Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-07 / 31. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 7. Szalon-hirdetés 13 KÖNYV A SZALONBAN A magyar Maurice Blanchot SZÁVAI JÁNOS Szeretném bemutatni a magyar Maurice Blanchot-t. A magyar Maurice Blanchot kifejezést itt olyan értelemben használom, ahogyan Babits Mihály ezelőtt hetven évvel Magyar Proustról be­szélt, vagy ahogyan mások, sokan magyar Baudelaire-ről beszéltek és beszélnek. A Kalligram tevékenységének három-négy év óta fontos részévé vált nem csak - ahogyan mondani szokták - a világirodalmi fehér fol­tok eltüntetése, hanem annál jóval több: jelentős huszadik századi szerzőknek a magyar irodalmi tu­datba történő beemelése. Magyar Musil, magyar Gombrowicz, ma­gyar Céline, magyar Pasolini és most, Bende József fordító, utó- szószerző, sorozatszerkesztő kez­deményezésének hála: a magyar Blanchot. De mielőtt a magyar Maurice Blanchot-ról, pontosabban a Halá­los ítélet című elbeszélésről, vagy Bende meghatározása szerint: kis­regényről beszélnék, szólnom kell néhány szót a francia Maurice Blanchot-ról. Blanchot kivételesen, inkább festőhöz, mint íróhoz illően hosszú életet élt, 1907-ben szüle­tett, 2003-ban halt meg. Életrajzá­ban szinte semmi olyat nem talá­lunk, ami a hagyományos biográ­fiákat adja, ami nála lényeges, az mind a filozófiához kapcsolódik. Vagyis hogy filozófia szakot vég­zett a Sorbonne-on, hogy legjobb barátja e hosszú élet során a hú­szas években megismert Emma­nuel Lévinas volt, hogy temetésén Jacques Derrida mondta a gyász­beszédet. De hogy a legfontosab­bat ki ne hagyjam, és itt a legfonto­sabb nem az én véleményemet tükrözi, hanem magáét Blanchot- ét: 1928-ban elolvasta Martin Heidegger Sein und Zeitjét. S ez az olvasmány alapvetően meghatá­rozta mindazt, ami utána történt. Nem annyira Blanchot újságírói korszakát, hanem a rá következő­ket: a kritikusit és a regényíróit. Mert a francia közegben Maurice Blanchot először-jobb szót nem ta­lálok rá - a kritikai írásaival tűnt ki. Ezekben az írásokban nem csak ká- nonteremtőnek mutatkozik, ha­nem, és itt tapintható ki a legtisz­tábban a heideggeri olvasmány ha­tása, magának az irodalomnak a helyét, a funkcióját, a létét kérdője­lezi meg, vagy ha akarjuk, próbálja másként definiálni. Az idő, a halál, a szó és a fecsegés lehetnek azok a kulcsfogalmak, amelyek áteme­lődnek Blanchot világába, Heideg­ger radikális igényessége az a ma­gatartásforma, amely Blanchot egész pályájának a meghatározója. A kánonteremtő olyan moder­nizmusfelfogást hoz létre, amely alól az 1940-es évek végétől fogva senki sem vonhatja ki magát. En­nek a kánonnak az idoljai Sade és Lautréamont, Hölderlin, Kafka és Rilke, azután Stéphane Mallarmé, és a nálunk kevésbé ismertek kö­zül René Char, Antonin Artaud és Georges Bataille. Nagyjából egy időben a kritikus - vagy nyelvkritikus - megszólalá­sával, 1941-ben a Thomas l’obscur megjelenésével megszólal a re­gényíró is. Ezután egészen 1994-ig következnek a további regények, pontosabban 1948-tól kezdve, ez a Halálos ítélet megjelenésének a dá­tuma, már nem regények, hanem hangsúlyozottan récit-k, amit for­díthatunk tehát elbeszélésnek vagy akár kisregények, ahogyan Bende József teszi. A sor egészen 1994-ig tart. Blanchot tipikusan olyan író, akit saját irodalmi közege kismes­ternek aposztrofál. A kifejezés ko­rántsem pejoratív, a hangsúly ugyanis a mester szóra esik, a főne­vet megelőző jelző inkább egyrészt a tematikai és formai koncentráció­ra, másrészt az író radikális igé­nyességére, s ezáltal a kurrens népszerűség lehetőségének a visz- szautasítására utal. Ha megnézzük például az egyik legnépszerűbb és legtekintélyesebb francia regény­történetet, a Michel Raimond-ét (Le roman depuis la révoluüon. Pa­ris, Armand Colin, 1967), akkor azt találjuk, hogy Blanchot legalább olyan súllyal jelenik meg kritikus­ként, egészen pontosan Albert Ca­mus újdonságának legtalálóbb meghatározójaként, mint regény­íróként. Raimond azt úja, hogy Blanchot regényei nem mások, mint a nyelvről való reflexiók, s a regény- vagy elbeszélésszöveg nála tulajdonképpen arra szolgál, hogy megmutassa a magában a nyelvben megbújó semmit. (219.), végül pe­dig felteszi a kérdést, hogy vajon a szöveg által feltárt hiány nem a re­gényen való végleges túllépést vagy átlépést sugallja-e. Ha valóban azt jelenti, akkor a magyar Blanchot-nak a Halálos íté­let szövegével épp ezáltal sikerült megszólítania ma, vagyis 2008-ban és 2009 januárjában hivatásos ol­vasóit. A Blanchot-regény eddigi visszhangja, a máig megjelent négy vagy öt rövidebb-hosszabb recen­zió ugyanis egyöntetűen érti, mint­egy anyanyelvi szinten olvassa a Halálos ítélet bonyolult, nehezen követhető, de ugyanakkor klasszi­kusan tisztán felcsendülő prózáját. Mert az indítás vissza-visszatérő alapszavai - szó, igazság, történet -, s a hozzájuk kapcsolódó megál­lapítások, melyek szerint „a szavak erőtlenebbek, de egyúttal rava­szabbak”, mint a történetmondó szeretné, egyre reménytelenebb bi­zonytalanság felé nyomják, lökdö- sik az olvasót. A pontosan megjelölt helyen és időbenjátszódó első rész­ben ugyan még jól felismerhető egy Orpheusz-Euridiké újraírás, mint­egy fikcióba ültetve át Blanchot hí­res elméletét, mely ebben a mitoló­giai történetben látja és láttatja az irodalom igazi metaforáját. Apró tényekből látszólag összeáll egy történet, centrumában egy halálo­san beteg fiatal nővel, akit a névte­lennek maradó történetmondó a J. betűvel nevez meg. J. meghal, mire a hívott történetmondó odaér, hí­vására mégis életre kel, hogy az­után újra meghaljon, amikor kéré­sére a férfi maga adja be neki a négyszeres morfiuminjekciót. Ä mintegy szimmetrikus máso­dik részben három nő is felbukkan, hol teljes névvel, hol kezdőbetűvel jelölve. Majd mindig zárt térben, sötét szállodai szobában, egy le­pusztult lakásban, vagy akár a met­róban történnek a többnyire vélet­len, mindig félreértésekkel teli ta­lálkozások. A lényeget, a megértés, a valódi találkozás lehetetlenségét talán a történetmondó és Nathalie metrójelenete mutatja fel. „Párizs bombázásakor egy légitámadás az utcán ért bennünket, így a metró­ban kellett meghúzódnunk”, így a jelent felvezetése. Hogy azután ar­ról halljunk: a történetmondó, a feltehetőleg szláv nő franciául vá­laszodat a férfi szavaira, aki ügyet­'r ? Tfc MAURICE BLANCHOT HALÁLOS ÍTÉLET KALLIGRAM lenül, dadogva, de mégis anya­nyelvén beszél hozzá. Méghozzá teljesen felszabadultan, felelőde- nül, olyanokat mondva, amit fran­ciául soha ki nem mondana: sze­relmet vall neki, kétszer is megkéri a kezét, holott, mint mondja, szavai teljességgel fiktív jellegűek, saját magát is megtéveszti velük, „egy fé­lig tudatos állapot természetes nyíltságával és igazságával mind­addig előttem is ismereden érzéseit mondja ki.” A válasz sem kevésbé aleatorikus. ,A velem való házas­ság gondolata talán gyűlöletesnek tűnt számára, valóságos szentség- törésnek vagy éppen ellenkezőleg, valódi boldogságnak, esedeg telje- senjelentéktelen tréfának.” (Maurice Blanchot: Halálos íté­let. Fordította: Bende József. Kalli­gram, 2008,96 old.) i regionális kiadással bővül az Új Szá Mátyusföld Duna, Vág és Garant mente Kelet- és Közép- Szlovákia 2009. február 3., kedd Ára 0,40 € -12,05 Sk (előfizetőknek 0,35 € -10,54 Sk) • 62. évfolyam, 27. szám www.ujszo.com Többet Önökről - közelebb Önökhöz! Várjuk ötleteiket, észrevételeiket a következő elérhetőségeken: regio@ujszo.com Fiókszerkesztőségek: Csallóköz Dunaszerdahely: 0905/228 526 Mátyusföld Galánta: 0907/773 834 Duna, Vág és Garam mente Komárom: 0905/840 423 Érsekújvár: 0905/840 419 Nyitra: 037/652 25 43 Párkány: 0907/773 832 Léva, Ipolyság: 0905/780 879 Kelet- és Közép-Szlovákia Királyhelmec, Nagykapos: 0907/773 835 Rozsnyó: 0907/587 258 Rimaszombat: 0907/773 833 Kedvezmény új előfizetőknek Rendelje meg fél évre az Új Szót, és 20%-os kedvezményt kap (tehát a keddi számot ingyen kapja). A kedvezményt március 15-ig veheti igénybe. A kötelezettség időtartama alatt az előfizetést nem lehet megszüntetni, ill. visszavonni! Az előfizetés összegének és időtartamának változásait az előfizetésre vonatkozó általános üzleti feltételek szabályozzák. Az előfizető beleegyezik, hogy a Petit Press Kiadó a megrendelőlapon feltüntetett személyes adatokat postai/telefonos kommunikációs célokra használja fel. A személyes adatok helyességét az előfizető aláírásával igazolja. Új előfizetőknek minősülnek azon előfizetők - valamint a velük egy háztartásában/lakcímen lakó személyek - akik az utóbbi 6 hónapban nem voltak előfizetői az Új Szónak. A kitöltött és aláírt megrendelőt küldje az alábbi címre: Vydavateľstvo Petit Press a.s., distribučné oddelenie, Lazaretská 12,818 08 Bratislava 16 vagy a 02/59233 339-es faxszámra. Megrendelőlap: Megrendelem az Új Szót fél évre 20%-os kedvezménnyel Keresztnév: ....................................................................Vezetéknév:................................................................. Utca, házszám: ....................................................... Település:....................i................................................ Postai irányítószám: ....................................................Telefonszám:................................................................. Mobilszám: ...................................................................e-mail: .........'................................................................... Dátum: .............................. ............................................ Aláírás:............................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents