Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-11 / 34. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 11. Vélemény És háttér 7- Genetikusainknak sikerült klónozniuk ezt a rég kihalt mamutot, most a kihalt tisztességes politikusok klónozásában reménykedünk. (Peter Gossányi rajza) Bírálói szerint a statútum túl sok szabadságot ad a Vajdaságnak Támadják az új törvénytervezetet TALIÓZÓ ÚJ MAGYAR SZÓ A romániai forradalom ki­törésének huszadik évfordu­lójára, 2009. december 15-re tervezik a bemutatóját annak a dokumentumfilmnek, mely az 1989-es temesvári esemé­nyekről szól - olvasható a bu­karesti Új Magyar Szó napilap internetes oldalán. A Drakula árnyéka - A romániai forrada­lom kitörésének valódi törté­nete című filmet kanadai-né- met-magyar stáb készíti. A film producere, forgató­könyvírója és rendezője, Sző- czi Árpád Berlinben dolgozó kanadai újságíró a lapnak el­mondta, az 1989-es esemé­nyek óta első ízben sikerül megszólaltatni a romániai forradalmat kiváltó titkos küldetés valamennyi szerep­lőjét. 1989 nyarán egy kana­dai filmes stáb készített inter­jút az akkor Temesváron élő református lelkésszel, Tőkés Lászlóval. A felvétel kicsem­pészése Romániából és sugár­zása a MagyarTelevízió Pano­ráma című műsorában elindí­totta a Tőkés elleni retorziót, majd a forradalmat - úja az Új Magyar Szó. Szóczi Árpád két évvel ezelőtt, a román kom­munista titkosszolgálat, a Se- curitate irattárának megnyi­tása kapcsán határozta el a film elkészítését. Elmondása szerint az archívumok meg­nyitásának köszönhetően a filmben a volt besúgók és tit- kosrendórök személyazonos­ságát is nyilvánosságra tudják hozni. A filmben megszólaló Radu Tmu volt Securitate-ez- redes azt is elmondja, hogyan kísérték figyelemmel a külföl­di ügynökök tevékenységét, hogyan folyt a román titkos­ügynökök kiképzése, és mi­lyen eszközöket vetett be a tit­kosrendőrség Tőkés László elhallgattatására, (mti) PER STANDARD Halál a Skorpió bár előtt címmel közölt részletes tudó­sítást a hétvégi tragikus ese­ményekről a Der Standard osztrák liberális napilap, al­címében is utalva arra, hogy a történtek nyomán magasra csapnak a romák elleni érzel­mi hullámok. A lap beszámolt a gyilkosság körülményeiről, a nyomozás állásáról és arról, hogy bár két gyanúsítottat Ausztriában elfogtak, a har­madik, az enyingi S. Iván még szökésben van. Áz újság meg­jegyezte, hogy az olyan ban­dák, mint amilyen S. köré is szerveződött, áltálában nem pusztán a móka kedvéért köt­nek bele „fehérekbe”. Jöve­delmük bűnözésből szárma­zik, védelmi pénzek behajtá­sával és uzsorahitelekkel fog­lalkoznak. A véres bűncse­lekmény az áldozatokkal való erős együttérzést váltott ki Veszprémben, amelybe azon­ban romaellenes felhangok is vegyültek. Vasárnap este több ezren tüntettek a város köz­pontjában, ahol ismételten elhangzottak bosszúra felszó­lító kijelentések, sokan „ci- gánybűnözésról” beszéltek - írta a Der Standard és felidéz­te: a romaellenes légkör amúgy is kiéleződött Magyar- országon azóta, hogy a szélső- jobboldali Magyar Gárda ro­mák lakta településeken ren­dez felvonulásokat és hangu­latot kelt a hatszázezer főt számláló, szociálisan több­szörösen hátrányos helyzetű népcsoport ellen, (mti) Egyre több támadás éri a Vajdaság új alaptörvényé­nek tervezetét - belgrádi saj­tójelentések alapján a kor­mánykoalíció egyik tagja, a Szerb Szocialista Párt is el­lene fordult, mert Ivica Da- csics pártelnök szavai sze­rint a tervezet az autonóm