Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-04 / 28. szám, szerda
14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 4. www.ujszo.com Az egyetlen szlovákiai cirkusztulajdonos egy csallóközi magyar - a balázsfai születésű Vígh Sándor eredeti foglalkozása fotográfus Felesége artista ősei Mária Teréziát is szórakoztatták Jövő héten Ladóczky Vilmos bőrdíszművest mutatjuk be. Fero piton olyan szelíd, hogy előadás után némi tiszteletdíj fejében a közönség is fényképezkedhet vele (Szőcs Hajnalka felvételei) az egyik jóllakik, hetekig csak pihen, de a műsornak addig is mennie kell. Akkor a másik kígyóval lépnek fel. Alexandrát televíziós show-ban is láthatták A vándorélet sem egyszerű, habár manapság már minden luxussal felszerelt, összkomfortos lakókocsik vannak. Konyha, mosdó, zuhany, WC, ami kell. „Minden vidéken vannak jó ismerőseink. Előfordult, hogy valaki megsértődött, mert nem a házában szállunk meg, hanem az udvarában, a lakókocsiban lakunk. De nekünk ez így kényelmesebb” - mondja a családfő. Vándorélet mellett a gyerekek iskolába járása sem egyszerű. A két nagylány már elvégezte az alapfokot, a fiú, Alex, még iskolaköteles. „Egyetlen napot sem hagytak ki az iskolából. Ha valahol három napig táborozunk, akkor három napot jár a gyerek a helyi iskolába, ha két hétig vagyunk, akkor két hétig - világosít fel a családfő - Amikor vége az iskolának, az anyjával megcsinálják a leckét, és délután jön velünk fellépni. Minden iskolában igazolást kap, hogy milyen tanórákat látogatott, aztán Dunaszerdahelyen, ahová egyébként jár, levizsgázik, és év végén itt kap bizonyítványt.” Az ifjabb Alex az apjával bohócjelenetekben szerepel, a középső lány, Alexandra zsonglőrködik. Ót sokan láthatták a televízióban is, hulahoppkarikás számmal szerepelt a Slovensko má talent című show-műsorban. Az idősebb lány, Zlatka pedig idomított galambjaival aratja a tapsot. A család minden tagja előadó- művész, a családfő vállalkozói engedélyén mégis az szerepel, hogy mezőgazdasági magántermelő (SHR - samostane hospodáriaci rolnik). „Szlovákiában egyszerűen nem létezik hivatalosan varietéművész vagy artista. Itt csak a zenészt vagy a festőt tartják művésznek. Az apám paraszt volt, papíron én is az vagyok” - mondja Vígh Sándor alias Alex Karlson. Balázsfa. Ha Vígh Sándor szabadfoglalkozású művészről írnék, aligha tudná az olvasó, kiről van szó, de az Alex Karlson név a Karlson Cirkusz után bizonyára sokak számára ismerősen hangzik, hiszen többször végigtumézta Dél-Szlovákiát Pozsonytól Királyhelmecig. GAÁL LÁSZLÓ A balázsfai születésű, és jelenleg is ebben a Dunaszerdahely melletti kisközségben élő Vígh Sándor eredeti foglalkozása fotográfus. Saját bevallása szerint már gyerekként szerelmese volt a cirkusznak, és 15 éves korától a szünidőkben segédként tüsténkedett a cirkuszosok körül. Később mint fotós került közelebb a cirkuszhoz, reklámfotókat készített számukra, majd benősült egy cirkuszos családba. Apósa, a zselízi Németh András Bandolfini néven volt messze földön ismert bűvész. Vígh Sándor felesége, Maria, anyai ágon vérbeli artistaivadék, ősei a bécsi királyi udvarban Mária Teréziát is szórakoztatták. Művésznevét egy mesefigurától kölcsönözte Hogy hogyan lett Víghből Karlson? „Ez egy svéd mesefigura a Mesterségek, mesterek Vígh Sándor- Alex Karlson este a porondon bohóc, napközben a cirkusz menedzsere Karlson a tetőről című meséből, akinek légcsavar van a hátsójában, és állandóan repked. Én is annyifelé jártam a cirkusszal, hogy szinte repkedtem, mint Karlson, így maradt rajtam a név.” Korábban Cirkus Alex néven szerepeltek. Vígh Sándor a kezdetekben bohócként lépett fel, de miközben bűvész apósának a kellékeket készítette, elleste tőle a mesterséget. Aztán egyszer, amikor az após nem tudott fellépni, Alex bohócnak öltözve csinálta végig a bűvészmutatványokat, és nagy sikert aratott. Ma pedig ő az egyetlen szlovákiai cirkusztulajdonos, akinek saját „sapitója”, cirkuszi sátra van. Igaz, többnyire kultúrházakban lépnek fel a családi varietéműsorral. Hazahívták, mert elszabadult a teve Persze, a cirkuszosok élete nemcsak az a csillogó-villogó világ, amit a közönség a porondon lát, a mögött rengeteg munka van. Nemcsak a színpadi produkció betanulása, hanem a hétköznapi teendők is. Volt időszak, amikor púpos teve, szamár, majom meg tucatnyi póniló élt Víghék balázsfai udvarában. Egy napra sem hagyhatták ott, állandóan etetni, gondozni kellett őket, nem beszélve arról, mibe került az etetésük. „Megtörtént, hogy elmentem vadászni, de a feleségem telefonált, hogy azonnal jöjjek haza, mert a teve elszabadult, itt szaladgál az udvarban, nem bírnak vele” - idéz fel egy epizódot a házigazda. Aztán búcsút vettek az állatoktól, néhányat más cirkusz, néhányat magánszemélyek vettek meg. A sógora oroszlánja egy szlovák multimilliomos gyerekeihez kerültek. Ma már csak néhány kutya, idomított galamb, valamint két hatalmas kígyó - a Fero és a Filip névre „hallgató” piton - van a háznál. Ezek etetése sem egyszerű, hiszen az óriáskígyók leginkább élő állattal táplálkoznak. Leggyakrabban tengerimalacot vásárolnak nekik állatkereskedésben, ami nem olcsó mulatság, egy ilyen háromméteres pitonnak egyszerre egy tengerimalac nem elég. „Szoktam nekik házinyulat is venni. Azelőtt volt egy négy és fél méteres kígyónk, az egymás után hat süldőnyulat megevett. De amikor a gazda megtudta, hogy kígyónak kell a nyúl, többé nem volt hajlandó eladni. Pedig máshol is csak az a sorsa a nyúlnak, hogy megeszik” - mondja a tulajdonos. Azért is kell két kígyót tartaniuk, mert ha A párkányi festőművész születésnapi ajándéka Gerstner István tárlata Rendhagyó nyílt napot tartanak az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban Egy osztályt nyithatnak a nyolcéves tagozaton A gimnázium tavalyi nyílt napján részt vevő gyerekek idén már az iskola elsős diákjaikét mutatkoznak be (Képarchívum) GULYAS ZSUZSANNA ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Február 10-én 8 órától nyílt napot rendez a Pázmány Péter Gimnázium vezetése a nyolcéves tagozatra jelentkező, ötödik osztályos alapiskolás tanulók és szüleik számára. A korábbi évektől eltérően idén ném a délutáni órákban tartják az iskola nyűt napjának kísérő rendezvényeit, hanem délelőtt. Az intézmény vezetése elsősorban azért döntött a délelőtti bemutató mellett, hogy a vendégek elbeszélgethessenek a tanárokkal és a diákokkal. A Pázmány Péter Gimnázium a Nyitrai Kerületi Tanügyi Hivataltól engedélyt kapott arra, hogy a következő tanévben is nyithasson egy húszfős első osztályt a nyolcéves tagozaton. A gimnázium azonban az ide vonatkozó törvény értelmében már csak az alapiskolák ötödik osztályos tanulóit fogadhatja, vagyis ismét a tavalyi negyedikeseket. Felvételi vizsga nem lesz, a tanulmányi eredmények alapján állítják össze a húszfős osztályt. A nyűt nap résztvevőinek levetítik az iskolát bemutató fűmet, és megismerkedhetnek az intézmény jól felszerelt szaktanteremivei. A rendhagyó órákon a gimnázium nyolcéves tagozatának diákjai rendszerint a nyelvi tagozatos iskolában elsajátított ismereteikről adnak számot magyar, szlovák, német és angol nyelven. Benkő Tímeától, a gimnázium magyar és szlovák szakos pedagógusától, a nyolcéves gimnázium Csűrdöngölő színjátszócsoportjának a rendezőjétől megtudtuk: igazi meglepetéssel készülnek a nyűt napra. Idén Max Lucado Értékes vagy című tanmeséjét dolgozták fel. A készülő alkotás keretszíneit a diákok a szövegkönyv írójával és a rendezővel közösen vetették papírra. A János vitéz, a Lúdas Matyi, a Piros esernyő és A helység kalapácsa után, most egy ízig-vérig mai darabot kínálnak a közönségnek. Érsekújvárban, Tardoskedden, Kamo- csán, Naszvadon, Szímőn is bemutatkoznak a színjátszók, hogy a fesztiválok idejére némi rutinra tegyenek szert. Á tehetséges fiatalok a Duna Menti Tavasz regionális fordulóján és a lévai Gyermekvilág fesztiválon fogják képviselni az iskolát. A Pázmány Péter Gimnázium diákjai azonban a nyelvi, történelmi, földrajzi és matematikai vetélkedőkön sem vallanak szégyent. (száz) Párkány. Az esztergomi születésű Gerstner István - aki jelenleg Párkányban él és alkot - képeiből nyűt kiállítás a Párkányi Városi Galériában. A festő 70. születésnapja alkalmából üy módon szeretné megajándékozni a művészet kedvelőit, akik eddigi kiállításait idehaza és külföldön egyaránt megcsodálhatták. Alkotásai megtalálhatók a Szlovák Nemzeti Galérián kívül a Pozsonyi Városi Galériában, valamint a tárlatait megrendező regionális galériákban, központi és állami intézményekben egyaránt. Gerstner István képei így eljutottak Szlovákia számos városán kívül Prágába, Bécsbe, Budapestre, Svájcba és az Egyesült Államokba is. A művész serdülőkorát a Helembán élő Steinacher- Bánsághi Vincze műtermében töltötte, aki maga is főleg tájképeket festett, és nagy hatással volt tanítványára. Gerstner képei február 6-ig tekinthetők meg. HELYREIGAZÍTÁS Mellékletünk január 28-i számában, Szakképzett eladók is folyamatosan kerestetnek című összeállításunkban tévesen közöltük, hogy Vida Aranka a dunaszerdahelyi Vásártéri Magán Szak- középiskola igazgatója. Vida Aranka a Neratovice téri Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola igazgatója. A tévedés miatt az érintett iskolák, valamint olvasóink elnézését kérjük.
