Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-02 / 50. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 2. Kitekintő-hirdetés 11 A film a 19. és a 20. század fordulóján élt Séraphine de Senlis festőnő életét dolgozza fel, aki autodidakta módon házvezetőnőből vált művésszé Tarolt a Séraphine a francia César-díj kiosztóján Párizs. Afrancia Oscar-díjnak számító César-díj idei nagy győztese és egyben meglepe­tése is Martin Provost rende­ző hét szobrot elnyert Sérap­hine című filmje. MT1-TUDÓSÍTÁS Ezt az alkotást találta a legjobb filmnek a francia Filmakadémia, a címszerepet alakító Yolande Mo­reau pedig másodszor vehette át a legjobb női alakításért járó Césart. A film a 19. és a 20. század for­dulóján élt Séraphine de Senlis festónó életét dolgozza fel, aki au­todidakta módon házvezetőnőből vált rövid ideig elismert, majd tel­jesen feledésbe merült művésszé. A Séraphine érdemelte ki a leg­jobb forgatókönyvnek, operatőri munkának, filmzenének, díszlet­nek és jelmeznek járó Césart is. A párizsi Théatre de Chatelet színházban péntek este osztották ki - immár 34. alkalommal - a dí­jakat, amelyeket a francia filmes szakma 3500 képviselője húsz ka­tegóriában ítélt oda az előző év­ben moziba került alkotásoknak. A tíz kategóriában jelölt Halálos közellenség alkotói három szobrot vihettek haza. Jean-Francois Ri- chet megkapta a legjobb rendezés díját, a legjobb férfi alakítás díját pedig Vincent Cassel érdemelte ki a francia történelem egyik legis­mertebb gengszterének, Jacques Mesrine-nek a megformálásáért. Ez a film kapta a legjobb hangmér­nöki munkáért járó Césart is. Szintén három Césarral - a leg­jobb férfi és női reménységért, va­lamint a vágói munkáért - jutal­mazta a Filmakadémia Rémi Be- zancon Le premier jour du reste de ta vie (Életed hátralévő részé­nek első napja) című filmjét. A legjobb külföldi filmnek járó Césart az izraeli Ari Folman Liba­noni keringő című alkotásának ítélte a Filmakadémia. Az önélet­rajzi animációs film egy izraeli ka­tona történetén keresztül dolgoz­za fel a Szabra és Šatila palesztin menekülttáborokban 1982-ben történt kegyeden mészárlás előz­ményeit és eseményeit. Az izraeli- francia-német koprodukcióban készült alkotást félmillióan látták a francia mozikban, rendezőjét ovációval fogadta a közönség. A legutóbbi Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában bemutatott Libanoni keringőt a legjobb külföldi filmnek járó Arany Glóbusz-díj elnyerése után az Oscar-díj nagy esélyesei között is számon tartották, de ezt utóbbit végül nem nyerte el. A legjobb adaptáció díját a Cannes-i Filmfesztiválon Arany Sean Penn, Yolande Moreau és Vincent Cassel (TASR-felvétel) Pálmát nyert Entre les murs (A fa­lak között) kapta meg, a legjobb dokumentumfilmnek járó Césart pedig a 81 éves Agnes Varda ve­hette át önéletrajzi munkájáért. A legjobb első film az író Phi­lippe Claudel II y a longtemps que je t,aime (Oly régóta szeretlek) című alkotása lett, az abban nyúj­tott alakításért pedig Elsa Zylber- stein kapta meg a legjobb női mel- lékszereplőnekjáró Césart. Az est két ünnepelt amerikai sztárja a tavalyi Cannes-i Film- fesztivál zsűrielnöke, Sean Penn és Dustin Hoffman voltak. Az előbbi adta át a legjobb filmnek járó César-díjat, az utóbbi pedig Emma Thompson angol színész­nőtől vehette át a tiszteletbeli Cé­sart. A kétszeres Oscar-díjas művészt csütörtökön avatta a francia Művészet és Irodalom Lo­vagrendjének tiszteletbeli pa­rancsnokává Christine Albánéi kulturális miniszter. Százötven éve született a Hegedűs a háztetőn írója Humor és bölcs irónia 0800 02 02 02 www.sk.o2.com íi t ÉVFORDULÓ Százötven éve, 1859. március 2-án született az ukrajnai Pere- jaszlavban Sólem Aléhem jiddis író, akinek Tóbiás, a tejesember című munkájából készült a világ­hírű Hegedűs a háztetőn című musical. Salom Rabinovitz néven szüle­tett, a héder (zsidó egyházi elemi iskola) után orosz gimnáziumban tanult, és ekkoriban jelentek meg első cikkei is. 1880 és 1883 között Lubniban rabbiként működött. Eleinte héber és orosz nyelven írt, majd 1883-tól már csak jiddis nyelven alkotott, ekkor kezdte a Sólem Aléhem írói nevet is hasz­nálni. 1883-ban az atyai tilalom elle­nére megnősült, apósa halála után tekintélyes vagyont örökölt. 1888-ban Kijevbe költözött, és megindította a Di Jidise Folksz- bibliotek (Zsidó Népkönyvtár) an­tológiasorozatot, amelyben több novellája és két regénye is megje­lent. A sorozat sok kiadással, ám kevés bevétellel járt, és részben emiatt, részben sikertelen üzleti vállalkozásai miatt az író csődbe jutott, pénze elfogyott. 1890-ben Párizsba utazott, ahonnan egy év múlva tért haza. Üzleti terveiről végleg letett, nép­szerű és sikeres írásai hatására az irodalomnak szentelte magát. 1892 és 1895 között készültek el A kisemberek városa és a Menáhem- Mendl novellaciklus darabjai, va­lamint a Tóbiás, a tejesember című műve, a Hegedűs a háztetőn című musical alapja. 1905-ig rendszere­sen publikált lapokban, regényei, novellái, színművei láttak napvi­lágot, gyermekeknek, kamaszok­nak is alkotott. Sikerének egyik titka az volt, hogy belülről ismerte az általa áb­rázolt világot, hősei környezeté­nek nyelvét beszélték, és Sólem Aléhem szeretettel, melegséggel és nem kevés humorral, bölcs iró­niával írt sorsukról, tragédiákról és örömeikről. Az 1905-ös kijevi pogrom elől családjával New York-ba utazott, 1907- ben tért vissza Európába. 1908- ban egy oroszországi felol­vasó-kőrút közben tuberkulózist diagnosztizáltak nála. A hosszú kezeléssorozat során Olaszor­szágba is eljutott, ekkoriban csa­ládját a baráti és rajongói adomá­nyok tartották el. Lábadozása ide­jén folytatta az írást, ekkor készült el két máig is népszerű műve, az anekdotikus elbeszélésekből álló A Moti gyerek és a szerelmi témájú lírai regény, az Énekek éneke. 1914-ben New Yorkban telepedett le, a következő évben szintén tü­dővészben meghalt egyik fia. Az író depresszióba esett, állapota gyorsan romlott, és 1916. május 13-án ő is meghalt. Noha írásai ma is népszerűek, igazi hírnevét a műveiből készült Hegedűs a háztetőn című musi­calnek köszönheti. A Jerry Bock zenéjével készült darabot 1964 szeptemberében állították szín­padra a Broadwayn, 1971-ben látványos film készült belőle. A musicalt Magyarországon is több színház mutatta be, G. Dénes György és Reményi Gyenes István fordításában, Tevjét olyan kiváló­ságok játszották, mint Bessenyei Ferenc, Huszti Péter, Dunai Ta­más és Gregor József. 2005-ben a Zsidó Nyári Fesztivál keretében Sólem Aléhem Marienbád című darabja eredeti nyelvén, jiddisül szólalt meg. (mti) Sólem Aléhem (Képarchívum Ne mondjon búcsút a számának Hozza át hozzánk Már nincs mire várni. Hozza át az egész telefonszámát, a hívószámmal együtt, az 02-be, és így tegyen szert 16,60 € (500 Sk) bonuszra. A telefonszáma nem változik, viszont teljes mértékben igényt tarthat minden előnyre, amely az 02 Férrel jár. Győződjön meg róluk meg ma a 0800 02 02 02-es számon. .

Next

/
Thumbnails
Contents