Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-09 / 32. szám, hétfő

1 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 9. Gazdaság és fogyasztók 7 A határ 49 248 korona 2008 decemberében riasztóan esett az európai uniós államok ipari termelése az adóbevallás Vészfékezés a gyárakban Pozsony. Mindazoknak a termé­szetes személyeknek, akiknek 2008-ban az adóköteles bevétele túllépte a 49 248 koronát (1635 eu­ró), március végéig adóbevallást kell tenniük. Az euró januári beve­zetése ellenére az adóívet még ko­ronában kell kitölteni, leszámítva a végösszeget - az euróra átszámí­tott, befizetendő adót eurócentek- re kell kerekíteni, mégpedig lefelé. Az így kapott összeget pedig 2009. március 31-ig kötelesek a helyileg illetékes adóhivatalban befizetni. Akinek az adóalapja nem éri el az 513 ezer koronát (17 030 euró), az 98 496 koronát (3269 euró) levon­hat az adóalapjából. Az adózó féije/felesége után is adóalap­csökkentésben részesülhet (felső határa szintén 98 496 korona), ám csak abban az esetben, ha házastár­sa nem volt munkaviszonyban, to­vábbá akkor, ha az adózó éves be­vétele nem lépte túl a 906 984 ko­ronát (30110euró). Amennyiben a házastársnak volt keresete az .előző évben, akkor az adóalap mérséklé­sének lehetősége is arányosan csökken - évi 98 496 korona feletti bevétel mellett pedig megszűnik. Az adóbónusz felső határa éves összesítésben 6822 korona (226,4 euró). Az adóbónuszra azok jogo­sultak, akinek tavalyi bevétele túl­lépte a48 600 koronát (1613 euró). Az adóalap csökkentésének továb­bi módja, ha az adóbevalló járulé­kos nyugdíjpénztárban takarékos­kodik vagy életbiztosítást fizet - a levonható összeg felső határa 12 000 korona (398,3 euró). (SITA) Budapest/Berlin/London. Decemberben a magyar ipar teljesítménye 23 szá­zalékkal esett vissza, az év utolsó hónapjában a német ipar hanyatlása 1990 óta, Nagy-Britanniáé pedig 1981 óta nem tapasztalt mértékben hanyatlott. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Decemberben 4,6 százalékkal csökkent a német ipari termelés az előző hónaphoz képest, mi­közben már novemberben is lejő­re került - akkor 3,7%-kal esett vissza. Ekkora visszaesés még so­ha nem volt egyik hónapról a má­sikra a német iparban az ország 1990-es újraegyesítése óta. Ber­linben a következő hónapokban is az ipar gyengeségére számítanak. Az Európai Bizottság januárban 2,3%-os GDP-csökkenést valószí­nűsített Németországnak idén. A brit ipari termelés decemberben az előző év azonos időszakához képest 9,4%-kal zuhant, a no­vemberi 6,9%-os visszaesés után. Ilyen mértékű éves termeléscsök­kenésre 1981 óta nem volt példa. Magyarországon decemberben az ipari termelés az év előző idő­szakához képest 19%-kal, a mun­kanaphatást levonva 23,3%-kal esett. A statisztikai hivatal adatai szerint a magyar ipari termelés 2008-ban összességében 1,1%-kal csökkent 2007-hez képest. Az ex­port novemberi 8%-os visszaesése már előre vetítette a decemberi igen gyenge ipari termelési adatot, amit ezek után is igen rossznak minősített Nyeste Orsolya. Az Ers­te Bank elemzője a 2009. évi rövid távú kilátásokat is kedvezőtlennek tartja, és az ipari termelés 3,5-4,0%-os visszaesésére számít. Hasonló mértékű csökkenés ta­pasztalható az Európai Unió leg­több országában. Az eddig nyilvá­nosságra hozott adatok szerint de­cemberben az ipari termelés visszaesése Finnországban 15,6%, Spanyolországban 15,1%, Észtor­szágban 20,7 százalék, Lettország­ban 14,2% volt. Az Európai Unión kívül a legnagyobb visszaesést Ja­pán szenvedte el, decemberben mértéke 20,6%-ot tett ki. Az ipari termelés csökkenése az Európai Unióban és a térségben egyaránt már októberben kezdődött, s no­vemberben gyorsult. Csehország­ban novemberben a csökkenés el­érte - az októberi 6% után - a 13%-ot. Helena Horská, a Raiffei­senbank elemzője úgy látja, a 13,4%-kal visszaeső decemberi cseh export arra világít rá, hogy a decemberi ipari termelés is jelentő­sen lefékezett. „Ha az aggodalmak valósak, akkor a negyedik negyed­évi bruttó hazai össztermék növe­kedése negatív tartományba bukik” - vélekedett Horská. Szlo­vákiában októberben még 0,1%-os növekedést sikerült elérni, novem­berben viszont a visszaesés elérte a 7,2%-ot. (m, Tf, Vgo, só) Újra vonzó megtakarítási lehetőséget, továbbá pluszkamatokat nyújtanak a hazai lakás-takarékpénztárak Wüstenrot: biztonságérzet és családi szerződés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Wüstenrot Lakás­takarékpénztár (WSS) tavaly fennállása során a legnagyobb be­tétállomány-növekedést könyvel­hette el. Az újonnan nyitott szer­ződésekre az ügyfelek 710,6 millió koronát (23,59 millió euró) he­lyeztek el a pénzintézetben. A 2008-ban 85,7 millió korona (2,485 millió euró) adózás utáni nyereséget elkönyvelő társaság eddig 49,6 milliárd koronával (1,647 milliárd euró) finanszíroz­ta a hazai lakásállomány bővítését és korszerűsítését (a piac legna­gyobb szereplője, az Első Lakás­takarékpénztár, a PSS, eddig 164,5 milliárd koronát, 5,46 milli­árd eurót fordított erre a célra). ,.Minél rosszabb idők jönnek, az embereknek annál nagyobb biz­tonságérzet kell. A biztonságot a lakás-takarékpénztárak is jelenthe­tik, ezért januárban nem volt okunk a panaszra” - mondta Karl Peter Giller, a WSS igazgatótanácsának elnöke. Szintén a biztonságot, to­vábbá a jó megtakarítási lehetősé­get emelte ki Tereza Molnár Coplá- ková, a ČSOB Lakás-takarékpénz­tár sajtóosztályának vezetője. Gil­ler hozzátette, a gazdasági válság így is begyűrűzik életükbe, mivel az általuk nyújtott kölcsönök egy ré­szét az ügyfelek anyagi problémái miatt már át kellett ütemezni. Nap­jainkban 1840, a törlesztőrészlettel késlekedő klienst tartanak nyilván, ez a szám néhány hét leforgása alatt közel 50%-kal nőtt. A Wüstenrot sajátossága, hogy a három hazai la­kás-takarékpénztár közül egyedü­liként nyújtja a családi szerződés megkötésének lehetőségét. Elég egyetlen szerződést kötni, ami egy számlavezetést is jelent, miközben akár 4-5 családtag is takarékos­kodhat az állami prémium (2000 korona) igénybevételével együtt. „A lakás-takarékpénztár nem csak a 6 éves ciklus kitöltéséről szól. A ciklus lejártával a megtakarítást bent lehet hagyni, ami a garantált kamat és az állami prémium mel­lett további kamatot hoz a konyhára” - közölte Pavol Pitoňák, a cég elnökségi tagja. A Wüstenrot ügyfeleinek 26,9%-a így is tesz - nem véletlenül, hiszen 8 százalék feletti kamathoz juthatnak, a „hűség” kamatjutalma 2 és 4 száza­lék közötti. Érdemes megjegyezni, hogy napjainkban, amikor a pénz­ügyi befektetési alapok szinte alig kamatoznak, amikor a határidős betétek kamata pedig folyamato­san csökken, 1,75-2,50 százalék között mozog, mindeközben a la­kás-takarékpénztárak viszont von­zó megtakarítási lehetőséget nyúj­tanak. Az éves állami prémium nagysága például nem változott, megmaradt a 2000 koronás szin­ten, ami most 66,39 eurónak felel meg - ehhez évente 531,05 eurót (15 988 korona) kell betenni a há­rom szlovákiai lakás-takarékpénz­tár valamelyikébe. Ha a jelenlegi feltételek a későbbiekben sem mó­dosulnak, akkor a takarékosság 6 éves ciklusa alatt 5,95%-os éves kamatban részesül az ügyfél. Az El­ső Lakás-takarékpénztár a Wüsten­rot mellett szintén támogatja a hűséges ügyfeleit: akik a 6 év letel­tével pénzüket a társaságnál hagy­ják, az első év után további 0,5%-os kamatban részesülnek, a 2. év után a pluszkamat 0,75 százalékra, a 3. évután pedig 1 %-ra nő. (shz) Ha nem lenne eurónk, akkor a gyengülő korona miatt rövidesen a tartósan magas inflációtól szenvednénk Térségünkben miért a forint a legsebezhetőbb? HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Az utóbbi néhány nap egyik legaktuálisabb híre a forint összeroskadása. Ez a folyamat már ősz óta tart, tehát nem véletlen az Európai Unió és a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) óriási, 25 milliárd dollárt elérő gyorshitele Buda­pestnek. A nagy kérdés mindezidá­ig az volt, eléri-e a gyengülés a 300 forint/euró árfolyamot. Nos ez a múlt hét keddjén már megtörtént, igaz péntekre valamelyest magá­hoz tért déli szomszédunk fizető- eszköze. A zuhanás annál megle­pőbb, hogy pár hónapja még senki se várta. Féí éve még rekord szin­ten volt a forint, november óta pe­dig egyre csak a negatív rekordo­kat döntögeti. A zloty és a cseh ko­rona szintén jelentősen gyengült, az előbbi éves szinten 25 százalé­kot, az utóbbi 10%-ot, ám szá­munkra a forint értékvesztése mégis a legfontosabb. Miért törté­nik mindez és meddig fog tartani? A magyar közpénzügyek állapo­ta az egyik legrosszabb az Európai Unióban. Hiába sikerült csökken­teni a költségvetési hiányt vagy az inflációt, a mostani pénzügyi vál­ság ráirányította a figyelmet a rosszul gazdálkodókra. A helyzet persze máshol se könnyű. Nagy az elégedetlenség többek között Lettországban, sőt ősszel még az Egyesült Királyság is néhány órára az államcsőd közelébe került. A magyar válság a következő okok miatt mégis specifikus: A magyar gazdaságpolitika nem használta ki a 2000-es évek közepének globális konjunktúráját. Az ország akkor adósodott el, mikor a többi ország felhalmozott, a félreformokat is legfeljebb csak félig vitte véghez. A lakosság nem volt partner a válto­zások kivitelezése terén. A fo­gyasztói hitelek Közép-Európában itt a legjelentősebbek, és ami leg­rosszabb, a legalább a fele devizá­ban van jegyezve. Ez az igen ma­gas érték azért alakult ki, mivel a magas forintkamatok kiszorítot­ták a forinthiteleket. Bár a jenben vagy a svájci frankban felvett hite­lek törlesztőrészlete alacsonyabb, egy devizaválság miatt akármikor megugorhat. Ez történik most. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy a lakos­ság még mindig nem tanul, a svájci frank helyett legújabban euróbán vesz fel hitelt. Ahelyett tehát, hogy a magas betéti kamatokat kihasz­nálva inkább takarékoskodna, to­vább rontja helyzetét. Egy valuta mozgását szinte lehetetlen meg­becsülni, de a többség reményke­dik, hogy az esés csak egy átmene­ti lesz. Az utóbbi napokban született olyan kommentár, hogy Szlovákia talán túl erős árfolyamon csatla­kozott az eurózónához, ami az or­szágot a régióban nagyon meg­drágította. Ez részben igaz. Vi­szont tehermenetesítette olyan bizonytalansági tényezőtől, mint a valutakockázat, amely még az angol fontot is elérte. Ha most nem lenne euró, az árak nem csak kozmetikai változáson mennének át, hanem előbb-utóbb tartósan magas inflációt hoznának. Az euró legnagyobb hozadéka a stabilitás. Ajelenlegi bizonytalan időkben ez a legfontosabb vívmány. Tízből 8-nak nem okoz gondot az új fizetőeszköz Lassan megszokjuk az eurót ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már 40. napja használ­juk az eurót, január 17. óta kizáró­lag ez a hivatalos fizetőeszközünk. Időnként a sok apró gondot okoz, az illetékesek máris törik a fejüket, hogyan lehetne minimalizálni az 1 és 2 centesek használatát. Ettől el­tekintve úgy tűnik, máris hozzá­szoktunk az euróövezet közös fize­tőeszközéhez, legalábbis ez derül ki a Focus közvélemény-kutató inté­zet felméréséből. A felmérés vég­eredménye: 10 polgár közül 8 szá­mára különösebb gondot nem okoz az euróval történő fizetés. Ennél pontosabban: a megkérdezettek 32%-a számára semmilyen prob­lémát, 47%-a számára pedig mini­mális problémát okoz. Martin Slo- siarik, a Focus ügynökség szocioló­gusa ezt úgy kommentálta, hogy Szlovákia lakossága kész az alkal­mazkodásra. „Azok, akik naponta kapcsolatba kerülnek az euróval, gyorsan hozzászoktak az új pénz­hez. Ajelenlegi helyzetben az em­berek az euróra mint a stabilitás elemére tekintenek, olyanra, ame­lyik kivédi az országra zúduló nega­tív hatásokat” - mondta a szakem­ber. Nem meglepő, hogy leginkább a fiatalok alkalmazkodtak: a 18 és 34 évesek körében mindössze 8%-uknak okoz fejtörést, kényel­metlenséget az átállás, míg az 55 év felettiek csoportjában ez az arány 34%. Ugyancsak nem meglepő, hogy leginkább a felsőfokú végzett­séggel rendelkezők birkóztak meg az eurózóna pénzével: esetükben 9%-ra tehető a problémákat jelen­tők aránya, az alapiskolai végzett­séggel bírók körében ez az arány 34%. Érdekes, hogy a földrajzi fek­vés, a település nagysága nem ját­szik érdemi szerepet. Például a fővá­rosiak közül többen panaszkodtak az átállás nehézségeire, mint az Eperjes megyében élők. A pozsonyi­ak és a kassaiak körében 21% jelen­tett gondot, míg a 2 és 5 ezer fő kö­zötti falvak lakóinál ez az arány csu­pán 15% volt. Az erősödő világgaz­dasági válság miatt az euróra egyfaj­ta menedékként tekintenek a polgá­rok, ez javít a megítélésén. (Hn, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK iiiwniiMiwi»piiinirBinTiiiiWwiiwi>ffiMiiiii»r'iii<i 'nrrmn- - rr r ? i tintt'it tip i 'nffiiiitiiiiiwwfiiiifiiiffliiiWBiiiiiwiirwii^MiiiiiiiiiiiMiiiiWMaiiiiwiti Zuhanó hazai autóeladások Pozsony. Az év első hónapjá­ban 3992 darab gépkocsit és legfeljebb 3,5 tonnás haszonjárművet értékesítettek Szlováldában, ami azt jelenti, hogy 2008 januárjához képest 41,8 százalékos a visszaesés - közölte Mária Nováková, a ZAP autóipari szövetség képviselője. A visszaesés már tavaly decem­berben kezdődött. A Škoda Au­to piaci részesedése a januári adatok tükrében 15,7 százalék­ra esett vissza, a 2. helyen a Su­zuki található (7,7%-kal), a 3. a Volkswagen (7,6%), majd a Renault (6,9%), a Peugeot (6%) és a KIA (5,6%) követke­zik a sorban. (TASR) Magyarország: 20 ezer állástalan Budapest. A Gyurcsány- kormány számításai szerint Magyarországon eddig mintegy 20 ezren vesztettékel állásukat a pénzügyi-gazdasági válság mi­att, és a folyamatnak még nincs vége - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A miniszter kiemelte, a kormány február 16-án jelenti be azokat az adó-, járulék- és szociális rendszert érintő vál­toztatásokat, amelyek hosszabb távon alapozzák meg a válság­ból való kilábalást, és amelyek megteremtik annak lehetősé­gét, hogy Magyarország újból növekedési pályára álljon. (M) Esztergomi Suzuki: 15%-kal csökkent? Esztergom. Meg nem erősí­tett információk szerint újabb 15%-kal csökkenti termelését az esztergomi Suzuki gyár. Ta­valy még 280 ezer autót gyártot­tak, idén azonban a dolgozók elmondása szerint a korábban jelzett 220 ezernél is kevesebb, alig 184 ezer autó gördülhet le a gyártósorokról. A cég vezetése hivatalosan még nem módosí­totta a 2009-es termelési adato­kat. A Suzuki december elején jelentette be, hogy az eladások visszaesése miatt visszafogja a termelést és 1200 dolgozóját küldi el. A gazdasági válság mi­att a munkaidőt is csökkentet­ték: megszűnt az éjszakai műszak, valamint a szombati munkanap is. Ruska Viktória, a Suzuki kommunikációs igazga­tója kijelentette: a termelési ér­tekezleten elhangzott informá­ciók nem publikusak, a gyár a tervezett darabszámot hivatalo­san nem módosította. A vállalat december elejétől 1200 fővel le­építette dolgozóinak létszámát és a gyár hetente öt napot ter­mel, két műszakkal. (HTV, Nol) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,8706 Lenqyel zloty 4,5995 Cseh korona 28,020 Maqyar forint 292,60 Bolqár leva 1,9558 Román lei 4,2575 Japán jen 116,70 Svájci frank 1,5012 Kanadai dollár 1,6001 USA-dollár 1,2796 VÉTEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,32-1,25 28,89-27,21 302,55-276,50 OTP Bank 1,32-1,25 28,79-27,16 298,08-280,91 Postabank 1,33-1,24 28,95-26,99­Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 28,73-27,13 302,56-276,50 Tatra banka 1,32-1,25 28,68-27,23 301,03-278,15 Dexia banka 1,31-1,25 28,75-27,29 300,21-284,99 Általános Hitelbank 1,32-1,26 28,75-27,16 302,55-276,50 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents