Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-29 / 298. szám, hétfő

Felpuff adunk, akár a duda 14. oldal egészségünkre Sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk Olvasóinknak! 2008. december 29., hétfő 6. évfolyam 47. szám 14. oldal Mi a homeopátia? Célja, hogy a szervezet magától meggyógyuljon 15. oldal Nemcsak a kávé, az esemény is fontos A jó kávé elkészítésének több apró, de nagyon fontos fortélya van Zsugorodik a mája? ...sárgaság is kialakulhat 16. oldal Serkenti a gyógyulási folyamatot, olyan gyógyszer, amelynek nincs mellékhatása még nagy adagokban sem A jókedv, a nevetés egészséges Az év minden napján kell a mosoly, a nevetés, de vall­juk be, nincs mindig hozzá megfelelő hangulat. Próbál­junk meg legalább Szilvesz­terkor vidámnak lenni, már csak azért is, mert a nevetés egészséges. Az alábbiakban a nevetés néhány jótékony hatását gyűjtöttük össze. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Egyre több bizonyíték van arra, hogy a nevetés nagy szerepet ját­szik egészségi állapotunk megőrzé­sében. Leghasznosabb hatása a fe­szültség- és stresszoldás. A kutatók szerint lehetséges, hogy a vidám­ság egyfajta pajzs a külvilág felé: „boldog állapotban” az agy más­képp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet ap­róbb kellemetlensé­perc kacagás segítségével egy kis szelet csokinak megfelelő energiamennyiséget „dolgozha­tunk le”. A Vanderbilt Egyetem munkatársai baráti párokat kér­tek fel a vizsgálathoz, és kettesé­vel egy olyan szobában ültették le őket, amely dekorációját te­kintve egy olcsó szállodai szobá­ra emlékeztetett. Kiderült, hogy nevetés közben az alanyok 20 százalékkal több kalóriát éget­tek el, mint az filmbejátszások közben. Elmondható, hogy napi 15 perc nevetés segítségével évente akár két kilogrammot is fogyhatunk, (ú, aif.ru) A nevetés sokat elárul egy em­berről. Abból ahogy nevet, kide­rülhet néhány fontos jellemvo­nása. Érdemes tehát tükörben fi­gyelnünk magunkat nevetés közben, még jobb, ha videón lát­juk, hogy miként kacagunk. Ha valaki nevetés közben hü­velykujjal megérinti az ajkát, akkor nagyon szeret a társaság középpontjában lenni, ugyanak­kor ismeri a jó modort, és ön pró­bál megfelelni annak. Hátraveti a fejét? Akkor az il­lető hiszékeny és könnyelmű - vi­szont szertelen lélek. Időnként geinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. így az emiatt kiváltott élettani reakciók sem válnak olyan súlyossá. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy a nevetés hatására fáj­dalomcsillapító hatást és örömér­zetet okozó hormonok szabadul­nak fel az agyban. Aktív izommozgás Egy másik kutatási ered­mény szerint napi 10-15 (Képarchívum két videoklipet, egy humorosat, il­letve egy felkavaró hangulatút ját­szottak le 20 egészséges, önként jelentkező számára. Mindkét pro­dukció megtekintése után meg­vizsgálták a résztvevők ereinek működését, különös tekintettel az ereket bélelő hámszövet, az úgyne­vezett endotélium állapotának ala­kulására. A vizsgálat eredményei szerint 20 esetből 16-ban a nyugta­lanító film megtekintése után je­lentősen - átlagosan 35 százalék­kal - csökkent a véráramlás ezek­ben a szövetekben. A mulatságos, nevettető klip végén azonban a 20 vizsgált személyből 19 esetében ta­pasztalták az érfalakban áramló vér mennyiségének számottevő növekedését. Egyénre szabott nevetés A sok nevetés ereink álla- Pozitron-emissziós tomográfia potára is jó hatással van. (PÉT) segítségével kimutatták, Ennek bizonyítására egy hogy agyunk homloklebenyének amerikai vizsgálat részeként bal oldala elemzi a humoros törté­net vagy esemény szavait, nyelvi és képi szerkezetét, miközben a jobb oldali lebenyrész felméri a környe­zeti hatásokat, és csak ezután ítél valamit valóban viccesnek. Ez a fo­lyamat egyénre szabott, hiszen nem mindenki nevet ugyanazon a történeten. Ha a humoros helyzet, szöveg „átment az összes szűrőn” és nevetésre méltónak találtatott, akkor az agynak a motoros mozgá­sokat irányító részében megtörté­nik a „kivitelezés”. Napi 15 perc vidámság, évi 2 kilogramm fogyás A nevetés során ráadásul testünk és arcunk számos izma megfeszül, pulzusunk és vérnyomásunk jelen­tősen megemelkedik. Emellett lég­zésünk is gyorsabbá válik, így szö­veteink oxigén-, és tápanyagellátá­sa is fokozódik. Egy amerikai vizs­gálat szerint az evezőgépen végzett 10 perces edzés hatására elért szív­ritmusgyorsulás mindössze 1 perc­nyi kiadós kacagással elérhető. Bio­kémiai vizsgálatok igazolják továb­bá, hogy a humorra fogékonyabb emberek szervezete ellenállóbb a különféle kórokozókkal szemben. A tartós stressz esetén nagyobb mennyiségben termelődő, az im­munrendszer működését gáüó hormonok - kortizol, dopa- min - fokozott lebontása és csökkent képződése révén ugyanis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a vírusos és bakteriális fertőzésekre is. Sok nevetéssel az érszűkület ellen váradan cselekedetekre képes az érzelmei által vezérelve. Rázkódik a nevetéstől? Köz­ben megérinti kezével az arcát vagy a fejét? Akkor a megfigyelt személy álmodozó, ábrándozó lélek. Amikor nevet, akkor finto­rítja az orrát? Ez arra utal, hogy az érzelmei és nézetei gyakran változnak, emocioná­lis, és eléggé szeszélyes ember. Könnyedén cselekszik a jelen pillanat hatására. Hátraveti a fejét mielőtt csen­desen nevetni kezd? Az illető jó­szívű, lelkiismeretes, jól alkal­mazkodik a körülményekhez és az emberekhez. Érzelmei mindig kontroll alatt vannak. Ha valaki hangosan nevet és közben szélesre nyitja a száját, akkor az arra utal: illetőből hi­ányzik az önuralom és mértéktar­tás. Jól tud beszélni, de úgy lát­szik, hogy nem tud meghallgatni a másokat. Hunyorít nevetés közben? Nagy az önbizalma, kiegyensú­lyozott. Ádagon felüli ésszel ren­delkezik, időnként rendkívül te­vékeny, és határozott. Egyik sem illik önre? Mindig máshogy nevet? Ez azt mutatja, hogy individualista. Mindenben csak a saját értékítélete fontos, nem ad mások véleményére. Bár... nem kell komolyan venni ezeket a megfigyeléseket. Kacag­janak csak egymás egészségére! (Ájéoí fictjddfl ♦♦ Többet testünk at On egestsegeert! Januártól megújult külsővel, gazdagabb tartalommal jelenik meg mellékletünk, az egészségünkre Keresse a január 5-i száméi! Akik nem tudnak nevetni A Parkinson-kórban szenvedők és a súlyos depressziósok mosolyog­ni is csupán ritkán és kényszeredetten képesek. Ezeknél a betegek­nél az agyi ingerületek átadásában, a jelek továbbításában keletke­zik zavar, ami lelassítja a betegek különféle életfunkcióit, így moz­gásukat, gondolkodásukat is. A kóros jókedv, a megállíthatatlan, ragályos nevetés is származhat azonban betegségből. Az 1960-as években a mai Tanzánia területén több százan - egy azóta sem azo­nosított fertőzés - következtében olyan agyhártyagyulladást kap­tak, amelynek egyik kísérőjelensége - az agyban található nevetés­központ károsodása miatt - a megállíthatatlan nevetés volt. Sajnos ennél komolyabb tünetek is jelentkeztek, a betegeknek magas lázuk volt, rendezedenné vált a mozgásuk, sokan megbénultak. KACAGTATÓ TESZT

Next

/
Thumbnails
Contents