Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-19 / 41. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nincs veszélyben a minősítésünk Pozsony. Szlovákiának je­lenleg nem kell attól tartania, hogy a közeljövőben rontaná­nak az ország hitelminősítésén - állítja Ján Počiatek. A pénz­ügyminiszter szerint Szlovákia „egy fokkal jobb”- helyzetben van, mint a környező országok. A szakminiszter elmondta: a későbbiekben az ország beso­rolása attól függ, müyen mér­tékben sikerül féken tartani az államháztartás hiányának a növekedését. Manapság nincs ok a hazai bankok minősítésé­nek a csökkentésére sem - vall­ja Ivan Šramko jegybankelnök, aki szerint a szlovákiai pénzin­tézetek elegendő tőkével ren­delkeznek, és nem függnek a külföldi forrásoktól sem. (s) 47 ezer embert küld el a GM Detroit. A General Motors (GM) és a Chrysler leadták a szerkezeti átalakulással kapcso­latos terveiket. A GM öt ameri­kai gyárat zárna be és 47 ezer alkalmazottól válna meg. Az előzetesen becsült 18 milliárd helyett pedig 30 milliárd dollá­ros állami támogatást kéme. A Chrysler háromezer főtől válna meg, és három modell gyártását szüntetné meg. A korábbi 4 mil- liárdon felül újabb 5 milliárd dolláros hitelt igényelne. (VGo) Ötven éve nem estünk ekkorát Párizs. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 30 tagorszá­gában együttesen 1,5%-kal esett vissza a hazai össztermék (GDP) 2008 utolsó negyedévében. Ilyen még nem volt a szervezet 1960 óta tartó statisztikáiban. A szervezet hét legnagyobb álla­ma közül az Egyesült Államok­ban volta legkisebb a visszaesés: alig 1% a megelőző negyedév 0,1%-os zsugorodásához viszo­nyítva. Japán GDP-je nem keve­sebb, mint 3,3%-kal csökkent. Az eurózóna tagországaiban az átlaggal azonos, 1,5%-os esés volt tapasztalható. (Pc) Milliárdok az autóiparnak Brüsszel. Az Európai Beruhá­zási Bank (EIB) 7 milliárd euró hitelt tervez nyújtani az európai autóiparnak 2009 első felében környezetbarát járművek kifej­lesztésére. Az Európai Unió tag­országai arra kérték az EIB-t, hogy a gazdaság élénkítése cél­jából növelje éves hitelkeretét: 15 milliárd euróval 63 milliárdra 2009-ben és 2010-ben. Phüippe Maystadt bankelnök azt hangsú­lyozta, „az EIB nem arra van, hogy kihúzza a cégeket a bajból, hanem hogy életképes projekte- kettámogasson”. (SITA) Magyar-szlovák energiahálózat Budapest Magyarország to­vább lobbizik annak érdekében, hogy a magyar-szlovák villa- mosenergia-hálózat megépíté­séhez sikerüljön uniós támoga­tást szerezni - mondta Iván Gá­bor magyar külügyi szakállam­titkár a külügyi bizottság ülé­sén. Magyarország konkrét ja­vaslatokat tett az uniós gazda­ságélénkítési terv vonatkozásá­ban, hogy müyen gáz- és villa- mosenergia-összeköttetésekre lenne szükség Közép- és Kelet- Európa esetében. Á magyar­szlovák és a magyar-román gáz­vezeték megépítése egyébként szerepel az uniós gazdaság­élénkítő csomagban. (SITA) Véget érhet az olcsó olaj időszaka Bécs. A világpiaci olajár idén várhatóan hordónként 55 dol­lárra emelkedik, hosszú távon, három-öt év alatt pedig akár 200 dollárig is felkúszhat - je­lentette ki Ronald Stöferle, az Erste csoport olajipari elemzője. A szakértő szerint idén és jövőre a kereslet a várakozások szerint nagyjából 1%-kal csökken, de az olajipar komolyan profitál majd abból, hogy a befektetők a kö­zeljövőben várhatóan fejleszté­sekbe kezdenek, (m) Pénz a széles nyomtávú vasútra Pozsony. Akormány 1,49 mil­lió eurót szán az Oroszországból egészen Bécsig vezető széles nyomtávú vasút megvalósítha­tósági projektjének kidolgozásá­ra - döntött tegnap a kabinet. ,A tanulmányok júniusig készülnek el, ezekből kiderül, valóban ha­tékony-e számunkra a tervezett nagyberuházás” - mondta Ľubomír Vážny közlekedési mi­niszter, aki szerint a 4 müliárd eurót felemésztő váüalkozás nem veszélyeztetné az ágcser- nyői vasúti átrakodó-állomás működését. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,8846 Lenqvel zloty 4,7865 Cseh korona 28,847 Maqyar forint 302,72 Bolqár leva 1,9558 Román lei 4,2820 Japán jen 116,83 Svájci frank 1,4792 Kanadai dollár 1,5882 USA-dollár 1,2596 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,29-1,22 29,70-27,97 316,81-289,53 OTP Bank 1,29-1,23 29,60-28,10 310,59-294,85 Postabank 1,30-1,21 30,00-27,98 Szí. Takarékpénztár 1,30-1,21 29,82-28,16 320,44-292,85 Tatra banka 1,29-1,22 29,70-28,19 317,83-293,67 Dexia banka 1,29-1,22 29,68-28,23­Általános Hitelbank 1,29-1,22 29,76-28,11 316,81-289,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Csaknem 20 ezer olyan részvénytulajdonosnak is fizetnie kell, akinek a papírjai egy centet sem érnek A semminek is megkérik az árát Sok vagyonjegykönyv-tulajdorws fiistölöghet. A régen összeomlott cégek értéktelen papírjai után egyre magasabb kezelési költséget követel az Értékpapírközpont jogutódja. (ČTK-felvétel) Pozsony. Az Értékpapírköz­pont jogutódja az elmúlt hetekben nem kis meglepe­tést okozott több ezer rész­vénytulajdonosnak. Azok­tól, akik a vagyonjegyes privatizáció első hullámá­ban szerzett részvényeiken nem sikerült túladniuk, a központ az idei évtől csil­lagászati összegeket köve­tel a nyilvántartásukért. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egykori Értékpapírközpont jogutódja, az Értékpapírok Köz­ponti Letéti Irodája (Centrálny depozitár cenných papierov, CDCP) 2004 márciusában kezdte meg működését. 2006 márciusá­ban a Pozsonyi Értékpapír-tőzsde vált az iroda 100 százalékos tulaj­donosává. Ez utóbbi a Nemzeti Vagyonalap (FNM) tulajdonában, vagyis állami kézben van. Az el­múlt években a vagyonjegyes pri­vatizáció első hullámából szár­mazó részvények nyüvántartása évente 70 koronába került, tavaly januárban azonban változtattak ezen a rendszeren, közzétéve az új díjszabásukat. Ez a legnagyobb érvágást annak a mintegy 20 ezer részvény-tulajdonosnak jelenti, akiknek a papírjai mára egy centet A részvények éves nyilvántartási díja: Névérték Díj 6634 euróig ingyenes 6634-9958 euró 9,96 euró 9958-33 194 euró 33,19 euró 33194-331 939 euró 331,94 euró 331 939 euró felett 829,85 euró (Forrás: CDCP) Németország, USA Bankok átmeneti államosítása? New York/Beriin. Átmeneti bankáUamosítást javasolt Alan Greenspan, az amerikai jegybank (FED) volt elnöke a pénzügyi rend­szer és a hitelpiac befagyásának feloldására. Greenspan úgy véle­kedett, „szükség lehet bizonyos bankok ideiglenes államosítására pénzügyi rendszer gyors és rende­zett szerkezetváltásának elősegít­ésére”. A volt FED-elnök, aki 1987 és 2006 között áüt az amerikai jegybank 'élén hangsúlyozta: bizo­nyos esetekben az a „legkevésbé rossz megoldás”, ha a kormány át­veszi az ellenőrzést a nehéz hely­zetbe került bankok felett, akár az amerikai betétbiztosító társaságon keresztül vagy más mechanizmus révén. A Greenspannel készült in­terjú azután jelent meg, hogy Tim Geithner új amerikai pénzügymi­niszter elóteijesztette bankmentó elképzeléseit és azt számos elemző homályosnak nevezte, mert nem adott választ a bankok csökkent értékű aktívumainak gondjára. A német kormány tegnap tör­vénytervezetet fogadott el, amely lehetővé tenné Berlin számára, hogy állami kezelésbe vegyen pénzügyüeg megingott bankokat. A Merkel-kabinet irányítása alá vonhatja a pénzügyüeg megren­dült Hypo Real Estate bankot, amely eddig 102 müliárd euró ál­lami garanciát kapott, de pénzügyi helyzete máig ingatag. A törvény- tervezet nyitva hagyja azt a lehető­séget, hogy végső megoldásként ki­sajátítsák a részvényeket. (MTI) sem érnek. A részvény-tulajdono­sok számára a problémát az jelen­ti, hogy az iroda a díjakat nem a részvények aktuáüs árfolyama, hanem a névértéke alapján szabta meg. A névérték az az érték, ami rá van írva a részvényre. Ez utóbbi alapján számolják az osztalékot, lehet közgyűlésen szavazni, és esetleg végelszámoláskor pénz­hez jutni. Az iroda mindezt azzal magyarázza, hogy ők csak a rész­vények névértékét tartják nyüván, így csak ez alapján számolhatják ki a díjakat. Dagmar Kopuncová, az iroda kommunikációs igazga­tója szerint mivel Szlovákiában nem beszélhetünk működő rész­vénypiacról, az aktuális piaci árfo­lyamokat becsüssel keüene meg­határozniuk, ami tovább növelné a díjaikat. Kopuncová szerint rá­adásul a CDCP olyan részvénytár­saságként működik, amely a működését csak saját bevételek­ből finanszírozza. Mivel az áüam nem támogatja a társaságunkat, nem várható el tőlünk, hogy a szolgáltatásainkat ingyen kínál­juk - vallja a kommunikációs igazgató. A részvénytulajdonosok számá­ra ez azt jelenti, hogy olyan papí­rok nyilvántartásáért is fizetniük kell,•amelyekért ma már egy fillért sem kapnának, hiszen a részvényt kibocsátó társaság már rég csőd- bement. Az ilyen társaságok törlé­se a nyüvántartásból ugyanakkor hosszadalmas folyamatnak szá­mít. A tapasztaltabb tulajdonosok a papírjaikat már a részvénykeres­kedők számláin tartják, és keve­sebbet fizetnek a nyüvántartásu- kért. Robert Kopál, az Értékpapír- kereskedők Szövetségének (www.aocp.sk) az elnöke szerint a részvények átírása ugyan nem in­gyenes, ám még így is megéri. A kereskedők névsorát az Értékpapí­rok Központi Letéti Irodájának honlapján (www.cdcp.sk) talál­Budapest/Brüsszel. A magyar fizetőeszköz árfolyama a 350-400 forint/euró szint felé halad, ami egy teljesen új gazdaságpoütikával még elkerülhető lenne, mondta Járai Zsigmond. A Magyar Nemze­ti Bank (MNB) egykori elnöke sze­rint ez már klasszikus valutavál­ságnak felelne meg, ami 10-15%-os gazdasági visszaesés­sel járna. Még ha ezt végül sikerül is elkerülni, akkor is 5-8%-os re- cesszióval keü számolni 2009-ben, véli a Fidesz-kormány volt pénz­ügyminisztere. A helyzet kormoly- ságát jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő „nem szokványos” pia­ci beavatkozást kért a forint vé­delmében a jegybank elnökével és a pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélésén. A kormányszóvi­vő szerint a miniszterelnök azt kér­te: vizsgálják meg, hogy a szokásos eszközökön kívül müyen lehető­ségek vannak a forint védelmére. Tegnap még megközelítette a 310 forintos szintet az euró árfo­lyama, délután azonban már csak 301,6 forintba került egy euró a bu­dapesti bankközi devizapiacon, el­lenben óriásit zuhant a budapesti tőzsdeindex. Az OTP-részvények kereskedését átmenetileg szüne­teltetni keüett a tőzsdén, miután több mint 10 százalékot esett az ár­folyama. A miniszterelnök szerint Magyarországon 2012-2014 kö­zött lehetne bevezetni az eurót a közszférát érintő reformintézkedé­sek véghezvitele, s ennek révén egy fenntartható költségvetés megte­hatjuk meg. Az iroda díjait felhá­borítónak tartja a Kisrészvényesek Jogvédő Társasága (www.akcionar.sk/osma/) is, amely a közeljövőben felvilágosító kampányt szeretne indítani az ügyben. Kopuncová azt ajánlja a részvénytulajdonosoknak, hogy várjanak a fizetéssel, jelenleg ugyanis tárgyalnak a vagyonalap­remtése után. Piaci elemzők szerint Gyurcsány Ferenc nyüatkozata marketingfogásként értékelhető, de verbális beavatkozásnak is mi­nősül a piacon. Misik Sándor a Ha- müton devizakereskedője elmond­ta: a 310-320 közötti eurókurzust sokan már kritikusnak tartják a pénzügyi stabüitás szempontjából, ez az a szint, ahol többek közt a de­vizahitelek miatt igen veszélyessé válna a helyzet. Éppen ezért amennyiben a 310-et átlépi az árfo­lyam, feltehetőleg már lehet számí­tani valamilyen jegybanki beavat­kozásra, legyen az intervenció vagy kamatemelés. A jegybanki eszkö­zökön túl legfeljebb diplomáciai eszközökkel lehetne befolyásolni a forint árfolyamát - mondta Bőd Pé­ter Ákos, a nemzeti bank volt elnö­ke. Szerinte jót tenne a forintnak, és stabüizálná a piacot, ha Magyaror­szág felvételét kémé az euró „előszobájába”, az ERM II árfo­lyamrendszerbe, hiszen, ha egy or­szág ide bekerül, akkor az Európai Központi Bank védelmét is élvezi. Ehhez azonban az kell, hogy a tagok befogadják az országot és el­higgyék, hogy az a középárfolyam, amivel belép, tartható- tette hozzá. A kiadások mérséklésének foly­tatására sürgette a brüsszeli Eu­rópai Bizottság tegnap Magyaror­szágot, elsősorban további szer­kezeti reformok révén. Az állam- háztartás hosszú távú fenntartha­tóságának érdekében a bizottság szerint további lépéseket keü ten­ni, mindenekelőtt folytami keü a nyugdíjrendszer reformját is. (MTI, Mfor, ú) pal és a pénzügyminisztériummal arról, hogyan szabadíthatnák meg az ügyfeleiket az értéktelen rész­vényektől. Ugyanakkor, ha napo­kon belül nem sikerül megegyez­niük, a CDCP ügyfeleinek február végéig be kellene fizetniük a kért összeget, ellenkező esetben ezt a társaság bírósági úton hajtja be raj­tuk. (mi) Takarékos polgárok Visszafogtuk magunkat Pozsony. A válság hatására Szlovákia polgárai is visszafogták a fogyasztásukat. Ennek konkrét mértékéről még nincsenek adatok, mindössze az ismert, hogy január­ban az autóvásárlások volumene 4%-kal esett vissza. Daniela Čikovská, a GfK Slovakia közvéle­mény-kutató társaság munkatársa közölte: legfrissebb hangulatjelen- tésükból kiderül, a lakosság több mint 50%-a a korábbinál jobban fi­gyeli az árakat, ami pedig a megta­karítás módozatait ületi, elsősor­ban a kávéházak, éttermek látoga­tásáról, a kirándulásokról és a ház­tartási műszaki cikkek vételéről mondanak le az emberek. A polgá­rok költségcsökkentő magatartása ezért megkérdőjelezi azt a koráb­ban hangoztatott érvet, hogy idén Szlovákia gazdaságát nem az ex­port, hanem a belső fogyasztás tart­ja majd a víz felett. Ez a magatartás három tényezőre vezethető vissza: az euró januári bevezetésével, amit az emberek ösztönösen az infláció­val kapcsoltak össze, a válságról szóló hírek gyakoriságával, továb­bá a növekvő elbocsátások tényé­vel. Dušan Fabian pszichológus az .óvatosságot a tömegpszichózissal is összekapcsolja. Szlovákia szá­mára azonban van egy kiskapu: az euró bevezetése és a környező or­szágok devizáinak esése azt ered­ményezte, hogy Csehország, Len­gyelország és Magyarország várat­lanul olcsóvá vált számunkra, amit a határ közelében lakók intenzíven ki is használnak. (SRo, só) Gyurcsány „nem szokványos" beavatkozást kér 400 forint is lehet egy euró? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents