Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-18 / 40. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 18. Szülőföldünk 15 Az idegenforgalom az a gazdasági ágazat, melyben még lehet alulról építkezni - jól ismert, vonzó hegyek, fürdőhelyek köszönnek vissza a katalógusokból Kis ország a hegyek alatt - nagy kilátásokkal Nagy kis ország - ezzel az elnevezéssel népszerűsíti Szlovákiát külhonban a Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség. Jól ismert hegyek, fürdőhelyek, újabban aquaparkok, golfpályák köszönnek vissza a százezres példányszámban terjesztett katalógusokból, szórólapokból. Úgy tűnik, minden adott ahhoz, hogy Szlovákiában húzóágazattá váljon az idegenforgalom. LŐRINCZ ADRIÁN Mint tudjuk, a látszat néha csal - így Szlovákia és az idegenforgalom viszonyát is több szemszögből meg kell vizsgálni ahhoz, hogy torzítatlan képet kapjunk. A turisztikai iparágról legalább két dolgot érdemes tudni: az egyik, hogy azon ritka ágazatok közé tartozik, melyek a leghosszabb ideig képesek profitot termelni a kezdő befektetésből. A másik oldalon viszont a legingatagabb lábakon álló iparág ez, hiszen az időjárástól kezdve az éppen aktuális politikai helyzeten keresztül még egész sor,befolyásolhatatlan tényezőtől függ. Tény, hogy a szlovák idegen- forgalom az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult. 2008 első hét hónapjában például az ágazat devizabevételei koronában kifejezve 9,1 százalékkal növekedtek 2007 első hét hónapjához viszonyítva, euróbán kifejezve ez a növekedés 15 százalékot tett ki. 16,4 százalékkal több látogató érkezett Szlovákiába 2008 első félévében, mint egy évvel korábban; ennek köszönhetően a szállásadók bevételei 17,3 százalékkal növekedtek. 40 százalékkal több szálloda fogadta 2008-ban a népes vendégsereget, mint egy évvel korábban; a legtöbb látogató Csehországból és Lengyelországból, illetve Magyarországról érkezett. 2008 vége azonban nem várt visszaesést hozott, ami főképp a gazdasági válság számlájára írható, s ezt „átmentettük” az új évbe is. Január végén a magas-tátrai idegenforgalmi létesítmények látogatottsága például 45 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi viszonyokhoz képest, s a csökkenés óvatos becslések szerint is el fogja érni az 50 százalékot. Pedig az igyekezet megvan... Még több magyart! Az idegenforgalom népszerűsítését célzó igyekezet egyik ilyen „tapintható” példája az ITF Slova- kiatour elnevezésű nemzetközi idegenforgalmi kiállítás, melynek január 22. és 25. között a pozsonyi Incheba adott otthont. Természetesen a Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség is kivonult - standján Martin Horváth értékesítési igazgató tájékoztatott. „Az év végén tapasztalható visszaesés ellenére a tavalyi év a Szlovákiába látogató turisták számát tekintve jónak mondható - nyilatkozta. - Csupán a Németországból érkezőknél tapasztaltunk némi visszaesést; a magyarok aránya évi viszonylatban 11 százalékkal emelkedett. Pozitívumként kell értékelnünk, hogy az érdeklődés továbbra is növekszik, ami annak köszönhető, hogy budapesti képviseletünk komoly erőfeszítéseket tesz Szlovákia idegenforgalmi attrakcióinak népszerűsítéséért.” Annak, hogy a németek fokozatosan elmaradoznak, prózai oka van - az egykori Csehszlovákiát főképp az „endékások” látogatták, a nyugat-németek számára amolyan ismeretlen, egzotikus ország volt. A generációváltás azt eredményezte, hogy a német fiatalok számára ma Szlovákia annyira vonzó, mint mondjuk nekünk Románia. Magyarország a rendszerváltás óta komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy idegenforgalmi célpontjait népszerűsítse Németországban; Szlovákia ezt a lépést „kihagyta”. Ivan Rybárik, a gazdasági minisztérium államtitkára szerint a magyar turisták növekvő aránya bizakodásra ad okot. „Nem titkolt szándékunk, hogy minél több magyarországi turistát csalogassunk Szlovákiába - jegyezte meg. - Bár a jelenlegi gazdasági helyzet, kiváltképp a válság nem kedvez az idegenforgalomnak, továbbra is azon leszünk, hogy vonzóvá, egyben elérhetővé tegyük a magyarok számára Szlovákia hegyvidékeit.” Mindig újat A szlovák hegyvidék, ületve a magyarok viszonyában beállt változás az ország legkiteijedtebb hegyvidékén, az Alacsony-Tátrá- ban mérhető igazán. A Magas- Tátra főképp a lengyeleknek és a cseheknek áll - „kistestvére” viszont évtizedek óta a magyar turisták kedvelt célpontja. Ez olyannyira igaz, hogy sok szállótulajdonos igyekszik magyarul is beszélő személyzetet alkalmazni. A hegység mindössze 110 kilométerre fekszik a szlovák-magyar határtól, az Ipolyság-Parassapuszta határátkelőtől Zólymon és Besztercebányán keresztül másfél óra alatt elérhető - így minden előfeltétele megvan annak, hogy a magyar sí- zők paradicsomává váljon. Miroslav Dobrota, a Dóvalon (Donovaly) található Park Snow- ami egyszerre álompark és hópark is - marketing-igazgatója arról számol be, hogy az idegenforgaDóval - mindent a látogatókért lomban is hosszú és rögös út vezet a sikerhez. .Állandóan, évről évre meg kell küzdeni a látogatókért - mondja -, s ennek legjobb módja, ha újdonságokkal rukkolunk elő. A Park Snow-ban szinte minden idény az újítás jegyében telik el; idén például üzembe helyeztünk egy új jégpályát, melyet a látogatók díjmentesen használhatnak, s a sípályák egy részén reflektorokat szereltünk fel, hogy az esti órákban is lehetővé tegyük a sízést. Újdonságnak számít nálunk a korszerűsített hódeszkapálya is, a lesiklópályákat pedig úgy alakítottuk ki, hogy a teljesen kezdők és az úgymond profik is megtalálják itt számításaikat.” A vendégcsalogatás más módját találták ki jó ötven küométer- rel keletebbre, Tálén. Mária Roháčová értékesítési igazgató szerint a síelés mellett kísérőprogramokat kell szervezni, hogy a vendég úgy érezze: itt minden az ő kényelmét szolgálja. „Hat sífelvonó működik Tálén - mutat körbe az igazgatónő -, ezen kívül sífutó-pályával, nyáron pedig golfpályával várjuk a látogatókat. Több éve futtatjuk a Jóízű sízés elnevezésű programot, melynek keretében különféle gasztronómiai specialitásokat készítünk a szabad ég alatt, a gyerekek számára pedig mesedélutánokat, vetélkedőket szervezünk.” A magyar vendég itt „number one”, vallja Roháčová asszony, s nagyon sajnálja, hogy számuk az utóbbi időkben némileg visszaesett. A gazdasági válság hatásán kívül a politikai játszmák „hozadéka” is itt csapódik le, az Alacsony-Tátra bérceinek tövében. Tiszta Hollywood Az idegenforgalom talán legveszélyesebb hátulütője, hogy a természeti tájat szinte egyik napról a másikra kultúrtájjá változtatja. Az Alacsony- és a Magas-Tát- rában egyaránt jól megfigyelhető jelenség, hogy a gombamód szaporodó szállóktól az ember már alig látja azt, ami miatt tulajdonképp odautazott - a hegyeket. Jobb helyzetben van, ki gépen száll fölébe - s ezt, például Dóvalon - bárki megteheti, aki nem sajnál nem egész harminc eurót áldozni a tízpercnyi helikopteres „sétarepülésre”. A szórakoztatás és a vendégcsalogatás kevésbé zajos formáját kínálja a kutyaszánhúzó verseny, melyet szintén Dóvalon rendeznek meg minden év elején. Az idei február 6. és 8. között zajlott hatvanhét fogathajtó és legalább négyszáz kutya részvételével. „1992-ben rendeztük meg az első ilyen versenyt - tudtam meg a helyszínen Pavel Tornától, a rendezvény igazgatójától. - Eleinte csak a megszállottak jöttek ki ide, ma már egy-egy versenynapon több ezer néző kíséri figyelemmel, mit hoznak ki magukból a hajtők és a kutyák. Idén jóval kevesebb a hó, mint az előző évfolyamok során, ám mint látja, a nézőknek ez sem igazán számít.” Szakadó esőben loholják végig a szibériai huskyk, malamutok, szamojéd és grönlandi szánhúzó kutyák a huszonöt kilométeres távot - főképp az ifjabb nézők nagy gyönyörűségére. Úgy működik ez, mint a hollywoodi filmekben - elég bedobni egy kutyát és egy gyereket, s garantált a siker. Meglepően hangzik, de a dóvali versenynek magyar résztvevői is akadtak Tóth Attila és Hering Tamás személyében. Mint elmondták: otthon - az ország terep- és csapadékviszonyai miatt - kerekes kocsikkal edzenek; s mert kutyáik a gyephez szoktak, a verseny egy szakaszán elég nehéz volt megtartani őket azon a hósávon, melyet a rendezők pálya gyanánt hordattak fel a terepre. Mindketten a középmezőnyben végeztek, s lelkesedésüket látva az volt az érzésem, hogy a dóvali kutyaszánhúzó bajnokság határon innen és túl is presztízskérdés a sportág megszállottái számára. Kicsiből nagyot Hasonlóképp lehet a presztízzsel Vajda Botond és felesége, Patrícia asszony is, akik kereken tíz évvel ezelőtt vették a fejükbe: ha törik, ha szakad, kisvállalkozóként az idegenforgalomra építik egzisztenciájukat. A Magyar- országról származó úriember az USA-ban ismerkedett meg szlovák feleségével, s egymás közt ma is következetesen angolul értekeznek, bár mindketten jó szinten beszélik már a másik anyanyelvét. „Tíz év alatt a kezdeti kis síkölcsönzőt és síiskolát szórakoztató központtá fejlesztettük - tudom meg Vajda úrtól-, mely elsősorban a kisgyerekekkel érkező vendégeknek nyújt teljes körű szolgáltatást. Nem csak elszállásolással foglalkozunk, hanem síoktató-köz- pontot, valamint gyerekmegőrzőt is üzemeltetünk. Ma már visszatérő vendégeink vannak - főképp Magyarországról, Lengyelországból, de Szlovákiából is.” Patrícia asszony ehhez annyit fűz hozzá, hogy jobb idényt is megéltek már; január 6-ig teltházzal működtek, majd a pangás hetei következtek. E hónapban már némi javulás tapasztalható, de hát válság van, a mesterségesen kiélezett szlovák-magyar viszony is megkeverte a lapokat, s az euróra való átállás is sokakat visszariasztott. Mindenki drágulással számolt, ami végül is nem következett be - a nemzetközi nagyközönségnek azonban idő kell, míg hozzászokik az ilyen „gyökeres” változásokhoz. Jó hír, hogy a beígért tavasz és kikelet előtt az előrejelzések szerint kiadós havazás várható az Alacsony-Tátra lejtőin. így remélhetőleg sem az idegenforgalmi központok üzemeltetői, sem pedig a sízni vágyó nemzetközi nagyközönség nem marad hoppon, s az ország is közelebb kerül egy lépéssel kis Svájc illúziójához, mellyel jó ideje hitegetik már. Síparadicsom az aprónépnek - ahogy Vajdáék megálmodtak SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com (A szerző felvételei Sikeresen rajtolt az orosz bajnok
