Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-08 / 5. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 8. Kultúra 9 Bara Margit életéről és pályájáról Kocsis L. Mihály írt szívszorongatóan szép, nagy erejű könyvet Könnyekből lett drágakövek Két címe is van Kocsis L. Mihály most megjelent, sú­lyos könyvének. Bara Mar­git tekintete az egyik, Cso­dálatos könnycsepp a má­sik. Azért írom, hogy súlyos a könyv, mert valóban az: 430 oldal kemény kötés­ben. Ám súlyos azért is, mert hatalmas drámát zár magába. Kettőt is. SZABÓ G. LÁSZLÓ Bara Margit - csak azok kedvé­ért, akik nem látták Ranódy Lász­ló 1956-os Szakadék című alkotá­sát, vagy Fehér Imre filmjét, a Ba- karuhábant, netán Makk Károly Ház a sziklák alatt című remek­művét - a magyar filmgyártás ko­ronázatlan, sokak által elismert királynője volt. „Bara Margit a gyöngyvászon egyszeri királynője - állapítja meg a könyv szerzője -, koronája nem hullott le, talán mert látni sem láttuk, hogy fejére illesztették - hiszen mindig ott volt, ugye? Ezért aztán megma­radt olyannak, amilyennek mu­tatta magát.” Ugyanis valóban az volt. A ma­gyar film varázsos erejű királynő­je, ugyanakkor áldozata is, hiszen a fejét vették - vagy legalábbis azt hitték, hogy sikerült trónjától megfosztaniuk. Csakhogy egy igazi királynő, mint ő, korona és trón nélkül, civüben is királynő. Bara Margit pedig az volt, és nyil­ván most is az, szavát vesztve, be­tegen. Legtöbb filmszerepében folyton a szabadságot, a függet­lenséget kereste. Elvágyódott. Tiszta helyre, becsületes emberek közé, fájdalom nélküli kapcsolat­ba, repítő szerelembe. Jékely Zol­tán úja Kincs a Szentgyörgy-pusz- tán című versében, még 1957-ben Bara Margitnak: .Amerre ősszel a könnyei hulltak, / tavaszra ezer virágcsoda nő, / s gyökér között, évszázadok, ha múltak, / terem valami ritka drágakő. / S dombte­tőről le a Duna-partig, / majd mondogatja száz kincskereső: / „Kedves halottját itt siratta Mar­git, / a legszépségesebb erdélyi nő... ” / S gyöngyre lelve örömünk keserédes. / „Tán az utolsó.. .Nem sír eleget!” / S bár tudják, hogy a könnyek száma véges, / tovább túrják a gyöngyfukar gyepet...” Igen, mindenki úgy emlegette: „a legszépségesebb erdélyi nő!” Kolozsváron született, ott lett színésznő, de miután 1955-ben átjött Erdélyből, már érkezése napján próbafelvételre hívták. Ő, aki inkább azzal számolt, hogy Budapesten nem folytathatja szí­nészi pályáját, máris filmszerepet kapott. A Szakadék után a Csem­pészek, majd a Bakaruhában kö­vetkezett, s ahogy a szakma meg­szerette, a közönség is pillanatok alatt a szívébe zárta. Tartásában összeolvadt a szépség és a méltó­ság, az emberi nagyság és büszke­ség. Kivételes jelenség volt, időtál­ló csoda, kiteljesedett fenség. Al- mási Éva meséli a könyvben: „Alig vártam, hogy esténként bejöjjön - József Attila színházi közös öltözőjükbe, a hatvanas évek második felében -, mert va­lahogy feltöltődött tőle az ember. A jelenségtől és a magatartástól, ami sugárzott róla. Az a bizonyos tartás és tisztaság. Pedig akkorra őt már megtörték. És a bánat már ráíródott. A tehetetlenség. A ki­szolgáltatottság. Védtelenség. De ettől mégis, mintha csak erősebb lett volna az őt körülvevő aura.” Mert mi is történt voltaképpen? Itt volt egy makulátlan szép­ségű, makulátlan tisztaságú nő, akit mindenki szeretett, aki határ­talan köztiszteletnek örvendett. Legendás filmek: Szegény gazda­gok, Pár lépés a határ, Zápor, Ka­tonazene, Kertes házak utcája, Pacsirta, Párbeszéd, Aranysár­kány, Hideg napok, Hazudós Ja­kab, csupa jó nevű rendező (Bán Frigyes, Keleti Márton, Kovács András, Marton Endre, Fejér Ta­más, Ranódy László, Herskó Já­nos), remek partnerek (Benkő Gyula, Szirtes Adám, Páger Antal, Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Básti Lajos, Mensáros László, Őze Lajos, Latinovits Zoltán, Darvas Iván) - nem találtak nála „megfelelőbb” alanyt egy mélyen elítélendő, szocialista „dolce vita” Bakaruhában - Darvas Ivánnal történethez. Magyarán: egy pisz­kos ügyhöz. Egyrészt ettől súlyos a könyv, ettől a politikai felhangú rágalomtól, amely Bara Margitot teljes egészében beszippantotta. Az ügyről - a benne rejlő óriási hazugság miatt, felsőbb utasításra - egészen a rendszerváltásig be­szélni sem lehetett. Ott állt egy nő, egy csodálatos színésznő, egy tiszta ember egy erősen rozsdáso­dó, de még mindig működő poli­tikai masinériával szemben, és hi­ába védekezett. Egyedül áll a szélben. Művésztársai, pozícióju­kat féltve, inkább hallgattak, minthogy kiálltak volna mellette. Bara Margit pedig úgy döntött: (Képarchívum) így nincs értelme, és nem is volt képes tovább dolgozni. Bár embe­ri méltóságától nem tudták meg­fosztani, játékkedvétől igen. A rendszerváltás után sem tért vissza a pályára, hiába hívták, nem fogadott el újabb szerepeket. Bár kimagasló művészi teljesít­ményeiért 2002-ben Kossuth-díj- jal jutalmazták, budai „várából” sem kamera elé, sem színpadra nem mozdult ki a felejthetetlen királynő. De megmaradt annak, aki volt. S még ma is az, egy súlyos tra­gédia után. Ahogy félje, Gyarmati Dezső, a legendás vízüabdás írja a könyvben: „2006. január 20-án történt valami, ami új irányt sza­bott további éveimnek... Ezen a reggelen háromnegyed nyolckor- érdekes, hogy általában fél nyolc­kor szoktam elmenni otthonról, ezen a napon azonban valami mi­att tovább szöszmötöltem a ké­szülődéssel - hirtelen egy kiáltást hallottam a fürdőszobából: De­zső! Aztán egy zuhanást, s mikor berohantam, Margitka, a felesé­gem, már ott feküdt a földön, eszméletlenül.” Ez a második dráma a könyv­ben. Ettől is olyan súlyos. Bara Margit, minden idők egyik leg­csodálatosabb magyar (film)szí- nésznője, beszédkészségét elve­szítve, jobb kezére, s jobb lábára lebénulva éli az életét. Van egy fejezet ebben a szép kivitelezésű, fényképekkel gaz­dagon illusztrált, megejtően em­beri könyvben. Törőcsik Mari val­lomása, aki Jirí Menzel mellett Bara Margitot is mindig a testvé­reként emlegeti. „Margit volt köztünk a legszebb és legtitokzatosabb - mondja. - És olyan színésznő volt, akiből táp­lálkozni lehetett.” íme, a lényeg egyetlen mon­datban. Törőcsik Mari, a túlsó partról visszatérve, utókezelésének hetei­ben egyetlen könyvet olvasgat mostanában. Ezt. Á Bara Margit tekintetét. Könnyei befelé folynak. Elhunyt Ilosfalvy Róbert Budapest. Elhunyt Ilosfalvy Róbert Kossuth-díjas magánénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze. A Kossuth- díjas, nemzetközi hírű művészt életének 82. évében, kedden Buda­pesten érte a halál. Ilosfalvy Róbert személyében az egyik leghíre­sebb Bánk bán, a legvonzóbb Des Grieux lovag távozott az örökös tagok és a mesterművészek köréből. Ilosfalvy Róbert sokoldalú énekes volt, széles repertoárja a líraitól a spinto szerepkörön át a hőstenor szerepekig ívelt. 1966 és 1982 között a kölni opera szólis­tájaként tett szert világhírre. Fellépett Európa legjelentősebb ope­raszínpadain, valamint San Franciscóban és a New York-i Carnegie Hallban, emellett számos hanglemezfelvétel szólistája, (mti) A nagy „bárd" igen találékony volt Malac Shakespeare MTI-JELENTÉS London. Wüliam Shakespeare nemcsak minden idők leghíresebb drámaírója volt, hanem megrög­zött malackodó is, ahogy ezt Pauli­ne Kieman angol kutató dokumen­tálja a Filthy Shakespeare (Malac Shakespeare) című könyvében. Elég végigfutni a 23 fejezeten, amelyekre a szerző felosztja a ren­delkezésére álló bőséges anyagot. Nemi szervek, közösülés, erekció, felláció, prostitúció... A nagy „bárd” igen találékony volt, a hím­vesszőre például 87 különböző ki­fejezést használt - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Kieman azonban az előszóban elmagyarázza az obszcenitás mi­értjét: a Globe, ahol Shakespeare szerepelt, a londoni Bankside vö­röslámpás házai között működött, egy olyan negyedben, ahol az illet­len szavakra különleges argót használtak, és abban az időben a színházi rendezés szegényessége miatt a darabok nem annyira a szemnek, hanem inkább a fülnek nyújtottak élvezetet. A 3 ezer néző pedig, amely a Globe-ot benépesí­tette, nagyra értékelte a szexuális jellegű szövegeket, a kétértelmű szójátékokat. A színház akkor az utca emberének hangján, faragat­lanul, mindenki számára érthető­en szólalt meg. Négy évszázad alatt a klasszikus szövegeket megtisztították, ezzel azonban a szerző szerint meg is fosztották azokat a legélvezete­sebb részektől. Kevesen tudják például, hogy még a légies Ophelia is keresetlen egyszerűséggel jel­lemezte az eredetiben Hamlet fel- ajzott állapotát. Még semmi sincs megbocsátva Roman Polanskinak Amerikában letartóztatnák MTI-JELENTÉS Los Angeles. A Los Angeles-i ügyészség nem felejt: egyértel­műen a franciaországi száműze­tésből hazatérni vágyó Oscar-díjas Roman Polanski tudtára adta, hogy nem támogatja szexuális természetű büntetőügyének per- újrafelvételi kérelmét. Az Egyesült Államokból 1978 januárjában el­menekült filmrendező ma már 75 esztendős, de ha amerikai földre lépne, azonnal letartóztatnák, mert még mindig érvényben van ellene az elfogatóparancs. Az ünnepelt filmes ellen annak idején egy 13 éves kislány pezsgő­vel és gyógyszerrel való elkábítása és szexuális aktusra kényszerítése miatt emeltek vádat. A vádiratból kiderült: a kislány többször kérte a férfit, hogy hagyja abba, és hogy sírt, miközben Polanski később au­tóval hazavitte. A dokumentumban az állt, hogy a rendező arra kérte a lányt: „ne beszéljen a dologról az édesanyjának”, és „maradjon a ket­tőjük titka”, ami történt. A rendező bűnösnek vallotta magát, ezért végül egyetlen vád­pontért vonták felelőségre, liliom- tiprásért. Az ügyét tárgyaló Los Angeles-i bíróság 20 évi börtön- büntetést szabott ki rá. Az ítélet- hirdetésre azonban már nem je­lent meg, még aznap Franciaor­szágba szökött, ahol le is telepe­dett és állampolgárságot kapott. Áldozata, a ma már 44 éves, Hawaiin élő háromgyermekes csa­ládanya a közelmúltban azt mond­ta: sohasem akarta, hogy Polanski börtönbe kerüljön, és szerinte tö­rölni kellene az ügyet. Polanski új ügyvédcsapata azt követően kérvényezte a minap a perújrafelvételt, hogy a Roman Po­lanski: Wanted and Desired című, egy éve készült televíziós doku­mentumfilmből kiderült: a bíróság annak idején eljárási hibákat köve­tett el és elfogultan ítélkezett. Az ügy meghallgatását január 21-re tűzték ki, ám a kerületi ügyé­szi hivatal keddi hivatalos vála­szában arra az álláspontra helyez­kedett, hogy Polanski kérelmét csak a jelenlétében hajlandóak meghallgatni. Ez esetben viszont minden valószínűség szerint azonnal letartóztatnák. Roman Polanski (Reuters-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents