Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-16 / 38. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 16. Gazdaság és fogyasztók 7 Gyurcsány Ferenc kormányfő ma a parlamentben ismerteti válságkezelő és adómódosító csomagtervét Magyarország mentőövre szorul Eper és vér. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök epret kóstolgat, Magyar- ország polgárai meg véres erőfeszítéssel próbálnak megélni a zuhanó gazdaság és az adóprés kettős szorításában. (TASR-felvétel) Budapest. Aglobális gazdasági válság a régióban Magyaror­szágot érintette meg a legin­kább, déli szomszédunk gaz­dasága tavaly csak 0,3%-kal nőtt. Végérvényesen eljött a határozottlépésekideje, en­nek ellenére félő, hogy még ilyen helyzetben is csak fél­vagy negyedmegoldások szü­letnek. Napjainkra Magyar- országon a reform szó elcsé­pelt fogalommá vált, ami nem véletlen, hiszen évek óta minden gazdaságpolitikai szövegben előfordul. Ezek­ben a napokban a Gyurcsány- kormány újra elővette, hogy életet leheljen belé. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Három reformpilléren nyugszik az a válságkezelő csomag, amelyet Gyurcsány Ferenc pártelnök-mi­niszterelnök ma jelent be a parla­mentben. Az adó-, illetve a szociális rendszer átalakítása mellett javas­latokat tesz a nyugdíjreformra is. Veszélyben a 13. nyugdíj A bruttó hazai össztermékhez (GDP) mérten a magyar állam 2011-ig 1-2 százalékkal csökkenti kiadásait, miközben a munkaválla­lók 90%-a az alacsony, 19%-os személyi jövedelemadó kulccsal fog adózni - mondta Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök, aki a parla­menthez benyújtandó strukturális reformok legfontosabb elemeit is­mertette. Szerinte a társasági adó szintje továbbra is a régió legala­csonyabb szintjén marad, miköz­ben a vállalkozások által fizetendő társadalombiztosítási járulék a cseh és a szlovák szint alá kerül. A változások nyomán a vállalkozások által fizetendő három legfontosabb adónem - a társasági adó, a társa­dalombiztosítás és a személyi jöve­delemadó - együttes mértéke összehasonlítva a cseh, a szlovák és a lengyel szintekkel, a legverseny­képesebb lesz. A munkát terhelő já­rulékok szintje 5%-kal csökken. A könnyítéseknek ára is van: 3%-os áfaemelés és várhatóan 5-7%-os jövedékiadó-emelés szerepel a má­sik kosárban. A13. nyugdíj további folyósítása kétségessé válik, továb­bá megnyirbálják az amónentes juttatásokat. Gyurcsány Ferenc elmondta: meg kívánnak állapodni a kereskedelmi láncokkal annak érdekében, hogy legalább 80%-ban magyar eredetű árut kínáljanak, ami összességében jó a magyar termelőknek, a vásárlóknak és a ke­reskedelmi láncoknak egyaránt. Ez tehát az új koncepció, ami hi­ába javítja a mostani szerkezetet, mert az eddigi tapasztalatok nem sok jót ígérnek. Ugyanis valós vál­toztatásokra az előző hat évben, amikor a megvolt a megfelelő gaz­dasági környezet, a politikai több­ség és a komolyabb társadalmi tá­mogatottság, sokkal tötíb lehetőség lett volna. Azt sem szabad elfelej­teni, hogy a reformhoz kidolgozott koncepcióra van szükség és bizo­nyos időre, míg az eredmények be­érnek. Ma erre sincs idő. A lehető leggyorsabban kell cselekedni. Össznépi vita lehet A legújabb tervek megint adóát­csoportosításokról szólnak, bizo­nyos kedvezmények megvonásá­ról, mások meghagyásáról. Mivel érdemi adócsökkentésről szó sem lehet, egészében alig hoz majd ja­vulást. Sőt további gondokat je­lent, hogy adóváltozásokat év közben igen rossz eszközölni. Az is igaz viszont, hogy még csak febru­ár van, egy megfelelő időpontra egy évet kellene várni. Egy adó­nem emelése (áfa), egy másik el­vonás csökkentése (egészségügyi járadék) fentről nézve akár kon­cepcionálisnak is tűnik, de végül egymást oltják ki. Ha képződik is valamilyen többlet, különböző ér­dekcsoportok hangerejüktől függő mértékben támogatásként kiku- nyerálják azt a közösből. Egyre erősebb hangok hallhatók mind a versenyszféra, mind a lakosság ol­daláról. A „fizessen a szomszéd” elve viszont ismét csak zsákutca lenne. Borítékolható tehát, hogy ezek az elképzelések ismét csak hosszú vitákhoz vezetnek, ami az érdekcsoportok és az állam között fognak lefolyni. De még egy gyors megvalósítás esetén is kevéssé fog­ják javítani az állami pénzügyek helyzetét. Az össznépi önámításban sajnos nagy szerepet játszik a lakosság. Sokaknak nehéz megérteni, hogy időlegesen ugyan, de szükség van valamilyen áldozatvállalásra. Ott, ahol a közterheket csak a lakosság negyede viseli, kevés az esély a si­kerre. Ami Magyarországon szin­tén igen szomorú, az a gazdasági szakemberek passzivitása, téden- kedése. Való igaz, hogy sokan szá­mos alkalommal rámutattak az ed­digi gazdaságpolitika hibáira, de önállóan, saját terveket bemutatva nemigen léptek a társadalom elé (leszámítva Bokros Lajost). Állami túlköltekezés Az ország vezetése sajnos mindmáig nem tudatosította a tényleges problémákat, holott ezek jól ismertek. Ez nem más, mint az állam túlköltekezése. Természete­sen ezen úgy lehet a leghatéko­nyabban változtatni, ha megre­formálják a nagy ellátórendszere­ket, amire viszont jelenleg nincs idő. A lehető legegyszerűbb meg­oldás ezért a takarékoskodás lenne. Ez két irányból is megvalósítható. Egyrészt csökkenteni kellene az alanyi jogon járó támogatásokat. Ezek között megtalálható az állami lakástámogatások széles skálája. Olyan tételek tartoznak ide, mint a lakáselőtakarékosság támogatása, a panelfelújítási program vagy a távfűtés támogatása. Ezek jelentős részét mindenki megkapja jöve­delmi helyzetétől függedenül. Összehasonlításként az első tétel a cseh szint duplája, illetve a szlovák négyszerese. Hasonló példa a fel­sőoktatási rendszer. Bár időről idő­re felmerül a tandíj, azt pontosan annyiszor el is vetik. A kiadások je­lentős hányada mégis inkább a túl­ságosan elhúzódó felsőoktatási ta­nulmányok időtartamából szárma­zik. Az öt-nyolc évig tartó egyetemi tanulmányok alatt a hallgató min- digjogosult diákkedvezményre. A második irány a szintén elbur­jánzott kedvezmények leépítése lehetne. A távolsági közlekedésben például gyakori, hogy az utas az el­képesztően magas 90 %-os ked­vezményt veheti igénybe. Nagyon sok alkalommal fordul elő, hogy vásárló, a közös javakból részesülő, a tényleges ár kisebb részét téríti. Nem a bevételek növelésére kell te­hát koncentrálni, az átfogó refor­moknak sincs itt az idejük, hanem az indokoladan túlfogyasztást kell a lehető leggyorsabban csökkente­ni. Már önmagában ez is nagy te­hertétel a lakosságnak, de talán mégis egyszerűbb megoldás, mint sok-sok jogszabályt átírni. A lényeg, hogy hatékony lépé­sekre van azonnali szükség, hiszen Magyarország 2008 októberében már az államcsőd veszélyével né­zett szembe, a forint euróárfolya- ma 300 környékén mozog, a világ- gazdasági válság miatt pedig idén 3-4%-os visszaesést könyvelhet el az ország. A kormányfő szerette egy „nemzeti megállapodást” tető alá hozni a különböző munkavál­lalói- és érdekszövetségekkel, egyebek közt annak elfogadására, hogy a következő három évben ne növekedjék a reálbér. Az átalakí­tások ebben az évben közel 200 milliárdos megtakarítást jelente­nek, jövőre már 550 milliárd fo­rintos költségvetési pluszbevételt. Feltéve, hogy az intézkedéscso­magot elfogadja a parlament. (Horb, NOL, m, só) 2008 derekától lassult Szlovákia lízingpiacának növekedése, a haszonjárműveknél zuhanást regisztráltak Csupán az autók kölcsönbérlete tartotta a lendületét ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A lízingpiac szerkezete 2008-ban Termékcsoportok Beszerzési ár Piaci része­Változás (%) (millió Sk) sedés (%) 2008/2007 Gépek és ipari berendezések 19 282 24,4 9,9 Számítógépek és irodatechnika 608 0,7-24,9 Teherautók, vontatók, utánfutók 16 186 20,5-12,1 Személygépkocsik 26 071 33,0 12,1 Haszonjárművek 12 281 15,5-1,6 Hajók, repülök, vonatok 3610 4,6 341,3 Egyéb 1056 1,5-7,6 Összesen 79094 100,0 6,2 Az elmúlt évhez képest 6,5 százalékkal 83,2 milliárd koronára bővült a hazai lízingpiac, az ingatlanlízingelés nélküli piac nagysága 79,09 milliárd koronára rúgott. Az adatok a 2008-as évet tükrözik millió koronában, hozzaadottérték­adó nélkül. A piaci részesedés százalékban értendő. (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége) Pozsony. A korábban évi 20-25%-kal bővülő hazai lízingpi­ac tavaly már behúzta a kéziféket, leszámítva a gépkocsik lízingelé­sének váratlan szárnyalását. Az utolsó negyedévben ugyanis, ami­kor már műiden más területen le­állt a növekedés, az autók kategó­riájában (2007 végéhez mérve) 21,5 százalékos ugrás következett be - amit még Miloš Randák, a Szlovák Lízingtársaságok Szövet­ségének elnöke sem tudott érdem­ben megmagyarázni. Viszont a vi­lágválság hatására 2008 végén a haszonjárművek kölcsönbérlete egyenesen 51%-kal, a tehergépko­csiké pedig 26,4%-kal zuhant. „Az utóbbi kategóriában már 2008 nyarától érződik a fékeződés” - tet­te hozzá Marián Tibenský, a szövet­ség főtitkára. „Az elmúlt év végé­nek adataiból kiindulva várható, hogy idén visszaesik a hazai lízing­piac, ám ennek mértékét ma még nehéz felbecsülni” - mondta Ran­dák, hozzátéve: a hanyatlás ellené­re nem hiszi, hogy a lízingtársasá­gok enyhítenének feltételeiken, éppen ellenkezőleg, a bankokkal összhangban még szigoríthatnak is a hitelezés kritériumain. A hanyat­lás a fizetési morálban is megmu­tatkozik. „Az első problémákat a közlekedési eszközök lízingelőinél tapasztaltuk, majd a gondok átter­jedtek a technológiai berendezé­sek, gépek lízingelésére, sót már a természetes személyek autóvásár­lásait is érinti” - mondta Sabina Miezgová, az UniCredit Leasing Slovakia munkatársa. Tavaly összességében a szlová­kiai lízingpiac még 6,5%-kal bő­vült, elérve a 83,23 müliárd koro­nát (2,76 milliárd euró). Ezen be­lül az ingóságok finanszírozása vitte a prímet (95 százalékkal), vagyis az ingatlanok lízingelése továbbra is csupán kiegészítő sze­reppel bír. Az első helyen hagyo­mányosan a gépkocsik kölcsön­bérlete állt, 33 százalékos aránnyal, vagyis a szegmens ha­nyatlása megállt, viszont a teher­autók részesedése 20 százalékra olvadt, ami az elmúlt négy év leg­rosszabb eredménye, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK G7: új gazdasági szabályok lesznek Róma/Peking. Szombaton egyetértésre jutottak a világ hét iparilag legfejlettebb országát tömörítő csoport (G7) pénz­ügyminiszterei, hogy új szabá­lyokat dolgoznak, ki, amelyek révén létrejöhet egy új gazdasá­gi világrend. Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter leszö­gezte, ezt a tervezetet - egyfajta minimálisan betartandó sza­bályrendszert - a 20 fejlett és gyorsan fejlődő országból álló G20 áprilisi londoni tanácskozá­sa elé teijesztik. A szöveg szerint a nemzetközi pénzügyi rendszer sürgős reformjára van szükség, mert a válság különösen kiemel­te ez utóbbi „mélyreható gyen­geségeit”. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a Vásárolj amerikait politikával kapcsolatban a G7 hétvégi csúcsértekezletén azt nyilatkoz­ta, hogy igen tisztán reagálnak ezekre a (protekcionizmussal kapcsolatos) félelmekre. A sze­gényebb országok által lenyelni szükséges méregpirulának ne­vezte a kínai sajtó az amerikai gazdaságösztönző csomag azon üzenetét, melyben az amerikai árucikkek vásárlását ajánlja az Egyesült Államokban. Kína csat­lakozhat azon országokhoz, me­lyek a protekcionista amerikai üzenetre válaszul a maguk gaz­daságösztönző programjaikban az amerikai áruk mellőzésére buzdítanak. (MTI) Obama holnap írja alá a csomagot Washington. Az amerikai képviselőház után a szenátus is megszavazta a gazdaságélénkí­tő programcsomag végső válto­zatát, amelyről két nappal ko­rábban született megállapodás az alsó-, ületve a felsőház által elfogadott törvényjavaslatokat összehangoló konferencia ülé­sén. A 787 milliárd dolláros csomag elfogadásához a felső- házban éppen a jóváhagyáshoz minimálisan szükséges 60 voks gyűlt össze az összes demokrata és 3 republikánus szenátor tá­mogatásával. A csomag ellen 38 szenátor szavazott. Az alsóház­ban a leadott igen szavazatok mindegyike demokrata voks volt, a republikánusok kivétel nélkül nemmel szavaztak. A há­rom hete hivatalba lépett elnök számára győzelem az általa kez­deményezett hatalmas ösztönző program elfogadása, az viszont kudarc, hogy javaslatával nem tudta megtörni a kongresszust évek óta uraló pártos megosz­tottságot. A program főbb ele­mei: az adócsökkentések, az inf­rastrukturális projektek, illetve a recesszió áldozatainak megsegí­tése. Obama szerint a program­mal 4 millió munkahelyet lehet teremteni, ületve megmenteni. Az élénkítő programban281 mü­liárd dollár szerepel adócsök­kentésre, ami az egész csomag 36%-a, ezenkívül körülbelül 308 milliárd dollár fejlesztési prog­ramokra és 198 milliárd dollár segélyezésre, például munka- nélküli juttatásokra. Barack Obama amerikai elnök holnap ír­ja alá a gazdaságélénkítő prog­ramcsomagot -jelentette tegnap a CNN hírtelevízió. (MTI) USA: újabb 4 bank ment csődbe Washington. További négy bank esett áldozatául a pénz­ügyi válságnak, ezzel az idei évben már 13-ra, a válság ki­robbanása óta pedig összesen 38-ra rúg a bedőlt bankok szá­ma az USA-ban. Ennyi bank­csődre az elmúlt 15 évben nem volt példa. A Szövetségi Betét- biztosítási Alap (FDIC) közle­ménye szerint a Sherman County Bank, a Riverside Bank, a Com Belt Bank és a Pinnacle Bank zárta be kapuit - vala­mennyi helyi jellegű pénzinté­zetnek számít. Az FDIC infor­mációi szerint a pénteki bank­csődök 342 mülió dolláros költ­séget jelentenek a betétbiztosí­tási alapnak. (Tf) SPP: közelebb a vállalkozókhoz Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) 2006 áprilisa óta működtet telefonos ügyfél- szolgálatot. A 0850/111 363-as telefonszámot csak tavaly több mint 500 ezren hívták, emellett legalább 50 ezer e-maüt kaptak - közölte Peter Puškár, a call cen­ter vezetője. A hívások 78%-át 40 másodpercen belül fogadni tudják és a kérdések 89%-ára azonnal válaszolnak. Az ügyfe­lek részéről érkező jelentős igényt látva a gázművek február 12-től egy újabb ügyfélszolgálati vonalat (Biznis linka címen) he­lyezett üzembe: ennek lényege, hogy a kisvállalkozók, a legfel-- jebb évi 60 ezer köbméter föld­gázt fogyasztók kérdéseire is ru­galmasan válaszoljanak. A kis­vállalkozói ügyfélszolgálat szá­ma: 0850/111 565, az e-maü: biznislinka@spp.sk, a jelzett szám a munkanapokon 7 és 20 óra között hívható, (só) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,8841 Lengyel zloty 4,6430 Cseh korona 28,560 Magyar forint 298,22 Bolgár leva 1,9558 Román lei 4,3005 Japán jen 117,59 Svájci frank 1,4931 Kanadai dollár 1,5833 USA-dollár 1,2823 VÉTEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,32-1,24 29,61-27,88 313,46-286,46 OTP Bank 1,32-1,24 29,59-27,92 308,53-290,86 Postabank 1,32-1,23 29,77-27,76­Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 28,73-27,13 302,56-276,50 Tatra banka 1,31-1,24 29,53-28,03 311,33-287,67 Dexia banka 1,32-1,25 29,36-27,88 306,31-290,79 Általános Hitelbank 1,31-1,24 29,61-27,97 313,46-286,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents