Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-12 / 8. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Hatvan ember őrizetben Peking. Kínában eddig hatvan embert vettek őrizet­be a melaminnal szennyezett tejpor gyártásával és forgal­mazásával összefüggésben. A hatvan letartóztatott sze­mély közül 21-en már bíró­ság elé álltak december 26. és 31. között. A tejbotrány szeptember elején került a nyilvánosság elé. A kínai egészségügyi minisztérium szerint a szennyezett tejter­mékektől legkevesebb hat csecsemő meghalt, 294 ezer kisgyermeknél pedig külön­böző betegségek alakultak ki. (mti) Megöltek negyven fegyverest Pesavar. Legalább negy­ven fegyveres meghalt és tu­catnyi megsebesült tegnap, amikor a biztonsági erők visszaverték mintegy 600 harcos támadását Pakisztán északnyugati részében. A fegyveresek egy része Afga­nisztánból érkezett a határon át és csatlakozott pakisztáni szövetségeseikhez. (m/AFP) Blairnekjól megy London. Nem járt rosszul idő előtti menesztésével Tony Blair volt brit kormány­fő: jelenleg a világ legdrá­gább szónoka. A The Sunday Times szerint Blair összkere- sete a különböző rendezvé­nyeken elmondott beszé­dekből az idei év nyaráig, vagyis lemondásának máso­dik évfordulójáig el fogja ér­ni a 15 millió fontot. A volt kormányfő mindemellett a világ egyik legnagyobb be­fektetési csoportjához, a JP Morgan Chase-hez is elsze­gődött tanácsadónak évi kétmillió fontért, és további 500 ezer fontot kasszíroz a Zurich Financial Services pénzügyi csoporttól, hasonló munkakör ellátásáért. Készü­lő memoárkötetéért pedig hírek szerint 4,6 millió font előleget vett fel. (m) Obama új Irán-politikája Washington. Barack Obama leendő amerikai el­nök azt mondta: Irán-politi- kájában hangsúlyos szerep jut az ország népe iránti tisz­teletnek. Úgy véli, nyitni kell Irán felé. Obama elmondta, gazdasági ösztönzőket aján­lanak Iránnak az atomprog­ram leállításáért cserébe, de keményebb szankciók is kö­vetkezhetnek, ha Teherán elutasító lesz. (mti) Börtönből kampányba Szkopje. Indul a macedón elnökválasztáson Ljube Bos- kovszki volt macedón bel­ügyminiszter, aki három évet ült a hágai Nemzetközi Tör­vényszék (NT) fogdájában háborús bűnök ügyében indí­tott pere miatt. Boskovszkit az NT júliusban felmentette albán polgári személyek 2001-es meggyilkolása miatt indított perében, (mti) Megegyeztek a külföldi megfigyelők elhelyezéséről, a szállítmányok mégsem indultak el Megegyezés van, gáz nincs Kijev/Brüsszel. Az EU közve­títésével a hétvégén Orosz­ország és Ukrajna is aláírta az Európának szánt orosz gáz tranzitjának megfigye­léséről szóló jegyzőköny­vet. Moszkva mégsem en­gedi meg a gázcsapot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mirek Topolánek, az EU-elnök Csehország kormányfője közölte, hogy a dokumentum aláírása azt jelenti, „Európa 36 órán belül kap­hat gázt” Oroszországtól. A gáz- tranzit ellenőrzésére hivatott nemzetközi megfigyelő csoport létrehozásáról szóló jegyzőköny­vet az orosz fél szombaton írta alá. Korábban a Gazprom orosz gáz­ipari társaság ígéretet tett, hogy felújítja az Európának szánt gáz szállítását, amint a nemzetközi megfigyelő csoport munkához lát. Dimitrij Medvegyev orosz elnök tegnap este azonban azt mondta, Oroszország csak akkor állítja vissza a gázszállítást, ha megkapja az aláírt dokumentum másolatát, és a helyszínen megjelennek a külföldi megfigyelők. Kijev: nem lopunk Moszkva ugyanis azzal vádolja Ukrajnát, hogy jogtalanul meg­csapolta az Európába irányuló szállítmányokat. Kijev ezt tovább­ra is tagadja. A Topolánekkel foly­tatott megbeszélés után Julija Ti- mosenko ukrán kormányfő felhív­ta a figyelmet arra, hogy az aláírt jegyzőkönyvben szerepel: Ukrajna sosem állította le az Európába irá­nyuló gáz tranzitját, mindig is megbízható tranzitország volt, és az is marad. Putyinnak hinni lehet? Oroszország most azt mondja, akkor újítja fel a gázszállításokat, ha megkapta az aláírt egyezmény másolatát, és a nemzetközi megfi­gyelők elfoglalják a számukra kije­lölt helyeket. A megfigyelők elhe­lyezkedése az ellenőrző helyeken még tegnap megtörtént. „Pontos dátumot és órát természetesen én sem tudok mondani” - mondta Topolánek, de úgy véli, hogy „Pu- tyin szavainak hinni lehet”. Ukraj­na azonban azt állítja, az orosz fél hazudik, ha azt mondja, nem kap­ta meg az egyezmény másolatát. A cseh kormányfő szerint az uniós elnökség szerepe a gázvitá­ban ezzel befejeződött, s a prob­lémával a továbbiakban az Euró­pai Bizottság fog foglalkozni. To­polánek szerint Csehország jól ol­dotta meg ezt a bonyolult felada­tot, de tudni kell, hogy ez csak az első lépés a gázszállítási probléma komplex megoldásához. Ma összeülnek az Európai Unió tagállamainak energetikai minisz­terei, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Korai öröm? Jósé Manuel Barroso, az Euró­pai Bizottság elnöke tegnap haj­nalban nyilatkozatban üdvözölte a megállapodás megkötését, ami szerinte az EU cseh elnöksége és az Európai Bizottság intenzív erőfe­szítéseinek tudható be. A bizottsá­gi elnök külön köszönetét mondott Mirek Topolánek cseh kormány­főnek, aki Kijev és Moszkva között ingázva hozta tető alá a megálla­podást. Csehország jól vizsgázott Ezzel, úgy tűnik, szertefoszlot­tak a cseh uniós elnökséggel kap­csolatos brüsszeli kételyek. Ko­rábban sok kritikus vélemény fo­galmazódott meg Prága felké­szültségével kapcsolatban, főleg a kiéleződött belpolitikai helyzet és Václav Klaus államfő karakán eu- roszkeptikus nézetei miatt. Az oroszok január elsején szün­tették be az Ukrajnának szánt gáz szállítását, kétoldalú üzleti vita miatt. Ekkor még áramlott gáz az EU-ba Ukrajnán keresztül, de a szerződésekben lekötöttnél egyre kevesebb. Az oroszok azzal vádolták az uk­ránokat, hogy lopják az EU-nak szánt gázt. Azt ukránok ezt cáfol­ták. Néhány nap elteltével az oro­szok - a vezetékek egyre szemér­metlenebb ukrán megcsapolására hivatkozva - teljesen beszüntették az EU-nak szánt gáztovábbítást, (mti, ú) Izrael kérte a fegyvert Bush nem adott bombát Iránra Washington. George Bush amerikai elnök tavaly elutasította Izrael különleges bunkertörő bombára vonatkozó kérését, ame­lyekkel légi csapást akart mérni Irán fő nukleáris létesítményére - írta a The New York Times vezető amerikai és más kormányzati tisztviselőkre, szakértőkre hivat­kozva tegnap. A lap szerint Izrael olyan bom­bákat kért Washingtontól, ame­lyeket föld alatti bunkerek ellen lehet használni. Ezeket Irak felett átrepülve vetették volna be az irá­ni Natanzban lévő nukleáris léte­sítmények ellen. Busht állítólag vezető tanács­adói, köztük Robert Gates védelmi miniszter meggyőzték: egy Irán el­leni nyílt támadás valószínűleg nem lenne hatásos, Teherán kiuta­sítaná a nemzetközi megfigyelő­ket, és nukleáris tevékenysége még inkább követhetetlenné vál­na. A lehetséges forgatókönyveket elemezve Washingtonban állító­lag azt is megállapították, hogy egy Irán elleni légi csapás kiterjedt háborút robbanthatna ki a Közel- Keleten. (mti) Folytatódtak a harcok a Gázai övezetben, világszerte palesztin és Izrael párti tüntetések voltak Óimért: Izrael majdnem elérte a céljait, de tartós béke kell Izraeli katonák „hangolnak” bevetés előtt. Lehet, hogy hamarosan hazamehetnek. (ČTK/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gázaváros. A Gá­zai övezet elleni izraeli offenzíva közel került ahhoz, hogy elélje a kitűzött célokat, de a hadművelet folytatódni fog, mondta tegnap az izraeli miniszterelnök. „Izrael közelít céljaihoz, de to­vábbi erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy elérje a biztonsági helyzet megváltozását Izrael déli részén és azt, hogy állampolgárai tartósan biztonságban éljenek” - véli Ehud Óimért. Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak azonnali tűzszünetre felszólí­tó határozatára célozva Óimért leszögezte: csak Izrael döntheti el, hogyan védheti meg leghaté­konyabban állampolgárait. ,A vi­lág egyetlen országa sem tanúsí­tott olyan önmérséídetet, mint mi, azok sem, akik erkölcsi prédikáci­ót tartanak nekünk” - mondta a kormányfő. A hétvégén tovább folytatódtak a harcok a Gázai övezetben. Szem­tanúk szerint az izraeli légierő és tüzérség Gázaváros elleni táma­dásokat hajtott végre tegnapra virradóra, orvosi források szerint a támadásokban öt palesztin halt meg és több tucatnyian megsebe­sültek. Súlyos harcok bontakoztak ki Gázavárostól keletre, ahol a Hamász fegyveresei páncéltörő rakétákkal és aknagránátokkal támadtak az előrenyomuló izraeli csapatokra. Az izraeli légierő röpcédulákat dobott le palesztin településekre, a katonai hadművelet kiszélesítésé­re figyelmeztetve a lakosságot, ar­ra intve a palesztinokat, hogy tart­sák magukat távol a Hamász fegy­vereseitől, és ne segítsenek nekik. Az izraeli kormány szerint a Hamász radikális palesztin szer­vezet vezetői külképviseleteken és kórházakban bujkálnak a Gázai övezetben, hogy elkerüljék az iz­raeli támadásokat. Az övezetben kevés külföldi képviselet van, és még Egyiptom is hazahívta az ot­tani személyzetét. Az ENSZ azt közölte, hogy nem engedik be az intézményeikbe a Hamász embe­reit. Háled Mesaal, a Hamász Szíri­ában elő vezetője a Gázai övezet elleni izraeli támadást szombaton a holokauszthoz hasonlította. Egyben kitartásra szólította a pa­lesztinokat, mert szerinte „a győ­zelem közel van.” A_hétvégén világszerte palesz­tin és Izrael párti tüntetések zaj­lottak. Madrid központjában több ezren vonultak fel nyugalomban, békét követelve és az állítólagos népirtást elítélve. A menetet a baloldali kormánypárt és a szak- szervezetek szervezték. Brüsszel­ben és az ausztriai Beregenzben hasonló tüntetés volt. Londonban a rendőrség szerint 4 ezren, a szervezők szerint 20 ez­ren mentek ki az utcákra zsidó szervezetek felhívására, hogy szo­lidaritásukat fejezzék ki Izraellel, és tartós békét követeljenek. Münchenben 2500-an gyűltek össze a németországi központi zsidó tanács székházánál. Izrael párti felvonulások voltak Frank­furtban, Berlinben, Marseille-ban és Prágában is. Rómában ezer ember alkotott élő láncot az egykori gettó és a Pa­lesztin Hatóság képviselete között a béke jelszavával. A palesztinok­kal való szolidaritás jegyében tün­tettek vasárnap Hong Kongban, Indonéziában és Pakisztánban. Az izraeli hadjárat szombaton a harmadik hetébe lépett. A harcok palesztin részről mintegy 900, iz­raeli részről 13 halálos áldozatot (tíz katona és három civil) köve­teltek. (m, ú) A háborús bűnös kiadása megnyithatja Szerbia előtt az EL) kapuit A szerveződés célja a hadsereg beavatkozása volt 1 millió euró Ratko Mladicsért Megsemmisítették a puccsot MTl-HÍR Belgrád. Megemelte a szerb kormány a háborús bűnökért kö­rözött Ratko Mladics tábornok fe­jére kitűzött vérdíjat, a nyomra­vezető nettó 1 millió euró juta­lomra számíthat. A szerbiai rendőrőrsökön, ha­tárátkelőkön, egyéb forgalmas nyilvános helyeken szombaton új plakátok jelentek meg a volt boszniai szerb hadsereg-főpa­rancsnok, valamint Goran Ha- dzics egykori horvátországi szerb vezető képével. A hágai Nemzetközi Törvény­szék által körözött, évek óta szö­késben lévő két személyre, vala­mint Stojan Zupljanin egykori boszniai szerb rendőrparancsnok­ra már 2007-ben vérdíjat tűztek Megéri elkapni (SITA/AP-fotó) ki, s Zupljanint a múlt év nyarán el is fogták. A mostani körözésben az az új, hogy a nyomravezetőnek felajánlott összegek tisztán érten­dők, az utánuk járó adót, közter­heket a szerb kormány fizeti. Az ugyancsak tavaly elfogott és Hágának kiszolgáltatott Radovan Karadzsics volt boszniai szerb ve­zető fejére nem tűztek ki vérdíjat, mivel ő nem volt szerb állampol­gár. Szerbiának komoly érdeke Ratko Mladics elfogása és kiszol­gáltatása, mert attól függ, hogy folytatódhat-e közeledése az EU- hoz. Belgrádban hiába állítja minden illetékes, hogy nem tud­ják, hol bújkál Mladics, Hollandia megmakacsolta magát, addig hal­lani sem akar Szerbia EU-integrá- ciójáról, amíg a még szabadlábon lévő két szerb háborús bűnös, és főleg Mladics nem kerül a Nem­zetközi Törvényszék elé. Azt, hogy a tábornok hol bújkál, Hágában sem tudják, arról sincs semmilyen konkrét információ, hogy Szerbiában van-e. MTl-HÍR Ankara. Törökországban a bí­róság tegnap megerősítette kilenc személy letartóztatását, akiket azzal a gyanúval fogtak el, hogy a kormány megdöntésére szervez­kedtek. A sajtójelentések szerint az úgynevezett Ergenekon-ügyben ezidáig már közel száz őrizetbe vétel történt, és a rendőrség újabb és újabb gyanúsítottakat talál, ahogy a nyomozás előre halad. A gyanúsítottak a társadalmi élet számos szegmenséből szár­maznak: van közöttük nyugalma­zott tábornok és rendőrfőnök, ka­tona- és tengerésztiszt, újságíró, egy pártvezér, valamint egy egye­temi dékán is. A vád szerint a csoport tagjai merényleteket terveztek, és Re­cep Tayyip Erdogan miniszterel­nök kormányának erőszakos megdöntésére készültek. A titkos szervezet halállistáján sok neves személy szerepelt, többek közt az irodalmi Nobel-díjas Orhan Pa- muk író, továbbá az Isztambulban székelő I. Bartholomaiosz, Kons­tantinápoly ortodox keresztény ökumenikus pátriárkája. A nyug­talanság keltésével állítólag a hadsereg beavatkozását szerették volna kiprovokálni. Politikai elemzők szerint a bíró­sági ügy mögött minden bi­zonnyal a kormányon lévő iszla- mista Igazság és Haladás Pártja (AKP) és a világi ellenzék közötti hatalmi harc húzódik meg. Az el­lenzék úgy véli, a puccsváddal a kormány meg akaija torolni, hogy tavaly bíróság útján akarták betil­tatni az AKP-t.

Next

/
Thumbnails
Contents