Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-20 / 42. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 20. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Újabb szakot akkreditáltak Akkreditálták a nagyvára­di Partiumi Keresztény Egye­tem (PKE) menedzsment szakát is. A menedzsment szak az ötödik, amely immár hivatalos jóváhagyással mű­ködik, az elmúlt években a fi­lozófia, a német, a vallásta­nári és a szociális munka szak nyerte el az akkreditá- ciót. A folyamat nem áll meg, jövő hónapban benyújtják az angol szak elismertetéséhez szükséges dokumentációt. A PKE az 1990-ben alapított Sulyok István Református Főiskola utódja, az intéz­ményben 2000 óta folyik az egyetemi szintű oktatás, je­lenleg két karon mintegy kétezer diák tanul, (mti) Remélem, valamilyen gazdaságilag stabil helyen sikerül landolnom.. (Peter Gossányi rajza) Általános dilemma: vagy a költségvetési hiány nő, vagy a kiadásokat kell csökkenteni s a bevételeket növelni Válságkezelés a régióban Az unióhoz újonnan csat­lakozott országoknak kivé­tel nélkül leromlottak a növekedési kilátásai, és válságkezelő intézkedése­ket kell megtenniük a kö­vetkező hónapokban. A balti államok és Magyar- ország lehetőségei a ko­moly visszaesés és a ko­rábbi gazdaságpolitikai hi­bák miatt igen szűkek, a többi országnak ennél tá- gabb a mozgástere. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a közép-kelet-európai régió országainak a tavaly év végén prognosztizáltnál hosszabb és mélyebb gazdasági visszaesésre kell berendezkedniük. A romló gazdasági kilátások közepette mindegyik régiós ország módo­sítani kényszerült növekedési prognózisait, legnagyobb mér­tékben a balti országok. Az Európai Bizottság 2009-re vonatkozó januári előrejelzése szerint Észtország gazdasága 4,7 százalékkal zsugorodhat a tava­lyi 2,8%-os visszaesés után, en­nél is rosszabbul jár Lettország, amely a tavalyi 2,3%-os GDP- csökkenés után 6,9 százalékkal is visszaeshet. A legrosszabb éve az előzőhöz képest talán Litvá­niának lesz, ahol a tavalyi 3% fe­letti GDP-növekedést 4%-os visszaesés követi. A balti országokon kívül csak Magyarországon lesz GDP-csök- kenés a 2004 óta csatlakozott EU-tagországok közül, a többi ál­lam körülbelül 2,5-6 százalékkal eshet vissza a bizottsági jelentés szerint, gazdaságuk viszont még így is pozitív tartományban ma­radhat. Némi borúlátásra ad okot azonban, hogy az Európai Bizott­ság előrejelzése nem is tekinthető túlzottan pesszimistának, hiszen Magyarországnak például 1,6 százalékos gazdasági visszaesést jósol, míg magyar szakértők 4-5 százalékos, a kormány pedig leg­rosszabb esetben 3,5 százalékos GDP-csökkenésre számít. A leromlott kilátások miatt Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország és Oroszország is kénytelen módosítani költségve­tését 2009-ben. Szlovákiában mintegy 200 millió, Magyaror­szágon 650 millió, Csehország­ban pedig 1,3 milliárd eurónyi kiesést kell valahogyan pótolni a büdzsében. Ráadásul az egyre borúsabb kilátások még tovább növelhetik a már így is jókora költségvetési lyukakat. A régióban ennélfogva általá­nossá vált a düemma: vagy a költségvetési hiány nő, vagy a ki­adások csökkentésének és a bevé­telek növelésének valamilyen kombinációjával kell fenntartani az egyensúlyt. A régió országai­nak válságkezelése abból a szempontból egyformának tűnik, hogy a recesszió elmélyülése mi­att rendkívüli kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések meghozatalára kényszerülnek. Minden országban kisebb fo­gyasztásra és termelésre számí­tanak a tavaly év végi prognózi­sokhoz képest, ez pedig jelentő­sen csökkenteni fogja az adóbe­vételeket. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az alacsonyabb infláció miatt a forgalmi adóból is várhatóan jóval kevesebb bevéte­lük lesz az államoknak. A munkanélküliség növekedé­se mellett a régió több országá­nak fog gondot okozni az is, hogy az elmúlt években jelentős mennyiségű munkavállaló áram­lott a fejlettebb EU-tagállamok- ba, akik jövedelmük nagy részét hazautalták, most viszont a vál­ság következtében tömegesen veszíthetik el állásukat. A kül­földön dolgozók korábbi haza­utalt jövedelme így hiányozhat a nemzetgazdaságból, és vissza­térve - munkanélküliként - ha­zájuk szociális ellátórendszerét is igénybe vehetik, további sú­lyos terhet róva a költségvetésre. A válság első szakaszának vesztesei a balti országok, Ma­gyarország, továbbá kisebb rész­ben Románia és Bulgária. Ezek az országok alapvető szerkezeti ne­hézségekkel küszködnek, nagy­mértékben leromlott és gyanítha­tóan tovább romlik irányukban a befektetők bizalma, így mozgás­terük nagyon korlátozott. A régió stabilabb gazdaságai, mint például Szlovákia, Len­gyelország és Csehország sokkal inkább élhetnek a keresletcsök­kenést állami beruházásokkal el­lensúlyozó gazdaságpolitika esz­közeivel. Ez lehetőséget ad arra, hogy ezek az országok puhább landolást hajtsanak végre. A szlovák kormány a költség- vetési hiány duzzasztásának árán igyekszik a növekedést fenntartani. Szlovákia jelentősen növelni fogja közkiadásait, fo­kozza az állami infrastrukturális beruházásokat, adócsökkentést hajt végre és munkahelyteremtő programokat indít. Ennek meg­valósításában az országot segí­teni fogja az is, hogy a 3%-os maximális költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti kritériu­mot szinte egy euróövezeti or­szág sem fogja tartani 2009-ben. A munkanélküliség ugyanakkor legnagyobb mértékben Szlová­kiát fenyegeti: a prognózisok 10 százalék feletti munkanélkülisé­get valószínűsítenek, nagymér­tékben az ország húzóágazata, az autóipar recessziója miatt. (A Hírszerző nyomán) Bár csökkent a mákültetvények területe, felfutott a nagyobb jövedelmet biztosító kendertermesztés Afganisztán továbbra is (drog)problémát jelent MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A NATO-csapatok jelenléte elle­nére a kábítószer-termelés és -csempészés továbbra is súlyos gondot okoz Afganisztánban egy csütörtökön közzétett ENSZ-be- számoló szerint. A bécsi székhelyű Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervezet (INCB) éves jelentésében rámuta­tott, hogy a biztonság hiánya jelen­tősén hátráltatja a kábítószer-prob­léma kezelésére tett erőfeszítése­ket a közép-ázsiai országban. Jól­lehet a máktermesztésre szolgáló területek nagysága csaknem húsz százalékkal zsugorodott, a világon terjesztett ülegális ópiumtermékek 90 százaléka még mindig Afganisz­tánból származik. Az adatok fé­nyében az ENSZ szakértői elégte­lennek minősítették a jelenség megfékezésére tett nemzetközi lé­péseket. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a növekvő kábítószer-fo­gyasztás és a jövedelmezőbb ken­dertermesztés felfutása miatt nem javult, hanem romlott a helyzet az országban. Az INCB felszólította a kabuli kormányt, hogy tekintse elsődleges feladatának a hatékonyabb fellé­pést, és biztosítson más, legális megélhetési lehetőségeket a dro­gok alapanyagaként szolgáló nö­vényeket termesztő parasztoknak. További nemzetközi intézkedése­ket sürgetett a csempészútvonalak lezárására is. A jelentés szerint Nyugat-Afrika az Európába irányuló dél-amerikai kokaincsempészet egyik legjelen­tősebb csomópontjává vált az utóbbi időben. Ennek oka többek között a földrajzi elhelyezkedésben keresendő: Nyugat-Afrika ideális kiindulópont a növekvő európai kokainpiacot ellátó tengeri szállít­mányok számára. Az INBC egyidejűleg bírálta a térség orszá­gainak kormányait is, mert erélyte- lenségük akadályozza nemcsak a kábítószer-kereskedelem, hanem azzal összefüggésben a drogfo­gyasztás és a korrupció elleni har­cot is. Kelet-Afrika pedig a Délnyu- gat-Ázsiából Afrikába irányuló he­roinszállítás fő útvonala lett. A szervezet általában is komoly aggodalmának adott hangot ami­att, hogy a kábítószer-kereskede­lemre épülő szervezett bűnözés aláássa a politikai és gazdasági struktúrákat, gyengíti a kormány­zatok képességét arra, hogy ellen­őrzést gyakoroljanak „területek és intézmények fölött”. A bűnszer­vezetek egyre gyakrabban adják ki magukat - valójában nem létező - vállalatoknak, hogy szabadon és legálisan hozzájussanak az amfe­tamintartalmú készítmények, köz­tük az ecstasy alapanyagához. El­érhetőségük miatt egyre növekszik az ilyen típusú izgatószerek fo­gyasztása egyes afrikai és délkelet­ázsiai országokban. Az ópiumszármazékok elsősor­ban a Független Államok Közössé­gében és más kelet-európai orszá­gokban vannak terjedőben, de ha­sonlójelenség figyelhető meg Dél- kelet-Európában is, a balkáni csempészútvonal mentén. Nyu- gat-Európában a heroinhasználat növekszik a fiatalkorú kábítószer- függők körében. Észak-Ameriká­ban komoly probléma a drogkar- tellek egymással, illetve a hatósá­gokkal szemben tanúsított, egyre erősödő agresszív fellépése, Mexi­kóban pedig a kormányzat kábító­szer-kereskedelem elleni harca üt­közik brutális eszközökkel is élő el­lenállásba. KOMMENTÁR Statikus statisztika NAGY ANDRÁS A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint megállt a kormány­pártok támogatottságának növekedése, sőt az elmúlt hónap során némi csökkenés következett be. Bár az ilyen statisztikák esetében két-három százalék még a hibahatáron belül van, ám ha mindhá­rom kormánypárt egyszerre indul lefelé, az már jelent valamit. A Smer támogatottsága 42 százalék körülire csökkent. Szomorú ‘ tény, hogy ez 42 százalék még mindig annyira sok, hogy a Smert követő három pártnak összesen van csak ekkora támogatottsága. Ennél rosszabb helyzetbe került a HZDS, mely a felmérés szerint közel 3 százalékot bukott, s a 2006-os választások óta először került közel a bűvös 5 százalékhoz, mely a parlamenti bejutási küszöb. Ko­rai voba temetni Vladimír Mečiart, de bizonyos, hogyaHZDS-nek nincs lehetősége további szavazatokat szerezni, a párt nem képes újítani, s ha csoda nem történik, hiába Mečiar személyes varázsa, a Smer lassan, de biztosan el fogja szívni a HZDS szavazótáborát. A három kormánypárt közül a legegyszerűbb helyzetben az SNS van, melynek a felmérés szintén némi csökkenést mutatott ki, de Ján Slotáéknál ez nem fog fejfájást okozni, hiszen náluk minden bajra ugyanazt a gyógyírt alkalmazzák. Ennek utolsó példája a par­lamentben szerencsére csírájában elfojtott javaslatuk volt, mely alapján a központi állami szervek diktálhatták volna az önkor­mányzatoknak, hogy hova milyen szobrot, emlékművet vagy akár­csak táblát állítsanak. Hogy ezt mire használták volna fel, gondo­lom, mindenki számára egyértelmű. Az ellenzéki pártok némi emelkedést értek el, de ez inkább tudható be az emberek természetes reakcióinak, mint a pártok jobb politizá­lásának. Gondoljuk csak végig, mit is tett a KDH az elmúlt hónapok során, amiért kiérdemelte a legnagyobb támogatói növekedést? Kézenfekvő, hogy a gazdasági válság Szlovákiában az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket, a rosszabb anyagi körülmények kö­zött élőket érinti legjobban. De ha egy kicsit jobban megnézzük az adatokat, kiderül, itt leginkább a Smer és a másik két kormánypárt szavazóiról van szó. Ezért tartom valószínűnek, hogy Robert Ficó- nakbe kellene rámáztatnia a tavaly év végi statisztikákat, mert azoknál jobb már nem lesz. A szavazókat nem lehet túl sokáig azzal etetni, hogy mindenért az elmúlt vezetés tehet. Jólétben könnyű szapulni az elődöket, de válság idején ha közvetlenül nem is, a la­kosság az ország aktuális vezetésétől várja sorsának jobbra fordulá­sát. A kormány pedig az elkövetkezendő időszakban erre nem lesz képes. Ezért lesz érdemes figyelni, milyen eszközökkel próbálják meg a kormánypártok fenntartani támogatottságukat. Az egyik, ta­lán legkevésbé elegáns módszer az előrehozott választás lenne. De ezt egyelőre mindenki elveti. JEGYZET Határtalan vörös dáridó MOLNÁR IVÁN Szlovákia nem tanult saját tör­ténelméből, és nem okulunk mások hibáiból sem. Tömegek tapsolnak a magát szociálde­mokratának csúfoló kormány­főnknek: Fico és pártja a népszerűségi listákon mérföl­dekre hagytalevetélytársait. Kiknek tapsolunk, és főleg mi­ért? A választók többsége talán már nem emlékszik rá, hogy a populista, álbaloldali politika - amit Fico is a magáénakvall- juttatta 1989-re az országot és az egész volt kommunista blok­kot a totális csőd szélére. Elég lenne azonban egy kicsit körül­nézni, hogy rájöjjünk, régiónk­ban a volt kommunista állam­pártok leghűbb kiszolgálóiból verbuválódott, magukatmo- dem szociáldemokrata pártok­nak tekintő tömörülések egy fi­karcnyival sem jobbak az elmúlt század második felében dorbé- zoló elődjeiknél. Mi vár Szlovákiára, ha az elkö­vetkező választási időszakra is a kezükben hagyjuk a hatalmat? Jövőbe látó varázsgömbünkért nem kell átkelnünk az üveghe­gyen és az Óperenciás-tengeren sem. Ittvanaszomszédban. A neve Magyarország. Míg a régi elvtársaknak negyven évbe tel­lett, hogy az országot két vállra fektessék, a Gyurcsány vezette „modem” szocialistáknak pár év alatt sikerült a teljes csőd szélére kormányozniuk. Persze mindez nem volt könnyű. Rengeteget kellett hazudni, csalni, lazsálni és lopnúMost pedig, a szakadék szélén lavírozva, vesztét érezve, Gyurcsány a legrászorultabb ré­tegeken próbálja meg elverni a port, kipréselve belőlük, amit méglehet. Hogymiközeenneka szocializmushoz? Semmi. A baloldali maszlag csak a válasz- tókmegnyugtatásátszolgálja, a szociáldemokrata pártok vad­kapitalista módszereit látva Marx foroghat a sírjában. Szlovákia még tanulhatna Ma­gyarország hibáiból, hiszen ma­napság ott tart, ahol déli szom­szédja pár évvel ezelőtt. Az or­szággazdasága viszonylagjól teljesít, a baloldali hózöngéssel fűszerezett szabadrablás azon­ban már megkezdődött. A Fico- kormány szinte összes nagyobb állami megrendeléséről idővel kiderül, hogy ezeken keresztül milliárdokat juttatnak az őket támogató vállalkozókkezére. Ficóra is érvényes, hogy evéssel jön meg az étvágy. Alegnagyobb szabadrablás - a második nyug­díjpillérben takarékoskodók tel­jes kifosztása-még hátra van, de márnemsokatváratmagára. Ha más nem, ez talán felnyitja még a legnagyobb Fico-rajongók szemét is. Valamit sejthet a kor­mányfő is, egyre nagyobb hévvel támogatja ugyanis a széles nyomtávú orosz vasút meg­hosszabbítását. Ezzelkétlegyet ütne egy csapásra. Egyrészt újabb müliárdokat csalna ki az adófizetőktől, másrészt a feléle­dő népharagelőlbármikorvo- nattal is megszökhetne azon ég­táj felé, amely a hozzá hasonló operettkommunista politikusok számáraalegkedvesebb. Ma­gyarként csakremélhetjük, hogy a vonaton Fico Gyurcsánynak is szorít majd helyet.

Next

/
Thumbnails
Contents