Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-08 / 5. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Brit zsidók a célkeresztben London. Szakértők szerint zsidó származású brit politi­kusok és közéleti személyisé­gek kerülhetnek terroristák célkeresztjébe Izrael gázai hadműveletei miatt. A The Sun, a legnagyobb brit tömeg­lap olyan szakértői vélemé­nyeket idézett, amelyek sze­rint egy szélsőségesek által használt iszlám honlapon már készítik is a lehetséges célpon­tok listáját. Közöttük van pl. David MUiband, a kelet-euró­pai zsidó bevándorlók gyer­mekeként született fiatal brit külügyminiszter, Lord Levy, Tony Blair előző brit kor­mányfő egykori legfőbb poli­tikai bizalmasa és közel-keleti megbízottja, Sir Alan Sugar nagyvállalkozó és televíziós személyiség, Amy Winehouse énekesnő és producere, Mark Ronson, valamint Anthony Julius sztárügyvéd, a néhai Diana hercegnő válóperes ügyvédje. Egy terrorelhárítási szakértő szerint az érintettek­nek mindezt nagyon komo­lyan kell venniük. (MTI) Informátor volt a nuncius? Varsó. A lengyel kommu­nista titkosszolgálat informá­ciós kapcsolatként nyilvántar­totta Józef Kowalczyk érseket, jelenlegi lengyelországi apos­toli nunciust. A lengyel katoli­kus egyház történelmi bizott­ságának vizsgálata állapította meg, hogy Cappino fedőné­ven Kowalczyk informátor­ként szerepelt a titkosszolgá­lat 1982 és 1990 között kelet­kezett aktáiban. Arra nézve azonban nem talált utalást a bizottság, hogy a Vatikán dip­lomáciai szolgálatában álló lengyel főpap ténylegesen együttműködött volna a tit­kosszolgálattal - közölte a lengyel katolikus egyház szó­vivője. Maga az érsek a Rzecz- pospolitának kijelentette, hogy nem élt vissza a szent­atya bizalmával. (MTI) Pakisztáni kapcsolat lszlámábád/Újdelhi. A mumbai (Bombay) merényle­tek egyetlen elfogott részve­vőjének vannak pakisztáni kapcsolatai. Ezt egy pakisztá­ni miniszter erősítette meg azzal hogy az illetőnek „van­nak pakisztáni kapcsolatai, de a nyomozás még folyik”. A média szerint a foglyul ejtett Mohammed Adzsmal Kaszab pakisztáni állampolgár. Az Újdelhiben megjelenő angol nyelvű The Hindu napilap te­lefonlehallgatások jegyző­könyvére hivatkozva azt írta, a merénylők a két és fél napos támadás alatt összeköttetés­ben álltak hat pakisztáni ko­ordinátorral. így például az Oberoi Trident luxusszálloda támadói azt a parancsot kap­ták, hogy a mohamedánokon kívül mindenkivel végezze­nek. A rögzített telefonbe­szélgetés szövege szerint az egyik irányító élőben akarta hallani a gyilkos lövéseket. Egy zsidó kulturális központ támadóinak pedig azt paran­csolták, hogy öljék meg az ott foglyul ejtett túszokat, mert ez befolyásolja majd Izrael és In­dia viszonyát. (MTI) Izrael pozitívan viszonyul az egyiptomi javaslathoz - meg kell fosztani a Hamászt az Izrael elleni rakétatámadások lehetőségétől Humanitárius folyosó, napi tűzszünettel A BT-tanácskozáson nemcsak az ülésrend miatt volt nagyon közel egy­máshoz az izraeli és az amerikai delegáció (TASR/AP-felvétel) Gáza/Jeruzsálem/New York. Iz­rael napi három órára felfüg­geszti a harcot Gáza város körzetében, hogy a segélyek eljuthassanak a nélkülöző palesztin lakossághoz a Ha- mász uralta területen létesí­tendő humanitárius folyo­són. Ebben a napi háromórás időszakban a Hamász sem fog kilőni rakétákat izraeli célpontok ellen. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt a Hamász helyettes vezetője, Músza Abu Marzúk mondta tegnap a dubaji székhelyű al-Arabíja hírte­levízióban. Előzőleg egy izraeli ka­tonai forrás a brit Reutersnek kije­lentette : az izraeli hadsereg azt ter­vezi, hogy tegnaptól minden nap 13 és 16 óra (közép-európai idő szerint 12 és 15 óra) között leteszi a fegyvert Gáza város térségében. A hírt korábban a francia AFP hírügy­nökség is közölte, Avital Lejbovics katonai szóvivőre hivatkozva. A döntés azután született, hogy az iz­raeli miniszterelnöki hivatal haj­nalban közölte: Izrael humanitári­us folyosót nyit a segélyszállítmá­nyok célba juttatására, hogy meg­akadályozza humanitárius válság kialakulását a Gázai övezetben. A döntésről tájékoztatták Condole- ezza Rice amerikai külügyminisz­tert is. Jön a harmadik szakasz? Tegnap ismét összeült az izraeli biztonsági kabinet. A katonai és a kormányzati csúcsvezetés jól érte­sült források szerint az offenzíva harmadik szakaszát vitatta meg, amelynek során nagy számú tarta­lékos egységet vetnének be a vá­rosközpontok és a palesztin mene­külttáborok elleni támadásokra a Gázai övezetben. Az izraeli rádió úgy tudta, szóba kerülhet egy esetleges tűzszünet is, amelynek kidolgozását Egyip­tomra bíznák. Cipi Livni külügy­miniszter megerősítette: bármi­lyen fegyvemyugvási megállapo­dásnak tartalmaznia kell olyan zá­radékokat, amelyek megakadá­lyozzák, hogy a Hamász újra fel­fegyverkezhessen. Izrael és az ENSZ vitája Az ENSZ tegnapi közlése szerint nem voltak palesztin fegyveresek abban az általa működtetett gázai övezeti iskolában, ahol vasárnap több mint 40 ember halt meg egy izraeli támadásban. Chris Gun- ness, a palesztin menekültek segé­lyezéséért felelős ENSZ-ügynök- ség (UNRWA) szóvivője hozzátet­te: független vizsgálatot követel­nek, izraeli katonai fényképeket vagy bármely más bizonyítékot. „Ha a hadijogot megsértik, a bűnösöket át kell adni az igazság­szolgáltatásnak.” Izrael szerint a hadsereg csak válaszolt e csapással palesztin fegyveresek támadására, amelyet az iskola területéről intéz­tek egy katonai alakulat ellen. Az ENSZ megállapítása nem feltétle­nül mond ellent Izrael állításának, miszerint a fegyveresek közvetle­nül az iskola mellől nyitottak tüzet -jegyezte meg az AP amerikai hír- ügynökség. Az izraeli támadások tegnap is folytatódtak a Földközi-tenger partján fekvő, 45 km hosszú, 6-10 km széles palesztin területen. A hadsereg, elsősorban az övezet északi részén, mintegy 40 célpon­tot támadott: a Hamász épületeit, bunkereket és rakéta-kilövőálláso­kat lőttek. A légierő csapást mért fegyveres palesztinok egy csoport­jára is, palesztin források szerint négyen haltak meg. Az egyiptomi határnál több mint tíz olyan alagu­tat bombáztak, amelyen át fegyve­reket csempésznek az övezetbe. Az alagutak bombázásakor további robbanásokat lehetett hallani, ami arra utal, hogy a föld alatti járatok­ban robbanószert tároltak. A palesztin mentőszolgálat tájé­koztatása szerint a december 27-e óta tartó izraeli offenzívában leg­kevesebb 600 palesztin életét vesz­tette, és több mint 2950 megsebe­sült a Gázai övezetben. Az izraeli hadsereg keddig hét katonája halá- látjelentettebe. Nyűt vita a BT-ülésen A BT-tagállamok és az arab or­szágok külügyminiszterei fokoz­ták az Izraelre nehezedő nyomást a testület tegnap hajnalban véget ért nyílt ülésén. A soros BT-elnök Franciaország külügyminisztere, Bemard Kouchner által vezetett tanácskozáson részt vett többek között az amerikai, a brit és több arab külügyminiszter, valamint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. Mahmúd Abbász palesztin el­nök arra kérte a testületet, hatá­rozatban szólítson fel „az izraeli agresszió azonnali és teljes körű befejezésére, valamint a Gázai övezetet fojtogató izraeli zárlat feloldására”. Bemard Kouchner azonnali tűzszünetet szorgalma­zott, ami a Dél-Izrael elleni pa­lesztin rakétatámadások leállítá­sát és a Gázai övezetbe való fegy­vercsempészet felszámolását is maga után vonja. Kouchner közölte, hogy várják Izrael válaszát Hoszni Mubarak egyiptomi elnök friss tűzszüneti javaslatára, amelyet Abbász mel­lett Condoleezza Rice amerikai és David Miliband brit külügymi­niszter, valamint más hozzászó­lók is támogatásukról biztosítot­tak. Gabriela Salev, Izrael ENSZ- nagykövete a BT ülésén csak annyit mondott, hogy nagyon komolyan veszik az egyiptomi javaslatot. Condoleezza Rice kijelentette, sür­gősen el kell jutni a tűzszünetig, amely tartós és fenntartható lesz. Világossá tette azonban: az USA is csak olyan tűzszünetet tart elfo­gadhatónak, amely valós biztonsá­got teremt, azaz megfosztja a Gázai övezetet kormányzó radikális Ha­mász fegyvereseit az Izrael elleni rakétatámadások lehetőségétől. Rice szerint létfontosságú, hogy az Abbász vezette Palesztin Hatóság ismét átvegye az ellenőrzést a Gá­zai övezet felett is. Moszkva is beszállt Az orosz elnök különmegbízott- ja tegnap a szíriai fővárosban Háled Mesaallal, a Hamász vezetőjével találkozott, és a konfliktus politi­kai-diplomáciai megoldását szor­galmazta. A Hamász szíriai emig­rációban élő első embere közölte, kész közreműködni egy ilyen meg­oldásban. Hozzátette azonban: „a Hamász kapitulációjára vonatkozó követelés, amelyet Izrael feltétel­ként támasztott, elfogadhatatlan” a mozgalom számára. Sarkozy elsiette? Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap bejelentette, a fran­cia-egyiptomi tűzszüneti javas­lattal - amelyről ő előzőleg tár­gyalt Mubarak elnökkel - lénye­gében mindkét fél egyetért. Az izraeli kormány ezt lapzártáig nem volt hajlandó megerősíteni, a szóvivő csak annyit mondott, hogy Egyiptommal állandóan folynak a tárgyalások a gázai helyzetről. Izrael feltéle ismert, és ez a Hamász rakétatámadása­inak leállítása. (MTI, s, t, ú) Mirek Topolánek arra figyelmeztette Moszkvát, hogy az unió határozottabb lesz - Prágában egyeztetett a brüsszeli kormány Megfigyelőket küldene az EU az orosz-ukrán határra Topolánek (balra) az eddigi legnehezebb szerepében: immár uniós el­nökként Barrosóval (ČTK-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Berlin. MirekTopolánek cseh miniszterelnök tegnap fi­gyelmeztette Oroszországot: az Európai Unió határozottabb állás­pontot fogalmaz meg az orosz­ukrán gázvitával kapcsolatban, ha máig nem újulnak fel az orosz gáz­szállítások az európai országokba. A cseh kormányfő, erről az Európai Unió soros elnökeként Prágában beszélt újságíróknak. Topolánek elmondta: a témát megvitatja a cseh kormány és az Európai Bizott­ság, és ez ügyben közös nyilatkoza­tot is terveznek. Tegnap ugyanis Prágába látoga­tott az Európai Bizottság, hogy a cseh kormánnyal megvitassa és pontosítsa a cseh elnökség legfőbb feladatait. Bár korábban a hasonló tanácskozások gyakran nagymér­tékben formálisak voltak, most a két, az uniót is érzékenyen érintő (ukrán-orosz gázvita és a legújabb izraeli-palesztin konfliktus) vál­sághelyzetre való tekintettel semmiképpen sem voltak formá­lisnak nevezhetők a tárgyalások. Az EB tegnap az egész cseh kor­mánnyal tárgyalt, majd pedig az egyes uniós biztosok a cseh szak- miniszterekkel különtalálkozókat tartottak. Nem könnyítette meg a Topolánek-kabinet dolgát, hogy Václav Klaus államfő - mint a Lidovky.cz hírportál előre bejelen­tette - nem vett részt a kormány ál­tal a cseh uniós elnökség alkalmá­ból rendezett ünnepélyen. Visszatérve a gázvitára: Günter Verheugen EU-biztos úgy fogal­mazott, az unió továbbra is meg­próbálja rábírni Oroszországot és Ukrajnát, hogy egyezzenek meg, s újítsák fel az európai szállításokat. Topolánek hozzáfűzte: bízik ab­ban, hogy továbbra is van lehető­ség a megállapodásra az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz kö­zött. „Ha azonban nem jön létre a megállapodás, akkor a legmaga­sabb politikai szintre kell emelni a vitát” - vélte a cseh kormányfő. Részleteket az EU esetleges kemé­nyebb intézkedéseiről Topolánek nem volt hajlandó elárulni. Csak annyit mondott, hogy a témát rész­letesen megvitatja Jósé Manuel Barroso EB-elnökkel. Való­színűnek minősítette, hogy az unió tagállamainak energetikai minisz­terei hétfőn rendkívüli tanácsko­zást tartanak. „A jelenlegi válság sokkal komolyabb, mint 2005-ban vagy 2006-ban volt. Mindkét or­szág (Ukrajna és Oroszország) ag­resszívebb módon védelmezi érdekeit.” Topolánek hozzátette: ha a helyzet nem változik, akkor a következő napokban a közép-eu­rópai és a balkáni országoknak, va­lamint Németországnak nagy gondjai lesznek. Egy brüsszeli szóvivő pedig kö­zölte: az Európai Bizottság azt ajánlotta tegnap Moszkvának és Kijevnek, hogy uniós megfigyelő­ket küldene Ukrajnába, az Orosz­országból érkező, vezetéken szállí­tott gáz mennyiségének mérésére. Az oroszok és az ukránok kölcsö­nösen egymást okolják az Európá­ba Ukrajnán keresztül érkező gáz mennyiségének drámai csökkené­séért. Ferran Tarradellas, az ener­giaügyi biztos szóvivője úgy fo­galmazott, hogy az EB kész meg­fontolni ilyen megfigyelők hely­színre küldését, ha a helyzet azt lehetővé teszi, valamint ha a két fél ezt kéri az EU-tól. A korábbi na­pokban az oroszok kérték ezt Brüsszeltől, de az EU cseh elnök­sége - első állásfoglalásaiban - el­zárkózott attól, hogy úgymond beavatkozzon abba, amit szigorú­an orosz-ukrán üzleti vitának mi­nősített. Az oroszok ugyanis azt állítot­ták, Ukrajnának a fizetés elmara­dása miatt nem szállítanak több gázt, az EU-országokba viszont Uk­rajnán keresztül igen, így ők a ma­guk részéről betöltik a rendszerbe a megfelelő gázmennyiséget, az uk­ránok azonban ellopják azt, ezért érkezik kevesebb gáz az uniós or­szágokba. Ukrajna ezt tagadta, és azt állította: az oroszok szándéko­san csökkentik az EU-ba irányuló mennyiséget, hogy aztán Ukrajnát lopással vádolhassák. Hogy ki mond igazat, csak akkor dönthető el, ha mind az ukránoktól, mind az oroszoktól független eszköz áll rendelkezésre az átáramló gáz mennyiségének mérésére mind az orosz-ukrán, mind az ukrán-EU határon. Időközben az oroszok kö­zölték: most már az EU-ba sem kül­denek Ukrajnán át gázt, mert az uk­ránok az elmúlt napokban egyre szemérmetlenebb módon csapol­ták meg a szállítmányt. Az uniós mérőműszerek felszerelésének te­hát csak akkor lenne értelme az orosz-ukrán határon, ha a felek va­lamilyen módon megállapodnának a szállítások helyreállításában. Tarradellas most is hangsúlyozta: az orosz-ukrán vitát a két félnek kell megoldania a tárgyalóasztal­nál. Topolánek tegnap este részle­tek ismertetése nélkül közölte: Oroszország akkor újítja fel a gáz­szállításokat, ha az uniós megfi­gyelők megérkeznek az orosz­ukrán határra. A legutóbbi fejlemények Né­metországban is újból nagy vitát váltottak ki az orosz földgáztól va­ló függőségről. A német iparszö­vetség (BDI) hivatalos állásfogla­lásban sürgette az energiaszállítá­sok diverzifikálását. A BDI szerint nemcsak az energiahordozók, hanem egyidejűleg a beszerzési országok és a szállítási útvonalak diverzifikálására van szükség. Az iparszövetség ennek kapcsán kí­vánatosnak nevezte az olyan al­ternatív projektek, mint a Nabuc- co-földgázvezeték és a tervezett balti-tengeri vezeték mielőbbi üzembe helyezését. Andreas Schockenhoff kor­mányzati koordinátor pedig an­nak a nézetnek adott hangot, hogy az energiapolitika területén az eddigi kétoldalú megállapodá­sokról összeurópai megállapodá­sokra kell áttérni, (m, -kés, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents