociális támogatásokból rendezi, miután a romák többszöri felszólí­tás ellenére még a minimális lak­bért sem voltak hajlandóak megfi­zetni, s nem fizetnek a fűtésért, ví­zért és a gázért sem. Ivana Ŕápková polgármester megbízott egy vég­rehajtó céget, amelynek emberei rögtön a szociális támogatások ki­fizetésekor a tartozások törlesztése címén elkobozzák a romáktól az összeg nagyobbik részét. A nem fi­zetőket ugyanakkor szükséglaká­sokba költöztetik. Az eljárás éles bí­rálatokat váltott ki, megszólalt az emberi jogi biztos és az illetékes miniszter is, követelve e gyakorlat beszüntetését. A város vezetése azonban nem enged, és hasonlóan kíván eljárni a februári szociális jut­tatások kifizetésekor is. A belügy­miniszter viszont támogatja Ŕáp­ková polgármester asszonyt. Alig egy hét alatt gyűlt össze a százezernyi aláírás az interneten közzétett petíció támogatására. A lap szerint a kezdeményezés sikere figyelemre méltó. PetrMinárech, a petíciót kezdeményező civil cso­port képviselője azt mondta: nem romaellenes tiltakozásról van szó. ,A lakbért nem fizetőket nem a bő­rük színe, hanem viselkedésük és tetteik alapján ítéljük meg.” Az ak­ciót a polgármester asszony is üd­vözölte. „Látszik, hogy nem csak Chomútov küzd ezzel a súlyos problémával. Örülünk, hogy az emberek már nem félnek beszélni” - fogalmazott Ŕápková. Az USA-ban állítanák bíróság elé a világ legismertebb fegyverkereskedőjét Húzza az időt a halál kufárja ÖSSZEFOGLALÓ Bangkok. Ismét elhalasztották a világ egyik legismertebb fegyver- kereskedője, Viktor But orosz üz­letember kiadatási meghallgatását Thaiföldön, mert a gyanúsított fe­lesége betegségre hivatkozva nem tudott tanúvallomást tenni. Az Amnesty International 2005-ös je­lentése azzal vádolta Butot, hogy Szlovákiából, Bulgáriából, Ukraj­nából és Kirgizisztánból csempé­szett fegyvereket olyan afrikai or­szágokba, amelyek nemzetközi embargó alatt álltak. A halál kufárának is ne vezeti But kiadatását az USA kérte, ahol azzal vádolják, hogy fegyvereket akart eladni a szélsőbalos terrorszerve­zetként nyilvántartott kolumbiai FARC-nak. A bangkoki bíróság hét­főre napolta a meghallgatást. But tegnap újságíróknak kijelentette, az USA nem tudja rábizonyítani, hogy fegyvereket adott volna el a FARC-nak. Egyébként a thai rend­őrség is arra kérte a bíróságot, hogy adja ki Washingtonnak Butot, amit ő mindenáron szeretne elkerülni. A szovjet légierő egykori tisztje most arra panaszkodott, hogy em­bertelen körülmények között tart­ják fogva. A 41 éves férfit tavaly márciusban fogták el egy bangkoki szállodában. Amerikai ügynökök csalták lépre, akik a FARC fegyver­vásárlás iránt érdeklődő képviselő­inek adták ki magukat. Az USA adott ki ellene először elfogatópa­rancsot, négy terrorista cselek­ménnyel is vádolja, többek között azzal, hogy amerikai állampolgá­rok meggyilkolására szőtt terveket. Az USA-ban életfogytiglani börtön­re is ítélhetnék. But számos konfliktusövezetben megsértette az ENSZ fegyvereladá­si tilalmát. Egyebek közt Afganisz­tánba, Angolába, a Kongói Demok­ratikus Köztársaságba, Ruandába, Sierra Leonéba és Szudánba is ke­Viktor But (SITA/AP) rült fegyver az ő közreműködé­sével. Ügyfeleinek listáján afrikai diktátorok és hadurak is szerepel­nek, köztük Charles Taylor volt li­bériái elnök és Moammer el-Kad- hafi líbiai vezető. (MTI, TASR, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents