Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-11 / 34. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 11. www.ujs?o.corn RÖVIDEN ^ Sarkozy újabb meglepetése Bagdad. Előre be nem jelentett látogatásra Bagdadba érkezett tegnap Nicolas Sarkozy francia elnök. A látogatás nem titkolt célja, hogy erősítse a francia befolyást a Perzsa-öböl térségének országaiban. Ez az első hivatalos látogatás, amelyet egy francia államfő tesz Irakban. Sarkozy elődje, Jacques Chirac ellenezte az USA iraki katonai akcióját, és nem tartott fenn szoros kapcsolatot az amerikai megszállás nyomán kialakult új iraki rendszerrel. A francia elnök Ománba, Bahreinbe és Kuvaitba is ellátogat. Núri al- Máliki iraki kormányfő a Sar- kozyvel tartott sajtóértekezletén visszautasította Joe Biden amerikai alelnök bírálatát, amely szerint vontatottan haladnak a politikai reformok az arab országban. „Elmúlt már az az idő, amikor az amerikaiak nyomást gyakorolhattak Irakra. Irak tudja, mit kell tennie”-fogalmazott. (MTI) Kína Rómát fenyegeti Peking. Felháborodásának adott hangot és közelebbről nem részletezett következményekkel fenyegette meg Kína tegnap Olaszországot amiatt, hogy Róma előző nap díszpolgári címet adományozott a dalai lámának, Tibet emigrációban élő vallási és szellemi vezetőjének. A pekingi külügyi szóvivő szerint „ez súlyosan sérti a kínai nép érzéseit”. Aszóvivő egyébként azt is bejelentette, hogy a jövő hét végén Pekingbe látogat Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. (MTI) Incidens a megfigyelőkkel Tbiliszi. A grúz hatóságok szerint elrabolták, a déloszét hatóságok szerint csupán igazoltatták tegnap rendőreik az EBESZ két, a tűzszüneti megállapodás betartásán őrködő megfigyelőjét. A grúz belügy azt állítja, dél-oszét szakadár fegyveresek behatoltak Grúzia területére, majd Dél- Oszétiába tuszkolták túszaikat. A déloszét belügy ezzel szemben azt közölte, hogy az EBESZ két képviselője átlépte a grúz-déloszét határt, s ekkor a déloszét rendőrök igazoltatás végett feltartóztatták, majd „szinte azonnal” el is engedték őket. (MTI) Terrorizál a Hamász Genf. A Gázai övezet elleni izraeli offenzíva óta a Hamász iszlamista szervezet „üldözési kampányt” indított azok ellen, akik szerinte kollaboráltak Izraellel. Ezt tegnap jelentette az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezet a helyszínen gyűjtött beszámolók alapján. E kampányban mintegy húsz embert megöltek, több tucatnyit megsebesítettek vagy megkínoztak. Ezek az információk megerősítik azokat, amelyek helyi emberjogi szervezetektől és a gázai övezeti politikai megtorlások áldozataitól származnak. (MTI) Éles fordulatra lehet számítani a Fehér Ház politikájában - még sok bizalmatlanság gátolja a kapcsolatok javulását USA-Irán: Obama megtörte a jeget? Washington/Teherán. Mah- múd Ahmadinezsád üdvözölte, hogy Barack Obama amerikai elnök „kölcsönös tiszteleten alapuló” tárgyalásokat akar folytatni Teheránnal. Az iráni elnök Obama hétfői washingtoni sajtótájékoztatójára reagált: az új amerikai elnök ugyanis kijelentette, hogy nyitni akar Irán felé. ÖSSZEFOGLALÓ Barack Obama álláspontja éles váltást jelent elődje, George Bush politikájához képest, amelynek középpontjában Teherán elszigetelése állt. „Keresni fogjuk a nyitás lehetséges útjait (...), hogy személyesen ülhessünk le az asztalhoz” - fogalmazott a beiktatása óta főműsoridőben első ízben tartott sajtótájékoztatóján. Mint rámutatott, a washingtoni diplomáciai közeledés lehetővé fogja tenni az amerikai Irán-politika megváltoztatását. Obama nemzetbiztonsági csapata már keresi azokat a területeket, ahol az Egyesült Államok közvetlenül kapcsolatba léphet Iránnal. Figyelmeztetett ugyanakkor: ez nem fog egyik napról a másikra történni, sok bizalmatlanság gátolja a kapcsolatok javulását. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Iránnak meg kell Ahmadinezsád szónokol. A plakáton jobbra az iráni iszlám forradalom atyja, a néhai Khomeini ajatolláh, balra sz ország jelenlegi vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatolláh. (SITA/AP-felvétel) értenie az amerikai álláspontot, amely szerint a perzsa állam nem támogathat pénzügyileg terrorista csoportokat. Washingtont az is aggasztja, hogy az atomhatalommá váló Irán fegyverkezési versenyt indíthat el, amely bizonytalanságot teremtene a Közép-Keleten. Mint mondta, Amerika jelzést küld, hogy másként akarja intézni az ügyeket, és itt az ideje, hogy Irán is hasonlóképpen tegyen. Leszögezte, hogy Teheránnak fel kell adnia az atomfegyver megszerzésére irányuló törekvését, fel kell hagynia a harcias nyelvezet használatával Amerika szövetségese, Izrael irányában. Ahmadinezsád az iráni iszlám forradalom 30. évfordulójával kapcsolatos teheráni ünnepségen mondott beszédében kommentálta Barack Obama kezdeményezését. Kifejezte reményét, hogy az amerikai külpolitikában észlelhető változások alapvetőek, nem csupán taktikai jellegűek. „Irán kész párbeszédet folytatni Washingtonnal az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján” - hangsúlyozta több tízezer ember előtt, beszédét egyenes adásban közvetítette az állami televízió. Szavai szerint hazája az utóbbi években állandó fenyegetéseknek volt kitéve. „Izrael, az Egyesült Államok és más nyugati országok egységesek voltak (Irán ellenében), szankciókat vezettek be, katonai akciókkal fenyegették, de nem tudták legyőzni ezt a nagy nemzetet, és Irán ma már igazi szuperhatalom” - harsogta. Míg a keményvonalasnak tartott iráni államfő békülékeny hangon beszélt és tárgyalókészségét hangoztatta, a tömegben sokan Amerika-ellenes jelszavakat skandáltak, és „Halál Amerikára, halál Izraelre!” feliratú transzparenseket tartottak a magasba Teherán központi terén. Egész Irán zászlódíszbe és virágfüzérekbe öltözött tegnap, milliók vettek részt országszerte az államilag szervezett tömegrendezvényeken. Azt ünnepelték, hogy a külföldi száműzetésből hazatért Ruhollah Khomeini néhai nagyaja- tolláh által kezdeményezett és vezetett iszlám forradalom 1979 februárjában megfosztotta hatalmától az amerikai támogatást élvező Reza Pahlavi sahot. Ezzel megdöntötték a két és fél ezer éves perzsa monarchiát. Radikális iráni diákok még ugyanabban az évben megszállták az USA teheráni nagykövetségét - ebben az akcióban annak idején Ahmadinezsád is részt vett -, majd 444 napon át túszként fogva tartottak 52 amerikai állampolgárt. Washington emiatt 1980-ban megszakította diplomáciai kapcso- lataitTeheránnal. Irán a világ negyedik legnagyobb olajszállítója, és ez az ázsiai ország rendelkezik a világ összes ismert földgázkészletének 15 százalékával. Ennek ellenére a lakosság mintegy 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. (MTI, ú) Fura együttműködést ajánl Lavrov a NATO-nak Moszkva nagyon elégedett MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A G20 londoni csúcs- értekezletén dönteni kell az előző csúcson elhatározott intézkedések megvalósításáról, mert ennek elmaradása súlyos következményekkel járhat. Ezt tegnap fejtegette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter aVesztyi24 televízióban. Lavrov arról is beszélt, a(z Oroszországot, Fehéroroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Örményországot és Üzbegisztánt tömörítő) Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) gyors bevetésű erőinek létrehozásáról hozott minapi döntés célja nem az, hogy a szervezet vonzóbbá váljon a NÁTO számára, hanem hogy növelje a közös fellépés hatékonyságát a terrorista fenyegetés, a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés elleni harc terén. „Ha a NATO együtt szándékozik működni velünk az Afganisztánnal kapcsolatos terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni fellépésben, mi készen állunk. Sok tagállam tanúsít e lehetőség iránt érdeklődést a gyakorlatban, de jogi és politikai formát nem lehet adni az együttműködésnek egy kisebbség álláspontja miatt. A NÁTO joga, hogy vállalja-e az ODKB-val való együttműködést.” Végül hangsúlyozta: Moszkva elégedetten látja, az új amerikai vezetés komoly figyelmet szentel a nukleáris fegyverek kérdéskörének, és reméli, hogy mihamarabb megkezdődnek a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló tárgyalások. „Már olyan ellenőrző mechanizmusok biztosításáról is szó van, amelyektől az előző amerikai kormányzat elzárkózott” - konstatálta Lavrov. Mégsem az iskolát találták el az izraeli bombák Újabb ENSZ-vizsgálat lesz ÖSSZEFOGLALÓ New York. Megismétlődött a korábbi fegyveres konfliktusok idején is alkalmazott Izrael-ellenes forgatókönyv. Ban Ki Mun ENSZ- főtitkár rövidesen bizottságot hoz létre a gázai övezeti ENSZ-épüle- tek elleni izraeli támadások kivizsgálására, a testület vezetésével várhatóan a brit lan Martint bízza meg - közölték ENSZ-diplomaták. Martin jelenleg az ENSZ nepáli kü- lönmegbízottja, korábban az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet főtitkára volt. A bizottság egy hónap alatt készítheti el jelentését, amelyet a BT fog megvizsgálni. A diplomaták szerint Izrael háromhetes gázai offenzívája során számos ENSZ-épületet ért találat. Egy alkalommal több mint 40 ember halálát okozta egy izraeli csapás, amely a palesztin menekültek segélyezésére létrejött ENSZ-ügy- nökség (UNRWA) egyik iskolaépületének környékét érte. Az ENSZ visszakozott és „pontosító” közleményben tudatta: nem érte találat a dzsabalíjai iskola épületét. A tévedést adminisztratív hiba okozta - állítja az illetékes ENSZ-iroda, amely január 6-i jelentésében még azt írta, hogy az izraeli hadsereg egyik lövedéke az iskola előtt csapódott be, a másnapi jelentésben azonban már az szerepelt, hogy a lövedék az iskolát találta el. Most pedig tisztázni szeretnék, hogy „a bombázás, és az összes halott, az iskolán kívül, nem pedig az iskolán belül volt”. Az izraeli hadsereg akkor is azt állította, hogy minden esetben palesztin fegyveresek támadását viszonozta. (MTI, ú) Szoros lesz az eredmény -Liebermant máris minden oldalról körüludvarolták Jobbratolódás várható Izraelben ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Alaposan csökkent a legutóbbi felmérések szerint a két legerősebb párt, a Likud és a Kadi- ma közötti különbség, megfigyelők ezért nagyon szoros eredményt vártak a tegnapi, előrehozott izraeli választásoktól. A több mint ötmillió szavazópolgár 33 lista közül választhatott a pártoknak a szavazatok legalább 2 százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy helyet kapjanak a 120 tagú parlamentben, a kneszetben. Akampány utolsó napjaiban a személyeskedés mellett a palesztinokkal szembeni keménykedés volt a módi. A közvélemény-kutatók a Ben- jámin Netanjahu vezette, jobboldali Likudot tartották esélyesnek november óta, miután Cipi Livni külügyminiszter, a centrista Kadima vezetője nem tudott új kormányt alakítani a korrupciós botrányba keveredett Ehud Óimért miniszter- elnök lemondása után. A választások egyébként csak2010-benlettek volna esedékesek. Netanjahu az utóbbi időben keményített beszédmódján, hogy gátat vessen a Likud-hívek elszivárgásának az Isz- rael Béténu (Izrael az Otthonunk) felé, ugyanakkor fontos miniszteri posztot is ígért az utóbbi formáció vezetőjének, Avigdor Lieberman képviselőnek. Rögtön hozzátette azonban, hogy e fontos tárca nem a védelmi lenne. Az ingadozó választók magas száma jelentette a tegnapi választásokon a fő bizonytalansági tényezőt. Hétfőn a közvélemény-kutatók kb. 25-25 parlamenti helyet jósoltak a Likudnak és a Kadimá- nak egyaránt. Az Iszrael Béténut várták a harmadik helyre, amely így megelőzné Ehud Barak védelmi miniszter Munkapártját. „Húsz mandátumot kell szereznünk, különben nem lehetek újra védelmi miniszteri’ - mondta tegnap Barak, jelezve: nem pályázik a miniszter- elnöki posztra. Á kampány során sem Netanjahu, sem Livni nem zárta ki a közös kormányzást Lieber- mannal, aki egész kampányát az izraeli arab kisebbség (1,2 millió fő, a lakosság mintegy 20 százaléka) „lojalitásának” megkérdőjelezésére alapozta. Délben, öt órával a nyitás után a részvételi arány 23,4, délután 4- kor pedig 42 százalék volt, 2 százalékkal magasabb, mint legutóbb, 2006-ban. Az évek során egyébként választásról választásra csökkent a részvételi arány, és 2006-ban érte el a mélypontját 63,5 százalékkal. A szavazóhelyiségek este 10 (közép-európai idő szerint 9) órakor zártak, a televíziók ezután közölték az első becsléseket. A végeredmény ma délelőttre várható, de nagyon szoros eredmények esetén átcsúszhat holnapra is. A rendre országszerte 16 ezer rendőr vigyázott a voksolás idején, Ciszjor- dániát pedig teljesen lezárta a hadsereg. (MTI,ú) A választások három főszereplője: Benjámin Netanjahu, Cipi Livni és Avigdor Lieberman (TASR/AP-felvételek)
