Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-07 / 31. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Münchenben a biztonságról München. Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg tegnap délután a hagyományos nemzetközi biztonságpolitikai konferencia. Müncheni megnyitó beszédében Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az európai hagyományos fegyverzetek leszerelésének előmozdítására szólított fel. A biztonságpolitika Davosának tartott, immár 45. ilyenjellegű fórumon több mint 50 országból állam- és kormányfők, külügy- és védelmi miniszterek, katonai vezetők és szakértők vesznek részt. Joe Biden amerikai al- elnöktől mindenki azt váija, hogy ismerteti Barack Obama csapatának külpolitikai prioritásait. A konferencia legfontosabb felszólalásai ma hangzanakel. (m,ú) Lesz az idén egyezmény Brüsszel. Az EU és Ukrajna arra törekszik, hogy még az idén társulási egyezményt köthessen egymással - idézték tegnap brüsszeli médiaforrások Benita Ferrero- Waldnert, az EU külkapcsola- tokkal foglalkozó biztosát. Ferrero-Waldner előzőleg Prágában megbeszélést folytatott Volodimir Ohrizko ukrán külügyminiszterrel, s a találkozón részt vett az unió soros elnökségét adó Csehország külügyminisztere is. Mindez azt jelzi, hogy Brüsszel viszonylag gyorsan túl kíván lépni a januári gázválság okozta megrázkódtatásokon, és a válságban tanúsított ukrán magatartás miatti csalódottságot igyekszik leküzdeni. (MTI) Síitákat öltek meg Iszlámábád. Legkevesebb 33 ember meghalt és több mint 50 megsebesült a Pakisztán középső részén fekvő Dera-Gázihán városában egy síita mecset mellett elkövetett robbantásban. A rendőrség tegnap ismertette az előző esti öngyilkos merénylet legújabb veszteségmérlegét. A robbanás akkor történt, amikor egy síita felvonulás résztvevői éppen a mecsethez értek az esti imára. (MTI) Kadhafi védi a kalózokat Nairobi. Egy sajtójelentés szerint Moammer el-Kadhafi líbiai vezető, az Afrikai Unió (AU) soros elnöke védelmébe vette a kelet-afrikai partok mentén garázdálkodó Szomáliái kalózokat. Kenya vezető üzleti napilapja, a Daüy Nation arról számolt be, hogy Kadhafi az AU székhelyén, az etiópiai Addisz-Abebában kijelentette: a tengeri útonállás nem más, mint védekezés a kapzsi nyugati nemzetek ellen. „Nem kalózkodásról, hanem önvédelemről van szó. Ez a Szomáliái gyermekek élelmének egyfajta biztosítása.” Kadhafi azt is mondta, hogy „a külföldről Afrikára erőltetett többpártrendszer csak káoszt szült” a kontinensen. (MTI) Abdul Kadír Hán hálózata 12 különböző országban folytatott tevékenységet - Iránnal, Észak-Koreával és Líbiával üzletelt A világ legnagyobb atomfegyver-kereskedője Hán a média figyelmének középpontjában (Reuters-felvétel) Iszlámábád. Visszanyerte szabadságát a pakisztáni legfelsőbb bíróság tegnapi döntése alapján Abdul Kadír Hán atomtudós, a pakisztáni atombomba atyja. Hán 2004 óta házi őrizetben volt Pervez Musarraf akkori pakisztáni elnök parancsára, miután a tudós a televízióban bevallotta: nukleáris titkokat adott el Iránnak, Észak-Ko- reának és Líbiának. ÖSSZEFOGLALÓ A vallomás nyomán Musarraf megkegyelmezett neki, így súlyos börtönbüntetés helyett csak házi őrizetre ítélték. A prosztatarákkal kezelt 72 éves tudós házi őrizete az utóbbi hónapokban enyhült. Találkozhatott barátaival, és interjúkat is adhatott a sajtónak az új, polgári kormány márciusi hatalomra jutása után. Hán nyilatkozataival alaposan feldühítette a hadsereget, miután arra tett utalásokat, hogy a nukleáris anyagok külföldre csempészéséhez köze volt a katonai vezetésnek, sőt Musarraf elnöknek is, aki egyben a hadsereg főparancsnoka volt. Iszlámábád szerint Abdul Kadír Hán ügye lezárult, de a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos információk és anyagok terjesztését vizsgáló amerikai és nemzetközi szakértők még mindig kihallgatnák a őt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tavaly azt állapította meg, hogy Hán hálózata 12 különböző országban folytatott tevékenységet. Januárban az amerikai külügyminisztérium szankciókat rendelt el 13 magán- személlyel és három magánkézben lévő céggel szemben, mert kapcsolatban álltak Hánnal. Ami elképesztő: évtizedeken át működhetett zavartalanul Hánnak az atomfegyvereket, illetve az előállításukhoz szükséges eszközöket terjesztő hálózata. Bűntársaival szabályos brosúrákban, a tudós fényképével díszített katalógusokban hirdették termékeiket. A történet 1974-ben, az első indiai kísérleti atomrobbantás után kezdődött. „Ha kell füvön és faleveleken élünk, ha kell éhezünk, de akkor is szerzünk egy atombombát” - jelentette ki Zul- fikar Ali Bhutto, Pakisztán akkori kormányfője. Országa nem engedhette meg, hogy legnagyobb riválisa lekörözze a fegyverkezésben. A miniszterelnök egy fiatal fémipari mérnököt, a Hollandiában dolgozó Kadír Hánt bízta meg a feladattal. Hán akkoriban a hollandiai Urenco (Urándúsító Vállalat) munkatársa volt. A holland hírszerzés adatai szerint 1976-ban ellopta az urándúsító centrifugák tervrajzait és hazamenekült. Ennél azonban jóval többet is tett: kihasználva európai kapcsolat- rendszerét és az Unreco adatbázisát, több tucat, az atomfegyverkezéshez is felhasználható eszközt gyártó cég listájával tért vissza Pakisztánba. Kitöltetlen csekket és szabad kezet kapott országa vezetőitől az atomprogram kivitelezéséhez. A bizalmat kihasználva hamar létrehozta saját atomfegyverkereskedőhálózatát. Már 1976-ban kiépítette urándúsító üzemét Pakisztánban. A korai sikerek után a remek üzleti érzékkel megáldott tudós - feladatának érezte minden muzulmán ország atomhatalommá tételét - nagyszabású üzletbe kezdett. Az országa atomprogramjához szükséges eszközök felülrendelé- sével kezdte, a fölöslegre hamar talált vevőt. Először Iránt, aztán fokozatosan a többieket. Észak-Ko- rea és Líbia mellett természetesen Iraknak is felajánlotta szolgálatait. A kilencvenes évek közepén kereste meg az atombombaprogramja feltámasztásán dolgozó diktatúrát ajánlatával. Szaddám és környezete azonban a Hán fényképével díszített, folyamatos műszaki segítséget és teljes körű ellátást ígérő katalógus láttán amerikai hírszerzési trükkre gyanakodott, és nem kötött vele üzletet, (mti, index.hu, ú) Küzdelem a kegyes halálért Barroso és kilenc EU-biztos Moszkvában tárgyal Terítéken az Energiacharta Róma. Megkezdték tegnap Olaszországban egy 17 éve kómában lévő nő mesterséges táplálásának leállítását, de a jobboldali kormány még az utolsó pillanatban is igyekszik meggátolni e művelet végigvitelét. A politika visszaél a sajnálatos esettel. Már tíz éve heves jogi és politikai csatározás középpontjában áll a 38 éves Eluana Englaro ügye. Eluana 1992-es autóbalesete óta kómában van. Miután az orvosok visszafordíthatatlannak ítélték állapotát, Eluana apja 1999-ben az igazságügyi szervekhez fordult, hogy engedélyezzék lánya mesterséges életben tartásának megszüntetését. Hosszú küzdelem után a milánói fellebbviteli bíróság helyt adott az apa kérelmének. Bizonyítottnak tekintette, hogy maga Eluana, amikor még tudatánál volt, kifejezésre juttatta akaratát: inkább meghal, semhogy mesterségesen életben tartsák, miközben ő nem képes érzékelni a külvilágot. Az ügyészség azonban fellebbezett, így az ügy az olasz legfelsőbb bíróság elé került, amely helybenhagyta a milánói bíróság döntését. Ezért kezdődhetett most el a mesterséges táplálás fokozatos leállítása. Napról napra csökkentik a páciens szervezetébe jutta- totttápanyagokmennyiségét. A nagy befolyással bíró katolikus egyház az eutanázia elleni küzdelem jelképévé emelte az esetet. „Az élet szent... A mesterséges táplálás leállítása egyenlő a gyilkossággal” - állt nemrégiben egy vatikáni nyilatkozatban. Sokjobboldali parlamenti képviselő is nyomást gyakorol Silvio Berlusconi kormányára, hogy akadályozza meg a család döntésének érvényesülését. A kormány sürgősséggel el is fogadott tegnap egy törvényerejű rendeletet, hogy megakadályozzaEluana mesterséges táplálásának leállítását. A jogszabály azonban nem léphet hatályba Giorgio Napoli- tano elnök aláírása nélkül. Márpedig az államfő a Berlusconihoz intézett levelében leszögezte: nem lát olyan sürgősséget ebben az ügyben, amely indokolná egy törvényerejű rendelet megalkotását és életbe léptetését. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Dmitrij Medvegyev elnökkel és Vlagyimir Putyin kormányfővel is tárgyalt tegnap Moszkvában az Európai Bizottság küldöttsége. Jósé Manuel Barroso elnököt kilenc uniós biztos is elkísérte. Hasonló körben három évvel ezelőtt találkozott Oroszország és az EU vezetése, s az európai gázszállítások leállításához vezető januári orosz-ukrán gázháború óta ez volt az első csúcsszintű személyestalálkozás. Moszkvában a tárgyalások előtt közölték, az orosz fél egyik fő célja, hogy elérje az Energiacharta módosítását, hogy lehetővé váljon a Gazprom számára az európai energetikai vállalatokban való részesedés, s cserébe hozzáférést biztosítana az európai partnereknek az orosz lelőhelyekhez. Moszkva azt is szeretné elérni, hogy orosz és uniós részvétellel létrehozandó konzorcium ellenőrzése alá kerüljön Ukrajna gázszállítási rendszere. Szergej Prihogyko, az orosz államfő tanácsadója elmondta, a gazdasági-kereskedelmi együttműködés, a válság és következményei, a G20 londoni csúcsértekezletének előkészítése, és „az Ukrajna által kiváltott gázválság fényében” az energiabiztonság kérdései voltak napirenden. A tanácsadó szerint Moszkva megérti, hogy az unió a januári események nyomán szeretne biztosítékokat kapni az orosz fél magatartásának kiszámíthatóságára nézve. A Kreml kész ilyen garanciát adni. Új impulzust akar adni a párbeszédnek, amely „nem válhat egyetlen kérdés, a valóban nagyon fontos energiabiztonság túszává”. A Kreml szerint igen széles területen van szükség együttműködésre, a légi közlekedéstől a környezetvédelmen, a mezőgazdaságon és növényegészségügyön, a meteorológián át egészen az oktatásig. Medvegyev az új európai biztonsági architektúra kiépítésével összefüggő kérdéseket is megvitatta az EU vezetőivel. A fő nézet- eltérések szakértők szerint az energiacharta mellett a NATO keleti bővítésével és a kétoldalú partnerségi szerződés kidolgozásával állnak kapcsolatban, s e kérdésekben az unió tagállamainak nézetei nem egységesek. (MTI,ú) Elvi megállapodás NATO-posztok a franciáknak Brüsszel. Az USA elvi beleegyezését adta ahhoz, hogy Franciaország két kulcsfontosságú katonai posztot kapjon, ha visszatér a NATO katonai szervezetének teljes értékű tagjai közé. Erről tegnap számoltak be NATO-diplomaták. Eszerint a franciák tölthetnék be a lisszaboni regionális parancsnoki tisztséget, valamint az USA-ban, a norfolki parancsnokságon a katonai szervezet átalakításáért felelős parancsnoki posztot. Charles de Gaulle francia elnök 1966-ban vonta ki országát a NATO katonai szervezetéből, és ennek nyomán került Belgiumba a NATO főhadiszállása is. Nicolas Sarkozy francia államfő többször jelezte, hogy Párizs vissza kíván térni a NATO katonai szervezeténekteljes jogú tagjai közé, ám e reintegrálódás pontos módját és időpontját hivatalosan még nem jelentette be. Erre jó alkalmat kínálhat a NATO április eleji csúcstalálkozója, idén ünnepük ugyanis a szervezet megalakításának 60. évfordulóját. A színhely pedig Strasbourg lesz, a francianémet megbékélés jelképe. (MTI) Lassan körvonalazódnak az Egyesült Államok és a NATO utánpótlási vonalai Moszkvából dirigálják az utódállamokat ÖSSZEFOGLALÓ Biskek/Moszkva/Dusanbe. A kirgiz kormány véglegesen eldöntötte, hogy a Manasz amerikai légibázist bezárják. Oroszország és Tá- dzsikisztán átengedi területén az amerikai szállítmányokat. A kirgiz kormányszóvivő tegnap reggel jelentette be a kabinet végleges döntését arról, hogy felmondják a Manasz támaszpont amerikai bérletét. A biskeki külügyi tárca ugyan még konzultációkat folytat az amerikai nagykövetséggel, de „a légibázis fenntartása már nem képezi a megbeszélések tárgyát”. Előző nap az USA-ban azt közölték, hogy a bérleti szerződés meghosszabbításáról tárgyalnak. A biskeki parlament hírek szerint a jövő héten szavaz a kérdésről, de ez már csak formalitás, mert a döntéshez egyszerű többségre van szükség, a törvényhozásban pedig az elnököt támogató pártnak van többsége. Moszkva, amely saját érdekszférájába tartozónak tekinti Kirgizisz- tánt, régóta nyomást gyakorolt a kis, elzárt, hegyektől szabdalt közép-ázsiai országra azért, hogy megszűnjön az ottani amerikai katonai jelenlét. Orosz részről azonban tagadták, hogy bármiféle összefüggés lenne a Kirgizisztán- nak nyújtott pénzügyi (2 milliárd dolláros) segély és a Manasz támaszpontról hozott döntés között. Nyugati forrásból úgy tudni, Washington közel jutott ahhoz, hogy megállapodjon a szomszédos Üzbegisztánnal arról, hogy rajta keresztül lássák el utánpótlással az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatokat. Ez állítólag lehetővé tenné egy Afganisztánba vezető vasútútvonal létesítését is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap a Vesztyi 24 hírtelevíziónak azt mondta, Moszkva hozzájárul az Afganisztánba irányuló amerikai, nem katonai szállítmányok tranzitjához, és várja a konkrét megkereséseket. „Amint az amerikai fél megjelöli az Oroszország területén át szállítandó rakományok mennyiségét és tartalmát, megadjuk az engedélyt.” A manaszi bázis bezárását Lavrov a kirgizisztáni vezetés szuverén dön- téséneknevezte. Eközben a dusanbei amerikai nagykövet is bejelentette: az USA kérésére Tádzsikisztán a NATO rendelkezésére bocsátja légterét az Afganisztánba irányuló, nem katonai jellegű szállítmányok számára. Hamrohon Zarifi tádzsik külügyminiszter még januárban közölte, hogy országa rövidesen aláírhatja az Afganisztánba irányuló szállítmányok átengedéséről szóló megállapodást az USA-val és a NATO- val, de ő akkor kifejezetten közúti szállításról beszélt. (MTI, ú) Visszavonták a vádakat, de mégis fogva tartják Semminek sincs vége MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Visszavonták a Cole amerikai hadihajót ért támadás kitervelője elleni vádakat, eleget téve ezzel az új amerikai elnök azon kérésének, hogy a guantána- mói fogolytáborban őrzött rabok ügyében kezdett különleges eljárásokat függesszék fel. Barack Obama eskütételének másnapján utasította a Pentagon állományába tartozói guantána- mói katonai ügyészeket, hogy kérvényezzék mind a 21 folyamatban lévő eljárás 120 napra való felfüggesztését. Ehhez igazodva Susan Crawford bírónő ejtette a 17 amerikai katonahalálávaljáró, ajemeni Áden kikötőjében 2000. október 12-én ért támadás értelmi szerzője, Abder-Rahim an-Nasiri ellen fel- hozottvádakat. A védelmi tárca egyik szóvivője azonban jelezte: a vádpontok An-Nasiri (Reuters visszavonása még nem jelenti azt, hogy ezzel végleg lezárult Nasiri ügye. A guatánamói különleges eljárások moratóriumának a lejárta után a férfi ellen ismét vádat emelhetnek, és továbbra is fogva tartják. Nasirit 2002-ben kapták el. A tettét bevallotta.
