Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-16 / 38. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 16. www.ujszo.com Kassán a komáromi Egerek Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot című mesejátékénak felújított változatával vendégszerepei a Komáromi Jókai Színház társulata a kassai Thália Színházban holnap 9 és 13 órai kezdettel. A zenés-bábos produkciót Pille Tamás m.v. rendezte, aki Albínó Albint játssza az előadásban. Fellépnek még Bernáth Tamás (Nagy Macska Mágus, Márton papa, Pascal, a kisegér), Holocsy Krisztina (Lidi mama), Germán Zille (Szeréna), Nyáry Detti m.v. (Fruzsina), Maróti Attila m.v. (Soma), Nagy László ^Zakariás), Balaskó Edit (Pepita egér 1.), valamint Dudás Krisztina (Pepita egér 2.). (b) Perui-spanyol film kapta az Arany Medvét Befejeződött a Berlinale MTl-JELENTÉS Az Aréna Színházban bemutatott, Az utca története című híp-hop-musical több mint ígéretes (Fotó: Aréna Színház) Rómeó és Júlia-parafrázisok Pozsonyban - köztük egy klasszikus, a West Side Story, remek csapatjátékkal A lakótelep és az utca történetei Berlin. Minden előzetes várakozásra rácáfolva perui-spanyol film nyerte a Berlini Nemzetközi Film- fesztivál, a Berlinale fődíját, az Arany Medvét szombat este. A Katalin Varga a kiemelkedő művészi teljesítményért járó Ezüst Medvét kapta. A Tilda Swinton Oscar-díjas brit színésznő által vezetett nemzetközi zsűri a perui rendező, Claudia Llosa, The Milk of Sorrow című filmjét részesítette a legnagyobb elismerésben. A dráma egy különös, öröklött betegségben szenvedő perui nő életét mutatja be, aki igyek- szikleküzdeni saját félelmeit. Kisebb meglepetést okozott a zsűri a második fődíjnak számító, a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve odaítélésével. A díjat a fiatal Erdélyi Gábor az Ezüst Medvével és rendkívül tehetséges iráni As- ghar Farhadi kapta az általa rendezett About Elly című filmért, amely a hagyományok hatalmát bemutatni kívánó társadalmi dráma. A Berlinalén az Arany Medve mellett több Ezüst Medve került kiosztásra. A zsűri Ezüst Medvével jutalmazta a brit Peter Strickland által rendezett, Erdélyben játszódó, egy bosszú történetét bemutató, brit-román-magyar koprodukcióban készült, Katalin Varga című filmet, mégpedig a kiemelkedő művészi teljesítményért. Ezen belül a zsűri a hangmémöki munkát, s ennek keretében Erdélyi Gábort és Székely Tamást részesítette elismerésben. Meglepetést okozott a zsűri a legjobb női és férfi főszereplőnek járó Ezüst Medve odaítélésével is. A nagy sztárok helyett viszonylag is- mereden színészek részesültek elismerésben. így a legjobb női alakításért járó díjat a Maren Ade által rendezett Alle Anderen című német film főszereplője, Birgit Mi- nichmayr nyerte, míg a legjobb férfi alakításért járó díjat a London River című, algériai-francia-brit film Maliból származó színésze, Sotigi- ui Kouyate vehette át. A zsűri különdíjban - szintén Ezüst Medvében - részesítette az Alle Anderen című német, továbbá a Gigante című uruguayi-argentin- német koprodukciós filmet. Ugyancsak a zsűri különdíjában részesült a többszörös Oscar-díjas, világhírű lengyel rendező, Andrzej WajdaTatarakcímű filmjéért. Nem tudom, véletlen-e, hogy hirtelen három Rómeó és Júlia-parafrázis is színpadra került Pozsonyban, méghozzá mindhárom zenés változatban. Az Új Színpad a már klasszikus West Side Story mellett bemutatta a szlovák viszonylatban félklasszikussá nemesedett Szökőkút Zuzannának című film musicaladaptációját is. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Az Aréna Színház egy vadonatúj, közép-európai viszonylatban is egyedülálló produkcióval rukkolt elő, amikor elkészítette a shakes- peare-i történet Baz Luhrmann által maffiózók világába elképzelt véres leszámolósdijának hip-hop- pal megbolondított szlovák lakótelepi változatát. Kezdjük a klasszikussal. Leonard Bernstein 1957-ben írta a West Side Storyt, minden idők egyik legsikeresebb musicaljét, amely rövid időn belül bejárta a világot, még a szocialista táborba is viszonylag gyorsan eljutott. Mind nálunk, mind Magyarországon 1969-ben volt a bemutatója, de Budapesten csak Eszenyi Enikő 1992-es rendezése robbant eleme- táris erővel. Persze kellett hozzá néhány bravúros színészi teljesítmény, gondoljunk csak Kaszás Attilára, Pápai Erikára, Igó Évára vagy Méhes Lászlóra, de a mi Dráfi Mátyásunk is a siker részese Doc szerepében. Bernstein a siker érdekében mindent bevetett; különböző zenei irányzatokat vonultat fel (dzsessz, keringő, opera, latinamerikai ritmusok), s ahogy mondani szokás, ez már önmagában fél siker. Az Új Színpadon Ján Ďurovčík tesz igen sikeres kísérletet a musical megszólaltatására, ami - elsősorban a remek csapatjátéknak és természetesen az időtálló alapanyagnak köszönhetően - hibátlanul működik. Mivel a sztorit szinte mindenki ismeri, ezért csak annyit, hogy Manhattanben két rivális banda áll egymással szemben, méghozzá az „igazi” amerikaiak, a „rakéták”, Riff vezetésével (Marcel Ochrá- nek) és a Puerto Ricó-i bevándorlók, a „cápák” csapata Bemardo (René Štúr) vezetésével. A rakéták egyik vezéregyénisége volt a kezdetekkor Tony (Vladimír Volečko) is, akit viszont már untat a céltalan háborúskodás, s a csapatból való kiválását csak előmozdítja Maria (Miroslava Partlová) iránt érzett szenvedélyes szerelme is. A tragédia elkerülhetetlen, a két csapat közti leszámolás gyilkossághoz vezet, Bernardo leszúrja Riffet, s Tony, aki nem tudta megakadályozni a gyilkosságot, hirtelen fel- indultságból Riff késével megöli Bernardót. Az események innék kezdve már kiszámíthatatlan fordulatot vesznek, s hiába Doc (Dušan Kaprálik) kétségbeesett erőfeszítése, a végzet beteljesedik, s Chino (Kassai Csongor) bosszúból lelövi Tonyt. Miloš Pietor rendkívül hideg, vasrácsokból építkező díszlet közé helyezi a cselekményt, s ehhez igazodva az előadás fényvilága is igen borús, szinte állandóan félhomály van a színpadon. A színészek nagyszerű összjátékot produkálnak. Mindössze egy-két szereplő emelkedik ki közülük (mint Katarína Hasprová Anitája), a többiek egy nagyszerűen működő összjá- ték részesei. Ezt a játékot fogja össze Ďurovčík igen igényes koreográfiája, amely tele van energiával. A tánckar szintén szerves részét képezi a játéknak, nem alkotnak külön egységet, hanem ott vannak a történések sűrűjében. Két musical is lepusztult lakótelepi világba vezet bennünket, igaz, a hangsúlyok ugyancsak különbözőek. A szintén az Új Színpadon bemutatott Szökőkút Zuzanának egy, a nyolcvanas évek elején készült, mára már kultikussá vált film színpadi adaptációja. A színpadi változatba az alkotók beépítették Vašo Patejdlnek a film folytatásaihoz írt zenéjét is, s összességében egy nézhető, ám az akkori és a mai valóságot kellőképpen felhíggított, sziruppal bőven leöntött, happy endel megspékelt történetet tálaltak elénk. Az Aréna Színházban bemutatott, Az utca története című hip- hop-musical megpróbál érzékenyebben reflektálni az utca és a kor sötétjében történtekre. A kezdeményezés komoly hibáival együtt is több mint ígéretes, a színház igazgatója, Juraj Kukura ismét jó érzékkel választott. Az általam látott előadás (Nikita Slovák rendezése) zsúfolt házzal ment, s ami nem mellékes, a nézők döntő többségét fiatalok, tinédzserek és még fiatalabbak alkották. A történet itt is a Rómeó és Júliára hajaz, egy gyerekkori szerelem éled újjá már a kamaszkor végén. Hamar kiderül, hogy az ugyanolyan mélyről induló Niko (Kamii Mikulčík) és Mia (Milu Minichová) közül az előbbi rapperként csupán hajszálnyival emelkedik ki a mélyből, Mia viszont törekvő és piszkos üzleti módszerektől vissza nem riadó apja révén az újgazdagok fényűző életét éli. S hiába az őszinte érzés, Mia apja (Marek Ťapák) hajthatatlan, s Niko is tisztességtelen útra lép, hogy felemelkedjen az annyira áhított nőhöz. A látszólagos sikerek árnyékában azonban jelentkezik a fiú lelkiismerete, s ennek a történetnek a hősei sem kerülhetik el sorsukat. A cselekmény nem több ennél, viszont nagy kár, hogy többnek akar látszani, sőt még filozófiai mélységeket is szeretne megjárni, így aztán hiába az igen erőteljes, hip-hop- és rapelemekkel átszőtt zene (Opak) a vastraverzek árnyékában (Miriam Struhárová jól funkcionáló, bár néha hatásvadásznak tűnő díszlete), a szinte önálló életre kelő, leírhatatlan energiákat mozgósító koreográfia (Milan Kereš), a betétszámként is kitűnően funkcionáló electro bugy és breakszámok, valamint a bűvészmutatványok, az előadás vége mégis szinte elviselhetetlenül giccsesre sikerült, s könnyezés helyett csupán dühösek vagyunk. Némi odafigyeléssel igazi szenzációt láthattunk volna. Persze így sem igen panaszkodhatunk. • OTTHONUNK A NYELV . , , ■■ /.a; • A Hogyan írjuk helyesen: SMS, sms vagy esemes? SZABÓM1HÁLY GIZELLA A Gramma nyelvi közönség- szolgálatánál egy kolléga az iránt érdeklődött, hogyan újuk helyesen magyarul az angol short message service ’rövidüzenet-szolgál- tatás’ kifejezés rövidítését: SMS vagy sms. A rövidítés írásmódja valóban változó: írják csupa nagybetűvel, de kisbetűvel is, sőt van adat a kiejtés szerinti esemes formára is, még inkább ennek igei származékára, az esemesezik-re. Mivel újabban került nyelvünkbe és idegen eredetű, a helyesírási szabályzat 11. kiadása nem tartalmazza a betűszót, még a 2000-ben kiadott, kibővített példaanyagú 12. lenyomat sem. Mivel betűszóról van szó, írásmódjára a 283. pont vonatkozik, a szöveg azonban nem igazít el egyértelműen bennünket. Az angol kifejezés köznév, a közszói betűszók pedig a szabályzat szerint csupa kisbetűből állnak, mert kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek, pl. áfa (általános forgalmi adó), tbc (tuberkolózis), tsz (termelőszövetkezet). A szabályzat azonban a nagybetűs írásmódot is megengedi, ugyanis ez olvasható benne: „A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribo- nukleinsav), EKG (= elektrokardiogram) [...]”. A szabályzat alapján azért is nehéz tisztázni az írásmódot, mert néhány kivételtől eltekintve vagy magyar kifejezések rövidítését közli, vagy ha idegen eredetű elemről van szó, akkor annak magyaros alakját. A szabályzat anyagához viszonyítva sokkal több példát közöl az Osiris Kiadónál A magyar nyelv kézikönyvtára sorozatban megjelent Helyesírás (szerzők: Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila). Ebben az idegen (angol) közszói kifejezések rövidítését mindig nagy kezdőbetűvel tüntetik fel a szerzők. Az SMS-en kívül olyan közismert rövidítéseket találunk a szótárban, mint pl. a DJ (disc-joc- key), ECDL (European Computer Driving License), LCD (liquid odstal display), PIN (personal identification number), VIP (very important person). Az Osiris Helyes- úás szótárrészében e rövidítések toldalékolására és az összetett szavakra is találunk jó néhány példát. A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: SMS- sel, SMS-es, DJ-vel (a szótár a -val, -vei rágós és az -s képzős alakot közli). Ha a betűszó összetételi előtag, az utótagot szintén kötőjellel kapcsoljuk hozzá: SMS-ala- pú, VIP-lista, CD-lejátszó. Vannak azonban olyan esetek, amikor az utótagot különírjuk, erre a Helyesírás kiadvány ilyen példákat hoz: LCD kijelző, LCD monitor, CD lemez, PIN kód. E kifejezésekben az a közös - és ez indokolja a kü- lönírást hogy az utótag valójában magyarul megismétli az angol kifejezés egyik (utolsó) elemét, lásd LCD = liquid cristal display ’folyadékkristályos kijelző’; CD = compact disc ’kompaktlemez’. Ennek értelmében két szóba írandó az SMS üzenet kifejezés is. Megjegyezhetjük azonban, hogy bizonyos többelemű idegen kifejezések rövidítése kisbetűs formában honosodott meg, az Osiris Helyesírás ezeket a számítástechnikai kifejezéseket említi: ftp = file transfer protocol (ftp- zik, ftp-ve 1), http = hyper text transfer protocol. Amint említettük, az SMS és az sms forma mellett a kiejtés szerinti esemes, esemesezik formákra is van sok adat, vagyis ez a szó is elindult a meghonosodás felé. Nem kizárt, hogy néhány év múlva ugyanúgy fog „viselkedni”, mint a televízió szó rövidítése: az 1973-as Helyesírási tanácsadó szótárban még csak a tv forma szerepel, a helyesírási szabályzat 1984-es 11. kiadása óta azonban minden kiadvány a tv forma mellett feltünteti a tévé alakot is, pl. tv-híradó —tévéhíradó.
