Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-04 / 28. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 4. Szülőföldünk 15 Az euróra való átállás simán ment, a régi fizetőeszköz - amely alig tizenöt évig volt forgalomban - a kohókban, kemencékben fejezte be „pályafutását" A szlovák korona gyászos vége Alig tizenöt évig volt forga­lomban, és sokan máris visszasírják. Főképp azok, akik rájöttek: a látszat nem csal, az euró bevezetésével némileg emelkedett egyes árucikkek, szolgáltatások ára. Az alig észrevehető eu- rócentek után kotorászva sokan megjegyzik: nem volt rossz pénz az a szlovák korona. LŐRINCZ ADRIÁN 1993. január elsejét írtunk, ami­kor a szlovákok önrendelkezési törekvéseinek eredményeképp kikiáltották a Szlovák Köztársasá­got. További hónapokat kellett várni, hogy megjelenjen a szlovák korona; az első ötvenesek 1993. augusztus 29-én kerültek forga­lomba. Még ugyanabban az évben további négy szlovák bankjegy je­lent meg, majd 1995-ben a két­száz és az ötezer koronás címletű bankókkal zárult a sor. ’95-ben és ’96-ban a húsz, ötven, ezer, vala­mint a száz és az ötszáz koronások új „fazont” kaptak, a későbbiek so­rán már csak ezt csiszolták. Példá­ul 1999-ben, amikor a koronát ezüst- és aranyfóliából készült védjegyekkel, majd további biz­tonsági elemekkel látták el. Hat különböző helyen - a kanadai BA Banknote, a nagy-britanniai Thomas De La Rue, a németorszá­gi Giesecke & Devrient, az osztrák Oesterreichische Banknoten und Sicherheitsdruck GmbH, a francia Frangois-Charles Oberthur Fidu- ciaire, illetve a lengyelországi Pol­ska Wytwómia Papierow Wartos- ciowych cégeknél - nyomtatták a szlovák bankókat. Valamennyi papírpénz gratfikai tervének elké­szítése Jozef Bubák festőművész nevéhez fűződik, aki gondosan ügyelt arra, hogy a bankók egyik oldalán a szlovákság történelmé­ben fontos szerepet játszó szemé­lyiségek jelenjenek meg. A másik oldalon az ezen személyekhez kapcsolható helyszínek voltak lát­hatók. Az önállóság és a saját pénznem szükségessége egyaránt gyorsan jött - a Szlovák Nemzeti Banknak így arra sem volt ideje, hogy pá­lyázatot írjon ki a bankók, érmék terveinek elkészítésére. A verseny az állami pénzverde alkalmazottai között dőlt el, melyből Drahomír Zobek érmetervező és -készítő ke­rült ki győztesen. A szlovák pénz­érmék egyfajta történeti áttekin­tésjegyében készültek - a dévényi vár egyik tornyát ábrázoló grafika rákerült az eurócentekre is. 2009. január 16-án végleg leál­dozott a szlovák korona csillaga. Mázsaszám mérik... Ebben a formában kerül ki az érme a zúzdából Ekkor fizethettünk vele utoljára, ám az elhasználódott és bevont érmék megsemmisítése már ta­valy szeptemberben megkezdő­dött. Január derekáig 114 millió darab, összesen 583 mülió korona értékű pénzérmét semmisítettek meg a körmöcbányai Állami Pénz­verde zúzdájában. A tűzre vetett 110 millió darab bankó együttes értéke meghaladja a 74 milliárd koronát - így összesen csaknem 75 milliárd korona ment füstbe, il­letve került az olvasztókba. Jana Kováčová, a Szlovák Nemzeti Bank szóvivője lapunknak el­mondta: két kohászati üzemmel is szerződést kötött a bank, hogy szükség esetén besegítsenek a miszlikbe aprított, bálává préselt bankók elégetésében. Az érméket fémhulladékként értékesítik. A margóra jegyzem meg: a Ma­gyar Nemzeti Bank 2008 augusz­tusában pályázatot üt ki a forga­lomból kivont, érvénytelenített bankókból készül téglák fűtő­anyagként történő felhasználásá­ra, nonprofit szervezetek számá­ra. Magyarországon évente 70-100 tonna elhasználódott, megrongálódott bankjegyet von­nak ki a forgalomból, s a hír be­számolt arról is, hogy a karácson- di, autisták által üzemeltetett Bo­róka Majorságban összepréselt bankjegytéglákat használnak a maguk által termelt zöldségek fó­liasátrainak fűtésére. A bankjegy­brikett megoldás Magyarorszá­gon bevált - tájainkon egyelőre az ipari hasznosítást részesítik előnyben. Most szólok, hogy akinek ma­radt otthon szlovák koronája, ne­hogy a tűzre vesse; 2010. decem­berének végéig a kereskedelmi bankok és a nemzeti bank is ropo­gós euróra váltja - persze némi il­leték fejében. Gondosan őrzött járművek szállították a „kiszolgált" koronát Körmöc­bányára, hogy ott bezúzzák Sajnos a fórum már hagyományosan a helyiek nélkül zajlik, igaz, tavaly a képviselők sem tették tiszteletüket olyan szép számban az összejövetelen, mint idén A két győztes vállalkozó, Erika Filiczká és Erich Fábián Vállalkozók és polgárok találkozója ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. A városnapok kereté­ben az inkubátor házban működő Rozsnyói Regionális Tanácsadói és Tájékoztatási Központban talál­koztak a város vállalkozói, az ön- kormányzat vezetői és képviselői. Az összejövetel célja az volt, hogy kitüntessék a 2008-as év legjobb vállalkozóját. A versenyt a város hirdette meg a múlt év vé­gén, közösen a tanácsadói köz­ponttal. A megadott határidőig 16 vállalkozót, köztük 3 nőt neveztek be a versenybe. A bírálóbizottság különféle feltételeket szabott. Ilyen volt például a cég sikere a gazdasági eredmények tükrében, a törvényes kötelezettségek telje­sítése, a cég hozadéka az adott ré­gió számára, a vállalat dolgozói­nak száma és szociális programja. Mindent összevetve 2008 leg­jobb női vállalkozója Erika Füicz- ká lett, a Zorik Kft. tulajdonosa. A férfiak közül Erich Fábiánra, a LI- FA Rozsnyó bútorgyártó cég veze­tőjére esett a választás. A város­napok egyik hagyományos prog­ramja a polgárok találkozója az önkormányzattal. Hagyomány sajnos az is, hogy minden évben csak nagyon kevés rozsnyói lakos megy el erre a fórumra. Idén sem volt ez másként, hozzávetőlege­sen húszán lehettek a teremben, leszámítva az önkormányzati dolgozókat. Igaz, tavaly a képvi­selők sem tisztelték meg a polgá­rokat olyen szép számban, mint most. (kov) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com (Képarchívum) L ______:»aw Ég veled, korona...

Next

/
Thumbnails
Contents