Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-13 / 9. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 13. Agrárkörkép 19 A magas szaporulati fokú fémzárolt ültetőanyag a minőség garanciája A vetőmagon végképp nem érdemes spórolni A statisztikai adatok alap­ján Szlovákiában évente több mint 200 ezer tonna vetőmagot állítanak elő, forgalmaznak és használ­nak fel. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Elsősorban a gabonafélék, a hü­velyesek, az olajosok, a takar­mánynövények és az ipari növé­nyek ültetőanyagaként. Ezen kí­vül mintegy 150 ezer tonna ül­tetőburgonya is a piacra kerül. Ezt a mennyiséget hozzávetőlegesen 140 ezer hektár termőterületen állítják elő az erre szakosodott termelők. A vetőmagok előállítását és forgalmazását szabályozó tör­vény alapján nálunk a követ­kező kategóriájú vetőmagok kerülnek forgalomba: 1. a fajtafenntartó nemesítés keretében előállított és az or­szágos minősítő intézet (KMEMI) által elismert SEI, SE2, SE3 és E generációjú alapvetőmag, 2. az alapvetőmagból közvetle­nül előállított Cl és C2 kate­góriájú minősített vetőmag, 3. az elismert minősített vető­magból előállított S kategóri­ájú standard vetőmag, 4. nem regisztrált fajtákból szár­mazó 0 kategóriájú kereske­delmi kategóriájú vetőmag, amely úgyszintén a KMEMI ellenőrzése alá tartozik. A termelés jelenlegi szintjén és a piaci verseny feltételei között a ne­mesített minőségi vetőmagnak na­gyon fontos szerepe van a termesz­tés gazdaságossága és hatékonysá­ga szempontjából. A minőségi élel­miszeripari búza termesztéséhez például ma már alapvető követel­mény a kiváló minőségű másodfo­kú fémzárolt vetőmag. Nyugat-Eu- rópában a fejlettebb mezőgazda­sággal rendelkező országokban a vetésterületnek csaknem 80%-án már üyen magot vetnek. A vetőmagon nem lehet és nem is érdemes spórolni - állít­ják a sikeres búzatermesztők. Ha fémzár nélküli, csávázatlan, esetleg ismeretlen eredetű vagy kevert vetőmagot vetünk, a ter­melés sikerét veszélyeztetjük, s a jelenlegi minőségi követelmé­nyek miatt gyakorlatilag önma­gunkat zárjuk ki a versenyből. A nem fémzárolt, hanem saját vetőmagot vető termelők talán nem is tudatosítják, hogy az így elvetett parcellán gyakorlatilag több mint 10 %-ban már eleve je­len van a fuzárium-gomba. A vetőmagból ezt csak szakszerű, fajsúly szerinti szeparátoros ke­zeléssel végzett tisztítással lehet lecsökkenteni, amit csak vető­magüzemben lehet elvégezni. Napjainkban a termelők egyre több szakmai bemutatón, a vető­magtermesztők és -forgalmazók által az ország egyes termesztései körzeteiben létesített szántóföldi kísérleti parcellákon ismerkedhet­nek meg a legkülönbözőbb ter­mesztési feltételek között kipró­bált új fajták tulajdonságaival. Egyre többen vannak olyan ter­melők, akik először saját parcellái­kon kisebb területen próbálják ki egy-egy fajta teljesítőképességét, minőségét, s csak miután megbi­zonyosodtak róla, hogy a helyi kö­rülményeknek és feltételeknek megfelelő tulajdonságú fajtáról van szó, kezdik el termelni. Ebben a vetőmagcégek kínálata nagyban segíti őket, hiszen soha nem ta­pasztalt nagyságrendű az a kíná­lat, amely napjainkban a hazai pi­acon is megjelenik. A genetikai háttér valóban megvan, az igénye­sen, szakszerűen gazdálkodók va­lóban kiválaszthatják a termőké­pesség, termésbiztonság, az alkal­mazkodóképesség és a betegsé­gekkel szembeni ellenálló-képes­ség szempontjából legalkalma­sabb fajtákat. Nyilvánvaló, hogy a sikeres ter­mesztésnek valóban egyik meg­határozó tényezője a jól kiválasz­tott, termőhelyre adaptált fajta és annak csávázott, fémzárolt vető­magja. Ezt a vetőmagban rejlő ge­netikai potenciált kell megfelelő termesztéstechnológiával - a ta­lajelőkészítéstől kezdve a táp­anyagpótláson és a hatékony nö­vényvédelmen át a betakarításig - a lehető leghatékonyabban ki­használni. (sz) Hasonló biológiai folyamat játszódik le, mint a tehenek bendőjében A biogáztermelés népszerűsítése ISMERTETŐ A biogáz megújuló energiafor­rás, ami a szerves molekulák le­vegőtől elzárt lebomlása során keletkezik. Biogáz-alapanyag le­het az állattartásban képződő al­mos vagy hígtrágya, a háztartási szerves hulladékok, az élelmisze­ripari melléktermékek és az e cél­ra termesztett energianövények. Mivel az olaj- és földgázárak ki­számíthatatlanul ingadoznak, mind gyakrabban az égbe szök­nek, s gyorsan fogyatkoznak a könnyen kitermelhető készletek, hat EU-tagország részvételével egy olyan, uniós támogatással se­gített program indult, amelynek célja a biogáztermelés nép­szerűsítése. Ennek célja, hogy mérsékelje a hagyományos, szén- hidrogén alapú energiahordo­zóktól való függést. A közösen létrehozott konzorcium Lengyel- országban, Magyarországon, Olaszországban, Spanyolország­ban és Szlovákiában segíti elő a biogáz-technológia elterjedését, főként az osztrák tapasztalatok felhasználása alapján. A biogáz előállításának több kedvező hatása is van: egyrészt megszabadulhatunk a környezeti szennyeződésektől, másrészt megújuló energiát állíthatunk elő. Ezt a gázt fűtésre, hűtésre, áramtermelésre lehet felhasznál­ni, vagy tisztítás után a földgáz- vezetékeken is szállítható. A ma­gyarországi szaksajtóban megje­lent hírek alapján a Szegedi Tu­dományegyetem Biotechnológiai Tanszékén például nemrégiben kezdte el üzemszerű működését tizenöt 5 literes és négy 50 literes speciális biogázfermentor. Ezek­ben az ipari körülményeket utá­nozva mutatják be a folyamatot. A biogáz készítésekor gyakorlati­lag hasonló biológiai folyamat játszódik le, mint a tehenek ben­dőjében. Alapjában véve csak an­nyi a különbség, hogy a gáz ipari előállítására szolgáló berendezé­sekben a baktériumok zárt és szabályozott térben, ún. fermen- torokban dolgoznak. Itt a növé­nyek, valamint a szarvasmarha- és a sertéstelepek hígtrágyájának keverékéből gáz, hő és trágyá­zásra alkalmas szerves anyag ke­letkezik. (szf) ___________ TOMA, n.s. t?. T. Bstl 1566, Otrokovic« ZAfWEN) PRO KOMPITXNl ZRRACOVANl BIOLOGICKY ROZLOŽITEĽNÝCH ODPADU ZAÄfZENl K ANAEROBNlMU ZPBACOVAnI KAtO ■ tento projekt je spolufinancovänI EVROPSKVM FONDEM PRO REGIONÁLNI ROZVOJ A MINtSTERSTVEM PRÜMYSLU A OBCHODU! Csehországi biogáz telep (Illusztrációs felvétel) (Illusztrációs felvétel) A tárolt terményt ajánlatos legalább havonta egyszer átkeverni A vetőmagok szakszerű tárolása UJ SZO-lSMERTETO Ugyan a vetőmagot napjaink­ban már elsősorban erre a célra szakosodott cégek forgalmaz­zák, a kisgazdák és háztáji gaz­dálkodók néha még ma is rá­kényszerülnek arra, hogy saját vetőmagot vessenek. Mivel a vetőmag élő anyag, a tárolás so­rán számára is biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek életképességének a fenntartását biztosítják. A vetőmagnak elsősorban le­vegőre van szüksége. Ugyanak­kor tárolás alatti súlyveszteség elsősorban a termény nedvesség­tartalmának csökkenéséből adó­dik, a párolgás során keletkezett vízgőznek azonban el kell tudnia távozni a felhalmozott termény­kupacból, ezért az egyes vető­magfajták számára nedvesség- tartalmuktól függően meghatá­rozták azt a rétegvastagságot, amelyen az adott termény vető­magja biztonságosan felhalmoz­ható. A tárolók léghőmérsékletét a lehetőségekhez mérten igye­kezzünk 10 fok körüli hőmérsék­leten állandósítani. A 13-14 szá­zalékos nedvességtartalmú búza, árpa biztonságosan hozzávetőle­gesen 1 méteres rétegvastagság­ban tárolható ömlesztve. Az ola­josok magvai 80-100 cm-es ré­tegben halmozhatok fel. A kuko­rica vetőmagját, főleg amelynek nedvességtartalma a betakarítás­kor még elég magas volt, különös gonddal tároljuk, a 18 százalékos nedvességtartalmú kukoricát 15-20 cm-es rétegben szabad csak tárolni. Az ajánlottnál nagyobb réteg- vastagság esetén a keletkező vízgőz nem tud megfelelő mér­tékben elpárologni, lecsapódik, és dohosodást valamint külön­böző fertőzéseket okozhat. Az ömlesztve tárolt vetőmagot aján­latos havonta egyszer átlapátol­ni, megszellőztetni, (sz) Az üzemi kísérletek eredményei: Zamora FAQ 370 Realli FAQ 420 Pardi FA0 450 Helyszín t/ha rel.term.% Helyszín t/ha rel.term.% Helyszín t/ha rel.term.1 PD Kalná n/H 12,50 138,60 PD Rybany 12,04 131,15 PD Kameničná 13,24 111,19 PD Chorvátsky Grob 11,14 128,37 PD Zemné 12,65 111,87 PD Okoč 10,76 110,66 Agrolens Cenknvce 9,05 116,88 PD Okoč 10,81 111,23 Dan Agro V. Meder 13,77 104,92 PD Rybany 10,44 113,76 Triticum Vráble 12,39 111,00 Triticum Vráble 11,51 103,00 PD Jur n Hronom 11,04 107,68 Poľnoh. N. Zámky 12,80 110,72 PD Lúč n Ostrove 11,22 101,23 PO Močenok 9,73 106,09 Poľno Zbrojníky 11,18 105,29 Agrokr. Štvrtok n/0 10,53 100,51 PD Okoč 10,24 105,32 PD Lúč n Ostrove 11,54 104,16 PD Zemné 11,33 100,15 RD Santovka 8,54 104,91 PD Tvrdošovce 10,96 103,51 PD Zavar 10,80 104,82 Helyszín- a kísérlet helyszíne t/ha- elért terméshozam t/ha 14% nedvességnél rel.term.%- a kísérletben résztvevő' összes fajta átlagához viszonyított termés %-ban megrendelés e as átk ■ % saatbau linz imiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiimiiimiiniiiimiiiiiiiiiljjj"™ Kvalitné osivá - úspešný zber. 111 IJUUKaMmMMMI Slovensko s.r.o. Ľudová IO, 917 Ol Trnava, tel.: 033 534 56 42, fax: 033 534 56 43 e-mail: saatbau@saatbaulinz.sk, www.saatbaulinz.at Kérdéseikkel forduljanak a területi képviselőinkhez: Ing. Tibor Mikié tel.: 0903 858 003 Ing. Jozef Pšak tel.: 0911 727 914 Ing. Ján Grnác tel.: 0903 727 631 Ing. Július Bánói tel.: 0903 546 894 Ing. Margita Foltúnovä tel.: 0903 727 931 Ing. Jozef Ostrodleký tel.: 0903 650 663

Next

/
Thumbnails
Contents