Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-07 / 31. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 7. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ LACROIX A vatikáni szóvivő szerint rosszul kommunikálták a ró­mai katolikus egyházból kita­gadott négy tradicionalista püspök, köztük a holokauszt­tagadó kijelentéseivel bot­rányt kavaró Richard William­son visszafogadásáról hozott döntést. Federico Lombardi atya a La Croix francia katoli­kus napilapnak elmondta, a ki­közösítés alóli feloldásról szóló rendeletet még az utolsó pilla­natokban is tárgyalták, és né­hány pont zavaros maradt. Rá­adásul a dokumentum idő előtt ' kikerült több internetes oldal­ra és újsághoz. „Nem tartottuk kézben a tájékoztatás feletti ellenőrzést” - mondta a szóvi­vő az inteijúban. (mti)- Ne félj tőlem, én csak egy szegény nyugdíjas vagyok, nincs pénzem töltényre! {Peter Gossányi rajza) HÉTVÉG(R)E ■MMHHMMnMÉHMnMNNMMNNMMMIMniMHHIMMMHMHUMMMHHniM&MMMHttMMi A hallhatatlan rádió országában Harminc ezüstért bármit leír a szlovák sajtó. Nem kisebb személy állította ezt, mint ha­zánk első embere, Ivan Gaš- parovič. Harminc ezüstért Gašparovičnál nagyobb em­bert is elárultakmár. Az ál­lamfő ezzel a kijelentésével belesimul a sajtóostorozó kormányzati kommunikációs vonalba. KOCUR LÁSZLÓ A parlament e héten borsot tört elnökünk orra alá: vétóját letörve, a Smer szavazataival újra sikerült el­fogadni - holott a Magyar Ország- gyűlés embeijogi bizottságának fi- deszes elnöke, Balog Zoltán a vokso­lás előtt egy nappal meghúzogatta a szlovák parlamenti képviselők baj­szát - az oktatási törvény módosítá­sát, a „tankönyvtörvényt”. így már csak az alkotmánybíróság állhatja útját annak, hogy a magyar nebulók könyveibenmagyarulszerepeljenek a földrajzi nevek. A taláros testület­hez a törvényhozás „gonosz pókjai”, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt képviselői fordulnak, valami­kor a jövő héten. Miközben a tan­könyvkérdésben már az alapkérdés is észbontó. Miért szerepelnének a magyar tankönyvekben másként a földrajzi nevek, mint magyarul? Ha a Márai városában székelő bíróság ezt a nemzetiek beadványa nyomán alkotmányellenesnek találja, érde­mes lesz fontolóra venni a kivándor­lást. Bár kérdés, hová. Ez a hét komoly változást hozott a Pátria rádió hallgatóinak életében is. E sorok írója csak az autóban szo­kott rádiót hallgatni, így csupán el­méletben tudja átérezni, milyen rossz lehet azoknak, akiknél a kony­hában, a műhelyben, a nappaliban háttérként ott duruzsolt a magyar adás, s most legfeljebb műszaki zajt hallhatnak. Első ránézésre az ilyen frekvenciáról olyanra való átállás te­lekommunikációs kérdés. Nálunk rögvest politikai mázt kapott. Az MKP Torgyán József-i lendülettel kiáltotta: monnyonle. Mármint a rádió vezérigazgatója és a Pátria igazgatója. Nyilván valakit felelőssé lehet és kell is tenni azért, hogy Po­zsony környéke, a Felső-Csallóköz és Mátyusföld egyik napról a másik­ra alanyi jogonjáró rádióadás nélkül maradt. Na de uraim, nyolc évig kormányon tetszettek lenni! Állam­titkáruk volt a kulturális tárcánál! Ennyi idő nem volt elég arra, hogy megoldják ezt a kérdést? Nem kell válaszolni, láthatóan nem. így most van, akinek szól a rádió, van, akinek nem. Biztos vannak, akik reggel hat­kor bekapcsolják, és az ágyban vagy borotválkozás közben hallgatják. Ez a hatórai kezdés már egy igazi rádió illúzióját kelti. Aki azonban nem műsorújságból, hanem a rádió hon­lapján próbál tájékozódni, az erről mit sem tud. A honlapon ugyanis ez olvasható: „24 tagú szerkesztőség biztosítja be a naponta 12.00 és 20.00 között sugárzott középhul­lámú adást.” Holott ez már február 2. előtt sem voltigaz. Megérkeztek az új közlekedési törvény hatályba lépése utáni első közlekedési statisztikák is. Gondo­lom, ezeket nemcsak e sorok írója várta, s első ránézésre valóban bizta­tóak. A korábbi hetekkel szemben a kelleténél éppen egyel több - egy - ember halt meg, és mindössze 179 közlekedési baleset történt. Ilyen kevés már régen volt. Ráadásul a nagy büntetésgépezet még be sem indult, február végéig toleránsab- bak lesznek a rend őrei a gyorshaj- tókkal: aki a megszokott 60-nal fog közlekedni lakott területen 50 he­lyett, azt elejével csak megfeddik. Szóval ez az első heti biztató ered­mény inkább a sofőrök megszep- pentségének tulajdonítható, mert olyanok kevesen vannak, akik ele­jétől végéig betűről betűre átolvas­ták a törvényt, beleértve az apró betűs részt is, de a bírságok nagy­ságával mindenki tisztában van. Közlekedjünk okosan, ennek járu­lékos haszna, hogy megadózott jö­vedelmünkkel márnemkella költ­ségvetést dotálni. __________________________ (HOSSZA _____ —wm—mmrn'i'iöi ímimwmmimmmiiihj i mii >iiiiir iipF i t ír ~ líffli 1 ' ii'iiiiwiiawiiwiwi»i'ii|(iiiií»iii rur ~ n- ~ iíirfiiiiffíiiiirwwwiiitiiiniiiiíi»t—iwiTiinmni''iwr t t - r - m liiiiiniiTHnnmiii muiwnwwH Wiiiii Miért kell a hazugságvizsgáló? ĽUBA LESNÁ Dobroslav Trnka főügyész nem­rég kijelentette, a Maiina Hedvig- ügy vizsgálata csaknem lezárult. Alihoz, hogy befejeződjön, az orvo­sok szakvéleményére van szükség, ók a Malina-dossziéban levő anya­gok alapján döntik el, megtámad- ták-e a diáklányt vagy sem. Tmka lazán hozzátette, sem az ügyészségnek, sem a rendőrségnek nincsenek olyan eszközei, amelyek­kel arra kényszeríthetik az orvoso­kat, hogy gyorsabban végezzék el a munkájukat. „Az ügyészségnek nincs lehetősége székükhöz komi az orvosokat, hogy hozzáfogjanak az aktához”-mondta. Tmkának azonban más is hiány­zik. Azt javasolta, Maiina Hedvig vesse alá magát a hazugságvizsgá­latnak. Ugyanolyan lazán, ha nem lazábban, kijelentette: „Ha aláverné magát a tesztnek, tehát szót fogad­na, nekem nem okozna gondot le­zárni a nyomozást.” A főügyész egy­úttal kifejtette, hogy a szlovák bün- tetótörvénykönyv és a perrendtar­tás szerint a hazugságvizsgálót nem lehet bizonyítékként használni. Megismételte azonban, hogy ha a teszt Maiina javára dőlne el, „saját felelősségemre, a legcsekélyebb gond nélkül lezárnám a bünte­tőeljárást”. Miért kellene Maiina Hedvignek hazugságvizsgálatra mennie? Ismé­teljük át a történteket. 2006 augusz­tusa végén a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy Maiina Hedviget Nyit- rán, augusztus végén megtámadta két kopaszra nyírt fiatal férfi, mert az utcán magyarul telefonált. A sajtó közölte a fotót a megvert lány arcá­ról, az orvosi látleletet, évfolyamtár­sai és tanárai vallomását, aldk bizo­nyították, bántalmaztáka lányt. A szlovák közvélemény - mi, új­ságírók is - azt várta, hogy megtud­juk, ki és miért verte meg. Legna­gyobb meglepetésünkre hat hét múlva Robert Kaliňák belügymi­niszter és Robert Fico kormányfő be­jelentette, Maiina Hedvig kitalálta a történetet. Sót Fico 2006-ban és 2007-ben többször megismételte, hogy a Malina-üggyel valaki a kor­mány bukását akarja elérni. 2007 augusztusában Fico kijelentette: ,A nyitrai diáklány esetének a kormány bukásához kellett volna vezetnie. ” így aztán a szlovák közvélemény szép lassan elfelejtette, amit a taná­rok, évfolyamtársak, kezelőorvosok állítottak, és elfelejtette a lány véres, földagadt arcát, amelyet eltorzított az eljátszhatatlan fájdalom. És gon­dolkodni kezdett. Vajon ki akarta a diáklány megverésével megbuktat­ni Fico kormányát? Fico kormányá­nak likvidálására miért éppen egy fi­atal, ismeretlen diáklányt választot­tak? Ki áll Maiina Hedvig mögött? A rendőrség a mai napig nem ma­gyarázta meg Fico szavait. Ehelyett hamis tanúzással vádolta meg Mali­na Hedviget. Az áldozatból vádlott lett. A közvélemény pedig ismét gondolkodóba eshetett. Mi motivál­ta Maiina Hedviget arra, hogy ha­zudjon? Kinek az ösztönzésére tet­te? Milyen komoly oka lehetett a húszéves diáklánynak arra, hogy likvidálja a kormányt? Miért éppen azt a Fico-kormányt akarta megbuk­tatni, amelynek népszerűsége a köz­vélemény-kutatások szerint csúcso­kat dönt. A főügyész sem magyarázta mega miniszterelnök kijelentéseit. Csak egy hónappal ‘később mondott annyit, hogy a Malina-ügy vizsgála­ta nem úgy folyt le, ahogyan kellett volna: ,A rendőrség és az ügyész is vétett, de helyrehozzuk.” Újabb év telt el, aztán fél, de a mai napig nem tudjuk, miben hibázott a rendőrség és az ügyész. Ehelyett né­hány héttel ezelőtt a főügyész szel­lemes bókokba csomagolva fölszólí­totta Maiina Hedviget, vesse alá ma­gát hazugságvizsgálatnak. Holott tudja, hogy annak eredménye nem oszt, nemszoroz. Végül is mi van? A rendőrség és az ügyészség már hibázott a Malina- ügyben - maga a főügyész mondta, tehát így van. Ó nyílt lapokkal ját­szik. Mivelazteddigmégnem vallot­ta be hasonlóan nyíltan, hogyan kö­szörülték ki a csorbát, nyüván nem sikerült korrigálniuk a hibákat. Egyelőre. És ismét nyíltan, mivel nyűt la­pokkal játszik, azt javasolja az ál­dozatnak, akit átminősítettek tet­tesnek, vegyen részt a bizonyítás­ban, ami nem bizonyítás. Bár az ügyészségnek a törvényességre kel­lene ügyelnie, ha már vétett a rend­őrség és az ügyészség, miért ne kö­vethetnének el újabb hibát? Egy­szer csak helyrehozzák. A főügyész megígérte. Malina Hedvig elutasította a ha­zugságvizsgálatot. Lehet, hogy én is jelentkezhetnék a főügyészségen. Én hajlandó lennék elvégeztetni a tesztet. Maiina Hedvig helyett. Hi­szen mindegy. Az, hogy a teszt nem bizonyíték, a főügyésznek nem fon­tos. Akkor az is mindegy lesz neki, hogy Maiina Hedviget tesztelik-e vagy engem. És ha megkérdeznék tőlem, hogy 2006 augusztusában megverték-e, határozottan azt fele­lem: „Igen, megverték. Egészen biz­tos, hogy megverték. Hiszen láttam a fényképeket megvert, a fájdalom­tól és a sokktól eltorzult arcáról.” S ha azt kérdeznék, meg akarta-e buk­tatni a Fico-kormányt, így válaszol­nék: „Nem. Nem akarta. Mi haszna lett volna belőle? Fico kormánya önmagát szünteti meg az olyan ér­telmetlen esetekkel, mint a Maiina Hedvig-ügy.” KOMMENTÁR Leszázalékolás KISS TIBOR NOÉ Januárban ismét mért a Medián. A közvélemény-kutató intézet szerint a pártok között továbbra is a Fidesz a legnépszerűbb, Or­bán Viktor csapatára a Lakosság 42%-a voksolna. Mit gondolnak, vajon a Lakosság hány százaléka tartja jó ötletnek az előrehozott választás megtartását? Kereken 42. Hiába, Magyarország nem túl bonyolult hely, a fekete-fehér gondolkodás országa. Mária orszá­ga? Az arányosan legtöbb Nobel-díjasé? Aha. A Medián korrekt cég, bemérte az MSZP adatait is, bár kegyeleti okokból ettől akár el is tekinthetett volna. Kedves szocialista szimpatizánsok, Csepelen, Ózdon és néhány budai villasorban, az eredmény, pamparam, döbbenetesen magas, 19%-os. És ez még nem is rossz, a Medián szerint például a tavalyi népszavazás óta most a legnagyobb azok aránya, akik nem zavarnák el a Gyur- csány-kormányt. S hogy ők mennyien vannak? A magyar állam­polgárok 26%-a, a Lakosság egynegyede elégedett a Nagy Felvilá­gosító zűrzavaros projektjével. A Medián egyéb érdekes adatokat is bemért, a szatellitek szikráz­tak, a laptopok sisteregtek, a kutatók elképedtek. A magyar Lakos­ság 83%-a szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban. Legfőképp a szocialisták sírhatnak, ennyit a párt titkos szavazói­ról. Nem titkosak többé, nem léteznek ugyanis. A 83 százalékra rímel egy másik kutatás is, amelyet a Közösségfej­lesztők Egyesülete, a Civil Kollégium és a Magyar Művelődési In­tézet végzett 2008 őszén. Eszerint a megkérdezettek 86%-a bi­zalmatlan a politikai élet szereplőivel szemben, 81%-uk pedig el­utasító a parlament jelenlegi működésével szemben. A rendőrök iránti bizalmi index viszont meglepően magas, 41%-os, emiatt bi­zonyára a civilek civilje, Morvái Krisztina kapott a szívéhez. Hiába, a magyar Lakosság nemcsak fekete-fehér szemüveget visel, ha­nem még amnéziás is, emellett. S ha már Morváinál tartunk, említsük meg, hogy a Jobbik végzett a harmadik helyen a januári, Ferencvárosban kiírt időközi válasz­táson. Ünnepeltek is a radikáljobbos párt házatáján, lengtek az Árpádsávos zászlók, a turul is majdnem elrugaszkodott a talapza­táról. De azért hűtsük le a nagy lelkesedést: a 2010-re harmadik erőként beharangozott Jobbikra a 31 ezer ferencvárosi szavazó közül mindössze 702-en adták voksukat, ami körülbelül a teljes (ferencvárosi) népesség alig több mint két százaléka. De van valami, ami ennél is kínosabb a Jobbik számára. Szegedi Csanád könnyedén összegyűjtötte az induláshoz szükséges 750 kopogtatócédulát. Az első fordulóban 682, a másodikban 702 szavazatot kapott. Akinek van kedve, számolja ki, hogy aránylik a 682, majd a 702 a 750-hez. Aztán gondolkodjon el, vajon hogyan tud egy párt több kopogtatócédulát gyűjteni, mint szavazatot. JEGYZET Kerülget az influenza TALLÓSI BÉLA Sokáigúgy tűnt, mifelénknem lesz influenza. Helyette náthaláz lesz. Vagyis csak náthaláz lett volna. De bármennyire nyomták is a nyelvészek, hogyha lehetsé­ges, szép magyar szóval fejezzük ki a rettegetttéli vírusos megbe­tegedést, ne fertőzzüka nyelvün- ketis (ma talán úgymondanánk: ne globalizáljuk) influenzaszerű idegenkifejezésekkel. Mi ott, a végeken az orvosi rendelőkben „influjenza”, „infulenza” és egyéb hangzótévesztős alterna­tívákkal küzdöttünk (természe­tesen zárt e-vel ejtve), de az iste­nértse akartunkkönnyedkiejtés- sel náthalázasaklenni. Az olyan feltűnni törekvő, nagyzoló, úri finomkodásnak tetszett, műit a többi hasonló klasszikus: a mus­tár, avűsli és az arató-cséplőgép. Hajárványszerűtombolással megérkezett az influenza-nátha- láz, minden évben rajtam is ki­tört, de én, a nyelvi problémát ke­rülendő, azzal oldottam meg, hogy úgy közöltemjövetelem okát, vagyis betegségemet az or­vosivizsgálaton: megfáztam. Ké­sőbb nagyobb nyelvi és stiliszti­kaijártasságra szert téve úgy fe­jeztem ki magam, hogy: megfá- zásostüneteketészlelekmaga- mon. Ezeknek, amíg középisko­lás voltam, örültem, és húztam azonnal orvoshoz, ahogy csak bírtam. Abaj csakaz volt, hogy a zsúfolt váróteremben addig szi- pogtam-szörcsögtem, próbáltam alegerósebbtüneteketprodu­kálni-remélve: legalább három hétre kiír az orvos -, hogy végül se orrfolyást, se köhögést, se hörgő légzéstnem bírtam produkálni, s még a lázam is lement. Egyete- mistakéntmárkevésbé kívántam az influenzát, munkavállalóként pedig egyenesen irtóztam (és ir­tózom) a gondolattól is, hogy el­kap. Bár bosszantott,hamások betegenjártakmunkába, énma- gam is lábonszoktam kihordani, ha éppen megfertőződtem. Or­voshoz nem mentem egyetlen al­kalommal se, hiába riogattak szö- vódményekkel-nembiztos.hogy helyesmegoldás (sőt!),desaját rizikóra mégis inkább egészség- tudatos hozzáállással próbáltam kitérni az influenza elől, több-ke- vesebbsikerrel. Mániákusan óvakodtam a cseppfertőzés lehe­tőségétől, a legerősebb tisztító- szerekkel mindent igyekeztem kórházi sterillé tenni magam kö­rül, bármilyen idegen tárgyhoz hozzáértem, azonnal kezet mos­tam, szappannal. Aprognosztikaszerintrohamo- san közelgő influenzaszezonnak ezúttal immunerősítő kúrákkal megyekelébe .Valamint azzal az elhatározással készültem rá, hogy idén, húsz évután végre el- megyekorvoshoz, ha mégis cser­benhagyna az immunrendsze­rem. Mertmegérdemlem, hogy legyengült szervezetemet ágy­nyugalommal erősítsem. Aztán ki tudja? Neváijam-emeginkábba készülő kormányrendeletet, amelykötelezővétennéavírusos- bakteriális vizsgálat elvégzését az antibiotikumos kezelés elrende- lésénekmegállapítására. Addig már lábon is kihordom, vígan! (Másoknakviszont ugyanezt nemajánlom!)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents