Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-27 / 21. szám, kedd

lľ i.[.iLLililUUIUIUlliNiMI LLIIilJiIJJ IIIIIJIIIJ,I UMJ M i íl I i , iJllllIi, HlMHlUtlIÍI 8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 27. www.ujszo.com KARPAT-MEDENCEI KITEKINTŐ Szerbia jövőre már tárgyalna Vük Jeremič szerbiai kül­ügyminiszter kijelentette, Szerbia azt szeretné, ha 2010 első felében, amikor Spanyol- ország elnököl majd az EU- ban, megkezdhetné a csatlako­zási tárgyalásokat az Unióval. A B92 Televíziónak Jeremič azt mondta, az EU-ban még nincs meg a konszenzus Szerbia tag­jelöltségéről, de erről hétfőn, „Szerbia és az EU hivatalos tár­gyalása során beszélgetnek”. A diplomáciai vezető tegnap Brüsszelben az EU miniszteri hármasával tárgyalt. Elmond­ta, hogy az elmúlt héten spa­nyol, olasz, francia és szlovén kollégáival tárgyalt és kiemel­te, hogy léteznek bizonyos új ötletek, de erről csak a brüssze­li tárgyalás után kellene be­szélni. (Vajdaság Ma) Hátráltatott EU-s pályázatok Halasztásra játszva bojkottál- ta Brassó, Marosvásárhely, illet­ve Gyulafehérvár polgármestere a középrégiós tanács idei első ülését. A tanácskozás második napi­rendi pontja az EU-s finanszíro­zásra benyújtott pályázatokat vizsgáló Regionális Projektelbí­ráló Bizottság (CRESC) kor­mányrendelet előírta alapsza­bálymódosításának elfogadása lett volna. Akormányelőírásokat sérelmezték Brassó, Marosvá­sárhely és Gyulafehérvár pol­gármesterei. George Scripcaru, Dórin Flo- rea és Mircea Hava demokrata­liberális párti polgármesterek azt szerették volna, hogy az elbí­ráló bizottságban ne csak a me­gyei tanácselnökök, hanem a municípiumok polgármesterei is részt vegyenek. Az említett pol­gármesterek bojkottjáról, amely azonban nem tudta megbénítani a tanácskozást, Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke, egyben a középrégiós tanács el­nöke elmondta, „szándékos provokáció” volt - a polgármes- terekhúzni akarták az időt. „A három municípium pol­gármesterének elégedetlenke­dése azért, hogy nincsenek sze­mélyesen jelen e bizottságban, érthető, a törvény azonban csak a megyei tanácsok elnökeinekje- lenlétét teszi kötelezővé - a gond szerintem az, hogy nincsenek készen az integrált tervek, me­lyekkel a csupán általuk elérhető összegeket lehívhatnák, a pol­gármesterek meg továbbra is azt hiszik, hogy az új kormány időel­tolást ad számukra, de ezt az Unió nem fogja eltűrni” - muta­tott rá Lokodi Edit. Az említett városok jelentős összegű támo­gatásokat hívhatnak le, de még egyeden tervet sem készítettek el. (Új Magyar Szó) A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. SZEMSZÖG Sok vagy kevés? Napilapunk, az Új Szó rendsze­resen hírt ad, tudósít, főleg a Régió című oldalakon és a Szülőföldünk mellékletben azokról az eredmé­nyekről, történésekről, pozitív és negatív értelemben egyaránt, me­lyek főleg a dél-szlovákiai települé­sek önkormányzatait foglalkoztat­ják. Ezáltal mi, olvasók jobban át­láthatjuk ezen intézmények tevé­kenységét, döntései mozgatórugó­it, esedeg képet kaphatunk arról a jogi háttérről, mely alapján ezek az önkormányzatok működnek. Mert rengeteg probléma van ezen a terü­leten, melyek néhány esetben bi­zony messze túlmutatnak a törvé­nyesség határain. Csak egy-két példa: az egyik ke­leti régióban fekvő városban vagy a Komáromi járás egyik településén a jogi problémák a polgármester és a képviselő-testület többsége között már évek óta tartanak. Úgy néz ki a dolog, hogy a jelenleg érvényben lévő jogi normák keretei között erre nem találnak megoldást (vagy nem is akarnak). Önkényes döntések, vétók sorozata születik, melyet az­tán a másik fél nem tart a maga számára kötelezőnek, elfogadha­tónak. Az érintett települések pedig tengődnek. Az ilyen településeken a döntések, illetve azok hiánya egyik vagy másik fél ignorálása kö­vetkeztében bizony magával vonja a pénzügyi, gazdasági műveletek törvényességének megkérdőjele­zését. Ezeket a tapasztalatokat is fi­gyelembe kell(ene) venni a községi rendezésről szóló új törvény vagy a jelenlegi módosítása során. Példá­ul a döntések és végrehajtások tör­vényességi mutatóinak megfelelő rugalmas ellenőrzését. Magyaror­szágon jó tapasztalatok vannak ezen a téren a (körjegyzői intéz­ménnyel, mely vitás esetekben a döntőbíró szerepét is betölt(het)i. Pontosítani, világossá tenni az egyes szituációk jogi rendezésének lehetőségeit, azok egyik vagy má­sik fél által való be nem tartásának következményeit, esetleg a tiszt- ség(ek) megszűnésével járó lehe­tőségnek a módját is. Nem szabad tovább engedni az olyan gyakran előforduló eseteket, melyek során sok millió korona (most már euró) felhasználási módja, vagy egy ilyen volumenű szerződés megkötése egy emberen múljon, az ismert „mindez a köz javára történik” szlogen alatt. Mert azért tudni kell, hogy a köz java összetett fogalom, hogy egy ilyen irányba mutató fej­lesztés, beruházás nem biztos, hogy mindenkinek jó. Kirívó példa a bazini szeméttároló építése körül kialakult helyzet, mely állítólag szintén a közjavára történik. A vá­ros lakói mégsem látják így, tilta­koznak ellene. Akkor hogyan is van ez? Mondhatok példát saját sző­kébb környezetemből is, ahol a szintén úgymond a köz javára tör­tént beruházások (melyek a több­ségnek, sőt bizonyos értelemben nekünk is hasznosak) teljesen megváltoztatták az eddig „békés” hétköznapi életünket. Itt van aztán az önkormányzati munka másik vetülete, mellyel az Új Szó is foglalkozott, mégpedig a 2008. december 27-i és 30-ai szá­mában. Ez pedig a polgármesterek, egyes önkormányzati tisztségvise­lők fizetése, jutalmazása, főleg á 2008-as év tükrében. A lakosság ezáltal összehasonlíthatta egyes te­lepülések ilyen irányú mutatóit, szembetűnőbb eltéréseit. Mielőtt valaki sanda szándékot vélne felfe­dezni, leszögezem: az Új Szó által közreadott fizetések, jutalmak mind törvényesek. A polgármeste­rek (és más tisztségviselők) alapfi­zetését törvény garantálja. Ennek egyik összetevője a mindenkori át­lagfizetés összege. Ezt az összeget kell szorozni a település lakóinak számarányát feltüntető táblázati skálán lévő aktuális szorzószám­mal. Egy kb. 2000 lakosú település szorzószáma 2,2 körül van. A má­sik ilyen tényező a jutalmazás, me­lyet szintén a képviselő-testület hagy jóvá az évi fizetés 0-50 száza­lékáig. Megjegyzem, ez a jutalma­zás nem kötelező jellegű, a törvény úgy fogalmaz, hogy: kaphat. Új fi­zetési besorolást kellene felállítani az önkormányzati csúcsvezetők számára. Figyelembe kellene venni elsősorban végzettségüket. Annál is inkább, mivelhogy nem is kép­zelnénk: kisebb településeinken hány olyan polgármester tevé­kenykedik, akik még az alapiskolát sem végezték el. Gondolom, nekik azért nem jár annyi, mint azoknak, akik legalább ezt elvégezték, az en­nél magasabb szinttel rendelke­zőkről nem is beszélve. Már csak azért is, mivelhogy alapvető pénz­ügyi, gazdasági és egyéb ismeretek nélkül nehéz kvalifikált döntéseket hozni. Sok olyan polgármester, ön- kormányzati tisztségviselő van, akik ezt a közjavára végzett fontos munkát hivatásuknak tekintik. Ez meglátszik településeik arculatán, és egyéb olyan kezdeményezéseik­ben, melyek példamutatóak lehet­nek mások számára is. Ók kapjanak magas fizetést, jutalmat. Megér­demlik. Sokan vannak olyanok is, akik ezt a posztot, annak elnyerését „lutrinak” tekintik. Tapasztalhat­juk ezt a jelenséget a négyévenkén­ti helyhatósági választásokon, mi­kor egy kis (ebb) település választá­si listáján sokszor 6-8 jelölt is ringbe száll a polgármesteri posztért, „vagy bejön, vagy nem” alapon. A jelenlegi törvény a képviselő-testü­letre bízza a fizetés és a jutalom összegének magasságát. Van, ahol premizálási mutatókat dolgoznak ki, van, ahol a képviselők belátásá­ra bízzák ennek megállapítását. Hogy melyik módszer az igazságo­sabb? Nehéz megmondani. Az önkormányzati munka, an­nak irányítása bonyolult rendszer. Mindig akadnak előre nem látható események, melyek keresztülhúz­hatják néhány terv megvalósítá­sát. A prémium összegének felső határa tehát 50%. Ennek megadá­sa azt jelzi, hogy az adott települé­sen, önkormányzatban minden tökéletesen működik. Mindenki elégedett mindennel. Van egyálta­lán ilyen település? Személy sze­rint kötve hiszem. A készülő tör­vénymódosításokban vagy egy tel­jesen új falurendezésről szóló tör­vénynek olyan változásokat kell(ene) eszközölni, melyek az eddiginél átláthatóbb, a megítélés során sokkal objektívebb viszo­nyokat teremt az önkormányzati csúcsvezetők jutalmazása terüle­tén. Hogy valamit tenni kell, bizo­nyítja az egyes települések csúcs­vezetőinek megítélt jutalmak nagysága közötti szembetűnően nagykülönbség(ek) is. Németh Géza ? mitől kapott mérgezést két kisgyerek Pusztafödémesen... hogy miért nem kaptak támogatást • januárban a fogyatékkal élők... { milyen külügyminisztere lesz Obamának Hillary Clinton... J miért hallgat évek óta • Bara Margit... J és hogy milyen az idei báli • szezon... _______ Keddtől már az újságárusoknál A pozsonyi bálok bálja jp fiejtelves mérgezés C.WMMSZTllRl Pénz neiKui , dTóövatékosok ,? ...elolvashatja a Vasárnapban! fíérietiül HBRUAK 6­\PIOW SOK 1AMC ts versenyszelvemí (stop Az Új Szó mellékletéből megtudhat minden változást. wmmmimmBtmwmwmwmmmwmmmwmmiiimwmwmwmm (stop Keresse az ül SZÓ , csütörtökön az újságárusoknál! __ Vegye meg lapunkat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents