Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-04 / 280. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZŐ 2008. DECEMBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Sólyom: más kell a romáknak Budapest. A magyarországi cigányság esetében nem vált be a jelenlegi kisebbségi önkormányzati rendszer. Az etnikai csoport problémája speciális kezelést igényel, törvényhozási szinten ezzel számot kell vetni - mondta tegnap Sólyom László. A köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémián a kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából rendezett konferencián szólalt fel. Kifejtette: nagy különbségek vannak a kisebbségek között helyzetük, létszámuk és nyelvi önállóságuk alapján. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az az önkormányzati rendszer, amely a többi nemzetiség esetében többé-kevésbé működik, a roma közösség esetében nem. (MTI) Megújulhat a keleti politika Brüsszel. Javaslatot tett az EB tegnap arra, hogy az unió váltson lépést keleti szomszédaival fenntartott kapcsolataiban, s létesítsen partneri viszonyt Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával és Ukrajnával. Ez a kezdeményezés, amelyet várhatóan a tagországok is jóvá fognak hagyni, a nyáron - Nicolas Sarkozy francia elnök ösztönzésére - létrehozott mediterrán unió ellensúlya kíván lenni. (MTI, ú) Bosszút áll az ETA Madrid. Ismeretlen tettesek, minden jel szerint baszk terroristák agyonlőttek tegnap egy üzletembert a spanyolországi Baszkföldön. Ha tényleg az ETA emberei a tettesek, akkor ez az első terrorakciójuk azóta, hogy két hete elfogták a szervezet vezetőjét, Mikel de Garikoitz Aspiazut. A hatóságok számítottak rá, hogy megtorlás következik az ETArészéről. (MTI) Sajátos bírói érvelés London. Nem születhet elmarasztaló ítélet annak a Londonban ártatlanul agyonlőtt brazil bevándorlónak, a 27 éves Jean Charles de Men- ezesnek az ügyében, akivel három éve a -Scotland Yard kommandója végzett, miután öngyilkos merénylőnek hitték. Az ügyben az angol-walesi törvények alapján bírósági eljárás formáját öltő halottkémi vizsgálatot kell lefolytatni. A szeptemberben kezdődött jogi eljárás végén az elnöklő bíró azt az utasítást adta az esküdtszéknek, hogy csak „törvényes keretek között elkövetett emberölést” mondhat ki, vagy határozatlan végzést hozhat, személyi bűnösséget emberölésben nem állapíthat meg. Ehhez a bíró szerint azt kellett volna bebizonyítani, hogy a végzetes akcióban résztvevő rendőrök „súlyos bűncselekményt, gyilkosságot vagy (szándékos) .emberölést követtek el”. (MTI) Kiállt az amerikai rakétapajzs mellett a NATO Óvatos párbeszéd kezdődhet ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Oroszország tiltakozása ellenére a NATO külügyminiszterei tegnap támogatásukról biztosították azt az amerikai tervet, amely a rakétavédelmi rendszer lengyelországi és csehországi telepítésére irányul. A közlemény szerint egy ilyen rendszer jelentős mértékben hozzájárulna a nagy hatótávolságú rakéták jelentette veszélyelleni védelemhez. A NATO-országok diplomáciai vezetői egyidejűleg együttműködésre és mértéktartásra szólították fel Oroszországot. Arra, hogy tartózkodjon a konfrontációs megnyilatkozásoktól - beleértve az érdekszférákra történő utalásokat -, valamint a NATO-szövetségesek ellen irányuló olyan fenyegetésektől, mint amüyen a rövid hatótávolságú rakéták esetleges telepítése a kali- nyingrádi térségben. Moszkva kaukázusi magatartása komoly kételyeket ébresztett a NATO-ban abban a tekintetben, hogy Oroszország elkötelezett-e a NATO-Oroszország Tanács működésének alap- játjelentő értékek mellett. A miniszterek felhatalmazták Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtit- kárt a párbeszéd felújítására Moszkvával, ám feladatául szabták: tegyen jelentést a tagállamoknak az elért haladásról, mielőtt a NATO az oroszokkal való informális kapcsolattartásról áttérne a hivatalos kapcsolattartásra. Megerősítették: Albániát, és Horvátországot - a csatlakozás ratifikációs folyamatának lezárása után - a jövő áprilisi csúcstalálkozón már a NATO teljes jogú tagjai között kívánják üdvözölni. Az Afganisztánról folytatott vitában viszonylag új elemként merült fel, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani Afganisztán szomszédságára. Konkrétan Pakisztánra, ahol a kormány ugyan a nemzetközi közösséggel való együttműködésre törekszik, de kérdés, hogy mennyire tudja ellenőrzése alatt tartani az egyébként rendkívül hosszú afgán-pakisztáni határ- szakaszt. (MTI,ú) Beszüntették a blokádot a thaiföldi tüntetők - 350 turista fellélegzett Megnyíltak a repülőterek Bangkok. Egy hét óta először érkezett tegnap kereskedelmi légi járata thaiföldi főváros nemzetközi repülőterére, miután a tüntetők megszüntették az ostromot. A belföldi járat Phuket szigetéről érkezett és 350 utast szállított. Pár órával később a Szuvarnabhumi légikikötőből tovább indultak Sydneybe, Újdelhibe, Tokióba, Koppenhágába, Szöulba és Chicagóba. Az ellenzéki tüntetők feloldották a Don Muang belföldi légikikötő blokádját is. Szomkiat Pongpaibun, a Népi Szövetség a Demokráciáért (PAD) ellenzéki pártszövetség egyik vezetője ugyanakkor hangoztatta, bármikor visszatérhetnek a repterekre, „ha a nemzetnek szüksége lesz rájuk”. A légi forgalom korlátozott újraindulását néhány órával azután jelentették be, hogy az alkotmánybíróság elrendelte három kormánypárt feloszlatását, és Szomcsai Vongszavat miniszterelnököt öt évre eltiltotta a politikai szerepvállalástól. (MTI) Phuketből érkezett boldog görög turisták szálltak le Bangkokban, hogy pár óra múlva továbbutazzanak (Reuters-felvétel) Száznál több ország betiltja a rendkívül embertelen kazettás bombákat Pozsony nem írta alá Oslo/Pozsony. A kazettás bombákat betiltó nemzetközi szerződést több mint száz ország képviselői írták alá tegnap Oslóban. Pozsony nem csatlakozott az embertelen, többnyire civileket- főként gyerekeket - gyilkoló fegyver tilalmához. ÖSSZEFOGLALÓ Ján Kubiš külügyminiszter kijelentette: „Azon dolgoztunk, hogy a hadseregek arzenáljaiból kikerüljenek azok a fegyverek, amelyek embertelen következményekkel járnak az ártatlan polgári lakosságra.” Hozzátette, Szlovákia ennek ellenére még nem írja alá a szerződést, de ki fogja iktatni fegyvertárából az elöregedett típusú kazettás bombákat. Az Amnesty International pozsonyi irodája szerint Szlovákia azért viselkedik így, mert Trencsénben még mindig gyártják ezeket a fegyvereket. Az oslói megállapodás végleges szövegét több mint egy évig tartó tárgyalások után, májusban fogadták el Dublinban, s a tegnapi aláírási ceremónia után megkezdődhet a ratifikációs folyamat. Az aláírók vállalják: soha nem vetnek be kazettás bombákat, nem fejlesztenek, nem gyártanak, nem birtokolnak, nem tárolnak, sem közvetve, sem közvetlenül nem szállítanak senkinek ilyen eszközöket. Emellett az A kazettás bomba felépítése B1-B bombázó támadása kazettás bombákkal Fel nem robbant kazettás bomba (Fotók: biztonsagpolitika.hu) egyezményben részes államok 8 évenbelülmegsemmisítikkészlete- iket. Az egyezmény hat hónappal azután lép hatályba, hogy a 30. aláíró állam is ratifikálta. Szlovákia mellett a legnagyobb gyártók - az USA, Oroszország, Kína, India, Pakisztán és Izrael - is ellenzik e bombák betiltását. A kazettás bomba olyan légibomba, amely több száz kisebb robbanótöltetet is tartalmazhat, így viszonylag nagy területen képes pusztítást okozni. Legmodernebb típusainak is elfogadhatatlanul magas a hibaszázaléka, ezért rendkívül nagy a civil áldozatok száma. A töltetek irányíthatatlanok, ezért alkalmatlanok a célzott bevetésre; leheteüen különbséget tenni a katonák és a polgári lakosság közt. Dokumentált tény, hogy a kazettás bombák áldozatainak 98%-a a civi- lekközül kerül ki. Szintén a polgári lakosságot fenyegető veszélyt jelent az is, hogy nem robban fel minden töltet a becsapódáskor, 5-10% épen hátramarad. Ezek a töltetek hónapok, sőt akár évek múlva is képesek - mozdítás hatására - felrobbanni. A kazettás bombák számos típusa rendelkezik érzékelő biztosítékkal, mely gyakran a gyalogsági aknáknál alkalmazotthoz képest kisebb mértékű fizikai érintkezésre is reagál. így a bombázott terület gyakorlatilag aknamezővé válik. Alegtöbb áldozat kíváncsi gyerek. (MTI, SITA, biztonságpolitika.hu) Afrika is bejuttatott egy magyar képviselőt, elég volt hozzá 34 szavazat Tíz erdélyi megyét képvisel az RMDSZ összefoglaló Bukarest. A végleges lista szerint 31 parlamenti - 22 képviselő- házi és 9 szenátusi - helyet szerzett az RMDSZ. A magyar honatyák tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek. A 31 mandátum közül a legtöbbet - hatot - a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A magyarok által többségben lakott megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Veres- tóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye négy törvényhozói mandátummal járul hozzá az RMDSZ két parlamenti frakciójához. Biharban három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila) nyert RMDSZ-színekben mandátumot. Kovászna megyében három képviselő (Márton Árpád, Édler András, Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos, Bokor Tibor) nyert mandátumot. Maros megyében szintén három képviselői (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátori helyet (Markó Béla, Frunda György) szereztek meg az RMDSZ jelöltjei. Szatmár megye két képviselővel (Erdei Doloczki István, Varga Attila) és egy szenátorral (Günthner Tibor) rendelkezik. Kolozs megyének két képviselője (Máté András, Pálfi Mózes Zoltán) van, Szilágy megye pedig egy képviselővel (Seres Dénes) és egy szenátorral (Fekete Szabó András) rendelkezik. Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Má- ramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József is, aki csupán 34 szavazatot kapott, de a visszaosztási rendszernek köszönhetően ő is mandátumhoz juthatott. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 az újonc, a 9 fős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. (MTI, ú) Zardari szerint hontalanok voltak a terroristák Rice dorgálókörúton ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi. Gyors és határozott együttműködésre szólította fel az amerikai külügyminiszter Pakisztánt a mumbai (bombayi) merényletek kivizsgálásában. Condoleeza Rice ezt tegnap Újdelhiben jelentette ki, ahol indiai kollégájával, Pranab Mukherdzsivel és Manmo- han Szingh kormányfővel találkozott. Rice hozzátette, a múlt heti támadások az al-Kaida ismertető- jegyeit viselik magukon. Ugyanakkor egyelőre korainak mondta bármilyen következtetés levonását arra vonatkozóan, ki a felelős a terrortámadásokért, és nemzetközi együttműködést szorgalmazott a merényletsorozat hátterének felderítésében. „Ez egy olyan időszak, amikor valóban szükség van minden olyan fél együttműködésére, amelynek bármiféle értesülése van.” Az amerikai külügyminiszter európai útját lerövidítve, tegnap érkezett Újdelhibe, hogy megpróbálja enyhíteni a feszültséget India és Pakisztán között, és elősegítse a két szomszédos ország együttműködését a mumbai merényletek kivizsgálásában. A terrortámadásokkal Washington és Újdelhi is a pakisztáni székhelyű Laskar-e-Taiba (Igazak Hadserege) szélsőséges szervezetet gyanúsítja. A terrorakcióknak a legfrissebb adatok szerint 171 halálos áldozata volt - köztük 26 külföldi -, és 298-an sebesültek meg. Egy magas rangú amerikai külügyi tisztségviselő szerint Rice mindkét országra nyomást kívánt gyakorolni, hogy működjenek együtt, és osszák meg egymással hírszerzési értesüléseiket. A két vetélkedő atomhatalom közötti viszony javítása érdekében Iszlámábádba utazott Mike Mullen tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, hogy mind a polgári korPokolgépet találtak Mumbai. A rendőrség tegnap a főpályaudvaron pokolgépeket talált és hatástalanított. A pályaudvar a múlt heti merényletsorozat egyik célpontja volt. Vilaszrao Desmukh, Mahárástra szövetségi állam főminisztere (miniszterelnöke) a tervek szerint tegnap este a pályaudvarra látogatott volna. A CNN/IBN televízió szerint a robbanószerkezeteket még november 26-án, a merényletsorozat első napján helyezték el a nyugat-indiai város főpályaudvarán, (m) mánnyal, mind a befolyásos hadsereg vezetőivel megbeszélést folytasson. Iszlámábád ugyanis tagadja, hogy pakisztáni állampolgároknak közük volna a merényletsorozathoz, és kézzelfogható bizonyítékokat követel az indiai vádak alátámasztására. Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak kijelentette: „Úgy vélem, olyan hontalan fegyveresekről van szó, akik az egész térségben tevékenykednek (...) és az egész világot túszul ejtik (...) Ha lenne bizonyítékunk, a mi bíróságainkon ítélkeznénk felettük.” Zardari ismét határozottan tagadta, hogy bármüyen felelősség terhelné a támadásokért a pakisztáni államot. „Mi is áldozatok vagyunk” - mondta a tavaly meggyilkolt Benazir Bhutto férje. Megkérdőjelezte azt az indiai állítást is, hogy az egyetlen túlélő merénylő pakisztáni állampolgár. „Semmilyen hihető bizonyítékot nem kaptunk. Én erősen kételkedem benne.” (MTI, ű) Megkínozták a zsidó foglyokat Mumbai. A múlt heti merényletsorozatban legalább hat izraeli állampolgárt gyilkoltak meg. További három izraelit eltűntként tartanak nyilván, valószínűleg az öt, eddig azonosítatlan áldozat között lehet a holttestük. Izraeli és indiai források szerint a zsidó áldozatokat kivégzésük előtt brutálisan meg is kínozták. Az izraeli halottkémek részleteket nem közöltek, az indiaiak is csak annyit árultak el, hogy a nyomok egyértelműen kivégzésre utalnak. A terroristák az Oberoi luxusszállóban is kivégeztek 17 foglyot, akiket a nyomozók szerint egy falnál sorakoztattak fel és közelről agyonlőtték őket. (index.hu)
