Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-18 / 40. szám, szerda

1 14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com A hordókban készül a jégbor (A szerző felvétele) Több bortermelőt lát el alapanyaggal a muzslai cég Jégbor készül a januárban leszüretelt szőlőből GULYÁS ZSUZSANNA A/luzsla. Az idei fagyos időjárás rendkívül kedvezően befolyásolta a jégbor előállításához szükséges szőlőtermést. „Idén megközelítőleg 1900 kg szőlőt hagytunk a tőkéken, amit január elején -10 fokban szüretel­tünk le, a jó jégbor előállításának ugyanis alapfeltétele, hogy a szőlő megfagyjon, tehát a szőlőszem koppanjon, amikor a földre esik. Tapasztalatból tudom, hogy eh­hez több éjszakán át tartó kemény fagyokra van szükség, és a nappali hőmérséklet sem emelkedhet fagypont fölé. A szüreteléssel te­hát érdemes kivárni a fagyos na­pokat, mert az így leszüretelt és kipréselt szőlő cukortartalma rendkívül magas. A mi esetünk­ben idén 38 fokos lesz a készülő, kb. 310 liter bor” - nyilatkozta la­punknak Miroslav Petrech, a muzslai Rivel cég társtulajdonosa, mely 80 hektárnyi szőlőt bérel a helyi szövetkezettől. A szőlőter­meléssel foglalkozó muzslai válla­lat Szlovákia több bortermelőjét látja el szőlővel: a Víno Matyšák, a VPS Pezinok, a Karpatská Perla nevű cégeken kívül a bélai kas­télyszálló pincéiben is az ő szőlő­jükből előállított borok sorakoz­nak. Miroslav Petrech a Chateau Belá alkalmazottjaként idén a jégbor előállítása mellett meg­próbálkozik a szalmabor előállítá­sával is. „Lényegében a szalma­bort is a magas cukortartalom és az alacsony, 8-9 százalékos alko­holtartalom jellemzi, de előállítá­si technológiája merőben külön­bözik a jégborétól. A harmincas években kezdték előállítani Ausztriában, ahol a hagyományos időben leszüretelt szőlő egy részét - a padláson zsineggel felkötve, vagy szalmára fektetve - eltették karácsonyra. Ami az ünnepek után megmaradt, azt kipréselték, és így nagyon magas cukortartal­mú, édes bort kaptak. Idén mi is félretettünk kb. 500 kg szőlőt erre a célra” - mondta Petrech, aki hozzátette, a Muzsla környéki dombvidék magas mésztartalmú lösztalaja rendkívül jó szőlőtermő terület, az időjárás változatossága és a téli fagyok lehetővé teszik - Olaszországtól vagy Dél-Magyar- országtól eltérően - a jégbomak alkalmas szőlőfajták termesztését is. A borász a magas cukortartal­mú borokat - a jégbort és a szal­mabort is - kb. 5 fokosra hűtve, desszertekhez és sajtokhoz ajánl­ja. A jégborban a mazsola és az aszalt gyümölcs illata, a szalma­borban pedig a gyümölcsillat mel­lett a virágillat dominál. Fél liter jégbor ára 25-30 euró (753- 904 korona). Bár mostanában panaszkodik, hogy nagyon elfáradt, Száraz István munka nélkül ma sem tud létezni Jövö héten Csizmadia Tibor ipari alpinistát mutatjuk be. BÁLINT MAGDOLNA Ezt a Nagykéren élő Száraz István, a természet gyermeke - ahogy ő nevezi magát - tudja a legjobban. Száraz István nyugdíjazásáig gátőrként dolgozott a Nyitra fo­lyó egy bizonyos szakaszán. Té- len-nyáron kerékpáron rótta a kilométereket. Kora hajnalban indult, tisztította a medret, ka­szálta a folyópartot, gyűjtötte a szénát. A 60-as években nem voltak még gépek, amelyekkel ezt a munkát el lehetett végez­ni, kézi erővel kellett rendet tenni. Kenyéradója, a nyitrai Agrostav vállalat elégedett volt Száraz István munkájával. Jól ismerte a vidéket, a kenyeret adó földet. Parasztcsaládból származik, náluk mindig volt dolog bőven, sohasem fogyott el a munka. Bár mostanában panaszko­dik, hogy nagyon elfáradt, oly­kor fáj a keze is, munka nélkül, tétlenül ma sem tud létezni. Azt mondja, mindig a fantáziájára hagyatkozott, és igyekezett egész életében olyan tárgyakat használni, amelyekért nem kel­lett pénzt kiadni. Leginkább természetes anyagokkal dolgo­zott. A folyóparton összegyűjtö­getett vesszőből szebbnél szebb kosarak, koszorúk, korbácsok és sok egyéb készült. Minden da­rab egyszerűséget és szerénysé­get tükröz, akár csak az alkotó­juk. Pista bácsi fonás közben dalolgatni szokott, mint mond­ja, így jobban megy a munka. Munkáit nagyon sokan ismerik. Lakóhelyén szinte minden ház­ban őriznek egy-két darabot, Gátőrből kosárfonó Nagykér. Nehéz ma olyas­mit kitalálni a pedagógus­nak, a szülőnek, ami leköti a gyermek figyelmét, s egyúttal hasznos és érde­kes időtöltés is. Pedig léte­zik üyen. Szebbnél szebb tárgyak kerülnek ki Száraz István keze alól (A szerző felvételei) Száraz István kosárfonó sőt a nyitrai Agrokomplexra és Amerikába is jutott belőlük. A helyi óvodások gyakori látoga­tók a portáján. Rácsodálkoznak a nyírfasípra, a kóróhegedűre. Pista bácsi biztatja őket, hogy kellő türelemmel és kitartással maguk is elkészíthetik. „Bátran próbálkozhat min­denki, aki kedvet érez hozzá, ezeknek a természet kínálta tárgyaknak az elkészítésével. Sok örömet szerzünk vele má­soknak és magunknak is, és munka közben elfelejti az em­ber a gondokat” - mondja Pista bácsi. Csak a folyóparton összegyűjtött vessző és kézügyesség kell hozzá A városi kft. hitelből fedezi a rotunda bővítésének és technikai átalakításának költségeit Újítják, bővítik a dunaszerdahelyi termálfürdőt Gőzerővel folynak a bővítési-felújítási munkálatok (Fogas Ferenc felvétele B. JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Tavaszig tel­jesen felújítják a városi termál­fürdő rotunda medencéjét 829-929 ezer euró (25-28 millió korona) hitelből. A hitelt a fürdőt és strandot ke­zelő városi kft. veszi fel - tájékoz­tatott Andrássy Ferenc igazgató. Az ülőmedencét novemberben kezdték el felújítani, ami miatt visszaesett ugyan a téli látogatott­ság, de hosszú távon épp a nyári szezon utáni időszak kihasznált­ságának javulását várják. Az egy éve átadott fedett élményfürdő- höz hasonló megoldásokat alkal­mazzák a rotund felújításánál, de bővítik egy 87 négyzetméternyi résszel is. Á medence ülőfürdő jel­lege megmarad, sőt a víz összeté­tele is javul. A tervek szerint ezen­túl termálvizes lesz a rotunda. Ed­dig ugyanis az 57 fokos termálvi­zet hideg vízzel keverve hűtötték a kívánt 38 fokra, ezentúl viszont al­ternatív megoldást alkalmaznak, és a termálvízből recirkulációval elnyert hőt más medencék fűtésénél fogják hasznosítani. „Ezáltal gazdaságosabb lesz az üzemeltetés, mert a régi meden­cék vizének melegítésével nagy az energiaveszteség. Hosszú távon az ilyen technikai megoldásokba megéri - mondta az igazgató. A komplexum tavalyi látoga­tottságáról még nem tudott be­számolni, mert az adatok még feldolgozás alatt állnak. Tapasz­talata szerint a kihasználtság nőtt, és egyre nagyobb az érdek­lődés a szállások iránt. A kem­ping egyenesen reneszánszát éli. A dunaszerdahelyi termálpark vize a balneológusok szerint a mozgásszervi megbetegedésekre és az idegrendszerre van jóté­kony hatással. Sok törzsvendé­gük épp emiatt látogatja a fürdőt, azon belül is a rotundát, és a je­lenleg is üzemelő kinti ülőme­dencét, amelyeknek gyógyvizé­ben maximum fél órát lehet eltöl­teni. A felújítással tavasszal vé­geznek, de további tervek szerint elkezdik a kinti medencék korsze­rűsítését is. Lakásfejlesztési programot dolgoztak ki Naszvadon Bérlakásokat és építkezési telkeket is kínálnának ÚJ SZÓ-INFO RAAÁC1Ó Naszvad. Öt évre előremutató, 2013-ig szóló lakhatási fejlesztési programot dolgozott ki a komá­romi járásbeli nagyközség. A do­kumentum részletesen taglalja a település demográfiai alakulását az elmúlt 10 évben és a 2012-ig várható változásokat, kitér a fog­lalkoztatásra és a munkalehetősé­gekre a szűkebb és tágabb régió­ban, valamint a község fejlesztési stratégiájára. „Ezzel az anyaggal lényegében elébe mentünk az eseményeknek - mondta Haris Jó­zsef polgármester. - A jogszabá­lyok értelmében ugyanis 2010 után a lakásépítési állami támoga­tásra, illetve a kedvezményes hi­telfelvételre benyújtott kérvény mellé csatolni kell ilyen dokumen­tumokat is.” A településen 2003 óta 35 bér­lakást adtak át, idén pedig további 12 lakásegység befejezését terve­zik Ugyanakkor a napokban már benyújtották pályázatukat egy újabb, ezúttal 18 lakásos ingatlan építésére, amelyet jövőre szeret­nének átadni. Ehhez a kérvényhez csatolták az öt évre szóló progra­mot, és a polgármester reméli, az elbírálás során ez plusz pontokat jelent számukra. A kidolgozott tervezet szerint 2011-ben és 2013-ban további két, 18-18 laká­sos bérház épülne Naszvadon. Igénylőből nincs hiány, 2002 óta 152 lakáskérvényt tartanak nyil­ván, és a jelzett időszakban mind­össze 35 lakást adtak át. Az önkormányzat gondol az építkezni szándékozókra is. „Ter­veink szerint a Gesztenyefa soron alakítanánk ki e célnak megfelelő telkeket - árulta el Haris József. - Ez az utca közművesített, viszont csak az egyik fele van beépítve, a másik oldalán mintegy 60 házhe­lyet lehetne kimérni. Idén elké­szülnek a geometriai rajzok, és mielőbb rendezni szeretnénk a tu­lajdonviszonyokat is. Az elmúlt három évben 11 önkormányzati telket adtunkéi házépítés céljából, azok nagyon gyorsan elkeltek, ugyanis nagyon kedvező áron, 150 koronás négyzetméterenkén­ti áron kínáltuk. A legtöbb helyen már áll is a családi ház.” A polgár- mester bizakodó a település lélek- számának alakulását illetően. Az utóbbi három-négy évben ugyanis enyhén emelkedik a lakosok szá­ma, tavaly például hússzal lettek többen; ígyjelenleg 5040-en élnek Naszvadon. Bérlakások építésé­vel, illetve megfelelő telkek felkí­nálásával pedig még inkább a szü­lőföldükön maradásra ösztönöz­nék a fiatalokat, (vkm)

Next

/
Thumbnails
Contents