Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-16 / 38. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 16. www.ujszo.com Kassán a komáromi Egerek Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot című mesejátékénak fel­újított változatával vendégszerepei a Komáromi Jókai Színház tár­sulata a kassai Thália Színházban holnap 9 és 13 órai kezdettel. A zenés-bábos produkciót Pille Tamás m.v. rendezte, aki Albínó Al­bint játssza az előadásban. Fellépnek még Bernáth Tamás (Nagy Macska Mágus, Márton papa, Pascal, a kisegér), Holocsy Krisztina (Lidi mama), Germán Zille (Szeréna), Nyáry Detti m.v. (Fruzsina), Maróti Attila m.v. (Soma), Nagy László ^Zakariás), Balaskó Edit (Pepita egér 1.), valamint Dudás Krisztina (Pepita egér 2.). (b) Perui-spanyol film kapta az Arany Medvét Befejeződött a Berlinale MTl-JELENTÉS Az Aréna Színházban bemutatott, Az utca története című híp-hop-musical több mint ígéretes (Fotó: Aréna Színház) Rómeó és Júlia-parafrázisok Pozsonyban - köztük egy klasszikus, a West Side Story, remek csapatjátékkal A lakótelep és az utca történetei Berlin. Minden előzetes várako­zásra rácáfolva perui-spanyol film nyerte a Berlini Nemzetközi Film- fesztivál, a Berlinale fődíját, az Arany Medvét szombat este. A Ka­talin Varga a kiemelkedő művészi teljesítményért járó Ezüst Medvét kapta. A Tilda Swinton Oscar-díjas brit színésznő által vezetett nemzetkö­zi zsűri a perui rendező, Claudia Llosa, The Milk of Sorrow című filmjét részesítette a legnagyobb el­ismerésben. A dráma egy különös, öröklött betegségben szenvedő pe­rui nő életét mutatja be, aki igyek- szikleküzdeni saját félelmeit. Kisebb meglepetést okozott a zsűri a második fődíjnak számító, a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve odaítélésével. A díjat a fiatal Erdélyi Gábor az Ezüst Medvével és rendkívül tehetséges iráni As- ghar Farhadi kapta az általa rende­zett About Elly című filmért, amely a hagyományok hatalmát bemu­tatni kívánó társadalmi dráma. A Berlinalén az Arany Medve mellett több Ezüst Medve került ki­osztásra. A zsűri Ezüst Medvével ju­talmazta a brit Peter Strickland ál­tal rendezett, Erdélyben játszódó, egy bosszú történetét bemutató, brit-román-magyar koprodukció­ban készült, Katalin Varga című filmet, mégpedig a kiemelkedő művészi teljesítményért. Ezen be­lül a zsűri a hangmémöki munkát, s ennek keretében Erdélyi Gábort és Székely Tamást részesítette elis­merésben. Meglepetést okozott a zsűri a leg­jobb női és férfi főszereplőnek járó Ezüst Medve odaítélésével is. A nagy sztárok helyett viszonylag is- mereden színészek részesültek el­ismerésben. így a legjobb női alakí­tásért járó díjat a Maren Ade által rendezett Alle Anderen című né­met film főszereplője, Birgit Mi- nichmayr nyerte, míg a legjobb férfi alakításért járó díjat a London River című, algériai-francia-brit film Maliból származó színésze, Sotigi- ui Kouyate vehette át. A zsűri különdíjban - szintén Ezüst Medvében - részesítette az Alle Anderen című német, továbbá a Gigante című uruguayi-argentin- német koprodukciós filmet. Ugyancsak a zsűri különdíjában ré­szesült a többszörös Oscar-díjas, világhírű lengyel rendező, Andrzej WajdaTatarakcímű filmjéért. Nem tudom, véletlen-e, hogy hirtelen három Ró­meó és Júlia-parafrázis is színpadra került Pozsony­ban, méghozzá mindhá­rom zenés változatban. Az Új Színpad a már klasszi­kus West Side Story mellett bemutatta a szlovák vi­szonylatban félklasszikus­sá nemesedett Szökőkút Zuzannának című film mu­sicaladaptációját is. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Az Aréna Színház egy vadonat­új, közép-európai viszonylatban is egyedülálló produkcióval rukkolt elő, amikor elkészítette a shakes- peare-i történet Baz Luhrmann ál­tal maffiózók világába elképzelt véres leszámolósdijának hip-hop- pal megbolondított szlovák lakóte­lepi változatát. Kezdjük a klasszikussal. Leo­nard Bernstein 1957-ben írta a West Side Storyt, minden idők egyik legsikeresebb musicaljét, amely rövid időn belül bejárta a vi­lágot, még a szocialista táborba is viszonylag gyorsan eljutott. Mind nálunk, mind Magyarországon 1969-ben volt a bemutatója, de Budapesten csak Eszenyi Enikő 1992-es rendezése robbant eleme- táris erővel. Persze kellett hozzá néhány bravúros színészi teljesít­mény, gondoljunk csak Kaszás At­tilára, Pápai Erikára, Igó Évára vagy Méhes Lászlóra, de a mi Dráfi Mátyásunk is a siker részese Doc szerepében. Bernstein a siker ér­dekében mindent bevetett; külön­böző zenei irányzatokat vonultat fel (dzsessz, keringő, opera, latin­amerikai ritmusok), s ahogy mon­dani szokás, ez már önmagában fél siker. Az Új Színpadon Ján Ďurovčík tesz igen sikeres kísérle­tet a musical megszólaltatására, ami - elsősorban a remek csapatjá­téknak és természetesen az időtál­ló alapanyagnak köszönhetően - hibátlanul működik. Mivel a sztorit szinte mindenki ismeri, ezért csak annyit, hogy Manhattanben két rivális banda áll egymással szemben, méghozzá az „igazi” amerikaiak, a „rakéták”, Riff vezetésével (Marcel Ochrá- nek) és a Puerto Ricó-i bevándor­lók, a „cápák” csapata Bemardo (René Štúr) vezetésével. A rakéták egyik vezéregyénisége volt a kez­detekkor Tony (Vladimír Volečko) is, akit viszont már untat a céltalan háborúskodás, s a csapatból való kiválását csak előmozdítja Maria (Miroslava Partlová) iránt érzett szenvedélyes szerelme is. A tragé­dia elkerülhetetlen, a két csapat közti leszámolás gyilkossághoz vezet, Bernardo leszúrja Riffet, s Tony, aki nem tudta megakadá­lyozni a gyilkosságot, hirtelen fel- indultságból Riff késével megöli Bernardót. Az események innék kezdve már kiszámíthatatlan for­dulatot vesznek, s hiába Doc (Dušan Kaprálik) kétségbeesett erőfeszítése, a végzet beteljesedik, s Chino (Kassai Csongor) bosszú­ból lelövi Tonyt. Miloš Pietor rendkívül hideg, vasrácsokból építkező díszlet közé helyezi a cselekményt, s ehhez iga­zodva az előadás fényvilága is igen borús, szinte állandóan félhomály van a színpadon. A színészek nagyszerű összjátékot produkál­nak. Mindössze egy-két szereplő emelkedik ki közülük (mint Kata­rína Hasprová Anitája), a többiek egy nagyszerűen működő összjá- ték részesei. Ezt a játékot fogja össze Ďurovčík igen igényes ko­reográfiája, amely tele van energi­ával. A tánckar szintén szerves ré­szét képezi a játéknak, nem alkot­nak külön egységet, hanem ott vannak a történések sűrűjében. Két musical is lepusztult lakóte­lepi világba vezet bennünket, igaz, a hangsúlyok ugyancsak különbö­zőek. A szintén az Új Színpadon bemutatott Szökőkút Zuzanának egy, a nyolcvanas évek elején ké­szült, mára már kultikussá vált film színpadi adaptációja. A szín­padi változatba az alkotók beépí­tették Vašo Patejdlnek a film foly­tatásaihoz írt zenéjét is, s összes­ségében egy nézhető, ám az akkori és a mai valóságot kellőképpen felhíggított, sziruppal bőven leön­tött, happy endel megspékelt tör­ténetet tálaltak elénk. Az Aréna Színházban bemuta­tott, Az utca története című hip- hop-musical megpróbál érzéke­nyebben reflektálni az utca és a kor sötétjében történtekre. A kezde­ményezés komoly hibáival együtt is több mint ígéretes, a színház igazgatója, Juraj Kukura ismét jó érzékkel választott. Az általam lá­tott előadás (Nikita Slovák rende­zése) zsúfolt házzal ment, s ami nem mellékes, a nézők döntő több­ségét fiatalok, tinédzserek és még fiatalabbak alkották. A történet itt is a Rómeó és Júli­ára hajaz, egy gyerekkori szerelem éled újjá már a kamaszkor végén. Hamar kiderül, hogy az ugyan­olyan mélyről induló Niko (Kamii Mikulčík) és Mia (Milu Minichová) közül az előbbi rapperként csupán hajszálnyival emelkedik ki a mély­ből, Mia viszont törekvő és piszkos üzleti módszerektől vissza nem ri­adó apja révén az újgazdagok fényűző életét éli. S hiába az őszin­te érzés, Mia apja (Marek Ťapák) hajthatatlan, s Niko is tisztességte­len útra lép, hogy felemelkedjen az annyira áhított nőhöz. A látszóla­gos sikerek árnyékában azonban jelentkezik a fiú lelkiismerete, s ennek a történetnek a hősei sem kerülhetik el sorsukat. A cselekmény nem több ennél, viszont nagy kár, hogy többnek akar látszani, sőt még filozófiai mélységeket is szeretne megjárni, így aztán hiába az igen erőteljes, hip-hop- és rapelemekkel átszőtt zene (Opak) a vastraverzek árnyé­kában (Miriam Struhárová jól funkcionáló, bár néha hatásva­dásznak tűnő díszlete), a szinte önálló életre kelő, leírhatatlan energiákat mozgósító koreográfia (Milan Kereš), a betétszámként is kitűnően funkcionáló electro bugy és breakszámok, valamint a bűvészmutatványok, az előadás vége mégis szinte elviselhetetlenül giccsesre sikerült, s könnyezés he­lyett csupán dühösek vagyunk. Némi odafigyeléssel igazi szenzá­ciót láthattunk volna. Persze így sem igen panaszkodhatunk. • OTTHONUNK A NYELV . , , ■■ /.a; • A Hogyan írjuk helyesen: SMS, sms vagy esemes? SZABÓM1HÁLY GIZELLA A Gramma nyelvi közönség- szolgálatánál egy kolléga az iránt érdeklődött, hogyan újuk helye­sen magyarul az angol short mes­sage service ’rövidüzenet-szolgál- tatás’ kifejezés rövidítését: SMS vagy sms. A rövidítés írásmódja valóban változó: írják csupa nagybetűvel, de kisbetűvel is, sőt van adat a ki­ejtés szerinti esemes formára is, még inkább ennek igei szárma­zékára, az esemesezik-re. Mivel újabban került nyelvünkbe és idegen eredetű, a helyesírási sza­bályzat 11. kiadása nem tartal­mazza a betűszót, még a 2000-ben kiadott, kibővített pél­daanyagú 12. lenyomat sem. Mi­vel betűszóról van szó, írásmód­jára a 283. pont vonatkozik, a szöveg azonban nem igazít el egyértelműen bennünket. Az an­gol kifejezés köznév, a közszói betűszók pedig a szabályzat sze­rint csupa kisbetűből állnak, mert kis kezdőbetűs szavakat helyette­sítenek, pl. áfa (általános forgal­mi adó), tbc (tuberkolózis), tsz (termelőszövetkezet). A szabály­zat azonban a nagybetűs írásmó­dot is megengedi, ugyanis ez ol­vasható benne: „A szaktudomá­nyok körében a többelemű köz­szói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citi­zen band), DNS (= dezoxiribo- nukleinsav), EKG (= elektrokar­diogram) [...]”. A szabályzat alapján azért is nehéz tisztázni az írásmódot, mert néhány kivétel­től eltekintve vagy magyar kifeje­zések rövidítését közli, vagy ha idegen eredetű elemről van szó, akkor annak magyaros alakját. A szabályzat anyagához viszo­nyítva sokkal több példát közöl az Osiris Kiadónál A magyar nyelv kézikönyvtára sorozatban megje­lent Helyesírás (szerzők: Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila). Eb­ben az idegen (angol) közszói ki­fejezések rövidítését mindig nagy kezdőbetűvel tüntetik fel a szer­zők. Az SMS-en kívül olyan köz­ismert rövidítéseket találunk a szótárban, mint pl. a DJ (disc-joc- key), ECDL (European Computer Driving License), LCD (liquid ods­tal display), PIN (personal identi­fication number), VIP (very im­portant person). Az Osiris Helyes- úás szótárrészében e rövidítések toldalékolására és az összetett szavakra is találunk jó néhány példát. A betűszókhoz a toldalé­kokat kötőjellel kapcsoljuk: SMS- sel, SMS-es, DJ-vel (a szótár a -val, -vei rágós és az -s képzős alakot közli). Ha a betűszó összetételi előtag, az utótagot szintén kötő­jellel kapcsoljuk hozzá: SMS-ala- pú, VIP-lista, CD-lejátszó. Vannak azonban olyan esetek, amikor az utótagot különírjuk, erre a He­lyesírás kiadvány ilyen példákat hoz: LCD kijelző, LCD monitor, CD lemez, PIN kód. E kifejezésekben az a közös - és ez indokolja a kü- lönírást hogy az utótag valójá­ban magyarul megismétli az an­gol kifejezés egyik (utolsó) ele­mét, lásd LCD = liquid cristal dis­play ’folyadékkristályos kijelző’; CD = compact disc ’kompaktle­mez’. Ennek értelmében két szóba írandó az SMS üzenet kifejezés is. Megjegyezhetjük azonban, hogy bizonyos többelemű idegen kifejezések rövidítése kisbetűs formában honosodott meg, az Osiris Helyesírás ezeket a számí­tástechnikai kifejezéseket említi: ftp = file transfer protocol (ftp- zik, ftp-ve 1), http = hyper text transfer protocol. Amint említettük, az SMS és az sms forma mellett a kiejtés szerinti esemes, esemesezik formákra is van sok adat, vagyis ez a szó is elindult a meghonosodás felé. Nem kizárt, hogy néhány év múlva ugyanúgy fog „viselkedni”, mint a televízió szó rövidítése: az 1973-as Helyes­írási tanácsadó szótárban még csak a tv forma szerepel, a helyes­írási szabályzat 1984-es 11. ki­adása óta azonban minden kiad­vány a tv forma mellett feltünteti a tévé alakot is, pl. tv-híradó —tévé­híradó.

Next

/
Thumbnails
Contents