Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-12 / 35. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK mmmmmmrnmmmmmimmmmmmmmmimimmmmmmmmmmmimmtimmmmmmm Visszaesett az év végi export Pozsony. Szlovákia tavalyi külkereskedelmi egyenlege 0,66 milliárd euró (19,8 milliárd korona) hiánnyal zárult, ez 53 millió euróval kisebb deficit, mint 2007-ben. A tavaly a kivitel 5,1%-kal nőve elérte a 49,56 milliárd eurót (1,493 billió korona), a behozatal pedig 4,9%-kal izmosodva 50,22 milliárd euróra (1,543 billió korona) nőtt-jelentette a statisztikai hivatal. 2008 utolsó hónapjában 2007-hez képest az export 18,4%-kal zuhant vissza, az import pedig 17,3%-kal mérséklődött - ilyen arányú visszaesésre 2005 óta nem volt példa. Januárban folytatódott a kivitel hanyatlása, hiszen a gázmizéria miatt még az autógyárak is leálltak, ám a behozatal is kisebb, mivel a tavalyinál jóval kevesebbe kerül a gáz és az olaj. (t, ú) Csökkent az éves infláció mértéke Pozsony. 2008 decemberéhez viszonyítvá januárban érezhetően mérséklődött az éves infláció üteme, konkrétan 4,4%-ról 3,7%-ra csökkent. Másrészt egy hónap leforgása alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek az árak, leginkább az egészségügyi szolgáltatások drágultak (1,8%-kal), a lakhatási költségek (1,7%-kal), az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára pedig 0,7%-kal ment fel (egy év leforgása alatt pedig 8%-kal). Ha a 2008 és 2009 januárja közötti adatokat vetjük egybe, akkor kiderül: leginkább a lakhatással kapcsolatos kiadások nőttek (10,4%-kal), másrészt a közlekedéssel kapcsolatos tétele ára esett a leginkább (6,5%-kal) - ez utóbbi a benzin alacsonyabb árának köszönhető. „Azt feltételezzük, hogy a következő hónapokban a pénzromlás ütemének további lassulása következik be, egyrészt a kisebb fogyasztás, másrészt az eurózónából érkező olcsóbb termékek miatt”' - véjeke- dett Silvia Čechovičová, a ČSOB elemzője. (TASR) Tovább fékez a KIA Motors? Zsolna. A Zsolna közelében működő KIA Motors autógyár azt fontolgatja, hogy a csökkenő kereslet miatt egy műszakban fog csak tovább üzemelni. Dušan Dvoíák, a KIA szóvivője szerint ez csak az egyik a megoldási lehetőségek közül, ám azt nem akarta megerősíteni, hogy a közeljövőben elbocsátásokra is sor kerülhet. A dél-koreai társaság idén januárban azzal számolt, hogy 2009-ben összesen 170 ezer gépkocsit állít elő, miközben a korábbi tervek még 240 ezres darabszámról szóltak. A KIA 2700 főt foglalkoztat és a gyárkaput napi 700 gépkocsi hagyjad. (SITA) Zuhant a cseh ipari termelés Prága. 2008 utolsó hónapjában a cseh ipar termelése éves viszonylatban 14,6 százalékkal esett vissza, ez több, mint az elemzők által várt 11% körüli hanýatlás. Csehország ipara már három, egymást követő hónapban süllyed, novemberben például 17,4%-ot zuhant. Mindez a világgazdasági válsággal van összefüggésben. (T) Egyre kevesebb kőolaj kell New York. A világ nyersolaj iránti kereslete 2009-ben a vártnál is gyorsabban csökken a globális világgazdaság gyengeségei miatt - közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A szervezet szerint a nyersolajkereslet napi 980 ezer hordóval (1 hordó 159 liter) 84,7 millióra esik vissza az idén. Az IEA előző előrejelzésében napi 500 ezer hordós visszaesés szerepelt. Kezdetben az áremelkedések, újabban pedig a pénzügyi és a gazdasági válság szüntette meg a nyersolajkereslet korábbi évi 1 százalék feletti növekedési ütemét - véli az IEA. Az olajár a 147,27 dolláros árral 2008júliusában tetőzött, azóta a kereslet visszaesésének hatására 40 dolláros szintre süllyedt. (MTI) Csúcson a brit munkanélküliség London. Évtizedes csúcsra emelkedett 2008 végére a munkanélküliség Nagy-Britanniá- ban. 2008 utolsó negyedében 1,97 millióra, 6,3%-ra emelkedett a hivatalosan bejegyzett állástalanok száma. Az újonnan munkanélküli segélyért folyamodók száma az október-decemberi időszakban 236 ezerrel nőtt; ez a legnagyobb negyedéves növekedés az 1991-es recessziós év óta. A brit gazdaság súlyos gondjai miatt becslések szerint az 1 millió kelet-európai fele már hazament. (MTI) MAI VALUTAÁRfOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anciol font 0,9000 Lengyel zloty 4,5848 Cseh korona 28.575 Maqyar forint 295,99 Bolqár leva 1,9558 Román lei 4,2875 Japán len 116,50 Svájci frank 1,4972 Kanadai dollár 1,6138 USA-dollár 1,2938 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,33-1,25 29,40-27,69 309.02-282,40 OTP Bank 1,33-1,26 29,40-27,72 304,28-286,75 Postabank 1,34-1,25 29,49-27,50Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 28,73-27,13 302,56-276,50 Tatra banka 1,33-1,26 29,26-27,78 306,60-283,30 Dexia banka 1,33-1,26 29,32-27,83 303,69-288,29 Általános Hitelbank 1,32-1,26 29,36-27,74 309,02-282,40 Az első'adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A mélyülő világválság erősödő társadalmi feszültséget, súlyos konfliktusokat, gyakori zavargásokat okozhat Lefelé szívó örvény csapdájában A pénzügyi és gazdasági viIzlánd a béke szigetéből a harag szigetévé vált. Rejkjavíki tüntetés a nemzeti bank ellen, a válság leértékelte az izlandi koronát. (AP-felv.) lágválság növekvő társadalmi elégedetlenséget, politikai bizonytalanságot okoz. A válság által különösen sújtott államokban máris voltak zavargások, nemzetközi szinten pedig előretör a protekcionizmus, a régebbi konfliktusok újbóli felmelegítése. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója azt mondta, hogy a mélyülő krízis miatt a fejlett országokban is előfordulhatnak zavargások. Ennek megelőzésére a pénzügyi rendszer átalakítását javasolta, úgy, hogy „a javakból szélesebb kör részesedjen”. Nincs biztosíték az ellen, hogy erőszakos cselekmények történjenek a gazdasági válság miatt” - tette hozzá Dominique Strauss-Kahn. Az IMF-vezér kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Magyarországon, Fehéroroszországban, Lettországban és Ukrajnában látja a zavargások kitörésének legnagyobb esélyét. A bankár úgy látja, a jelenség a nyolcvanas-kilencvenes évek Latin-Ameri- kájára emlékeztet, amikor az IMF- kölcsönök kemény feltételei elleni Válságjelek ♦ Egyre növekvő munka- nélküliség ♦ Protekcionizmus ♦ Nacionalizmus ♦ Idegenellenesség ♦ Nemzetközi konfliktusok veszélye, gettólázadások ♦ Szélsőséges politikai pártok előretörése + Akadozó hitelezés ♦ Romló fizetési morál, bedőlő kölcsönök ♦ Erősödik a megélhetési bűnözés ♦ Az alsó középosztály leszakadása ♦ Romló közérzet, több ön- gyilkosság tüntetések sokszor erőszakba torkollottak. A brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központja szerint zavargásokra az Európai Unió új, keleti tagállamaiban nagyobb az esély, ahol éredenebb a politikai rendszer, és az elégededenséget a korrupció is fűd - erre példák a baltikumi és a bulgáriai lázongások. Az unióban sokan attól félnek, hogy a feszültségek éleződése nyomán a júniusi európai parlamenti választásokon is előretörhetnek a szélsőségesnek titulált erők. Például Magyarországon a cigánysággal szembeni ellenérzések hullámát a Jobbik sikeresen meglovagolhatja. Nincs fény az alagút végén A pénzügyi világválság növekvő társadalmi elégededenséget okoz - figyelmeztetett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatója. „Az az érzésem, hogy érik egy nagy népi csalódottság” - mondta Juan Somavia, a szakosított ENSZ-szervezet vezetője. Somavia szerint az európai és a közép-ázsiai országok „veszélyes lefelé ívelő spirál” felé haladnak, amelynek oka gazdaságuk erőteljes lassulása. A főigazgató hozzátette, a jelenlegi gazdasági válság „feszültségeket, politikai bizonytalanságokat, sőt esedeges biztonsági kockázatokat is kivált”. „Az emberek szenvednek, aggódnak. Nem látják a fényt az alagút végén” - szögezte le. Az ILO úgy látja, a gazdasági ösztönző csomagok középpontjában a munkával és a megélhetéssel kapcsolatos lakossági gondoknak kell állniuk, nem pedig csak a bankok problémáinak. A munkaügyi szervezet figyelmeztetett, hogy a recesszió miatt idén 50 millió ember maradhat munka nélkül világszerte. A krízis akár háborús konfliktusokba is torkollhat - vélte Peter Stanék, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza, volt pénzügyi államtitkár. „Az 1929-es nagy világválságnak sem Roosevelt elnök New Deal programja vetett véget, hanem az 1938-től erősödő fegyverrendelések” - tette hozzá Stanék. A szociális konfliktusok néhány országban összetűzésekhez vezethetnek - tette hozzá Vladimír Vaňo, a Volksbank elemzője. Vaňo a legsúlyosabb potenciális veszélygócoknak Kínát és Ke- let-Ázsiát, Venezuelát, Oroszországot és Közép-Keletet tartja. Magyarország: állatorvosi ló Magyarország a mélyülő krízis állatorvosi lova, a negatív hatások szinte összes tünetét mutatja - leszámítva a tömeges tiltakozásokat, zavargásokat. A forint gyengülése jelentősen megnöveli a devizahitelesek nemfizetésének kockázatát, ez komoly veszélyt jelent a magyar gazdaság egészére. A Magyar Nemzeti Bank 320 forintos euróár- folyamnál állapította meg azt a határt, ahol a devizahitelek visszafizetésének kockázata drasztikus mértékben megugrik. Ráadásul a magyar állam is devizaadós, ugyanis a magyar államadósság 35-37%-a devizában van. Amennyiben az árfolyam-elmozdulás miatt a devizáért visszafizetendő államadósság felmegy 40%-ra, az automatikusan maga után vonja az ország leminősítését, ami több ezer milliárdos tőkekivonásra fogja kényszeríteni a külföldi befektetőket. Ez valószínűleg újabb árfolyam-gyengüléshez vezet, és az egész folyamat egy lefelé tartó pénzpiaci-reálgazdasági sokká erősödik. Ennek a sokknak az egyik fő eseménye lehet például a lakásárak drasztikus zuhanása, amely a bedőlő hitelek nyomán beinduló kényszerértékesítések következménye. Az ingatlanok elértéktelenedése újabb csapást mérhet a devizahitelesekre, ugyanis a hitelük alól gyakorlatilag kiolvad a biztosítékul lekötött ingadan. Az adósságcsapdában vergődő déli szomszédunknál az elbocsátási hullám egyre erősödik, a gazdaság már mélyrepülésben van, a szociális juttatások megnyirbálása el- odázhatadan (ez tízezrek leszakadását eredményezheti), az idei állami költségvetés máris tarthatatlan, végül az eleve rossz közhangulat mellett az utóbbi napok történései miatt az önbíráskodásokkal, zavargásokkal fenyegető cigányellenesség is fokozódik. A befektetők elriasztása tovább mélyítheti a krízist, ha kiéleződnek az éppen a válság generálta társadalmi feszültségek - figyelmeztetnek elemzők az Európa-szerte egyre gyakoribbá váló tömegmegmozdulások kapcsán. Izlandon, Görögországban, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában már voltak erőszakba torkolló tiltakozó akciók. A korábban a béke és a jólét szigetének tartott Izland fővárosában Rejkjavikban a parlament idei első ülése előtt csapott össze a tömeg a kivezényelt rendőrséggel. A pénzügyi válság által eddig leginkább sújtott Izland mindhárom nagy bankját a felelődén hitelpolitikája után államosítani kellett, az ország az államcsőd szélére sodródott. Az izlandi nemzeti valuta elvesztette értékének háromnegyed részét az euróhoz képest. Az országban megugrott a munkanélküliség, csökkentek a bérek, megnyirbálták a szociális ellátást. Megnyirbált jóléti állam Az elszegényedett ukránok tömeges tiltakozásai feldúlhatják az országot, már küszöbön áll a hatalom által sokáig figyelemre sem méltatott forradalom - írta a kijevi Korreszpondent című magazin. A hetilap szerint Ukrajnában az utóbbi hónapokban tízezrek veszítették el állásukat, miközben az elbocsátáskor törvényesen járó, kéthavi bérnek megfelelő végkielégítési összeget az érintettek már felélték, vagy ha nem, akkor az elveszítette az értékét. A cikk szerint a tiltakozások hulláma elborítja az országot, a dél-ukrajnai Herszonban például a helyi gépgyár 400 dolgozója február 3-án az elmaradt bérek kifizetését követelve rohammal elfoglalta az üzem irodaépületét. Keleti szomszédunk a pénzügyi összeomlás határán egyensúlyoz, Julija Tyimosenko miniszterelnök éppen a napokban írt segélykérő leveleket a potenciális hitelezőknek. Franciaországban egymillió ember vonult az utcára a munkahelyek megszűnése ellen tiltakozva, a bevándorlókkal szemben korábban olyannyira nyitott Nagy-Bri- tanniában pedig a külföldi (olasz) munkavállalók alkalmazása áll az elégededenség középpontjában. A válság miatt munkájukat vésztők különösen nehezen dolgozzák fel a velük történteket, amikor azt látják, hogy kormányaik eurómilliár- dokkal segítik ki az összeomlásért felelős pénzintézeteket, miközben a bankárok továbbra is óriási jutalmakat vesznek fel. Napjainkban ott tartunk, hogy a kapitalizmus két fellegvárában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában már a csúcspolitikusok is megbotrán- koznak a pénzügyi szféra képviselőinek arcádansága láttán. Az Irish Times beszámolója szerint az íreknél máris visszatért a köztudatba az 1930-as években a bankár és a gengszter összevonásából született „bankster” szó. Ronald Janssen, az európai szakszervezetek konföderációjának közgazdásza szerint a mostani történések végeredménye a jóléti állam megkurtítása lesz; végül pedig a társadalmi elégedetíen- ség robbanásával a szociális Európa végével is számolni lehet. A válság persze nem csak Európában vezethet súlyos társadalmi konfliktusokhoz. A fejlődő országok elsősorban a fejlettek importkeresletének visszaesését, valamint a tőkebeáramlás lassulását szenvedhetik meg. Az információtechnológiai ipar növekedésének leállása Indiában akár 2,5, Kínában pedig 4 millió új állás létrejöttének a lehetőségét veszi el. Kínában már a meglévő munkahelyek sorsát is mind nagyobb bizonytalanság övezi. Az országban a városokban munkát vállaló 130 millió falusi közül már mintegy 20 millió elvesztette az állását, és ez a szám akár 30-40 mülióra is nőhet. India és Kína között máris feszültség keletkezett, mivel az indiaiak korlátozni kezdték a kínai játékok behozatalát. A protekcionizmus futótűzként terjed. Barack Obama amerikai elnök például az amerikai acéltermékek vásárlására szólított fel, Nicolas Sarkozy francia elnök a francia autógyárakat szeretné hazaho- zatni külföldről, ami máris heves reakciókat váltott ki cseh és szlovák részről. (MTI, VGo, Hsz, akt., shz) Tiltakozó akciók sora Európában Nagy-Britannia: energiaipari sztrájkok a külföldi munkások alkalmazása miatt. Bulgária: a múlt hónapban zavargásba torkollott kormányellenes tüntetések, a gazdák údezárásokkal tiltakoztak. Franciaország: egymilliós tüntetés az állásvesztések elleni tiltakozásul. Németország: közalkalmazotti sztrájk. Görögország: tavaly decemberben napokig tartó zavargások, jelenleg a gazdák tiltakoznak. Izland: a pénzügyi összeomlás után zavargások, megbukott a kormány. Lettország: januárban erőszakos tüntetések, majd gazdatiltakozás. Litvánia: a múlt hónapban erőszakos tüntetések. Oroszország: Számos nagyvárosban tüntetéseket tartottak, (vg)
