Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-03 / 27. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com Nem mindegy, mit és milyen sorrendben vetünk A speciális mikrogranulált műtrágyát az elvetett maggal egy sorba is ki lehet szórni A vetésforgó előnyei UJ SZO-1SMERTETO A vetésforgónak a talaj­művelésben és növényvédelemben játszott szerepéről sokat hallunk, ugyanakkor tápanyag-gazdálkodá­si, környezet- és talajvédelmi előnyeiről aránylag kevés szó esik. A növényi tápanyagok a talaj­szelvényben nem egyenletesen oszlanak el. Ezt részben a talaj ré- tegezettsége okozza, részben az egyes tápanyagok mozgékonysá­gának különbözősége. A mérések azt mutatták, hogy a foszfor táp­anyag a felső 30 centiméteres ré­tegben maradt, a kálium és a kalci­um is csak pár centimétert mozgott lefelé. Nyilvánvaló, hogy tápanyag­gazdálkodási és környezetgazdál­kodási szempontból sem mindegy, mit, és milyen sorrendben terme­lünk egy üyen talajon. A 30 cen­timéternél mélyebben található nitrogén a sekélyen gyökerező nö­vények számára nem érhető el, és - mivel lefelé mozog - a következő évben esetleg már egy mélyebben gyökerező kultúra számára is elér­hetetlen lesz. Ha a növények és a növényi sorrend megválasztásánál a nitrogén tápanyag elhelyezkedé­sét nem vesszük figyelembe, és se­kélyen gyökerező növényt ter­mesztünk, ez a nitrogén-mennyi­ség már nem hasznosul, de szeny- nyezi a környezetet, előbb vagy utóbb a talajvízbe jut. Érdekes megfigyelni, hogy a hektáronként kiadott 150 kg nitrogén, fél méter mélységben duplájára, egy méter mélyen, pedig legalább háromszo­rosára emelte a korábbi nitrát-nit­rogén tartalmat. Ezzel szemben a felszíni réteg nitráttartalma még a provokatívan nagy, 450 kg/ha-os nitrogénadag hatására sem válto­zott számottevően. A szemeskukorica és a süókuko- rica képes az 1 méteres mélységből is nitrogént felvenni, ezzel szem­ben a csemegekukorica termésére a fél méternél mélyebben található nitrogén már általában nincs ha­tással. A kukorica nitrogénigénye nagy, termelésekor hektáronként igen nagy mennyiségű szerves anyag képződik. A szemeskukorica ese­tén a felvett nitrogén jelentős része a szemmel, (a csemegekukorica esetében a szemmel, a csutkával és a csuhéval), süókukorica betakarí­tásakor pedig a növény teljes föld­feletti részével, elkerül a tábláról. Szemeskukorica termelésekor, amikor a kukorica szára már telje­sen elszáradt, a korábban felvett tápelemek egy része a kukorica­szárból kimosódik. Esős őszön, ha a kukoricát későn takarítják be, a káliumnak akár 30%-a is vissza­kerül a talajba. Ez olyan jelentős mennyiség, hogy a trágyázási szaktanácsadás során figyelembe lehet venni. Mosódik ki a kalci­umból, a cinkből és néhány más' mikroelemből is. A nitrogén ki- mosódásával nem érdemes szá­molni, mert a nitrogén túlnyomó része a fehérjékben erősen kötött állapotban van. Kukoricatermesztéssel tehát sok nitrogént vonunk ki a talajból, ezért is ajánlatos, hogy kukorica után olyan növényt termeljünk, amelynek aránylag kicsi de nitro­génigénye pl. árpa, zab. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a kukorica - különösen a szemesku­korica - után igen sok szerves anyag, gyökér és szármaradvány, (csuhé és csutka) kerül a talajba, ami megváltoztatja a szén és nitro­gén arányát. Régóta ismert jelen­ség - régiesen „pentozán hatás"-, hogy üyenkor elszaporodnak a nö­vényi maradványokat lebontó mikroszervezetek, elsősorban a cellulózbontó szervezetek. Ezek saját, főleg fehérjékből álló testük felépítésére a talajból vonnak el nitrogént, mert nem képesek a levegő nitrogénjének megkötésé­re. A kukoricát követő növénynek emiatt kevés nitrogén jut. A mik- roszervezetekbe épülő nitrogén azonban nem veszik el végleg, mert a táplálékul szolgáló növényi maradványok elfogytával ezek az élőlények elpusztulnak, szerves anyagaik lebomlanak, ásványo­sodnak, végső soron a korábban elvett nitrogén néhány hónap el­teltével ismét ammonium és nitrát formájában a növények rendelke­zésére áll. De ha a kukorica után nagy nitrogénigényű növényt ve­tünk pl. cukorrépa, napraforgó, kukorica, takarmányrépa, do­hány, az ezt a közbenső, időszakos nitrogénhiányt gyakran megszen­vedi. (Tápanyaggazdálkodás) (Illusztrációs felvétel) Startertrágya a magok mellé A startertrágyázás je­lentősége a növényter­mesztők előtt ismert, elfo­gadott termesztéstechnoló- giai elem. Elfogadottsága ellenére azonban a kivitele­zés módjáról eltérőek a vé­lemények. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Dr. Sebestyén Endre, magyaror­szági tápanyaggazdálkodási szak­értő, aki nemrégiben Gután tar­tott ismertető előadást, úgy véle­kedett, hogy a startertrágyázás módjáról alkotott eddigi általános nézetet elsősorban a meglévő gépi berendezések műszaki szintje ha­tározta meg, amely - egy mezőgazdasági gépgyártó és for­galmazó vállalat kiadványában le­írtakat idézve - az alábbiakban foglalható össze: „A műtrágya ki­juttatása helyesen a mag mellé és alá történik. A magok alá 2-3 cm- re elhelyezett műtrágya a kívána­tos mérték. A műtrágya és a vetőmag egy sorba történő kijut­tatása károsan hatott a csírázásra a gyökérszőrök miatt, ami 8%-os (600 kg/ha) terméscsökkenést eredményezett. A vetőmag és a műtrágya elkülönítése jelenti a hosszú távú biztonságot.” A startertrágyázás elsődleges célja a gyors kelés és az erőteljes gyökémövekedés biztosítása az egyedfejlődés kezdeti szakaszában azáltal, hogy a kezdeti fejlődéshez megfelelő mennyiségű tápanyagot, elsősorban könnyen felvehető fosz­fort biztosítson a csírázó növény­nek. Ha a könnyen felvehető táp­anyagokat tartalmazó műtrágya nem a csírázó mag közvetlen kör­nyezetében van, a starterhatás nem érvényesül kellőképpen. Ennek ér­dekében a műtrágyát az elvetett maggal egy sorba kell kiszórni. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha megszüntetjük a csírázás­károsító hatást. Ehhez ismerni kell, hogy mi váltja ki ezt a hatást. A startertrágyák összetételének elemzése alapján a csírakárosító hatással kapcsolatban megállapít­ható, hogy: ♦ a mag környezetének magas ka­tion-koncentrációja kedvezőtlenül hat a csírázásra. A gyakorlatban használt starter műtrágyák vi­szont minden esetben tartalmaz­nak káliumot, zömében kálium- klorid formájában, így biztos a csí­rázásgátlás, ♦ a karbamid vagy ammónia-tar­talmú nitrogéntrágyák használata­kor azok bomlása során ammónia szabadul fel. A szabad ammónia a talajban leperzseli a hajszálgyöke­reket, ami azt eredményezi, hogy legalább két hétig gátolt a növé­nyek víz- és tápanyag-felvétele. A jelzett problémák megoldá­sával a startertrágyák káros hatá­sa kiküszöbölhető, a káros mér­tékű ammónia felszabadulása megelőzhető: ♦ lassú hatású nitrogénformák, pl. protein-nitrogén, metilén-urea használatával, ♦ nagy szorpciós kapacitású anya­gok pl. zeolit beépítésével, ami a hirtelen felszabaduló ammóniát re­verzibilisen megköti. A csírázásra káros kation-kon­centráció kialakulása a kálium kihagyásával egyszerűen meg­oldható, mivel a zeolit tartalmaz annyi lassan ható káliumot, ami a csírázó fiatal növény számára elégséges. A zeolit forrásaként alkalmazott riolittufa további jellemzője, hogy igen gazdag ritka nyomelemekben, így a zeolit tartalmú riolittufával érintkező növényi gyökér tömege nagyobb, a gyökérszőrök hosszab­bak. A gyökér intenzívebb fejlődése azonban csak akkor figyelhető meg, ha a riolittufa zeolit tartalma meghaladja a 35-40%-ot. Alapvető fontosságú a növények szempont­jából az, hogy a riolittufa számos olyan nyomelemet tartalmaz, ami létfontosságú a növények zavarta­lan fejlődése szempontjából, de az hiányzik a talajból. Magyarországon a Mád környé­ki riolittufákból készült a zeolit- nak, amelynek gazdag nyomelem­tartalma az említett követelmé­nyeknek megfelel, nem csak a szorpciós kapacitása érvényesül a startertrágyában, hanem a lehető legjobb mikroelemtrágya is. A leírt megfigyelések felhaszná­lásával olyan startertrágyákat fej­lesztettek ki, amelyek a toxicitás ve­szélye nélkül a vetőmaggal közvet­lenül érintkezve is kijuttathatok. Jellemzőjük, hogy magas koncent­rációban tartalmaznak vízben ol­dódó foszfort, a rhizoszféra pH-ját - a foszfor és a mikroelemek felvé- te-lének szempontjából - kedvező­en befolyásoló elemi ként, mikro- és mezoelemeket illetve az ammó­nia reverzibilis megkötését biztosí­tó zeolitot. A mikrogranulált star­ter trágyák használatának előnyei: (Illusztrációs felvétel) ♦ alacsony hektáronkénti dózis (10-40 kg/ha), ♦ alacsony szállítási és raktározá­si költség, ♦ egy menetben történhet a trá­gyázás és a vetés, ♦ csak a termesztett növényt trá­gyázzuk, a gyomokat nem! A felsorolt kritériumoknak meg­felelő startertrágyák a Radistart mikrogranulált műtrágyacsalád tagjai. A készítmények gyakorla­tilag minden talajtípuson hasz­nálhatók, de különösen erőteljes a hatásuk szélsőséges - laza, ala­csony szervesanyag-tartalmú, vagy kötött, tömörödött, erősen meszes - talajokon. A tájékozta­tón elhangzott, hogy a készítmé­nyek kijuttatásának módját a kü­lönböző szántóföldi növények­ben, kalászos gabonafélékben, kukoricában is vizsgálták, ehhez eddig elsősorban olyan vetőgé­peket használtak, amelyek mik- rogranulátum-szóróval is rendel­keznek. Most folynak a tárgyalá­sok a gépgyártókkal a kifejezet­ten ennek a célnak megfelelő vetőgépek szerkezeti módosítá­sáról vagy új gépek kialakításá­ról. (sz) A megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználása érdekében workshopot tartanak Komáromban A biogáz alkalmazásának elterjesztéséért ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A megújuló energiaforrások ki­használásával foglalkozó komáro­mi székhelyű kutató- és kivitelező intézet is részt vesz a Biogass- Accepted elnevezésű nemzetközi projektben, amely a megújuló energiaforrások szélesebb körű el­terjedését és hatékonyabb kihasz­nálását gátló nem műszaki erede­tű korlátok lebontását tűzte ki cé­lul. Amint azt Mikolai Melindától az intézet munkatársától megtud­tuk, az eddigi eredményekről feb­ruár 9-én Komáromban tartandó workshop keretében számolnak be a téma iránt érdeklődőknek. A nemzetközi pályázat keretében hat uniós tagországból hét szerve­zet (két osztrák, egy-egy olasz, magyar, spanyol, lengyel és szlo­vák) részvételével 2007 októberé­ben indított és 2010 márciusáig tartó tervezet fő célja, hogy olyan kommunikációs eszközök kialakí­tását segítse, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a biogáz kihaszná­lásának elterjedése érdekében az adott térségekben a közvélemény megszólítására, a majdani fo­gyasztók és az üzemeltetők közöt­ti kölcsönös kapcsolattartásra. En­nek keretében alakították ki a hat tagország nyelvén és angolul is működő internetes honlapot, amely a biogáz elterjedésének és a vele kapcsolatos szakmai informá­cióknak ad tág teret, és segíti a pi­aci szegmens kialakítását is. Elké­szült és működik a biogáz üzemek működtetői, ill. e témában érintet­tek számára létrehozott on-line kapcsolat, amely a biogáz külön­böző hasznosítási módjainak helyi szintű alkalmazhatóságát, vala­mint elfogadottságát vizsgálja. Ez­zel elsősorban a leendő üzemek létrehozóinak, valamint a helybeli érintettek és a hivatalos szervek gördülékenyebb együttműködését próbálja elősegítem. A projekt ke­retében egy interneten is működő programot alakítanak ki egy-egy elképzelés értékelésére és az adott térségben való alkalmazhatóságá­ra, esedeges válaszokkal a felme­rülő problémák kezelésére. A ter­vezettől azt várják, hogy befejezé­se után jelentős mértékben hoz­zájáruljon a megújuló energiafor­rások alkalmazásának kedvezőbb megítéléséhez az adott térségek­ben. (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents