Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-27 / 21. szám, kedd

Külföld 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 27. Egy szerencsétlen sorsú tizedesen vitatkoznak - mennyi pénzt pumpál még Európa a megbékélni nem akaró palesztinokba? Volt-e izraeli tűzparancs a bajtársakra? Cilád Sálit, aki két és fél éve van a Hamász fogságában. Ezt is láthatta Michel Dzsabalíjában. Lényegében a Hamász gyűlöletpolitikája akadályozza a segélyek eljuttatását, az újjáépítést. (SITA/AP-és Reuters-felvétel) Brüsszel/Jeruzsálem/Dzsabalí- j a. Nem utolsósorban az uni­ós külügyminiszterek kétna­pos ülésének eredményeként ismét a Gázai övezet és az izraeli-palesztin rendezés volt tegnap a világpolitika egyik központi témája. ÖSSZEFOGLALÓ Izraelben pedig az a kérdés bor­zolja a kedélyeket, hogy a gázai of- fenzíva idején kaptak-e olyan ukázt a katonák, amelyet úgy nevezhet­nénk, hogy tűzparancs a bajtársak- ra. Meg nem nevezett katonai for­rások ugyanis tegnap közölték: a katonák parancsot kaptak arra, „mindenáron” kerüljék el a fogság­ba esést, hogy ne ismétlődhessen meg a 2006-ban palesztin harcosok által elhurcolt és azóta is fogságban tartott Gilád Sálit tizedes esete. A radikális Hamász több száz bebör­tönzött palesztin elengedését köve­teli Salitért cserébe. Az ominózus parancs úgy szólt, fogolyejtési akció esetén a bajtár­saknak tüzet kell nyitniuk az ellen­séges harcosokra, még akkor is, ha a foglyul ejtendő katona élete forog kockán. A Golani nevű elitegység alezredes parancsnoka egyenesen azt mondta embereinek a hadmű­velet kezdete előtt: „mindenáron el kell kerülni, hogy a Hamász élve el­fogja bármelyikőtöket, akár úgy is, hogy felrobban tjátoka nálatoklévő Berlusconi hozta magát Róma. Ismét felháborodást keltett Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Vasárnap este azt mondta, az olasz nők olyan szépek, hogy katonai kíséretre van szükségük, nehogy meg­erőszakolják őket. Az újság­írók arról az új javaslatról kér­dezték, amely szerint február­tól tízszeresére emelnék a nagyvárosok utcáin járőröző katonák számát. Az év eleje óta történt erőszakos bűncselek­mények sorozata - köztük több nemi erőszak - miatt nyomás nehezedik a kormányra, hogy tegyen valamit. Ennekkapcsán fejtegette Berlusconi, hogy „annyi katona kellenne, ahány csinos lány van”. Az ellenzék azonnal nekitámadt, mond­ván: ismét bebizonyosodott, hogy a jobbközép kormány mennyire érzéketlen, semmi­be veszi a szexuális bűntettek szörnyűségét, amivel meg­bántja a nőket. A nőszövetség is megbotránkozott Berlusco­ni szavain. (MTI) Olasz-brazil feszültség Sarkozyné cáfolata Róma. Visszautasította Carla Bruni, a francia elnök hitvese azo­kat az olasz sajtóban megjelent vá­dakat, amelyek szerint közbenjárt a brazil elnöknél az oda menekült va­lamikori olasz szélsőbaloldali akti­vista, Cesare Battisti ügyében. A férfit Olaszországban többrendbeli emberölés miatt elítélték. Róma kérte a kiadatását Brazíliától, de az politikai menedékjogot nyújtott az egykori gerillának. Rómában úgy vélik, ezt Carla Bruni intézte el a brazil elnöknél. Rómában kilátásba helyezték, hogy hazahívják az olasz nagykövetet Brazíliából. (MTI) kézigránátokat”. A hadsereg szóvi­vőjének közleménye szerint a ka­tonák ilyen parancsot nem kaptak, és az idézett tiszt csak katonái harci morálj át akarta növelni. Ajman Taha, a Hamász gázai szóvivője a Mena egyiptomi hír- ügynökségnek tegnap úgy nyilat­kozott, nem lehet része az Izraellel kötendő tűzszüneti megállapodás­nak Gilád Sálit szabadon bocsátá­sa. „Sálit ügye külön kérdés, és csakis egy fogolycsere-megállapo­dás keretében lehet róla tárgyalni.” Korábban több izraeli vezető is azt mondta - valamit valamiért alapon Morales győzött Indián alkotmány La Paz. Elnyerték jogaikat az in­diánok Bolíviában. Szakértők sze­rint azonban ezáltal csak mélyül az ellentét az indiánok és a fehérek- meszticek között. A nemzeti örök­ség része lett a kokalevél. Nem hi­vatalos adatok szerint a lakosság 60 százaléka az indiánok jogainak visszaállítására voksolt az ország történelmének első alkotmánymó­dosító népszavazásán. Evő Morales elnök javaslata elégséges támoga­tót nyert, habár jóval kevesebbet a vártnál. Ezzel az őslakosok fontos szereplővé válhatnak a bolíviai tör­vényhozásban is. Az új alkotmány értelmében képviselőik az alkot­mánybíróságban is helyet foglal­hatnak, és saját közösségeik ügyei­ben a hagyományaik szerint ítél­kezhetnek. Megszűnik a római ka­tolikus vallás hivatalos státusa, ami ellen az egyház élesen tiltakozott, félve, hogy az újra felbukkanó tör­zsi istenségek sok hívőt elcsábíta­nak. Az andesi ország több mintfe- le valamely indián törzs (kecsua, guarani, ajmara) tagja, (nol, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Moszkva. Újra ülést tartott a NATO-Oroszország Ta­nács tegnap Brüsszelben, első íz­ben azóta, hogy a szövetség a tavaly augusztusi orosz-grúz háború mi­att felfüggesztette Moszkvával a szokásos kapcsolattartási formá­kat. Oroszország és a tagországok NATO-nagykövetei most csak in­formális jellegű megbeszélésre ül­tek össze, de ez a minősítés semmit nem von le abból, hogy a NATO újabb lépést tett az orosz kapcsolat normalizálása felé. A múlt év végén az atlanti szö­vetség már jól látta, hogy a grúzok csak akkor lesz tűzszünet, ha a Hamász elengedi a tizedest. Egyébként vasárnap este Kairóban bejelentették, Izrael - egyiptomi közvetítéssel - 18 hónapos, meg­újítható tűzszünetet ajánlott a Ha­másznak, amelyre a palesztin szer­vezet szintén Kairón keresztül ígért választ az ajánlat tanulmányozása után. Taha most egyéves tűzszü­netre vonatkozó Hamász-javasla- tot említett. Az EU-országok külügyminisz­terei vasárnap este palesztin, jor- dániai, egyiptomi és török kollégá­jukkal tárgyaltak a Gázai övezetről. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője uniós támogatást ígért tegnap Washing­tonnak az ú j amerikai elnök által bezárásra ítélt guantánamói fo­golytáborban őrzött személyek elhelyezése ügyében. „Ez ameri­kai probléma, amit az amerikai­aknak kell megoldaniuk, de szük­ség esetén készek vagyunk segíteni” - mondta újságíróknak Javier Solana, közvetlenül az EU- külügyminiszterek brüsszeli ta­nácskozásának megkezdése előtt. Később, a külügyminiszteri ülésen azonban kiderült, a kérdés nem olyan egyszerű, a tagállamok na­gyon eltérően viszonyulnak a problémához. Egyébként a guantánamói fog­lyok ügyében még határozati javas­latot sem készítettek elő, annyira frissen merült fel a kérdés. Barack Obama amerikai elnök a múlt hé­elleni aránytalan orosz erőalkal­mazás nem indokolhatja a NATO- orosz viszony további jegelését, hi­szen már az EU is lépéseket tett a Brüsszel-Moszkva párbeszéd fel­újítására. A NATO-külügyminisz- terek december elején azzal bízták meg Jaap de Hoop Scheffer főtit­kárt, hogy személyesen mélje fel a nyitás lehetőségeit. Miután Schef­fer négyszemközt találkozott Dmit- rij Rogozin orosz NATO-nagykö- vettel, módot találtak a továbblé­pésre. A NATO ebben nem csupán elvben érdekelt, arra is törekszik, hogy megkapja Moszkva hozzájá­rulását az Afganisztánba irányuló hadifelszerelés-utánpódás orosz Karel Schwarzenberg, a soros el­nökséget betöltő Csehország kül­ügyminisztere a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a helyzet javításá­hoz szükség van arra, hogy az öve­zet kiszámítható módon nyitva le­gyen. Az EU kiállt az izraeli-pa­lesztin konfliktus kétállamos meg­oldása mellett, ugyanakkor értésre ad ta: a Hamásznak is lépéseket kell tennie a fegyvemyugvás tartóssá tétele érdekében. „Amíg a Hamász védelmébe veszi a terror eszközeit, nem lehet komoly partnernek tekinteni”-vélte Schwarzenberg. Uniós részről nem tudtak választ ten úgy döntött, egy éven belül be kell zárni a Kuba szigetén található amerikai fogolytábort. A foglyok elhelyezését illetően még Ameri­kában is teljes a bizonytalanság, és felmerült a gondolat, hogy az USA európai szövetségesei egy részüket „befogadnák”. Hivatalosan ezt - mondta most Solana - az amerikai­ak még nem kérték. Szerinte ha ez bekövetkezik, akkor a válasznak igenlőnekkell lennie. Karel Schwarzenberg, a soros EU-elnökséget betöltő Csehország külügyminisztere úgy látta, egye­lőre minden országnak magának kell meghoznia a döntést. „Előbb azzal kell tisztába jönnünk, mit vár el tőlünk Amerika, s aztán majd meglátjuk, hogyan határozunk.” Alexander Stubh finn és Bemard Kouchner francia külügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy még nincs hivatalos amerikai kérés. Párizs egyébként hajlandó a foglyok befo­gadására, és Spanyolország is a területen át történő szállításához, ugyanis a Pakisztánon át vezető út­vonalon a konvojok egyre több tá­madásnak vannak kitéve. Orosz nyilatkozatok szerint Moszkvában erre van is fogadókészség, mert úgy látják, a szélsőséges iszlámisták af­ganisztáni sikere destabilizálná Oroszország déli részeit. Vlagyimir Putyin orosz kor­mányfő üdvözölte, hogy az új wa­shingtoni kormány további meg­fontolás tárgyává teszi az amerikai rakétavédelmi pajzs kelet-európai kiteijesztésének kérdését. „Obama belső köreiben azt mondják, a raké­tapajzs kérdésével nincs hova siet­ni, és további elemzésekre van adni arra a kérdésre, hogy a zsidó államot kártérítésre lehet-e köte­lezni a gázai hadműveletért, amelynek palesztin közlés szerint 1300-náltöbb áldozata volt. Louis Michel, az EU fejlesztéspo­litikai biztosa tegnap Dzsabalíjá­ban kijelentette: a felelősség túl­nyomó része a Hamászt terheli a gázai háborúért. Elítélendő terro­rista mozgalomnak nevezte az isz- lamista szervezetet azon a palesz­tin településen, ahol képet kapha­tott az izraeli offenzíva okozta ká­rokról. A Gázai övezet északi ré­szén fekvő Dzsabalíja egyike volt a leginkább ostromlott helységek­nek. Michel, aki nemrég azzal vá­dolta Izraelt, hogy nem tartj a tiszte­letben a nemzetközi jogot a Gázai övezetben, most kijelentette: „A Hamásznak el kell fogadnia két »apró« feltételt ahhoz, hogy a maj­dani béke érdekében az EU újrain­díthassa a politikai párbeszédet: az egyik Izrael joga a létezéshez, a má­sik az, hogy lemond a fegyveres harcról, hozzáállásának terrorista dimenziójáról.” Hozzátette: az európai közvé­lemény „torkig van azzal, hogy lát­ja, mennyi pénzt adunk újra és újra arra az infrastruktúrára, amelyet módszeresen lerombolnak”. Mi­chel bejelentette, az EU újabb 60 millió eurós segélyt ad a paleszti­noknak. Hangsúlyozta, hogy 2000 óta Európa „3 milliárd eurót utalt át Palesztinának”, és évente 600-700 millió eurót folyósít. (MTI, ú) francia álláspont felé hajlik. Vi­szont Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország már korábban bejelen­tette, szó sem lehet arról, hogy gu­antánamói foglyok érkezzenek hozzájuk. Olga Algayerová külügyi állam­titkár, aki Szlovákiát a tanácskozá­son képviselte, nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, Szlovákia befogadna-e foglyokat. Szerinte a kérdésnek adminisztratív, etikai és pénzügyi vetületei is vannak. Szerinte abban az esetben, ha az EU hivatalos fel­kérést kap az USA-tól, akkor min­den foglyot egyénileg kell