Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-09 / 6. szám, péntek
2009. január 9., péntek 6. évfolyam 2. szám i/rDTCC7i/rr\n JAJLilVl LjZilAÜiUU Már kapható a Jó Gazda januári száma A palántanevelésről LAPAJÁNLÓ A Jó Gazda idei első számában többek között a palántanevelés általános feltételeiről, valamint a dinnye termesztésének környezeti igényeiről olvashatnak. A tájékoztató elsősorban a csírázás és a palántázás során megkövetelt hő-, fény- és tápanyagigénnyel kapcsolatos ismereteket foglalja össze. Foglalkozik a lap a fokhagyma termesztésének alapvető lépéseivel, a hajtatott saláta betegségeivel. A gyümölcstermesztőknek a fák téli metszése során előforduló esetleges hibákra és azok elkerülésére tesz javaslatot. Bemutatja a piramis alakú korona kialakításának menetét, legfontosabb lépéseit. A lap növényvédelmi rovatában felhívja a figyelmet a raktárak károsítóira, valamint a dísznövények termesztésében a tavalyi esztendőben előfordult legfontosabb károsítók- ra. A lap beszámol a kártékony élő szervezetek természetes ellenségeire épülő biológiai növényvédelemben a fonálférgek ellen alkalmazható biológiai készítményekről is. A továbbiakban ecseteli az új esztendőben esedékes agrárpolitikai elképzeléseket, egyúttal ismerteti a közvetlen kifizetések és a kiegészítő nemzeti támogatások összegeit. Képriportban számol be a kisállattenyésztők nyitrai országos kiállításáról, az állattartók a tenyésztési, párosítási szabályokról is áttekintést kapnak. A virágtermesztők az egynyári virágokról és a muskátli teleltetéséről, a méhészkedők a méhcsaládok legveszélyesebb betegségeiről olvashatnak. A hagyományokhoz híven az idei első lapszámban képes falinaptár is található, (sz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,8933 Lenqyel zloty 4,0315 Cseh korona 26,198 Maqvar forint 271,77 Bolqár leva 1,9558 Román lei 3,4528 Japán jen 124,34 Sváici frank 1,4941 Kanadai dollár 1,6344 USA-dollár 1,3617 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,40-1,35 27,60-25,00 281,60-265,60 OTP Bank 1,42-1,34 27,12-25,95 282,17-266,14 Postabank 1,41-1,31 27,11-25,28Szí. Takarékpénztár 1,42-1,33 27,12-25,62 286,96-262,24 Tatra banka 1,41-1,34 27,10-25,72 285,43-263,73 Dexla banka 1,40-1,32 26,80-25,44 277,32-263,48 Általános Hitelbank 1,41-1,34 27,13-25,63 281,60-265,60 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A 2008-as év enyhe volt, a gyümölcsfák nem szenvedtek fagykárt, ám a jégeső helyenként elverte a termést Mérlegvonó kertészszemmel Az új esztendő küszöbén a kertészek is mérleget szoktak vonni. Ezt tesszük mi is kertészmérnök szakértőnk révén. BELUCZ JÁNOS A 2008-as év viszonylag enyhe időjárással indult. Mindössze két alkalommal hullott, nem számottevő mennyiségű hó. A nagy hidegek is elmaradtak. Olyany- nyira enyhe volt az időjárás, hogy aki nem tudta késő ősszel elvégezni a vetést, szántást, ásást, az januárban még bepótolhatta a lemaradást. Viszonylag enyhe tél A gyümölcsfák ébredése, virágzása a megszokott fenológiai sorrendben történt. A korai kajszi március 15-én kezdett virágozni, az őszibarack március 25-én, a korai cseresznye április 1-jén, a szüva pedig április 5-én. Az almafák többsége áprüis 14-15-én virágba borult. A kajszi virágzása alatt egy alkalommal a hőmérő higanyszála mínusz 2 °C-ra süllyedt, de hellyel-közzel mínusz 4 °C-t is mértek. Ennek ellenére említésre érdemes fagykár nem keletkezett. Február végén volt egy olyan hétvége, amikor az időjárás megengedte a gazdálkodóknak, hogy kimenjenek földjeikre és elvessék a tavaszi árpát. Március első hetében viszont ismét visszatért a tél, mértek mínusz 4 °C-t is. Az egész telet csapadékhiány jellemezte, a nappali hőmérsékletek mínusz 5-8 °C fok körül alakultak, a leghidegebb éjszakák február 10-12 között voltak, amikor mínusz 10-12 °C fokot mértek. Szélsőséges csapadékmegosztás Csapadék szempontjából - egy-két deficites hónapot leszámítva - a múlt év meglehetősen szélsőséges volt. A csapadék havi mennyiségének összehasonlítására 30 éves átlagot használunk, ezt nevezzük normálnak vagy normatívának, jele N. 2008 februárjában az N 35mm helyett mindössze 12 mm csapadék hullott, jelentős kora tavaszi szárazságot okozva. Márciusban viszont az N 35 mm helyett 69 mm csapadékot mértek, ekkor viszont a szelek szárították ki a talajt. Áprilisban a csapadék- mennyiség ismét a normális érték alatt volt, N 36 mm helyett mindössze 30 mm esett, miközben a deficit májusban tovább mélyült 29 mm-re. Csapadék szempontjából felüdülést június, július és augusztus hozott. A júniusi plusz 90 mm éppen jókor jött. A 2008-as jó gabona-, kukorica-, zöldség- és gyümölcstermés éppen e hónapok jó vízellátásának köszönhető. Dél-Szlovákiában az éves normál csapadékmennyiség 545 mm, 2008-ban térségünkben 42 mm-el több csapadék hullott. Kártevők, kórokozók Hellyel-közzel jelentős jégverés tizedelte a termést. Utána a peronoszpóra és a szürkepenész folytatta a pusztítást. A kártevők közül főleg az almamoly és a levéltetű okozott gondot a kistermelőknek. Főleg azoknak, akik nem kellő szakértelemmel és rendszerességgel védekeztek a károsítok ellen. Becslések szerint az ő kertjeikben a terméskiesés akár 30-40 százalékos is lehetett. (A nagyüzemi gyümölcsösökben, ahol rendszeresen és nagy szakértelemmel védekeznek betegségek és kártevők ellen, a kártevők okozta terméskiesést mindössze 1-2 százalékosra becsülték a hozzáértők.) Az elmúlt évben is megismétlődött az a jelenség, amikor a kártevők első nemzedékének tojásrakását megállította az átmeneti lehűlés, miközben a kártevők kelésének két, sőt három nemzedéke egybeolvadt. Ilyenkor már nem volt elég az egy-két egymás utáni kártevők elleni permetezés. Aki jó minőségű termésre törekedett, annak 10-14 naponkénti folyamatos védekezést kellett beiktatnia. Új kártevő a láthatáron A zöldségtermelők réme a szürke mezei csiga. Tavaly viszont már nálunk is felütötte fejét a még ennél is étkesebb, piros színű spanyol meztelen csiga, amely kifejlett állapotban, araszolás közben elérheti a 12-15 cm-es nagyságot is. Termetéhez képest jó étvágyú, akár az egész veteményest is képes letarolni. Képes teljesen likvidálni a gyökérzöldséget, káposztaféléket, gyakorlatilag a hagymán kívül mindent. A paprikánál megfigyeltem, hogy váladékával úgy becsomagolja a termő növényt, hogy az elszárad. A csiga a trágyatelepek, komposzttárolók tövében rakja le tojásait. Nagyon szapora. Éjjel táplálkozik, ilyenkor gyűjthető össze. Kisebb területen lehet ellene védekezni hamu vagy mészpor, esetleg műtrágya kiszórásával is. Fiziológiai betegségek, rendellenességek A nyári hónapokban lehullott csapadék hatására a téli alma méretre hízott, ennek következtében viszonylag korán jelentkeztek a termésen a foltok, szeplők. Ezért fontos, hogy ősszel a nagyra nőtt gyümölcsöt fogyasszuk, betárolásnál az apró és a nagy gyümölcsöt elkülönítve tároljuk. Ausztrál kutatók állítólag megtalálták a legmegfelelőbb szert a szúnyogok irtására A természet ismét segít MTI-HÍR Ausztrál kutatók a természet erejét használják ki, hogy rövi- dehb életűvé tegyék a szúnyogokat, amelyek általában idősebb korukban hordoznak olyan veszélyes betegségeket, mint a malária és a dengueláz. Ez ideig számos kísérlet folyt annak érdekében, hogy a moszkí- tók ellenállóvá váljanak az emberek miihóit megfertőző betegségekkel szemben, és így ne legyen szükség a környezetre veszélyes rovartirtó szerekre. Ausztrál tudósok most a védekezésnek egy sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb módját javasolják a Science című folyóiratban megjelent tanulmányukban: olyan szúnyogokat tenyésztenek, amelyek hordozói egy parazitának, s így sokkal rövidebb ideig élnek. Ha egy rovar valamely betegség kórokozójával fertőződik meg, akkor nagyjából két hét lap- pangási idő után terjeszteni kezdi a betegséget. Azaz az idősebb szúnyogok veszélyesebbek. A Queenslandi Egyetem tudósa, Scott O’Neill és csoportja egy gyümölcslegyeket megfertőző parazitára - a wolbachiára - lett figyelmes. A baktérium a rovarok életét gyakorlatilag megfelezi. Ezért a mikrobát kipróbálták az Aedes aegypti szúnyogon (a dengueláz legfőbb közvetítőjén). Az eredmény: a születésükkor laboratóriumi körülmények között megfertőződött szúnyogok mindössze 21 napot éltek - szemben a faj átlag 50 napnyi életével. Ha a parazitákat sikerül elszaporítani a moszkítók körében, akkor „meglehetősen olcsón megoldható a dengueláz elleni védekezés” - írja a kutatócsoport tanulmányában. Elméletileg ez megtörténhet: a wolbachia meglehetősen gyakori az ízeltlábúak körében, még a szúnyogok között is, azonban éppen a betegségeket terjesztő faj mentes a fertőzéstől. A wolbachiát az anyák örökítik utódaikra. O’Neill a továbbiakban kiterjedt kutatásokba kezd, hogy kiderítse, hogyan terjed a wolbachia- fertőzés természetes körülmények között, és hogyan képes a parazita életben maradni a moszkítók több generációjában, továbbá, hogy mi történik a wol- bachiahordozó szúnyogokkal, amelyek denguelázzal is fertőződnek. Bár a földeket hó borítja, a kertészek most sem tétlenkednek. Mérlegelnek és tervezgetnek
