Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-03 / 27. szám, kedd

AGRÁRKÖRKÉP 2009. február 3., kedd 13. évfolyam 2. szám 18. oldal Startertrágya a magok mellé Az elvetett maggal egy sorba is ki lehet szórni Kölcsönös megfeleltetés A szabályok nem újak, már korábban megalkották őket 19. oldal A vaj és a tejpor intervenciója Az Európai Bizottság további intézkedéseket javasol a tejágazat támogatására 20. oldal Az értékesítési és pénzügyi válság már a mezőgazdasági vállalatok létét veszélyezteti Válságstáb az agrárkamaránál is A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara nemrégiben nyilatkozatban fejezte ki komoly aggodal­mát az agrártermékek pia­cán kialakult helyzet miatt. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az árak ugyanis az előző évi ár­szinthez viszonyítva például a ga­bonafélék esetében 30-50 száza­lékkal csökkentek, jelentős az olajnövények árának csökkenése, tovább csökken a tej felvásárlási ára és szinte elfogadhatatlan szintre csökkent a vágóállatok és egyéb agrártermékek értékesítése is. Ezek a problémák a mezőgaz­dasági termelőknek komoly gon­dokat okoznak, és gyakorlatilag már a mezőgazdasági vállalatok létét veszélyeztetik. Az értékesíté­si és a pénzügyi válság miatt ugyanis a termelők számára je­lentősen megnehezült a hitelek­hez és a külső pénzforrásokhoz való hozzáférés lehetősége is. Az agrárkamara nagyra érté­keli, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozók a je­lenlegi helyzetben a saját belső tartalékaik mozgósításával pró­bálnak szembeszállni a kedvezőt­len folyamatokkal. Az előrejelzé­sek alapján azonban egyre nyil­vánvalóbb, hogy a termelők a kö­zeljövőben nem számolhatnák a legfontosabb agrártermékek árá­nak számottevő növekedésével. Ez jelentősen befolyásolja majd az ágazat jövedelmezőségét, és ha nem lesz lehetőségük arra, hogy maximális mértékben támaszkod­hassanak a közösségi források által nyújtott segítségre, az ágazatot megsemmisülés veszélye fenyege­ti. Az agrárkamara elnöksége ezért egy válságstáb létrehozásáról döntött, amely folyamatosan fi­gyelemmel kíséri a helyzet alaku­lását, biztosítja az értékesítési és a pénzügyi válság agrárágazattal kapcsolatos következményeinek elemzését, egyúttal javaslatokat tesz a kormány gazdasági válság­tanácsa és a végrehajtó valamint törvényhozó hatalomnak a nélkü­lözhetetlen intézkedések megté­teléhez. Az agrárkamara ezzel ös­szefüggésben felhívást intéz az összes agrárönkormányzati szerv­hez, hogy a saját ismereteik és in­formációik felhasználásával járul­janak hozzá ahhoz, hogy a válság­stáb objektívan tudja felmérni a ki­alakult helyzetet, és olyan javasla­tokat tudjon kidolgozni, amelyek a megoldást segítik. Az agrárönkormányzat értékeli az SZK Földművelésügyi Minisz­tériuma és az Agrárkifizetési Ügynökség erőfeszítéseit az ag­rárpiaci rendtartás szabályainak és az EU közös agrárpolitikájának összehangolása terén. Ennek el­lenére fontosnak tartja további lépések megtételét hazai és kö­zösségi szinten, hogy világos jel­zéseket küldjünk az intervenciós eszközök és mechanizmusok javí­tására tett javaslatokkal, amelyek a felesleges piaci készletek felszá­molását segítik objektív önköltsé­gi árakon. Az agrárkamara véleménye sze­rint az EU közös agrárpolitikájá­nak az agrártermékek harmadik országok piacaira való kivitelének támogatásával is stabilizálnia kel­lene a közösségi belső piacot, hogy a feleslegek értékesítése ne a tag­országok közötti versengéssé vál­jon, amelyben elsősorban a gazda­ságilag gyengébb országok agrár- termelői húznák a rövidebbet. Az agrárönkormányzat vezetése ugyanakkor nagyon fontosnak tart­ja nemzeti szinten a Szlovákiában előállított termékek eladásának tá­mogatását, a vállalkozók számára állami garanciák felvállalásával könnyíteni a hitelhez jutás lehető­ségeit, a feleslegek külföldi eladása terén a szállítási költségek támoga­tását, a rendelkezésre álló források restrukturalizálását azokra a terü­letekre, amelyek a leginkább veszé­lyeztetettek. S eközben nem sza­bad megfeledkezni az agrárágazat­nak folyósítandó rendkívüli támo­gatásról sem. Összhangban a kor­mányprogrammal, amelyben az egyik prioritást képezi, (sppk) A kedvezőtlen adottságú területek (LFA) követelményrendszerének vrevízióját tervezik Pontosítják a kategória besorolási feltételeit ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az Európai Unió közös agrár- politikája keretében a kedvezőt­len adottságú területekre irányu­ló támogatások kérdése az utóbbi időszakban egyre több vitát és kérdést vet fel a tagországok kö­rében. Ezért az Európai Bizottság az említett kategóriába való beso­rolási feltételek, s ezáltal a támo­gatások folyósításának szigorítá­sát fontolgatja. Mint ismeretes, a kedvezőtlen adottságú területekre folyósított támogatás lényege abban áll, hogy a mezőgazdasági termelésre nem éppen a legmegfelelőbb térségek­ben is biztosítsa a fennmaradás fel­tételeit, megakadályozza egyes EU tagországok elnéptelenedését. A kedvezőtlen adottságú területek (angol elnevezésük LFA - less fa­voured areas) közé tartoznak a hegyvidéki területek, a természeti feltételek miatt specifikus adottsá­gokkal rendelkező térségek és bi­zonyos szociális-gazdasági szem­pontok miatt ebbe az egyéb elne­vezésű kategóriába sorolt terüle­tek, amelyekben a munkanélküli­ség aránya magas, vagy az elnépte­lenedés veszélye fenyegeti őket. Ez a kategória képezi egyébként az idevonatkozó támogatási kérvé­nyek jelentős részét, ugyanakkor a leggyakrabban kritizált terület is. Az EU eredeti 15 tagországá­nak gazdálkodói ugyanis jelentős nagyságrendben kihasználják ezt a támogatási formát, a farmok több mint fele veszi igénybe a kedvezőtlen adottságok után járó magasabb szintű támogatásokat. A közösségi forrásokból évente több mint egymilliárd eurót folyó­sítanak erre a célra. A hírek szerint az unió mezőgaz­dasági biztosa már áprilisban ja­vaslatot terjeszt az Európai Bizott­ság elé, amelyben az LFA követel­ményrendszerének szigorítására tesz ajánlást, ebben főleg a legtöb­bet kritizált egyéb kategória feltét­eleit kívánják pontosítani és szigo­rítani. Nyilvánvaló, hogy az említett változásokat meglehetősen nehe­zen lehet majd életbe léptetni, mi­vel főleg azon országok termelői­nek érdekeit sérti, akik eddig a legtöbb ilyen irányú támogatás előnyeit élvezték. Ügyanakkor az is kétségtelen, hogy a feltételek pontosítására valóban szükség van. Az elképzelések szerint a ka­tegória pontosított feltételei közé az adott térségben a talajról, a vi­zekről és az éghajlatról szóló alap­vető információk és egyes specifi­kus feltételek, például a parcellák lejtése kerülnének. Egyes vélemé­nyek szerint azt sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékű be­ruházások történtek a talaj és a víz minőségének javítására, így ezekben a térségekben komoly változások történtek a kedvezőt­len adottságokra vonatkozó felté­telekben, így a megváltozott viszonyok között már tárgytalan­ná válhat a megemelt támogatá­sok kifizetése, (eu-info) Ezután sem nálunk isszák majd a legtöbb tejet Mi várható az egyensúly helyreállítása után ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az európai tejpiacon egy ideje dúló értékesítési válság és árhá­borújanuár közepén végre arra az elhatározásra késztette az unió mezőgazdasági bizottságát, hogy a közös agrárpolitika piacszabá­lyozási rendszere által kihasznál­ható eszközök igénybevételével megpróbálja helyreállítani az ága­zatban egyre szorítóbb helyzetet teremtő megbomlott kereslet-kí­nálati egyensúlyt. A szlovák ag­rárminiszter általa benyújtott és a tagországok által elfogadott piac­szabályozási javaslat révén a vaj és a tejpor készletek intervenciós felvásárlásának engedélyezésétől azonban a hazai tejtermelők egy­előre nem várhatnak túl sokat, lé­vén hogy az említett termékek in­tervenciós árának színvonala még az immár likvidációs szintűnek minősített tejfelvásárlási áraknál is alacsonyabb. Ráadásul csak március elsejétől lép érvénybe, így továbbra is nagy a veszélye an­nak, hogy a sarokba szorított ter­melők kétségbeesett lépésként ra­dikálisan lecsökkentik az immár amúgyis alacsony tehénállományt. A sajtóban már megjelentek a hí­rek a borjas üszők külföldre törté­nő eladásáról, amely ugyan rövid­távon megoldja egyes termelők egzisztenciális gondjait, de a leg­fontosabb problémára nem nyújt gyógyírt. Az ágazatban az elmúlt időszakban ugyanis jelentős mér­tékű uniós forrásokból finanszíro­zott beruházások is történtek, így ezeket nem lehet egyik pillanatról a másikra csak úgy, egyszerűen felszámolni. A megoldást elsősor­ban a fogyasztás fellendítése és az ezzel járó keresletnövekedés je­lentené mind a tejtermelők, mind pedig a feldolgozók számára. Ez azonban nálunk már évek óta mé­lyen az uniós átlag alatt kullog, s kevés esélye van annak, hogy a megrögzött szokások rövid idő alatt radikálisan megváltozzanak. Talán a nemrég beindított tejfo­gyasztás javítását célzó reklám- kampány segíthet valamit a hely­zeten, azonban továbbra is nagy lesz az esélye annak, hogy a piac­szabályozási intézkedések beve­zetése nyomán helyreállt egyen­súly után sem nálunk isszák majd a legtöbb tejet. Most válik csak egyre inkább nyilvánvalóvá, hogy az uniós ag­rárreform keretében bevezetett tejpiaci módosítások, a kvóták je­lentős nagyságrendű növelése, merre vezeti az ágazatot, kinek a javát szolgálja. Mert ne legyenek kételyeink, a kisebb volumenű tejtermelő országokban csak a minimális versenyképesség meg­tartásáért versenyezhetnek a pia­ci szereplők, s bármilyen szintű tejpiaci egyensúlyhelyzetben sem lesznek abban a pozícióban, hogy beleszólhassanak a globális árak alakulásába. Ebből a szempont­ból akár viccesnek is tűnhet a tej­kvótáink emelése, hiszen még az eddigi kvótánkat sem tudtuk ma­radéktalanul kimeríteni. Az azon­ban komoly hiba lenne, ha a mos­tani nehézségek hatására terme­lőink jelentős része megszabadul­na az állatoktól. S noha a számok minden bizonnyal igazolják en­nek a lépésnek a helyénvalóságát is, csak abban bízhatunk, hogy a józan paraszti ész, mint eddig már jónéhányszor, most is szem­befordul a könyörtelen realitás­sal. (sz) (Illusztrációs felvétel Földtulajdonosok és agrárvállalkozók közgyűlése Magángazdák évzárója ÚJ SZÓ-ÉRTESÍTŐ A Szlovákiai Földtulajdonoso- sok és Agrárvállalkozók Szövetsé­ge idén február 21-én Zólyomban, a körzeti hivatal tanácstermében tartja idei évzáró közgyűlését. A tanácskozáson a szervezet életé­nek legfontosabb kérdései kerül­nek megvitatásra, elsősorban az ágazatot jelenleg leginkább sújtó értékesítési és pénzügyi válság, amelyből a legkisebb gazdálkodók számára is egyre nehezebbnek tű­nik a kilábalás. Várhatóan teríték­re kerülnek a háztáji termékek ún. farmról történő eladási feltételei, amelynek szabályozásához min­den bizonnyal a gazdáknak is van hozzáfűzni valójuk. A közgyűlésre a szövetség tagjait és szimpatizán­sait is várják, (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents