Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-27 / 21. szám, kedd
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 27. www.ujszo.com Rövidfilm Stanley Kubrick félbehagyott tervéből Egy varsói zsidó nő és unokaöccse története MTl-HÍR Az audiovizuális darabjairól ismert Jane és Louise Wilson angol testvérpár rövidfilmet készített Stanley Kubrick Árja levelek (Aryan Papers) című, félbehagyott filmjéből. A rendező öröksége nemcsak a 13 megvalósított filmjéből áll, hanem a londoni házában felhalmozott több ezer dokumentumból, forgatókönyvből, fotóból, rajzból, amelyekkel előkészítette egy-egy filmjét. Stanley Kubrick (Képarchívum) Ebben az archívumban, amelyet a családja 2007-ben odaajándékozott a londoni művészeti egyetemnek, vannak a megvalósult filmek, filmtöredékek is. Például a Napóleon, amelyen 30 évig dolgozott és az Árja levelek is. Ez utóbbi Louis Begley Hazugságok háborúja című regényére alapozva egy varsói zsidó nő és unokaöccse történetét dolgozta fel. Kubrick több éven keresztül foglalkozott a tragikus sorsú emberek történetével, akik kereszténynek vallották magukat, hogy elkerüljék a náci üldöztetést. Már kiválasztotta a főszereplőnőt is, Johanna Tér Steege holland színésznő személyében, akit a magyar nézők elsősorban Szabó István Édes Emma, drága Böbe című filmjéből ismerhetnek. A rendező éveken át bőséges dokumentációt gyűjtött egybe korabeli újságcikkekből, az 1930-as, 40-es évek archív anyagaiból. Felvételeket készített a színésznőről, még ruhapróbák is voltak. Végül azonban 1993-ban Kubrick félretette a tervet, amikor megjelent Spielberg Schindler listája című filmje. A Wilson testvérek a Kubrick- alapítvány, a British Film Institute és az Animate Projects felkérésére készítettek az anyaghalmazból egy 16 milliméteres kamerával felvett rövid filmet, amelyet február 13-án mutatnak be Londonban a BFI Southbank galériában egy installáció keretében. Felhasználják hozzá a régi felvételeken kívül a Tér Steegével forgatott anyagot is. „Nagyon megfogott bennünket a forgatókönyv ezzel a hallatlanul erős nőalakkal” - nyilatkozták az El País című spanyol napilapnak. Arról, hogy a film miért nem valósult meg, Louise Wilsonnak az a feltételezése, hogy az Árja levelek a rendező legszemélyesebb, legbonyolultabb filmjének készült. (Kubrick ősei az Osztrák-Magyar Monarchiából kivándorolt zsidók voltak). „Minden filmjében nagyon objektív volt, ebben mintha szubjektív lett volna. Az anyag nagyon megrázó és lehet, hogy neki személyesen nehéz lett volna ilyen helyzetben találnia magát” - mondták a Wilson testvérek. Javier Bardem és Scarlett Johansson (Fotó: Continentalfilm' MOZIJEGY Vicky Cristina Barcelona A két amerikai barátnő - Vicky és Cristina - Barcelonába érkeznek egy hosszú vakációra. A józan és jegyben járó Vicky a katalán kultúrát tanulmányozná és nem akar kalandokba bonyolódni. A szertelen Cristina viszont a boldogságot és az élet értelmét szeretné megtalálni a maga keresetlen módján, miután első rövidfilmje a szerelemről nem hozta el neki a sikert. Mindkettőjük életét felkavarja, mikor megismerkednek Juan Ántonióval, a sármos festővel és annak lökött, szuicid és közveszélyes exnejével, Maria Elenával. Vicky Cristina Barcelona. Amerikai-spanyol romantikus film, 2008. Rendező: Woody Allen. Szereplők: Rebecca Hall (Vicky), Scarlett Johansson (Christina), Javier Bardem (Juan Antonio), Penélope Cruz (Maria Elena), Patricia Clarkson (Judy Nash), Kevin Dunn (Mark Nash), Chris Messina (Doug), (port.hu) A táncosok produkciójához a muzsikát a harminctagú Egyesített Kárpát-medencei Nagyzenekar szolgáltatta (Henningjónos felvétele) Művészetek határok nélkül - a budapesti Égtájak Iroda évadnyitója, valamint az idei tavaszi évad kínálata Anyanyelvre épülő programok Már hagyománnyá vált a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Égtájak Irodájának a magyar kultúra napjához kötődő évadnyitó előadása, amelynek idén is a budapesti Thália Színház adott otthont. A harmadik éve megrendezésre kerülő évadnyitó - egész estét betöltő műsor - a kultúra erejével és eszközeivel építi a kapcsolatot a határon túli és az anyaországi magyarok között. KIS G. IBOLYA Ebben az évben az anyanyelvre épülnek a szervezőiroda programjai, így már a január 19-ei évnyitó erre irányította a figyelmet. A műsor Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója jegyében állt össze, a hagyományos és a modern művészeti értékeket szólaltatta meg a zene, a tánc és az anyanyelv egybefűzött szálaival. Az évnyitó célja, ahogyan azt Rubovszky Rita, a Hungarofest Kht. ügyvezető igazgatója üdvözlő beszédében kiemelte, azoknak a szellemi tartalmaknak a bemutatása, amelyeket a felvilágosodás költőjének, a nyelvújítás atyjának, a magyar nyelvű, európai színvonalú polgári kultúra megálmodójának az életműve közvetít. A vendégeket dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntötte. Mindketten a rendezvény és az Égtájak Iroda tevékenységének fontosságát hangsúlyozták, azt a másfél évtizedes kitartó munkát, amely az egységes magyar kultúrára épül. A program fél hétkor az előcsarnokban muzsikával kezdődött, a szabadkai Garden Quartet és a Jazz Quartet felváltva hívogatta a nézőket a színházba. A népviseletbe öltözött lányok agyagcsuporba töltött pálinkával és borral, valamint sós és édes süteménnyel kí- nálgatták a közönséget, amely az előadás kezdetéig zsúfolásig megtöltötte a színháztermet. Az egységes népzene és néptánc, valamint a közös anyanyelv szálaiból egymásba fűzött műsort Hernyák György rendezte. A másfél órás program Füst Milán A magyarokhoz című versének gondolatiságára épült, és a színpadi játék címéül is költeményből vett idézetet választott a rendező. A hét országból érkezett fiatalok öt népzenei tájegység táncán és népzenéjén keresztül, valamint az egységes magyar irodalmi alkotások által mutatták be a közönségnek, hogyan hat a környezet a megszületett gyermekre, és hogyan kíséri végig a megtapasztalt hagyomány és kultúra az életét. A koreográfus Brezovszki Roland, a művészeti tanácsadó Hajnal Jenő, a zenei vezető Juhász Gábor volt. A muzsikát a harminctagú Egyesített Kárpát-medencei Nagyzenekar szolgáltatta. A műsorba szervesen beépített irodalmi összeállítást kiváló színészek tolmácsolták. A kortárs magyar költők gondolatait Gál Elvira (Szabadka), Nagypál Gábor (Újvidék - Budapest), Katkó Ferenc (Beregszász), Fabó Tibor (Komárom) és Váta Loránd (Sepsiszent- györgy) osztotta meg a nézőkkel. Az évadnyitó után, februárban folytatódik a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek sorozat, amely idén a tizenegyedik évébe lépett. Az Égtájak Irodának ez az egyik legrégebbi rendezvénye. A határon túli magyar fiatalok találkozójával szinte egy időben indított program azt a feladatot vállalta, hogy megismerteti a budapesti közönséggel a külhoni magyar színházak és társulatok munkáját. Az idei tavaszi évad programja, az eddigiekhez hasonlóan, a műfaji sokszínűség jegyében állt össze. A februártól májusig tartó időszakban három régió vendégjátékát kísérhetik figyelemmel a nézők. Huszonöt évvel ezelőtt Bocsárdi László és barátai megalapították Románia első alternatív színtársulatát, ezért erről a kultúrtörténeti évfordulóról a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház előadásaival emlékeznek a szervezők. Tervezett előadásaik között van Beaumarchais Figaro házassága című darabja, amelynek a pesti bemutatója február 9-én este 7 órakor lesz. Másnap, február 10-én a 3 tánc Beckettre című táncszínházi előadásra kerül sor, ugyancsak este 7 órai kezdettel. Az Újvidéki Színház vendégjátékát március közepére tervezik. Áprilisban a beregszásziakat, májusban pedig a Szabadkai Kosztolányi Színházat várják. Áz Égtájak Iroda készül a májusi Énekelt versek zentai fesztiváljára, és az ugyancsak májusban sorra kerülő belgrádi Magyar kulturális napokra. A nyár pedig hagyományosan a fiataloké, hiszen júliusban tizennegyedszer szervezik meg a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok találkozóját. Az Égtájak idei programsorozatát a másodszor megrendezésre kerülő Biennále és az őszi színházi évad zárja. 90 éve halt meg Ady Endre - az egyén, a nemzet és az emberiség legnagyobb erkölcsi kérdéseit vetette fe A költő, aki ember maradt az embertelenségben ÉVFORDULÓ Kilencven éve, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, akinek életműve európai léptékkel mérhető. Költőként 1906-ban publikált harmadik verseskötetével, az- Új versekkel tört be a köztudatba, az igazi hírnevet pedig negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg számára. 1908-tól az akkor induló Nyugat folyóirat munkatársa volt, amely 1912-től nevét szerkesztőként is feltüntette, így a magyar irodalmat meghatározó lap szimbólumává nőtte ki magát. 1909-től rendszeres szanatóriumi kezelésre szorult, mert hedonista életmódja aláásta egészségét. Miután nevét szárnyára kapta a hír, Lédával való kapcsolata egyre inkább teher lett számára. A pár a halva született gyermeke miatt támadt belső konfliktusát sem tudta feldolgozni, és 1912 áprilisában szakított. Ady 1914-ben találkozott az akkor húszéves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett, és akit a következő évben, a lány apjának tütása ellenére feleségül vett. Verseiben fiatal szerelmét Csinszkának nevezte el. Ady világosan látta a világháború közeledését, és kortársai többségével ellentétben félelemmel és iszonyattal töltötte el a vérontás lehetősége. Háborúellenes versei miatt sokat támadták, utolsó verseskötetét 1918-ban tette közzé A halottak élén címmel. 1919. január 27-én halt meg Budapesten, koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, és a nemzet halottjaként temették el. Ady az egyén, a nemzet és az emberiség legnagyobb erkölcsi kérdéseit vetette fel, és ember maradt az embertelenségben, magyar az űzött magyarságban. Képeit látomásokká növelte, új mitológiát teremtett, névjegyévé váltak háromszavas címei, a nagybetűs szimbólumok. Nyelve egyénien eredeti, régies, bibliás, saját leleményű kifejezésekkel, szófűzésekkel. (mti)
