Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-21 / 16. szám, szerda
Oszt-Veszt 23 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 21. Az ipolysági egészségügyi intézménynek mindenképpen új, tőkeerős üzemeltetőre van szüksége Mit ér egy kórház a járás szélén? Mióta 2005 végén bezárt a zselízi kórház, a járásban a lévai kórház mellett csak az ipolysági működik (Zoller Viktória felvétele) Érsekújvár a jövőben az idegenforgalmba fektetne Idén takarékoskodnak Ipolyság. Az alig 8000 lakosú határváros képviselő-testü- lete 2008 novemberében úgy döntött, hogy a 2003- tól nonprofit szervezetként működő kórház további üzemeltetését a legmegfelelőbben az Agel Sk Rt. tudná biztosítani. FORGÁCS MIKLÓS Az ipolysági kórház Szlovákia területén a tíz legrégebbi közé tartozik, 1835-ben alapították, jelenlegi helyén, az Ipoly bal parsán található Homok városrészben 1875-től működik. A kórház az állam, a megye és a járás határán található. Az Általános Egészségbiztosító csak a Nyitra megyei körzetet ismeri el, ami a Lévai járás keleti csücskét jelenti. Ipolyságon kívül 18 település, összesen mintegy 20-22 ezer ellátott tartozik ide. A valós vonzáskörzet viszont több mint 45 ezer embert jelent, hiszen Besztercebánya megye Korponai járásának déli részéről és a Nagykürtösi járás jelentős nyugati feléből is sokan keresik fel a kórházat. A vonatkozó törvények szerint akut beteget nem lehet elutasítani, viszont a teljesítmény térítésének feltétele lehet a körzethatárok betartása. A kórház már évek óta adósságot adósságra halmoz, az összeg már meghaladja az 1 300 ezer eurót (40 millió korona). A helyzet azután romlott meg, hogy tavaly az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) és a Dôvera az eddig megrendelt teljesítmények hozzávetőleg 50-60 százalékára, átlago- san havi 29 874 euróra (900 ezer korona) csökkentette a teljesítmények térítését. Nagy anyagi kiesést jelentett a gyorsmentő szolgálat működtetésének egyéves felfüggesztése is, amit csak 2008 szeptemberétől indított újra a kórház. Az Agel a remények szerint februártól átveszi az egészségügyi intézmény irányítását. Az új működtetővel hosszú távú, valószínűleg húsz évre szóló bérleti szerződést köt a város. Ezután kezdődik csak az érdemi munka, hiszen mind a személyzet, mind a komfort, mind pedig a munkakörülmények és a felszereltség tekintetében új, szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie a kórháznak. Az intézmény jelenleg 103 ággyal működik. Az új működtető vállalja a mintegy 220 alkalmazott átvételét, a létszámnak közel kétharmadát az egészségügyi dolgozók, egyharmadát pedig a kiszolgáló személyzet teszi ki. Az Agel mindenképpen kórházat akar működtetni, ehhez pedig az összes jelenlegi osztályra szükség van (azaz a sebészetre, a nőgyógyászaira és szülészetre, a belgyógyászatra, az intenzív részlegre, a gyermek- és az újszülöttosztályra). A 2006-ban alapított cég a cseh Agel Rt. szlovákiai leányvállalata, az anyacég Csehország legnagyobb egészségügyi intézményhálózatát működteti. Ezek között 16 kórház és öt poliklinika van. Az Agel anyagilag is biztonságot tud nyújtani az általuk működtetett intézményeknek, de a hozzáadott értéket a szakmai minőség, az orvosok és a személyzet magas szintű, folyamatos továbbképzése jelenti, melynek költségeit a cég állja. Az Agel csoport tulajdonosa vagy többségi részvényese a Medi Relax M+M Kft. gyógyászati központnak, a Martek Medical SK Rt. forgalmazó társaságnak, négy kassai gyógyszertárnak és legújabban az Apollo egészségbiztosítónak. A társaságnak Csehországban és Szlovákiában összesen közel 9000 alkalmazottja van. Szlovákiában Lőcsén és Korompán van kórháza, ott részvényesként, illetve résztulajdonosként van jelen a cég. Az Agel sehol sem közvetlenül működteti az egészségügyi intézményeket, hanem az adott célra létrehozott szervezetek rendelkeznek megfelelő engedéllyel. Az ipolysági kórházat a cég érdekkörébe tartozó Forlife Kht. üzemeltetné, melynek jelenleg a komáromi és a vágsellyei kőház működtetésére vonatkozik az engedélye, ezt bővítenék ki. Általános vélekedés szerint az új működtetőnek egyebek között meglenne az az előnye, hogy három kórház nevében hatékonyabban tudná érvényesíteni az érdekeit az egészségbiztosítókkal szemben. SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A Városi Lakáske- zelőség az elmúlt két évben nagy gondot fordított a fenntartása alá tartozó Tatárik Emil Strand fejlesztésére: vendégcsalogató új büféket, ezenkívül öltözőket építettek, valamint felújították a belvárosban található fedett uszoda tetőszerkezetét és úszómedencéjét. Az uszoda épületének és az említett medencének az akadály- mentesítésével lehetővé tették a mozgáskorlátozottak számára, hogy élvezzék az úszást. Az idei költségvetésből kiderült, hogy a lakáskezelőség takarékoskodni fog, és nem tervez újabb beruházásokat. A fedett uszodát azonban ebben az évben már térítésmentesen szeretnék a sportegyesületek rendelkezésére bocsátani. A városi büdzséből 295 ezer euró (8 890 000 korona) jut a Tatárik Emil Strand, és további 154 ezer euró (4 628 000 korona) a Relax komplexum, azaz a fedett uszoda üzemeltetésére. Más lesz a helyzet 2010-ben, amikor Érsekújvár önkormányzata az ideinél több pénzt kíván fordítani a város idegenforgalmának a fellendítésére. A Relax komplexum környékének a felújítását tervezik, mivel a fedett uszoda szomszédságában évekkel ezelőtt városi strand működött. A tervek kidolgozására 16 ezer eurót (500 ezer korona) szánnak. A műjégpálya jégfelülete alatti réteg modernizálásába megközelítőleg 50 ezer eurót (1,5 millió korona) fektetne a város egy év múlva, a szociális helyiségek felújítása és az ablakcsere ugyanennyibe fog kerülni. Jó hír lehet a gyerekeiket edzésre hordó szülők számára, hogy a Városi Lakáskezelőség a felújított műjégpálya közelében nagyobb parkoló építését tervezi bő 66 ezer eurós befektetéssel (2 millió korona). Még a jövő évnél is izgalmasabb feladatok várnak a városra 2011- ben, amikor az önkormányzat előzetes, több évre szóló költségvetési tervezete alapján komoly munkálatok kezdődnek a strandon. Korszerű szálláshelyek építését tervezik mintegy 1,6 millió euró (50 millió korona) összértékben. A Tatárik Emil Strandon három éven belül korszerű szálláshelyek épülhetnek (Csupor! István felvétele) A főszezonra elkészülhet a Tarzania kötélpark a nagymegyeri termálfürdőben - az erdős területen álló fák között különféle nehézségű pályákat alakítanak ki Családbarát arculat, reneszánsz motívumok meg némi adrenalin LAKATOS KRISZTINA Nagytnegyer. Jelentős beruházásokat tervez a nagymegyeri Termálpark az idei évben; a vázolt fejlesztések célja a létesítmény profiljának fokozatos átalakítása. A csallóközi kisváros termálfürdője évek óta Szlovákia leglátogatottabb idegenforgalmi célpontjai közé tartozik, vendégkörének meghatározó részét a szenior korosztályok, illetve a kevésbé a igényes turisták alkotják. Ugyanakkor város és a Termálpark vezetésének elképzelése szerint a jövőt a családi jellegű, minden nemzedéknek megfelelő lehetőségeket, élményeket kínáló fürdő jelentheti. A Termál kft. alaptőkéjét a múlt évben 2,5 hektár erdős területtel emelte a város - a társaság két ügyvezetőjének, Dobis Ildikónak és Mikóczy Dénesnek a tájékoztatása szerint ez lesz az egyik fő helyszíne a tavasszal induló beruházásoknak. Egy 30 méter magas küátótorony mellett a leglátványosabb új létesítmény egy „Tarza- nia” néven ismert kötélpark lesz: a fák között különféle nehézségű pályákat alakítanak ki, amelyeket képzett instruktorok felügyeletével próbálhatnak ki az adrenalinsportok szerelmesei. Amellett, hogy a kötélpark egy része a gyerekeknek is hozzáférhető lesz, két nagy játszóparkot is kialakítanak a számukra. Az egyiket az erdős részen, a másikat a gyermekmedence mellett. Az ügyvezetők elmondták: nem katalógusból választottak játszóteret, hanem speciálisan Nagy- megyerre terveztettek attrakciókat egy központi gondolat alapján. A vezérmotívum Mátyás király és a reneszánsz, tehát az az uralkodó, akitől a település mezővárosi rangot kapott. Ez a motívum egyébként fokozatosan a fürdő további részein is mind nagyobb teret kapna, pl. a fedett medencék új burkolatát már a reneszánsz szín- és formavilágát idéző csempékkel oldanák meg. A fenti fejlesztések az elképzelések szerint a nyári főszezonra elkészülhetnek, további beruházások - így például egy nagyszabású, plaza jellegű fogadócsarnok, valamint egy fedett pihenőcsamok felépítése 2 tobogánnal - pedig ősszel kezdődnének. Az ügyvezetők tájékoztatása szerint az új létesítményekkel elsősorban a fürdő téli kapacitását szeretnék növelni. Dobis Ildikó és Mikóczy Dénes azt is elmondta, a beruházási tervek összértéke bő 7 millió euró (több mint 210 millió korona). A költségek nagy részét banki hitelből kívánják fedezni, a kivitelezés ütemének megfelelően. A fürdőt üzemeltető Termál kft. tulajdonosa a város, a társaság közgyűlésének jogkörét a polgár- mester, ill. annak döntése alapján a mindenkori képviselő-testület gyakorolja. A képviselők jóváhagyták a fürdő fejlesztési tervét, és megbízták az ügyvezetőket, hogy tájékozódjanak a banki hitelek lehetőségéből. Dobis Ildikó szerint annak köszönhetően, hogy Nagymegyer a pénztárcabarát üdülőhelyek közé tartozik, a globális gazdasági nehézségek nem veszélyeztetik sem a nagymegyeri fürdő jövőbeli bevételeit, sem a beruházási terveket. „Nem lehet várni a fejlesztésekkel, a versenytársakkal folyamatosan lépést kell tartani. Nagy a felelősségünk a helyiekkel szemben is, akik sokat fektettek az idegenforgalomba, és függnek a fürdő teljesítményétől” - tette hozzá Dobis Ildikó. 2010-re szeretnék megduplázni a fedett komplexum kapacitását (Képarchívum) Jövő heti számunk témája: Szakképzések és piacuk A rovatot szerkeszti: Lakatos Krisztina
