Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-20 / 42. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 20. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Újabb szakot akkreditáltak Akkreditálták a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) menedzsment szakát is. A menedzsment szak az ötödik, amely immár hivatalos jóváhagyással működik, az elmúlt években a filozófia, a német, a vallástanári és a szociális munka szak nyerte el az akkreditá- ciót. A folyamat nem áll meg, jövő hónapban benyújtják az angol szak elismertetéséhez szükséges dokumentációt. A PKE az 1990-ben alapított Sulyok István Református Főiskola utódja, az intézményben 2000 óta folyik az egyetemi szintű oktatás, jelenleg két karon mintegy kétezer diák tanul, (mti) Remélem, valamilyen gazdaságilag stabil helyen sikerül landolnom.. (Peter Gossányi rajza) Általános dilemma: vagy a költségvetési hiány nő, vagy a kiadásokat kell csökkenteni s a bevételeket növelni Válságkezelés a régióban Az unióhoz újonnan csatlakozott országoknak kivétel nélkül leromlottak a növekedési kilátásai, és válságkezelő intézkedéseket kell megtenniük a következő hónapokban. A balti államok és Magyar- ország lehetőségei a komoly visszaesés és a korábbi gazdaságpolitikai hibák miatt igen szűkek, a többi országnak ennél tá- gabb a mozgástere. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a közép-kelet-európai régió országainak a tavaly év végén prognosztizáltnál hosszabb és mélyebb gazdasági visszaesésre kell berendezkedniük. A romló gazdasági kilátások közepette mindegyik régiós ország módosítani kényszerült növekedési prognózisait, legnagyobb mértékben a balti országok. Az Európai Bizottság 2009-re vonatkozó januári előrejelzése szerint Észtország gazdasága 4,7 százalékkal zsugorodhat a tavalyi 2,8%-os visszaesés után, ennél is rosszabbul jár Lettország, amely a tavalyi 2,3%-os GDP- csökkenés után 6,9 százalékkal is visszaeshet. A legrosszabb éve az előzőhöz képest talán Litvániának lesz, ahol a tavalyi 3% feletti GDP-növekedést 4%-os visszaesés követi. A balti országokon kívül csak Magyarországon lesz GDP-csök- kenés a 2004 óta csatlakozott EU-tagországok közül, a többi állam körülbelül 2,5-6 százalékkal eshet vissza a bizottsági jelentés szerint, gazdaságuk viszont még így is pozitív tartományban maradhat. Némi borúlátásra ad okot azonban, hogy az Európai Bizottság előrejelzése nem is tekinthető túlzottan pesszimistának, hiszen Magyarországnak például 1,6 százalékos gazdasági visszaesést jósol, míg magyar szakértők 4-5 százalékos, a kormány pedig legrosszabb esetben 3,5 százalékos GDP-csökkenésre számít. A leromlott kilátások miatt Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország és Oroszország is kénytelen módosítani költségvetését 2009-ben. Szlovákiában mintegy 200 millió, Magyarországon 650 millió, Csehországban pedig 1,3 milliárd eurónyi kiesést kell valahogyan pótolni a büdzsében. Ráadásul az egyre borúsabb kilátások még tovább növelhetik a már így is jókora költségvetési lyukakat. A régióban ennélfogva általánossá vált a düemma: vagy a költségvetési hiány nő, vagy a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének valamilyen kombinációjával kell fenntartani az egyensúlyt. A régió országainak válságkezelése abból a szempontból egyformának tűnik, hogy a recesszió elmélyülése miatt rendkívüli kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések meghozatalára kényszerülnek. Minden országban kisebb fogyasztásra és termelésre számítanak a tavaly év végi prognózisokhoz képest, ez pedig jelentősen csökkenteni fogja az adóbevételeket. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az alacsonyabb infláció miatt a forgalmi adóból is várhatóan jóval kevesebb bevételük lesz az államoknak. A munkanélküliség növekedése mellett a régió több országának fog gondot okozni az is, hogy az elmúlt években jelentős mennyiségű munkavállaló áramlott a fejlettebb EU-tagállamok- ba, akik jövedelmük nagy részét hazautalták, most viszont a válság következtében tömegesen veszíthetik el állásukat. A külföldön dolgozók korábbi hazautalt jövedelme így hiányozhat a nemzetgazdaságból, és visszatérve - munkanélküliként - hazájuk szociális ellátórendszerét is igénybe vehetik, további súlyos terhet róva a költségvetésre. A válság első szakaszának vesztesei a balti országok, Magyarország, továbbá kisebb részben Románia és Bulgária. Ezek az országok alapvető szerkezeti nehézségekkel küszködnek, nagymértékben leromlott és gyaníthatóan tovább romlik irányukban a befektetők bizalma, így mozgásterük nagyon korlátozott. A régió stabilabb gazdaságai, mint például Szlovákia, Lengyelország és Csehország sokkal inkább élhetnek a keresletcsökkenést állami beruházásokkal ellensúlyozó gazdaságpolitika eszközeivel. Ez lehetőséget ad arra, hogy ezek az országok puhább landolást hajtsanak végre. A szlovák kormány a költség- vetési hiány duzzasztásának árán igyekszik a növekedést fenntartani. Szlovákia jelentősen növelni fogja közkiadásait, fokozza az állami infrastrukturális beruházásokat, adócsökkentést hajt végre és munkahelyteremtő programokat indít. Ennek megvalósításában az országot segíteni fogja az is, hogy a 3%-os maximális költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti kritériumot szinte egy euróövezeti ország sem fogja tartani 2009-ben. A munkanélküliség ugyanakkor legnagyobb mértékben Szlovákiát fenyegeti: a prognózisok 10 százalék feletti munkanélküliséget valószínűsítenek, nagymértékben az ország húzóágazata, az autóipar recessziója miatt. (A Hírszerző nyomán) Bár csökkent a mákültetvények területe, felfutott a nagyobb jövedelmet biztosító kendertermesztés Afganisztán továbbra is (drog)problémát jelent MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A NATO-csapatok jelenléte ellenére a kábítószer-termelés és -csempészés továbbra is súlyos gondot okoz Afganisztánban egy csütörtökön közzétett ENSZ-be- számoló szerint. A bécsi székhelyű Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervezet (INCB) éves jelentésében rámutatott, hogy a biztonság hiánya jelentősén hátráltatja a kábítószer-probléma kezelésére tett erőfeszítéseket a közép-ázsiai országban. Jóllehet a máktermesztésre szolgáló területek nagysága csaknem húsz százalékkal zsugorodott, a világon terjesztett ülegális ópiumtermékek 90 százaléka még mindig Afganisztánból származik. Az adatok fényében az ENSZ szakértői elégtelennek minősítették a jelenség megfékezésére tett nemzetközi lépéseket. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a növekvő kábítószer-fogyasztás és a jövedelmezőbb kendertermesztés felfutása miatt nem javult, hanem romlott a helyzet az országban. Az INCB felszólította a kabuli kormányt, hogy tekintse elsődleges feladatának a hatékonyabb fellépést, és biztosítson más, legális megélhetési lehetőségeket a drogok alapanyagaként szolgáló növényeket termesztő parasztoknak. További nemzetközi intézkedéseket sürgetett a csempészútvonalak lezárására is. A jelentés szerint Nyugat-Afrika az Európába irányuló dél-amerikai kokaincsempészet egyik legjelentősebb csomópontjává vált az utóbbi időben. Ennek oka többek között a földrajzi elhelyezkedésben keresendő: Nyugat-Afrika ideális kiindulópont a növekvő európai kokainpiacot ellátó tengeri szállítmányok számára. Az INBC egyidejűleg bírálta a térség országainak kormányait is, mert erélyte- lenségük akadályozza nemcsak a kábítószer-kereskedelem, hanem azzal összefüggésben a drogfogyasztás és a korrupció elleni harcot is. Kelet-Afrika pedig a Délnyu- gat-Ázsiából Afrikába irányuló heroinszállítás fő útvonala lett. A szervezet általában is komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kábítószer-kereskedelemre épülő szervezett bűnözés aláássa a politikai és gazdasági struktúrákat, gyengíti a kormányzatok képességét arra, hogy ellenőrzést gyakoroljanak „területek és intézmények fölött”. A bűnszervezetek egyre gyakrabban adják ki magukat - valójában nem létező - vállalatoknak, hogy szabadon és legálisan hozzájussanak az amfetamintartalmú készítmények, köztük az ecstasy alapanyagához. Elérhetőségük miatt egyre növekszik az ilyen típusú izgatószerek fogyasztása egyes afrikai és délkeletázsiai országokban. Az ópiumszármazékok elsősorban a Független Államok Közösségében és más kelet-európai országokban vannak terjedőben, de hasonlójelenség figyelhető meg Dél- kelet-Európában is, a balkáni csempészútvonal mentén. Nyu- gat-Európában a heroinhasználat növekszik a fiatalkorú kábítószer- függők körében. Észak-Amerikában komoly probléma a drogkar- tellek egymással, illetve a hatóságokkal szemben tanúsított, egyre erősödő agresszív fellépése, Mexikóban pedig a kormányzat kábítószer-kereskedelem elleni harca ütközik brutális eszközökkel is élő ellenállásba. KOMMENTÁR Statikus statisztika NAGY ANDRÁS A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint megállt a kormánypártok támogatottságának növekedése, sőt az elmúlt hónap során némi csökkenés következett be. Bár az ilyen statisztikák esetében két-három százalék még a hibahatáron belül van, ám ha mindhárom kormánypárt egyszerre indul lefelé, az már jelent valamit. A Smer támogatottsága 42 százalék körülire csökkent. Szomorú ‘ tény, hogy ez 42 százalék még mindig annyira sok, hogy a Smert követő három pártnak összesen van csak ekkora támogatottsága. Ennél rosszabb helyzetbe került a HZDS, mely a felmérés szerint közel 3 százalékot bukott, s a 2006-os választások óta először került közel a bűvös 5 százalékhoz, mely a parlamenti bejutási küszöb. Korai voba temetni Vladimír Mečiart, de bizonyos, hogyaHZDS-nek nincs lehetősége további szavazatokat szerezni, a párt nem képes újítani, s ha csoda nem történik, hiába Mečiar személyes varázsa, a Smer lassan, de biztosan el fogja szívni a HZDS szavazótáborát. A három kormánypárt közül a legegyszerűbb helyzetben az SNS van, melynek a felmérés szintén némi csökkenést mutatott ki, de Ján Slotáéknál ez nem fog fejfájást okozni, hiszen náluk minden bajra ugyanazt a gyógyírt alkalmazzák. Ennek utolsó példája a parlamentben szerencsére csírájában elfojtott javaslatuk volt, mely alapján a központi állami szervek diktálhatták volna az önkormányzatoknak, hogy hova milyen szobrot, emlékművet vagy akárcsak táblát állítsanak. Hogy ezt mire használták volna fel, gondolom, mindenki számára egyértelmű. Az ellenzéki pártok némi emelkedést értek el, de ez inkább tudható be az emberek természetes reakcióinak, mint a pártok jobb politizálásának. Gondoljuk csak végig, mit is tett a KDH az elmúlt hónapok során, amiért kiérdemelte a legnagyobb támogatói növekedést? Kézenfekvő, hogy a gazdasági válság Szlovákiában az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket, a rosszabb anyagi körülmények között élőket érinti legjobban. De ha egy kicsit jobban megnézzük az adatokat, kiderül, itt leginkább a Smer és a másik két kormánypárt szavazóiról van szó. Ezért tartom valószínűnek, hogy Robert Ficó- nakbe kellene rámáztatnia a tavaly év végi statisztikákat, mert azoknál jobb már nem lesz. A szavazókat nem lehet túl sokáig azzal etetni, hogy mindenért az elmúlt vezetés tehet. Jólétben könnyű szapulni az elődöket, de válság idején ha közvetlenül nem is, a lakosság az ország aktuális vezetésétől várja sorsának jobbra fordulását. A kormány pedig az elkövetkezendő időszakban erre nem lesz képes. Ezért lesz érdemes figyelni, milyen eszközökkel próbálják meg a kormánypártok fenntartani támogatottságukat. Az egyik, talán legkevésbé elegáns módszer az előrehozott választás lenne. De ezt egyelőre mindenki elveti. JEGYZET Határtalan vörös dáridó MOLNÁR IVÁN Szlovákia nem tanult saját történelméből, és nem okulunk mások hibáiból sem. Tömegek tapsolnak a magát szociáldemokratának csúfoló kormányfőnknek: Fico és pártja a népszerűségi listákon mérföldekre hagytalevetélytársait. Kiknek tapsolunk, és főleg miért? A választók többsége talán már nem emlékszik rá, hogy a populista, álbaloldali politika - amit Fico is a magáénakvall- juttatta 1989-re az országot és az egész volt kommunista blokkot a totális csőd szélére. Elég lenne azonban egy kicsit körülnézni, hogy rájöjjünk, régiónkban a volt kommunista állampártok leghűbb kiszolgálóiból verbuválódott, magukatmo- dem szociáldemokrata pártoknak tekintő tömörülések egy fikarcnyival sem jobbak az elmúlt század második felében dorbé- zoló elődjeiknél. Mi vár Szlovákiára, ha az elkövetkező választási időszakra is a kezükben hagyjuk a hatalmat? Jövőbe látó varázsgömbünkért nem kell átkelnünk az üveghegyen és az Óperenciás-tengeren sem. Ittvanaszomszédban. A neve Magyarország. Míg a régi elvtársaknak negyven évbe tellett, hogy az országot két vállra fektessék, a Gyurcsány vezette „modem” szocialistáknak pár év alatt sikerült a teljes csőd szélére kormányozniuk. Persze mindez nem volt könnyű. Rengeteget kellett hazudni, csalni, lazsálni és lopnúMost pedig, a szakadék szélén lavírozva, vesztét érezve, Gyurcsány a legrászorultabb rétegeken próbálja meg elverni a port, kipréselve belőlük, amit méglehet. Hogymiközeenneka szocializmushoz? Semmi. A baloldali maszlag csak a válasz- tókmegnyugtatásátszolgálja, a szociáldemokrata pártok vadkapitalista módszereit látva Marx foroghat a sírjában. Szlovákia még tanulhatna Magyarország hibáiból, hiszen manapság ott tart, ahol déli szomszédja pár évvel ezelőtt. Az országgazdasága viszonylagjól teljesít, a baloldali hózöngéssel fűszerezett szabadrablás azonban már megkezdődött. A Fico- kormány szinte összes nagyobb állami megrendeléséről idővel kiderül, hogy ezeken keresztül milliárdokat juttatnak az őket támogató vállalkozókkezére. Ficóra is érvényes, hogy evéssel jön meg az étvágy. Alegnagyobb szabadrablás - a második nyugdíjpillérben takarékoskodók teljes kifosztása-még hátra van, de márnemsokatváratmagára. Ha más nem, ez talán felnyitja még a legnagyobb Fico-rajongók szemét is. Valamit sejthet a kormányfő is, egyre nagyobb hévvel támogatja ugyanis a széles nyomtávú orosz vasút meghosszabbítását. Ezzelkétlegyet ütne egy csapásra. Egyrészt újabb müliárdokat csalna ki az adófizetőktől, másrészt a feléledő népharagelőlbármikorvo- nattal is megszökhetne azon égtáj felé, amely a hozzá hasonló operettkommunista politikusok számáraalegkedvesebb. Magyarként csakremélhetjük, hogy a vonaton Fico Gyurcsánynak is szorít majd helyet.