megítél­ni. „így járna el Szlovákia is, tud­nunk kell, milyen emberről van szó, s csak azután lehet dönteni. Még nem lehet kijelenteni, hogy bárkit befogadunk, de azt sem, hogy senkit... Azt is meg kell vizs­gálni, hogy a szóban forgó személy nem veszélyeztetné-e Szlovákia biztonságát.” (TASR, MTI, ú) szükség. Üdvözöljük az ilyen állásfoglalásokat” - mondta Putyin a Bloomberg amerikai hírügynök­ségnek. Putyin, aki óvatos opti­mizmussal viszonyul Barack Oba- mához, rámutatott: a NATO-kiter- jesztését illetően is kedvező jelzé­sek érkeznek Washingtonból. „Ők azt mondják, többféleképpen lehet szavatolni Ukrajna és Grúzia biz­tonságát, és nem fontos most befo­gadni ezeket az országokat a NA- TO-ba.” Az orosz kormányfő sze­rint Moszkva ezt is üdvözli, és kész részt venni bármilyen párbeszéd­ben, hogy megtalálják a legjobb megoldást a nemzetközi biztonság megteremtésére. (MTI, s, ú) Putyin örül az új amerikai kormányzat első lépéseinek - Ukrajna és Grúzia háttérbe szorul NATO-orosz viszony: vége a jégkorszaknak Az EU üdvözölte Obama döntését, de megvárja a hivatalos amerikai kérést Megosztottak az uniós tagállamok a guantánamói foglyok ügyében RÖVIDEN Megbüntették a cseh külügyet Prága. Hetvenhét ezer ko­ronás pénzbüntetést szabott ki a cseh nemzetbiztonsági hivatal (NBÚ) a külügymi­nisztériumra, mert a tárcától tavaly ősszel kiszivárgott a Mirek Topolánek kormányfő és Nicolas Sarkozy francia ál­lamfő párizsi beszélgetéséről készült feljegyzés szövege. Dušan Navrátü, a hivatal el­nöke a cseh rádiónak a bün­tetés tényét megerősítette. Csehország történetében ez az első eset, hogy egy minisz­térium büntetést kapott ké­nyes információk kiszivárog­tatása miatt. (MTI) Amerikai gépek balesete Bagdad. Lezuhant két amerikai repülőgép tegnap Irak északi részén, négy ka­tona meghalt. Jose Lopez őr­nagy, amerikai szóvivő el­mondta, az eset helyi idő sze­rint hajnali negyed háromkor történt. Egyelőre nem tudni, mi okozta a balesetet, az ügy­ben folyik a vizsgálat. Továb­bi részletekkel nem szolgált. Egy iraki rendőrtábornok, aki kérte névtelensége megőrzé­sét, viszont azt mondta, hogy két kis helikopter ütközött össze Kirkuk közelében. Irak­ban az erőszakcselekmények számának csökkenése után is gyakoriak a repülőgép-bal­esetek. (MTI) A Batasuna örökösei Madrid. Elrendelte a betil­tott baszk Batasuna, a Baszk­föld Haza és Szabadság (ETA) szakadár fegyveres szervezet politikai szárnya feltételezett új vezetőinek előzetes letartóztatását Bal­tasár Garzon, a spanyol leg­felsőbb bíróság tagja. Mint tegnap közölték, a nyolc em­bert még pénteken vették őri­zetbe Baszkföldön és Navarra tartományban. A rendőrség a házkutatások során a Bata­suna és két új, a március 1-jei baszkföldi tartományi válasz­tásokra alakult szervezet kö­zötti kapcsolatokat bizonyító dokumentumokat keresett. A spanyol belügyminiszter sze­rint az új szervezetek a Bata­suna közvetlen örökösei, így vezetőiket terrorista szerve­zetben való részvétellel vá­dolhatják. (MTI) Moszkva előre tiltakozik Brüsszel. Az egyes politi­kai csoportok egyeztető ülé­seivel kezdődött meg tegnap az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének idei első, pén­tekig tartó ülésszaka. Az ET főként emberi jogi kérdések­kel foglalkozó, 47 tagállamot tömörítő, 60 évvel ezelőtt lét­rehozott szervezet. Különö­sen holnap lehet nagy vitára számítani Moszkva és néhány más tagállam között, amikor az október elsején elfogadott határozatnak a megvalósulá­sát értékelik. Ez az augusztusi orosz-grúz háború nyomán előállt helyzettel foglalko­zott. Moszkva a múlt héten el­fogultnak minősítette az őszi ET-határozatot. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents