Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-08 / 5. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 8. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ FINANCIAL TIMES Az Európai Unióban eny­híteni kellene, de akár el is lehetne törölni a környezet­védelemre, a foglalkoztatás­ra, vagy az egészségügyre vonatkozó szabályokat a cseh államfő szerint. Václav Klaus a brit üzleti lapban azt írta, hogy a szabályok fellazí­tásával ki lehetne húzni Eu­rópát a pénzügyi-gazdasági recesszióból. Csehország egy ünnepség keretében tegnap vette át Prágában az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Klaus nem vett részt a ren­dezvényen. A cseh államfő - aki euroszkeptikus, integrá­cióellenes nézeteiről ismert - úgy véli, hogy az állami ki­adások növelésével, például nagy infrastrukturális pro­jektek beindításával kellene erősíteni a keresletet. A radikális mozgalom emberei 1994 óta több száz izraelit gyilkoltak meg öngyilkos merényletekben Honnan jött, és vajon merre tart a Hamász? A Hamász neve először 1987 decemberében buk­kant fel a hírekben, rövid­del az első palesztin felke­lés (intifáda) kirobbanása után. A radikális mozgalom neve voltaképpen mozaik­szó: a Harakat el-Mukáva- ma el-Iszlámíja (Iszlám El­lenállás Mozgalma) rövidí­tését takarja. MT1-HÁTTÉR Az Egyiptomban tevékenykedő Muzulmán Testvériség funda­mentalista szervezetből kinőtt Hamász alapítója, Ahmed Jaszin sejk nem hitt az Izraellel való megbékélésben, és hallani sem akart a zsidó állam elismeréséről, de még annak létjogosultságáról sem. Ezt az álláspontot tükrözi a mozgalom jelvénye. Ezen két, egymást keresztező kard látható, fölöttük a jeruzsálemi Szik­latemplom (a muzulmánok egyik legbecsesebb szentélye), valamint a mai Izrael zöld térképe, benne a Jordán folyó nyugati partjával. E határok között akarja a Hamász létrehozni a palesztinok iszlám ál­lamát, ami Izrael állam megsem­misítését feltételezi. A Hamásznak három arca van: politikai pártként, szociális se­gélyszervezetként és terrorcso­portként működik. Segélyező te­vékenységével jelentős népsze­rűségre tett szert a palesztinok körében: iskolákat és kórházakat épített és tart fenn, amivel főleg a szegények között vívott ki magá­nak jelentős támogatottságot. Ennek (is) volt köszönhető, hogy 2006 januárjában nagy fölénnyel nyerte meg a palesztin területe­ken rendezett parlamenti válasz­tásokat, legyőzve Mahmúd Ab- bász palesztin elnök addig kor­mányzó pártját, a Fatahot. Másfél évvel később a Hamász katonai puccsal magához ragadta a ha­talmat a Gázai-övezetben, amely mindig is az iszlamista mozgalom fellegvárának számított (ugyan­akkor a Fatah hívei Ciszjordániá- ban alkottak többséget). Jaszin sejkkel célzott izraeli légicsapás végzett 2004 márciusában. A Hamász vezetője Gázában Iszmáil Haníje, ám a szervezet valódi, po­litikai vezére Háled Mesaal. Ő évek óta Damaszkuszban él ön­kéntes száműzetésben, egyúttal ő tartja a kapcsolatot a mozgalom külső támogatóival, Iránnal és Szíriával. A radikális mozgalom emberei 1994 óta több száz izraelit gyil­koltak meg öngyilkos merényle­tekben, illetve Gázából indított rakétákkal. A Hamász fegyveres alakulatai 30-40 ezer tagot szám­lálnak. Ezek a részben igen jól ki­képzett harcosok páncéltörő fegyverek és légelhárító lövegek mellett nagy számú rakétával is rendelkeznek. A Kasszám nevű ki­sebb példányok (hosszuk mintegy 60 cm, tömegük 8 kg) hatótávol­sága 4-5 kilométer. A továbbfej­lesztett Kasszám-2 rakéták már 15-20 kilométerre lévő célponto­kat is képesek elérni. Bár ezek va­lamivel nagyobbak, mint elődeik, indításukhoz nincs szükség stabil állványra; emiatt nehezebb be­mérni és megsemmisíteni őket. Újabban a Hamász emberei szovjet tervezésű Grad rakétákat (a n. világháborúból ismert Sztá- lin-orgonák kései utódai) is be­vetnek Izrael ellen. E fegyver ha­tótávolsága 30-35 küométer; a Gázai övezet északi pereméről in­dítva képes csapást mérni olyan célpontokra, amelyek Tel-Avivtól 40 kilométerrel délre fekszenek. A viszonylag kis hatótávolság miatt az izraeli hadsereg ma még nem tudja megsemmisíteni a Hamász által indított rakétákat; az elhárí­tás a fenyegetett térség lakossá­gának figyelmeztetésére korláto­zódik 15-30 másodperccel a be­csapódás előtt. A német ARD tele­vízió értesülése szerint amerikai és izraeli szakértők már dolgoz­nak egy lézervezérlésű eszközön, amely megbízhatóan lenne képes repülés közben megsemmisíteni a palesztin rakétákat - ez azonban még a jövő zenéje. KÉZ,IRAT Viszontüzenet MIKLÓSI PÉTER Mostanában már nem is számít jelentős politikusnak, aki az óév és az új esztendő mezsgyéjén ne üzenne nekünk, mezei halan­dóknak. Méghozzá a mindenkit egybemosó, elsősorban a szemé­lyes felelősséget elmosó többes szám első személyben: sokat fo­gyasztunk, megbillent az érték­rendünk, romlanak az erkölcse­ink, igazságtalanok vagyunk (pl. a kormányzattal szemben), fá­sultak vagyunk, nem vigyázunk az egészségünkre, nem vagyunk lojálisak, nem értékeljük a nagy­politikajó szándékát, magya­rokként nem akatjuk az alterna­tív oktatást mega keveréknyelvű tankönyveket, satöbbi... Kará­csonytól vízkeresztig ez a ledo­rongoló stílus járja mind a hiva­talos megnyilatkozásokban, mind a politikusok magánbe­szélgetéseiben. Hölgyeim és uraim, felebaráta­im, magyar és szlovák honfitársa­im: elég volt; közhírré tétetik, hogy sem én, sem ti nem vagyunk mi! Büntetőjogi felelősségem tuda­tában kijelentem: az elmúlt évti­zedekben nem dolgoztam sem rosszul, sem keveset, munkaer­kölcsöm példásnak mondható. Mindvégig a fizetésemből éltem, fogyasztásom tehát sem az át- kosban, sem az újdemokráciában nem veszélyeztethette az ország gazdasági egyensúlyát. Hosszú esztendőkig volt farmotoros Škodám és most sincs a legna­gyobb, Európában is elérhető 325 lóerős Cadillac STS névre hallgató luxusautóm. Nem vet­tem föl nyakló nélkül banki hite­leket, nem építettem (bármikor elzárható) „Barátság“ távvezeté­keket, erőművet Mohiban, be­tonteknőt Bősött. Nem privati­záltam bagóért milliárdos értékű vállalatokat, nem tettem zsebre alkalmazottak bérét és nyeresé­gét. Nem hanyagoltam el az or­szág kórházait, iskoláit, panel­rengetegeit. Nem én bontottam le Pozsony belvárosát, én csak megsirattam. Ártatlan vagyok a felemássá zül­lött reformok dolgában; ártatlan leszek akkor is, ha kiderül: euró ide vagy oda, a pénzügy még nem gazdaságügy, hiszen nem okos dolog folyamatosan arra kész­tetni a termelőket, hogy inkább vágják ki az almafákat, hagyja­nak fel az állattenyésztéssel, irt­sák ki a szőlőt, csak nekem ne ad­hassák el olyan áron az almát, to­jást, bort és húst, amit meg tudok fizetni, s ami nekik is tisztes hasznot hoz. Sohasem állítottam, hogy birtokában vagyok az Igaz­ságnak, az egyedül helyes mér­cének, hogyjogom volna ítélkez­ni elevenek és holtak fölött. Ha apelláltam, akkor „csak“ a tehet­ség, tudás, tisztesség mellett. Sok áldozatot hoztam már a közért, és szívesen hoznék még, ha azok is példát mutatnának az áldozat­hozatalra, akik erre buzdítanak. Felnőtt és józan ítéletalkotásra képes embereknek tartom pol­gártársaimat, akiknek tudatát nem a ráolvasások, hanem a ta­pasztalatok formálják. így va­gyok ezzel magam is, esendő embervoltomban is arra törek­szem, hogy szavaimat és gondo­lataimat tükrözzék a tetteim. Ezért, kérem, tessék hát engem kihagyni ebből az igazakat és hamisakat, megtévesztetteket és megtévesztőket, okosakat és os­tobákat, civilizáltakat és barbá­rokat egybemosó Ml-ből. Akár- csakTe, kedves polgártársam, én sem vagyokmi! Döntéseimért vállalom a felelősséget, ha olykor tévedek is. Egyes szám első sze­mélyben. Tudom, az igét nemcsak hirdetni kell, hanem ragozni is. Azonban sem a nyelvtanban, sem a politi­kában nem tévesztendők össze a cselekvők és a szenvedők; továb­bá megkülönböztetendő a kije­lentő, a feltételes, a felszólító és az óhajtó mód, illetve a múlt, aje- len és a jövő. Amiképp az én, a te, az ő, a ti, az ók is, hiszen a MI sem jelenti automatikusan az együvé tartozást, a szolidaritást, a szere- tetet - hanem csak a személyes­ség és a felelősség hiányát. KOMMENTÁR A háború kockázatai MALINÁK ISTVÁN Három síkon zajlik Izrael háborúja a Hamász ellen: katonai eszkö­zökkel, a politika, valamint a propaganda szintjén. A harmadikat Izrael az utóbbi években rendre elveszti. így van ez most is, hiszen a laikusoknak a média csak azt sugallja, hogy egy jól felszerelt „megszálló” hadsereg lerohanja a kődobáló és házilag barkácsolt rakétákkal támadó „szabadságharcosokat”. És ez az, amire a Ha­mász rájátszik, akárcsak a 2006-os libanoni háborúban a Hezbol­lah. A világ nagy hírügynökségei által készített fotókat és tévéfel­vételeket kivétel nélkül arabok készítik. Ez az információ már nem jut el az olvasóhoz, nézőhöz, mint ahogy az sem, hogy a 2006-os háború nem egy felvételét utólag alaposan „feljavították”. És a nyugati nagyvárosokban rendezett tüntetések - döntő mértékben arab és más muzulmán résztvevőkkel - csak rájátszanak az anti­szemitizmus nemzetközi erősödésére. A Hamász által a mostani izraeli megtorló háború előtti féléves tűzszünet idején 250 rakéta- támadás érte a Gázai övezethez közeli zsidó városokat. Akkor sen­ki sem rendezett Izrael melletti szimpátiatüntetéseket, békét sür­gető demonstrációkat. A lényeg az, hogy ezt a háborút a Hamász tudatosan kiprovokálta, megtervezte, hiszen mint az események mutatják, alaposan felké­szült rá. Persze, a tervezésbe hiba csúszott: egy hete még egyetlen szakértő sem hitte volna, hogy a légicsapások után ilyen kiterjedt szárazföldi hadművelet kezdődik. A Gázát uraló Hamász azt re­mélte, hogy egy kiprovokált konfliktussal a Fatah által ellenőrzött Ciszjordániában is erősíti pozícióit. Mahmúd Abbász elnök man­dátuma hamarosan lejár, s az iszlamista szervezet a saját emberét akarja helyébe ültetni - a parlament elnökét, aki jelenleg izraeli börtönben ül. Abbász mandátuma körül sok a bizonytalanság, a Hamász szerint már holnap lejár, mások szerint csak májusban. Az erről is szóló, egyiptomi közvetítéssel zajlott tárgyalásokat a Fat- tahal a Hamász felrúgta. Sokat mondó hír, a Hamász az izraeli tá­madást arra használja ki, hogy likvidálja a még Gázában maradt Fatah-tagokat, megölik vagy csak lábon lövik őket, hogy ne tudják segíteni az izraeli katonákat. A Hamász célja felszámolni a 2007 novemberében az amerikai Annapolisban elhatározott békefo­lyamatot, azt a rendezési elvet, amelynek alapja a két önálló állam megteremtése. Ugyanis ha a Hamász elfogadná a zsidó állam léte­zését, önnön létét kérdőjelezné meg. Persze a jeruzsálemi döntések mögött is meghúzódnak politikai szándékok. Ha Izraelben nem lennének februárban választások, akkor valószínűleg nem indították volna meg a szárazföldi hadműveletet. A még mindig kómában fekvő Sáron által létreho­zott, kormányzó Kadima két hete még minden felmérés szerint vesztésre állt a jobboldali Likuddal és vezérével, Netanjahuval szemben. A mostani megtorló hadműveletet az izraeli lakosság több mint háromnegyede támogatja, és ezzel a Kadima visszasze­rezheti a vezetést. S ha Izraelnek sikerülne szétzúznia a Hamászt, megerősítve Abbász elnököt és a békekötésre hajlamosnak mutat­kozó Fatahot, azzal hatalmas politikai nyereségre tenne szert. Egyben jó szolgálatot tenne vele arab szomszédainak is, mert ér­dekes módon sem Egyiptom, sem Szaúd-Arábia nem támogatja e szélsőséges szervezetet. Egyedül Irán áll ki teljes mellszélességgel a Hamász mellett, de már Szíria is csak addig, amíg saját tárgyalási pozícióit tudjajavítani Izraellel szemben, és még a libanoni Hez­bollah sem sietett északon a Hamász segítségére, pedig megtehet­te volna. Ezért vállalta Izrael a szárazföldi hadművelettel azt a kockázatot, hogy maga ellen fordítja a nemzetközi közvéleményt. FIGYELŐ Nem kellenek a guantánamóiak Ausztria nem kíván vezető szerepet játszani a volt guantá- namói foglyok befogadásában, a bécsi kormány megítélése szerint az ügy rendezése az Egyesült Államokra tartozik. Michael Spindelegger külügy­miniszter a Kurier napilap teg­napi számában emlékeztetett arra, hogy az osztrák minisz­tertanács már 2007-ben kinyil­vánította elutasító álláspontját. ,.Azokat a feltételeket, amelyek a menekültekre és a bevándor­lókra vonatkoznak, senki ese­tében sem tudjuk figyelmen kí­vül hagyni” - mondta. A téma azért merült fel, mert az ENSZ kínzások ügyében illetékes osztrák jelentéstevője vezető szerepre biztatta Ausztriát az amerikai börtöntáborból sza­baduló foglyok befogadásában. Manfred Nowak szerint a gu- antánamói őrizetesek közül sokan rosszkor voltak rossz he­lyen, később pedig fejpénz el­lenében eladták őket az ameri­kai hatóságoknak. Egyelőre még nem lehet pontosan meg­mondani, hányán kerültek kö­zülük ártatlanul a fogolytábor­ba. A nemzetközi jogásznak mindazonáltal meggyőződése, hogy többségüknek nincs köze a 2001. szeptember 11-i terro­rista merényletekhez. Javasol­ta, hogy minden egyes gyanúsí­tott ügyét tüzetesen vizsgálják meg, és a szükséges eljárások lefolytatása után az európai or­szágok kezeljék menekültek­ként az elengedetteket, amikor befogadásukról döntenek. Je­lenleg mintegy 250 embert tar­tanak fogva bírói ítélet nélkül a Kuba délkeleti részén kiépített amerikai haditengerészeti tá­maszponton. Barack Obama megválasztott amerikai elnök helyteleníti az ottani katonai bíróságok működését, és a vá­lasztási kampányban jelezte, hogy hivatalba lépése után be akarja záratni a fogolytábort. Az osztrák diplomácia irányító­ja értésre adta, hogy felfogása szerint olyan problémáról van szó, amelyet az Egyesült Álla­mok maga okozott, tehát neki is kell megoldania. „Washington­ra tartozik, hogy humánus mó­don rendezze azoknak a gya­núsítottaknak az ügyét, akik esetében alaptalannak bizo­nyul a vád” - mondta. (m) (Peter Gossónyi karikatúrája)- Főnök, többször kellene babot főznünk. Gázhiány van az országban.

Next

/
Thumbnails
Contents