tartomány Szerbiától való elszakadása felé mutat. MTl-HÁTTÉR Az új vajdasági statútumot ta­valy októberben fogadta el az új­vidéki törvényhozás, de ahhoz, hogy életbe léphessen, a szerb parlamentnek is jóvá kell hagy­nia. Hogy mikor bocsátják szava­zásra, azt egyelőre nem lehet tudni - Borisz Tadics államfő, a kormánykoalíciót irányító De­mokrata Párt elnöke azt ígérte Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, hogy január végén, de legkésőbb február első felében sor kerül rá. Az alaptörvényt már kidolgo­zása során támadások érték, mi­vel bírálói szerint túl sok szabad­ságot ad a Vajdaságnak, s az ön­álló államiság jegyeivel ruházza fel. Főleg azon pontjait bírálták, s minősítették alkotmányellenes­nek, amelyek szerint saját külföl­di képviseleteket létesíthet, nem­MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bizonyítani akarja a srebreni- cai tömeggyilkosság miatt perbe fogott volt boszniai szerb elnök, hogy az amerikaiak büntetlen­séget ígértek neki, de a hágai nemzetközi törvényszék szerint ha született is ilyen megállapo­dás, az jogilag érvénytelen. A tavaly nyáron elfogott Ra­dovan Karadzsics állítása szerint Richard Holbrooke amerikai dip­lomata, az 1992 és 1995 közötti boszniai háborút lezáró daytoni béké-megállapodás kidolgozója - aki egyébként most az új ame­rikai kormányzat afganisztáni különmegbízottja lett - 1996 zetközi megállapodásokat írhat alá, önálló tudományos és művészeti akadémiája lesz, s hi­vatalossá teszi a latin betűs írás­módot is. Erősen borzolták a szerb nacionalisták kedélyét azok a - lényeget nem érintő - megfo­galmazások, hogy a Vajdaság parlamentje mostantól törvénye­ket alkotna határozatok helyett, s az eddig titkárságnak nevezett tartományi irányító szerveket minisztériumoknak fogják hívni. A legújabb rohamot az indítot­ta el, hogy a Szerb Ortodox Egy­ház vezető testületé, a szinódus pár napja levelet küldött a par­lament elnökének, az államfőnek és a miniszterelnöknek, s nyugta­lanságát fejezte ki azért, „mert Koszovó erőszakos elrablása és megszállása után az a veszély fe­nyegeti a szerb állam szuvereni­tását és integritását, hogy Vajda­ság autonóm tartományból új ál­lamot alakítsanak Szerbián belül”. A főpapok támadásához - a li­berálisokat leszámítva - azonnal csatlakozott az egész ellenzék, majd a szocialisták vezetője is. Ivica Dacsics miniszterelnök-he­lyettes ezt azok után tette, hogy pártja képviselői az újvidéki par­lamentben a statútum mellett voksoltak. Egeresi Sándor, aki az egyik élharcosa annak, hogy a Vajda­ság más európai régiókhoz ha­nyarán Belgrádban azt ígérte Szlobodan Milosevics akkori ju­goszláv elnöknek, hogy nem tar­tóztatják le háborús bűncselek­mények miatt és nem állítják Hágában bíróság elé a volt bosz­niai szerb vezetőt. Holbrooke korábban már többször tagadta, hogy ilyen ígé­retet tett volna. Karadzsics most - a bírósági iratok tanúsága szerint - azt kér­te a délszláv háborús bűncselek­mények ügyében eljáró hágai testülettől, bogy jogi képviselője kérdezhesse ki Philip Goldberg amerikai diplomatát, aki állítása szerint egyike volt azoknak, akik annak idején Holbrooke kísére­sonlóan összekötő irodát nyisson az EU székhelyén, nyilván a sze­paratizmus vádjának megelőzé­sére vasárnap azt javasolta Kragujevácon, a Szerbia „szívének” tartott Sumadija leg­nagyobb városában, hogy a két régiónak legyen közös képvisele­te Brüsszelben. Mint az MTI-nek elmondta, indítványára kedvező választ kapott Veroljub Szteva- novics polgármestertől. Elfogad­ta ajánlatát Drágán Markovics Palma jagodinai polgármester, a kormányban részt vevő Egységes Szerbia elnöke is, és megígérte, hogy pártja képviselői megsza­vazzák az új vajdasági statútu­mot, ha az általa irányított, Szerbiában az egyik leggyorsab­ban fejlődőnek tartott város megbízottai is a brüsszeli irodá­ban lehetnek. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a statútum sorsának szem­pontjából döntő helyzetben levő Demokrata Pártnak önmagával kell egyezségre jutnia az elfoga­dás vagy elutasítás kérdésében. Vezető kormánypárt lévén egy­részt országos szempontokat kénytelen figyelembe vermi, másrészt veszélyes lehet számá­ra, ha semmibe veszi a vajdasági demokraták akaratát, akik na­gyon erős szárnyát képezik, s élükön Bóján Pajtics tartományi miniszterelnök, a párt Borisz Ta­dics utáni második embere áll. tében voltak Belgrádban. A per­be fogott volt boszniai vezető emellett betekintést kér a szerin­te megtett büntetlenségi ígéret­tel kapcsolatos amerikai kor­mányzati iratokba. A washingtoni kormány - de­rül ki a bírósági dokumentu­mokból - kész arra, hogy lehető­vé tegye Goldberg meghallgatá­sát, valamint hogy hozzáférést biztosítson az ügyre vonatkozó papírokhoz. Az eljáró törvényszék ettől függetlenül már előre leszögez­te: ha esetleg kötöttek is ilyen immunitási megállapodást, az a nemzetközi jog értelmében ér­vénytelennek tekintendő. Karadzsics bizonyítani akarja, hogy az amerikaiak büntetlenséget ígértek neki Érvénytelen az immunitás KOMMENTÁR Nem protokoll látogatás CZAJL1K KATALIN A napi hírek sűrűjében szinte elveszett az információ, hogy teg­nap kétnapos szlovákiai látogatásra érkezett Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi biztosa. Az ügynökségi híradásból az szűrhető ki, egyszerű protokoll látogatásról van szó, melynek so­rán Dušan Čaplovič újra elmondta, hogy országunkban a kisebb­ségek helyzete „standardon” felüli, mire a komisszár elismerte, „Szlovákia előrelépést tett a kisebbségi jogok terén”. Pedig messziről nem erről van szó. Maga a tény, hogy az EBESZ kisebbségi ügyekért felelős legmaga­sabb képviselője tíz év után újra Szlovákiába látogatott, jelzi, gondok vannak ezen a téren, amiket a külföld is érzékel. Ma már kevesen tudják nálunk, kicsoda és miért felelős az EBESZ kisebbségügyi biztosa, azonban tíz évvel ezelőtt merőben más volt a helyzet. Knut Vollebaek elődjének, Max van der Stoelnak a nevé­re talán többen emlékeznek. Ennek az lehet az oka, hogy a Mečiar- rendszer bukásáig ő volt az egyik legidézettebb nemzetközi dip­lomata, aki sorozatosan bírálta az akkori kormányzatot kisebbségi politikája miatt. Többek között szót emelt a második Mečiar-kor- mány idején megalkotott ún. alternatív oktatás koncepciója ellen (amely - micsoda véletlen -, az utóbbi hetekben újra felbukkant a, reméltük, történelem süllyesztőjéből). Szóval, nem csoda, ha déja vu érzésünk van. A kellően általános és ködösítő ügynökségi hírekből ugyanis az is kiderül, Vollebaek felajánlotta Szlovákiának az EBESZ segítségét kisebb­ségi kérdésekben. Ez azt jelzi, az EBESZ szerint Szlovákiának szüksége van külső asszisztenciára ebben a témában, jóllehet a ki­sebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesünk szerint orszá­gunk standardon felül teljesít. Bár a hasonlóság nyilván nem a véletlen műve, valamiben mégis változott a helyzet 1998 óta. Tíz évvel ezelőtt majdnem az ország euroatlanti integrációja bukott meg azon, hogy a Mečiar-kabinet következetesen ignorálta az EBESZ és más nemzetközi szerveze­tek Szlovákia számára megfogalmazott ajánlásait. Mára azonban országunk a demokratikus Európa részévé vált, tagja az OECD- nek, az EU-nak és a NATO-nak. Ez paradox módon azt is jelenti, hogy ebben a helyzetben Pozsony sokkal inkább megengedheti magának, hogy félvállról vegye az esetleges nemzetközi ajánláso­kat. Tehát nem lehet túl sokat elvárni attól, hogy az EBESZ majd jól beolvas a szlovák kormánynak. Ennek ellenére nem szabad félvárról venni a mostanihoz hasonló látogatásokat. Ennek okát pedig maga Vollebaek fogalmazta mega legjobban: „a kisebbségekhez való viszony nem egy vizsga, amit tel­jesíteni kell, hanem folyamat.” Még akkor is igaz ez, ha vannak idő­szakok, amikor a folyamatok stagnálnak vagy visszafejlődnek. Re­méljük, ideiglenesen. SZEMSZÖG nem sokat bolygatta tovább a honi sofőr(és nem sofór-)társadalmat. Ennek a lé­pésének a lényege az, hogy ha a gépkocsivezető ä városban (községben, faluban) nem egé­szen 10 km/órával lépi túl a megengedett ötvenest, a ren­dőr csak békésen köszön neki - és elégedetten engedi tovább. Nem bírságol, mert kell egy bi­zonyos átmeneti időszak a so­főröknek. Nem olyan egyszerű az átállás a korábbi maximális 60-ról a mostani 50-re. így érvel a sofőrámító minisz­ter. Február végéig átmeneti időszak van. A határozott és korrekt törvényeket áhítók és tisztelők mindenképpen joggal háborod(hat)nak fel ezen a mi­niszteri döntésen, feltéve azon­nal a költőien hangzó kérdést: akkor most van (kell) új közúti törvény-vagy nincs (nemkell)? Mert elég ciki, hogy február else­jétől hatodikáig van 50-re sza­bott sebességkorlátozás lakott területen, hetedikétől meg be­indul az átmeneti időszak, s a törvényben megjelölt maxi­mumot túl lehet lépni. Igaz, nem többel, mint 9,99 km/órával. Az egyértelmű törvényeket tisz­telők a vágyván, vagy nincs kérdésükhöz bizonyára kapás­ból hozzátoldják azt is, lenne-e átmeneti időszak (= népámí­tás) ezen a téren, ha a miniszteri kocsi február elsején a megen­gedett sebességgel „döcögött” volna a fővárosi utcákon. Olvasóink írásai nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. Egyesek és kettesek SUSLABÉLA A módosított közlekedési tör­vény életbe lépésének legesleg­első napján, február elsején tör­vényszegést követett el a bel­ügyi tárca vezetőjének sofőrje, aki magát a minisztert szállítot­ta Pozsony utcáin. Neki(k) mi­ért szabad, ha másoknak nem? Egyeseknek igen, ketteseknek már nem! Kaliňákék gépkocsija a megengedettnél jócskán töb­bel száguldott. Ráadásul alig­hogy hatályba lépett, néhány órája volt életben az új jogsza­bály, máris éppen egy miniszter szegte meg. A korábbi 60 km/óráról 50-re módosította az új törvény a megengedett maximális sebes­séget lakott területen, a minisz­teri kocsi viszont még az előző­leg érvényes felső sebességi ha­tárt is alaposan túllépte. A köz­vélemény természetesen joggal háborodott fel ezen, a tömegek elégedetlenségét és morgását csak fokozta a belügyi tárca vezetőjének néhány napon át tartó csökönyössége, arrogan­ciája, hogyőnemis hajtott sza­bályellenesen, s egyébként is: számára a gyorshajtás törvény­ből eredően engedélyezett. Persze, ez a magyarázkodás és érvelés nem elég az üdvösség­hez! Nagyon jól tudta ezt Ro­bert Kaliňák is. Érezte, hogy lépni kell egy következőt is, amolyan népámítót, figyelem- elterelőt. S a lépést meg is tette,

Next

/
Thumbnails
Contents