Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-03 / 27. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 3. Agrárkörkép - hirdetés 19 A szabályok nem újak, már korábban megalkották őket Kölcsönös megfeleltetés (Illusztrációs felvétel) Ismeretes, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának reformja keretében végrehajtott változások nyomán az uniós agrártámogatásokat igénybevevőknek (kedvezményezettjeinek) 2009-től teljesíteniük kell bizonyos követelményeket, amelyeket a kölcsönös megfeleltetés (angolul cross compliance, szlovákul krížové plnenie) fogalmával jellemeznek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kölcsönös megfeleltetés (KM) egy komplex ellenőrzési rendszer, amely a nyilvántartott mezőgazdasági termelőket arra ösztönzi, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző szabályokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi stb.) betartsák. Ezek a szabályok nem újak, már korábban megalkották őket, és az uniós, valamint a nemzeti jogszabályok részét képezik. A kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének két alapvető eleme van: ♦ jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, ♦ helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai. A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények a gazdálkodó vállalatok számára környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatnyilvántartási és -azonosítási, növényegészségügyi, betegségbejelentési kötelezettségekre, valamint állatjóléti intézkedésekre vonatkoznak. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai a talajerózióval szembeni intézkedésekre a talaj szervesanyagtartalmának, szerkezetének megőrzésére vonatkozó követelményekkel, a minimális talajterheléssel kapcsolatosak. Az alábbi táblázatban a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ismereteket foglaltuk össze, (mpsr) A kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere Kölcsönös megfeleltetés követelménye Érvénybe lépés Kire vonatkozik? Szabadon élő madarak, állatok, növények élőhelyének védelme 2009-től Natura 2000-ben gazdálkodókra A felszín alatti vizek védelme 2009-től összes gazdálkodó A szennyvíziszap felhasználása 2009-től azok a gazdák, akik szennyvíziszapot alkalmaznak f A felszíni vizek nitrátszennyezés elleni védelme 2009-től szerves trágyát és műtrágyát használó gazdák Szarvasmarhák jelölése 2009-től szarvasmarha-tartók Sertések jelölése 2009-től sertéstartók (1-nél több) Juhok és kecskék jelölése 2009-től juh- és kecsketartók Növényvédelmi készítmények használata 2010-től a készítmények alkalmazói és raktározói Hormonális és egyes állategészségügyi készítmények használatának tilalma 2010-től az összes állattartó Élelmiszerbiztonság 2010-tól az összes mezőgazdasági termelő Takarmánybiztonság 2010-től takarmánygyártók, -felhasználók és -forgalmazók Állatok fertőzések elleni védelme 2010-től az összes állattartó Szarvasmarha-, juh- és kecske-eladás és a belőlük készült termékek eladása 2010-től az állatok tartói Állatvédelmi intézkedések 2011-től az összes állattartó A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot-előírásainak betartása 2010től az összes termőföldön gazdálkodó A füves legelők fenntartása a legelők használói A laza szerkezetű talajokon gyakran van szükség előzetes tápanyagpótlásra Készlettrágyázás és a nitrát-rendelet ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ismeretes, hogy a 2009-től nálunk is érvénybe lépett kölcsönös megfeleltetés elveinek alkalmazása keretében a nitrátérzékeny területeken végzett tápanyagpótlás- kor kijuttatott nitrogén mennyiségét hektáronként 170 kg-ban szabta meg a közösségi jogszabály. A gazdálkodók körében bizonyos esetekben felmerülhet a kérdés, mit lehet tenni nitrátérzékeny területeken például az ültetvények telepítésekor, ha a kiadandó szervesanyag nitrogéntartalma több mint 170 kg? Mivel az állókultúrákat, ültetvényeket sok esetben homoktalajokra vagy más laza szerkezetű talajokra telepítik, gyakran van szükség nagyobb mértékű készlettrágyázásra is. Valószínű, hogy éppen ezért telepítenek oda állókultúrát, és könnyen lehetséges, hogy a területet éppen az ilyen talajviszonyok tették nitrát-érzékennyé. Kis kolloidtartalmuk, rossz vízgazdálkodásuk és gyenge tápanyag-megtartó képességük miatt ezeken a talajokon akkor lehet csak a szükséges mennyiségű tápanyagot (készlettrágyát) telepítéskor kiadni, ha egyúttal sok szerves anyagot is a talajba dolgoznak. Enélkül a tápanyagok a talajból kimosódnának, a növény számára elvesznének, és csak a környezetet szennyeznék. A készlettrágyázás hagyományosan istállótrágyával történik, mert az istállótrágya legtöbbször a szükséges tápanyagot és szerves anyagot is tartalmazza. Lehetséges, hogy telepítéskor a megfelelő tápanyagkészlet kialakítása vagy a talaj tápanyag-visz- szatartó képességének (kolloid: tartalmának) növelése céljából több szerves trágya bedolgozása lenne indokolt, mint amennyinek a nitrogéntartalma 170 kilogramm. Ennél több nitrogén kijuttatását viszont nitrátérzékeny területen tiltja a „nitrát-rendelet". Gyakori kérdés, mit lehet ilyenkor tenni. Mivel a „nitrát rendelet" nem vonatkozik a tőzegre, zöldtrágyákra, komposztokra, így a trágyaadag ezen termésnövelő anyagokkal növelhető, vagy a telepítést megelőzően 1-2 évvel - megosztott trágyázással - megoldható a talaj tápanyaggal történő feltöltése. Zöldtrágyának őszi káposztarepce, fehér mustár, rozsos bükköny, facélia, rozs, őszi borsós árpa, esetenként kék vagy fehér csillagfürt, napraforgó és fehér virágú somkóró is szóba kerülhet a talajgazdálkodási szakemberek javaslata alapján. (Forrás: Segédlet a talajtermékenység megőrzéséhez - tanácsadó füzet) A lisztszerű szárított termék takarmánykiegészítőként is alkalmazható Bioüzemanyagból takarmány ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bioüzemanyagok gyártásánál keletkező melléktermékek ma még elég nagy kihívást jelentenek takarmányozási szakemberek számára, ugyanakkor esélyeket is kínálnak a célszerű hasznosításra. A baromfi-takarmányokban igen ritka ezek-nek a melléktermékeknek a használata, de a tojótyúk és a pulyka takarmányozásában, bár kis mennyiségben, de alkalmazzák őket. Angol szakemberek a felhasználási lehetősségeket vizsgálva megállapították, hogy lényegében három ilyen melléktermékről vagy melléktermék-csoportról beszélhetünk, amelyek a bioetanol- ból származtathatók, ezek: DDGS (distillers dried grains with solou- bles), ami tulajdonképpen az etanol kivonása után megmaradó lisztszerű szárított termék, az extrahált olajos magdarák, vagy ennek pogácsái, és a glicerin, mely a biodízel-gyártás mellékterméke. A bioetanol gyártásának egyik alapanyaga a búza. Az etanol, vagyis az üzemanyag kivonása után megmaradó rész két termékből áll. Az egyik gabona-frakció, amely egy pépszerű anyag, de ez is kétféle lehet. Az egyik a DDGS, ami a fennmaradó melléktermék szárított változatát jelenti, másik, amikor ezt nedvesen hagyják, vagyis a DWGS (lepárlás utáni nedves gabona). A másik fő melléktermék egy folyadék-frakció, amelyik szintén vagy szirup formájában kerül általában a nedves DWGS-hez, vagy szárított formában a szárított DDGS részét fogja képezni. A DDGS 35% fehérjét, 32% neutrális rostot, 9% cukrot és 6% keményítőt tartalmaz. A legelső etanol gyárak nem nagyon figyeltek a DDGS melléktermékre, annak minőségére, ezért abból kijövő tételek összetétel tekintetében nagyon széles skálán mozogtak. A mai gyártóüzemek már hatékonyabbak, pontosabban kezelik a két fő összetevő, a keményítő és a cukor sorsát, így sokkal állandóbb melléktermék minőséget képesek nyújtani. Gyakorlati tapasztalat a használat során a búza-DDGS esetében, hogy etetése okozhat nedves almot, különösen télen, és ilyenkor mikotoxin is kerülhet az istállóba, sőt, maga a termék is tartalmazhat ilyet. Ez esetben akár koncentrálódik is a melléktermékben, ami háromszorosát is elérheti az eredeti anyagnak, vagyis a búzának a to- xintartalmát tekintve. Ezért mind a mikotoxint lekötő anyagok, mind a takarmányenzimek sokat segíthetnek a DDGS takarmányozási értékének javításában. A biodízel gyártási folyamatai is nagy mértékben beindultak a világon. Az elég nagy mennyiségben importált olajos magok és olajok között kiemelkedően nagy potenciált jelent ma a repce, ami a biodízel gyártás szempontjából a mérsékelt égövi régiókban, így Közép-Európában is egyik fontos növénynek számít. Az alapterméket, a biodízelt az olajos magokból vagy extrahálás, vagy préseléses eljárással vonják ki, amelyek a melléktermékek minőségét különbözőképpen befolyásolják. Fontos megjegyezni a repceolaj-gyártásnál, hogy a repce mag eredetileg is tartalmaz olyan ún. antinutritív anyagokat, így pl. mustár-olajat, amely károsan befolyásolja a takarmányozási értéket, ü- letve az állat egészségét közvetlenül is. A növénynemesítők már nagyban csökkentették genetikai úton ezeknek a növényeknek az ilyen jellegű toxintartalmát, és az ún. „dupla nullás" repcemag variánsokat forgalmazzák. A legismertebb a repceolaj-gyártásból származó repce extrahált dara, amely összetételében 32-35% nyers proteint, 2,5-3,5% nyers zsírt, 11-13% nyersrostot tartalmaz, és lizinjének emészthetőségi együtthatója 72 és 83% között mozog. A biodízel gyártás - legyen az repce vagy napraforgó alapanyag - másik mellékterméke a glicerol (más néven glicerin), amelyet a baromfi - tojó, pulyka és brojler - takarmányában mintegy 5% arányban lehet alkalmazni. Ennek kémiai összetétele általában takarmányozásra használt változatát tekintve az ún. nyers glicerin, amelynek a glicerin tartalma 80%, víztartalma 10-15%, az hamutartalma 10%. Nyomokban tartalmazhat max. 0,5% alkoholmaradékot, ami metanol, nem túl előnyös. Van azonban ezen túlmenően még egy potenciális probléma, hogy ez a glicerin különösen káliumban és foszforban gazdag, amelyek közül az alkáli fém sója megbonthatja az elektrolit egyensúlyt az élő szervezetben. A DDGS, az olajos mag darák, pogácsák és a glicerol egyaránt hozzájárulnak a takarmányozás változatosságának a bővítéséhez. Ezeket alkalmazni lehet, sőt bizonyos mértékig a takarmányköltségek csökkentéséhez is hozzájárulhatnak, azonban tartalmazhatnak antinutritív anyagokat, amelyek miatt ezen melléktermékek takarmányokban való alkalmazásánál nagyon oda kell figyelni. (Forrás: Magyar Baromfi) 0,1 I /ha Talstar 10 EC 0,075-0,15 I/ha Fury 10 EW- ellenálló a napsugárzással szemben- széleskörű hatás- rendkívül kedvező ár- a méhekre rel. ártalmatlan, repülővel való kezelésre is alkalmas- megbízható- alacsony adagolás- rendkívül kedvező ár Ne tétovázzon, és lépjen kapcsolatba kereskedelmi képviselőinkkel HM F&N Agro Slovensko, s.r.o., Rožňavská 34, 821 04 Bratislava agro Tel': 02^43 42 99 °3, Fax: 02//43 42 99 36, httP://wwwfna9rosk Nagyszombati I., Pozsonyi kerület Trenčín Kollár Rastislav 0903 265 501 Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Kántor Zoltán 0903 730 489 Nyitrai II. kerület Šimončič Jozef 0905 618 449 Besztercebányai kerület Marcinek Štefan 0903 265 509 Eperjesi I. és Kassai I. kerület Černický Ivan 0903 265 502 Eperjesi II. és Kassai II. kerület Vdovjak Jozef 0903 265 503 kollar@fnagro.sk kantor@fnagro.sk ekosystem@stonline.sk marcinek@euroweb.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@gbs.eu.sk BP900350
