Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-05 / 29. szám, csütörtök

14 Iskola utca - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com Hogyan tanulhatunk könnyen idegen nyelvet? Hallgatni arany ISMERTETÉS A legjobb módja egy idegen nyelv megtanulásának, ha sokat hallgatjuk a beszédet. Még akkor is így van, ha nem értjük, amit hal­lunk. Legalábbis ezt állítja Paul Sulzberg, az ausztráliai Sydneyben található Victoria Egyetem egyik tanára, aki alapos vizsgálatokat végzett az idegen nyelvű szövegek hallgatásával kapcsolatban. „Ha valaki megakar tanulni spa­nyolul, akkor gyakran kell spanyol nyelvű rádióadásokat hallgatnia, és ígyjelentősenjavítani lehet az új szavak megtanulásának képes­ségét” - állítja a fiatal kutató. Véle­ménye szerint pusztán a szövegek hallgatásával kialakul az agyban az adott nyelv szerkezetének megér­téséhez nélkülözhetetlen „struk­túra”. Hasonló folyamatok ját­szódnak le a csecsemők agyában is - mondja Paul Sulzberg, aki hét évet tanított orosz nyelvet Új-Zé- landon. „Pontosan tisztában va­gyok a nehézségekkel, amelyek egy nyelv megtanulása során felmerül­nek. Főleg a kezdet nagyon nehéz, és sokan az elején abbahagyják, (sxc.hu-felvétel mivel ügy érzik, semmit sem fejlődnek” - összegzi tapasztalatait a kutató. Ugyanakkor Sulzberg mégis kü­lönösnek vélte, hogy saját anya­nyelvűnk új szavait és kifejezéseit minden különösebb erőfeszítés nélkül, gyorsan megtanuljuk, míg az idegen nyelvvel ném boldogu­lunk. Vajon miért? - tette fel a kér­dést, és úgy találta, az ok bizonyos „agyi struktúrák létrejöttében” ke­resendő. ,jAmikor idegen szavakat tanulunk, olyan hangokat hallunk, amelyeket nem tudunk beépíteni semmiféle agyi struktúrába, mert azok nem léteznek. így azonban roppant nehéz a szavakat és kifeje­zéseket megjegyezni” - fejtegeti Paul Sulzberg. Ha azonban gyak­ran hallgatjuk az idegen nyelv szö­vegeit, akkor szép lassan felépül­nek azok a bizonyos „struktúrák” a fejünkben, amely aztán hihetetle­nül megkönnyítik a tanulást. Ha a kutatónak igaza van, akkor nincsen nehéz dolgunk, elvégre a technika mai fejlettségi szintjén igazán nem okoz gondot az idegen nyelvi szövegek hallgatása. Ott­hon, a munkahelyen, az iskolában, az autóban, a buszon, a villamoson, de még talán kutyasétáltatás köz­ben is a fejünkre erősíthetjük a fül­hallgatót. Aztán ott van a rádió, a televízió, az internet, és persze ha van elég pénzünk, akkor el is utaz­hatunk abba az országba, amely­nek nyelvét el kívánjuk sajátítani. Paul Sulzberg véleményét azonban korántsem mindenki osztja. Hiszen sok nyelvtanár fontosnak tartja az olvasást, a nyelvtan tanulását, a párbeszédek gyakorlását is, és azért az sem árt, ha a meghallgatott szöveg szavait előzetesen már meg­tanultuk. Hallgatni arany, de nem minden arany, ami fénylik... (o) Igényes képzés folyik a Konstantin Egyetemen Egyetemi nyílt nap Nyitrán HRBÁCSEK MAGDALÉNA A felsőfokú képzés gazdag, közel 50 éves múltra tekint vissza a nyit- rai Konstantin Egyetemen. Az aránylag fiatal Közép-európai Ta­nulmányok Kara lépést tartva a tár­sadalom elvárásaival, figyelembe véve a munkaerőpiac és a hallgatók igényeit, a jó múltú tanárképzésen kívül tovább gazdagította és folya­matosan gazdagítani kívánja ta­nulmányi programjait a három­szintű, egymásra épülő: baccalau- reátusi, magiszteri és doktorandusi szinten. Az érdeklődők számára 2009. február 12-én (csütörtök) reggel 8 órától nyílt napot tarta­nak. Értékes információkat nyújta­nak a 2009/2010-es tanévben meghirdetett tanulmányi prog­ramjaikról, a jelentkezésről, a fel­vételi vizsga kritériumairól. A nyi­tott napon az érdeklődők megte­kinthetik az egyes szaktanterme­ket, a könyvtárat, bepillanthatnak az oktatás folyamatába. Ízelítőt adnak a külföldi tanulmányi lehe­tőségekről, az egyetem és a kar ha­zai és nemzetközi együttmű­ködéséről, s választ adnak arra is, hogy tanulmányaik befejezése után hol érvényesülhetnek végző­seik. Az egyetemen tanuló diákokat gazdag kulturális élet váija. Bekap­csolódhatnak a JUGYIK munkájá­ba, a Presstige lap szerkesztésébe, sportolhatnak, kirándulhatnak, kézműveskedhetnek. Értékes elő­adás-sorozatok, koncertekés prog­ramok valósulnak még rendszere­sen. Mindenkit várnak a Közép-eu­rópai Tanulmányok Karán (Dra- žovská,4. szám alatt). MEGHÍVÓ A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara 2009. február 12-én, 9.00 órai kezdettel NYÍLT NAPOT tart, amely során az érdeklődők megismerkedhetnek az adott intézményben folyó képzésekkel, valamint információt szerezhetnek a felvételi eljárással kapcsolatban is. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! Elérhetőség: Fakulta stredoeurópskych štúdií UKF v Nitre Dražovská 4, 949 74 Nitra Tel.: 037/6408 860, email: dfss@ukf.sk, honlap: www.fss.ukf.sk. BP900410 A sok eredmény azt bizonyítja, hogy a fiatal gimnázium mindent megtesz diákjai sikeréét Lévai díjeső az első félévben Szabó Erika, Kúcs Ildikó és Göbő Éva a Civitas Fortissima versenyen (Az iskola archívumából) Az elmúlt napok, hetek eseménydúsak voltak a lé­vai egyházi gimnazisták számára. Az iskola köztu­dottan nagy hangsúlyt he­lyez a nemzeti múlt meg­ismerésére, gyökereink, hovatartozásunk tisztelet­ben tartására, önazonos­ságunk tudatának elmélyí­tésére. Ennekjegyében rendszeresen készülnek fel a diákok különböző műveltségi, történelmi ve­télkedőkre. KISS BEÁTA Az elmúlt héten is egy történelmi témájú megmérettetésen vettek részt, a Lévai járás összes többi ma­gyar gimnáziumával együtt Balas­sagyarmaton. A magyarországi ha­tár menti város idén 90. évforduló­ját ünnepli annak az alkalomnak, hogy 1919 januárjában néhány el­szánt katona, vasutas és diák fegy­veres erővel űzte ki a városból a megszálló csehszlovák alakulatot. Bártorságuk, elhivatottságuk okán érdemelte ki Balassagyarmat a leg­bátrabb város kitüntető címet. Az évfordulós ünnepségsorozat része volt a Civitas Fortissima verseny, melyre 14 csapat nevezett be Felvi­dékről, Magyarországról, sőt Er­délyből is. A Via Nova ICS és a Fi­desz Ifjúsági Tagozata szervezésé­ben megvalósuló rendezvény való­di nívót képviselt. A feladatsor igé­nyes, megdolgoztató, önálló véle­ményalkotásra buzdító, kreativi­tást igénylő teszt volt. Ezt követte egy „bonusz” feladat, amelyben a diákoknak egy képzeletbeli szituá­cióba élve magukat, kortárs képvi­selőként különböző ideológiákat képviselve kellett érvelniük meg­oldásra váró ügyben. Izgalmas, ér­dekes feladat volt ez, hisz tárgyi tu­dás, magabiztosság, érvelési kész­ség, esetleg egy kis színészi véna is szükségeltetett a jó megoldáshoz. Délután hirdették ki az eredmé­nyeket, melyek örömmel töltöttek el bennünket, hiszen a szlovákiai magyarok két helyezést is elvittek. Az ipolysági gimnázium 3. lett, második díjat nyert az egyik balas­sagyarmati gimnázium, s büszke­ségünkre a lévai egyházi gimnázi­um csapata (Göbő Éva, Kúcs Ildi­kó, Szabó Erika) megnyerte az első díjat, és vele egy egyhetes magyar- országi nyári táborozás lehetősé­gét is. Az első díj az idei tanév első fél-évének utolsó tanítási napján a féléves sikeres munka betetőzése is volt. Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a Paíóc Társaság által rendezett esszéíró-pályázat során két harmadik és egy első díj­jal is dicsekedhetett iskolánk (Ka­kas Csaba, Mészáros Szilvia és Kúcs Ildikó). Az esszékben is az elődök iránti tiszteletüket rótták le, hisz írtak csehországi deportá­lásról és magyarországi kitelepí­tésről családi események kapcsán, volt szó egy igazi, szeretett paraszt bácsi - nagypapa életútjáról is. A budapesti eredményhirdetés a magyar kultúra napjának méltó ünneplése volt. S nem utolsósorban említem, hogy a természettudomány terén is jeleskedett diákunk, hiszen Mi­ké Albert a Cornides István Mate­matika-Fizika Emlékverseny győztese lett kategóriájában. Ko­rábban a Tudok vetélkedőről is el­ső, ill. második díjjal tért haza Mé­száros Nóra, ill. Szabó Anikó és GubíkRéka. E sok szép eredmény is bizonyít­ja, hogy fiatal, 8 éves, kis létszámú gimnáziumunk mindent megtesz azért, hogy diákjai sikert, ered­ményt érjenek el versenyeken, rendezvényeken, kulturális al­kalmakon. A legnagyobb eddigi si­kerünk viszont az egykor diákja­inkból álló egyetemisták, akik si­keres vizsgázókként, évfolyamel­sőkként, konferenciaszervezők­ként állják meg a helyüket. Haza­járnak, tudják, számukra megérte lévai gimisnek lenni. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Csak a gyermek és az okok pontos ismeretében lehet hatékony taná­csot adni (sxc.hu-felvétel) Nem fogad szót A kilencéves fiam rosszul tanul, nem fogad szót, károm­kodik. A testi fenyítés sem se­gít. Tehetetlen vagyok. Jelige: Rossz Tudni kellene az okát, hogy miért tanul rosszul? Gyengék az értelmi képességei, bármennyi időt is szán a tanulásra, képte­len jó eredményeket elérni? Esetleg tanulási zavarban szen­ved, nehezen olvas, nem érti meg az elolvasott szöveget, vagy írászavarral küzd, felcseré­li a betűket, nem képes ponto­san differenciálni őket? Okoz­hat a matematika is gondot, nem érti az egyes számítási műveletek lényegét, nem tudja, szöveges példánál mikor melyi­ket kell alkalmazni. Ám arról is szó lehet, hogy egyszerűen nem szeret tanulni, mert eddig nem volt semmilyen sikerélménye, eddig még nem érdemelt ki di­cséretet, nem alkotott érdemle­geset tanulás terén. Olyan indok is elő szokott fordulni, hogy amikor iskolába ment, levettek a gyerek válláról minden terhet, csakhogy nyerje el a tetszését az iskola, szívesen járjon oda, és ne izgalommal, félelemmel, szorongva, hogy képes lesz-e eleget tenni az el­várásoknak. Ha nem figyelt az órán, s nem jegyezte fel az új feladatokat, a szülők körbetele­fonálták az osztálytársakat, be­szerezték a szükséges informá­ciókat, s ezekből azt a következ­tetést vonta le, hogy a szülők kötelessége müyen olyan úton megtudni a házi feladatot és tö­rődni az iskolával. Azt vitt ma­gával az iskolába, amit becso­magoltak a táskájába, az volt le­írva, amit a szülők leírattak vele, s azt tanulta meg, amit önök megtanítottak neki. Nem volt módja tapasztalni az igazi sikert és sikertelenséget, nem mérhet­te fel saját képességeit, mert minden feladat megoldásában ott rejtőzött valamelyik szülő törekvése. Nem tanulta meg, hogy vannak dolgok, amelye­kért ő a felelős, amit neki kell elvégeznie. Az is lehet, hogy nem alakult ki benne a motiváció a tanulás iránt. Csak egy szükséges rossz­nak véli, amivel az iskola untat­ja, idegesíti, keservessé teszi a gyerekek életét. Nem hajtja őt az új ismeretetek utáni vágy, nem kíváncsi semmire, úgy jó neki minden, ahogy van. A dolgok megtörténnek vele, a világ olyan, amüyennek mások meg­alkották, neki nincs benne sem­mi keresnivalója. Ó sokkal jobb és szórakoztatóbb programokat tud magának kitalálni, mint az iskola vagy a tanulás. A tanulás csak teher, az iskola pedig feles­legesen rabolja a gyerek drága idejét, amit százszor jobban ki tudna használni olyan játékokra, amik lekötik a figyelmét és szó­rakoztatják. Ha pedig talált ma­gának olyan kebelbarátokat, akik hasonlóan gondolkoznak, csúnyán beszélnek, utálnak ta­nulni, akkor csak erősödik ez a fajta világlátás benne. Fő felada­tuk az, hogy kihúzzák magukat a kötelezettségek és tanulás alól. Mivel a felnőttek nem azt köve­telik meg tőlük, amit ők elkép­zeltek, azért nem hallgatnak rá­juk, s próbálnak a saját eszük után menni. Ha az osztályban több ilyen gyerek van, akkor köl­csönösen erősítik egymást tév­eszméikben, s ha valamelyik va­lami okból kifolyólag kilóg közü­lük, akkor meg is kapja a magá­ét: kicsúfolják, megfenyegetik, hogy kirekesztik maguk közül, s kereshet magának más baráto­kat. A testi fenyítést ki kell bírni, az a legény, aki állja. Nem sza­bad megroppanni az ütésektől, a veréstől. Annál érdekesebb a csoportban, minél durvább és csúnyább szavakat használ. Mer csúnyán beszélni, s úgy gondol­ja, ezzel hőstettet hajt végre. Legcélravezetőbb talán még­iscsak az, ha szakember vizsgál­ná meg a gyereket, s ő állapítaná meg, hogy mi lehet az okozója a gyenge tanulmányi eredmény­nek, müyen segítséget igényel, mire keli odafigyelni a nevelés­nél, mely módszer lehet nála a leghatékonyabb. így csak tapo­gatózunk a lehetséges lehetősé­gek között, de nem biztos, hogy látatlanba valóban rá is tapintot­tunk a lényegre, a bajok eredeté­re, kiváltójára. Csak a gyermek és az okok pontos ismeretében lehet hatékony tanácsot adni. De addig is, amíg pszichológushoz vinné a gyereket, alakítsanak ki egy házi órarendet, ezt próbálják is betartatni. Alkossák meg az otthoni szabályokat, melyeket be kell tartania, hogyan beszél­het otthon és az iskolában. Le­gyenek vele szemben következe­tesek, jáijanak elöl jó példával. A fia még abban a korban van, amikor szereti utánozni a saját szüleit, példát vesz róluk, s meg szeretne felelni elvárásaiknak. Dr. Hadas Katalin pszichológus A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents