Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-29 / 298. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 29. Gazdaság és fogyasztók 7 2009 a gazdasági válság éve lesz. Ennek valódi mélysége és szlovákiai kihatása egyelőre felmérhetetlen Legalább egy szűk esztendő jön Mikor gyullad fény az alagút végén? Jó esetben 2010^ben már magá­hoz térhet a világgazdaság. (SITA-felvétel) Pozsony/London. A 2008 őszétől látványosan kopog­tató, kezdetben csak az Egyesült Államokra szorít­kozó pénzügyi válság mára szétterjedt az egész világ­ra, ráadásul a pénzügyi mellett gazdaságivá is vált. Vajon mi vár 2009-ben a vi­lágra? Körképünk kevés optimizmussal kecsegtet. HORBULÁK ZSOLT Már mintegy két évvel ezelőtt el­hangzottak olyan vélemények, hogy lassan itt az ideje a soron kö­vetkező gazdasági megtorpanás­nak. A tőzsdék2002 óta folyamato­san emelkedtek, komolyabb re­cesszió a 80-as évek óta nemtör­tént. A kapitalizmus egyik sajátja a gazdaság hullámzó teljesítménye. Azt azonban a legpesszimistábbak sem gondolták, hogy a visszaesés ilyen mélységű lehet. A probléma okai A jelenlegi helyzet okát a cikli­kusságon felül sokan az előző ame­rikai jegybanki elnök, Alan Gre­enspan ténykedésében látják. Ó a 2001-es tőzsdei buborék kipukka­nása (az internet alapú cégek buká­sa) után ötven éve nem látott mély­ségbe, 1%-ra küldte le az alapka­matokat. Az olcsó pénz az Egyesült Államokban nagyon sokakat hitel- felvételre biztatott. Mikor aztán a hitelkamatok megemelkedtek, je­lentős részük bajba került. A hitel- fedezetre felajánlott ingatlanok ér­téke zuhanni kezdett. Mások a krí­zis okát a Clinton-kormányzatban látják, amikor kötelezővé tették la­káshitelezést a szegények számára. Hiba volt az ingatlan-hitelezésben szerepet játszó értékpapírokat to­vábbi értékpapírokba csomagolva bonyolult áttételeket kialakítani. Végül nagy hiba volt ezeket a konst­rukciókat a hitelminősítő cégek ré­széről biztonságos befektetések­ként értékelni, illetve a tőkepiaci felügyelet részéről mindezek felett szemet hunyni. Többek között egy ilyen kötvény, amelyet a szeptem­ber derekán megbukott Lehman Brothers befektetési bank bocsátott ki, okozta számos szlovák nyugdíj­alap vagyonának visszaesését is. Globális krízis A pénzügyi hitelválság azonban gazdasági válságba csapott át, amelynek a végét egyelőre még nem látjuk. Az eseményekre a fej­lett országok lakossága is reagál, takarékoskodik, visszafogja kiadá­sait. Mivel a vállalatok számára nem csak az aktuális tőkeforrások drágultak meg, hanem az értékesí­téseik is folyamatosan visszaes­nek, egy lefelé tartó spirál van ki­alakulóban. Pozíciójukat csak a termelés visszafogásával és elbo­csátásokkal tudják stabilizálni. Mindez tovább csökkenti a lakos­ságjövedelmét, vagyis a potenciá­lisvásárlóerőt. Minden országban visszaesésre lehet számítani. Az Egyesült Álla­mok, Németország, Egyesült Ki­rályság és Japán, vagyis a legfejlet­tebb államok, recesszióba fognak süllyedni. A két utóbb említett or­szág esetében ez már most megtör­tént. Kína is visszaveszi a tempót, az éveken át tartott 10% körüli ütemről jó esetben 6-7%-ra. Nagy bajban lesznek a nyersanyag-ter­melők is. Sem az ércek, sem olaj nem kelendő. Ezek a problémák leginkább a fejlődő országokat fogják sújtani. Térségünk sebezhető A globális felzárkózó térségen belül a feltörekvő Európa a legse­bezhetőbb a világgazdaság állapo­tában bekövetkezett hirtelen és sú­lyos romlástól - áll a Fitch Ratings Londonban kiadott átfogó elemzé­sében. A legnagyobb európai hi­telminősítő jelentésében azt jósol­ja, hogy a feltörekvő térség egésze jövőre mindössze 2,5%-os GDP­növekedést ér el a tavalyi, 7%-ot meghaladó ütem után. Ezen belül az európai feltörekvő gazdaságok bruttó hazai termékértéke 2009-ben alig 1,3%-kal fog növe­kedni a 2007-es 6,6%, és a 2008-ra várt 4,6% után. A felzárkózó euró­pai térségen belül jövőre a balti köztársaságokban váfia a legmé­lyebb recessziót: Lettországban és Litvániában 5%-os, Észtországban 4%-os GDP-csökkenéssel számol. A Fitch szerint a magyar gazdaság összkibocsátása jövőre 2%-kal esik vissza. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző háza - által Lon­donban kiadott, 2009-re szóló át­fogó prognózis szerint Magyaror­szág jövőre a világ húsz leggyen­gébben teljesítő gazdasága között lesz. A negatív listát Izland vezeti, ahol az EIU elemzői a hazai össz­termék-érték (GDP) 9,7%-os visszaesését jósolják 2009-re. A hú­szas recessziós mezőnyben négy kelet-európai ország van: Lettor­szág (mínusz 4%), Ukrajna (mí­nusz 3%), Észtország (mínusz 2,5%), és a magyar gazdaság, amelyben 1,5%-os GDP-csökke- néssel számolnak2009-ben. Szlovákia helyzete Annak ellenére, hogy a válság gócpontja az óceán túlpartján van, azt mi is megérezzük. Szlovákiá­ban éppen a gépkocsigyártás do­mináns, ezt az iparágazatot érint­heti leginkább a visszaesés. Az el­bocsátások már most megindultak, egyelőre inkább a bérelt munka­erőt küldik el. Reményt keltő a szektorban dolgozók számára, hogy a nagyobb leépítések előre­láthatólag inkább a drágábban dol­gozó, nyugat-európai kollégáikat fogják érinteni. Az is igaz viszont, hogy ott a szakszervezeti érdekvé­delmi mozgalom jóval erősebb. A szórakoztató elektronikai cégek, amelyeket többségében távol-kele­ti vállalatok alapítottak, sincsenek könnyű helyzetben. Termékeik iránt szintén jelentősen csökken a kereslet. Az ok a szlovákiai telephe­lyek fenntartása mellett az, hogy többüknek éppen itt található az európai központjuk. Mindkét emlí­tett szektorban a beszállító kör fog igazán nehéz helyzetbe kerülni. Szlovákia exportorientált gaz­daság, ahol a jelentős beruházáso­kat külföldi cégek hajtják végre, ezért az ipari termelés lassuló bővü­lésével kell számolni. Kevesebb be­fektetés érkezik majd az országba, az itt megtermelt nyereséget pedig ki fogják vinni. Megáll a munkahe­lyek bővülése. Mivel mindez fázis­késéssel fog realizálódni, ezért a problémák csak később fognak ér­ződni. Az elmondottakból követ­kezik, hogy nehezebb lesz tervezni. Az előrejelzésekben nagyobb a szó­rás és hónapról hónapra rosszabb adatok látnak napvilágot. A gazda­sági növekedés 4% körül lehet majd. Ez éves átlagot takar, a jövő év utolsó negyedévének a teljesít­ményét jelenleg szinte lehetetlen megbecsülni. A munkanélküliség növekedni fog, ennek aránya újra meghaladhatja majd a 10 %-ot. Ami a korábban várttól kedve­zőbb, az a pénzromlás üteme. Mi­vel globálisan minden nyersanyag és termék ára csökken, az infláció éves mértéke 3% alábukhat. Bár a válság külső eredetű, egy belső tényező is ronthatja a hely­zetet. Ez nem más, mint a kor­mány gazdaságpolitikája. Eddig könnyű helyzetben volt, elég volt az előző kormánykoalíció ered­ményeivel jól-rosszul sáfárkod­nia. Most viszont magának kell fe­lelős döntéseket hoznia, amire alig van példa. A Fico-kormány nem takarékoskodik, a többletki­adások nagy részét nem munka­helyteremtő, hanem jóléti juttatá­sokra kívánják költeni. Az uniós pénzek elosztását erőteljesen körbelengi a korrupció. Mivel jö­vőre európai parlamenti, 2010-ben országos parlamenti vá­lasztások lesznek, a költekezés máris elkezdődik. Szlovákia hely­zete azonban még mindig a leg­jobb marad Közép-Európában. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Tata pénzt ad a Jaguarnak London. A Jaguar autógyár tulajdonosa, az indiai Tata Mo­tors kész több tízmülió fontot fektetni még a híres sportko­csigyártóba. A brit Financial Times című üzleti lap ennek kapcsán megemlíti, hogy a nagy-britanniai gyártóbázis ugyanakkor várhatóan nem kap segítséget a brit kormány­tól, enyhítendő az ágazat világméretű válságát. Ilyen irányú kérelmet továbbított ugyanis Londonba a Jaguar üzem kollektívája, illetve szak- szervezete. Nagy-Britanniában az autóipar még mintegy 800 ezer embert foglalkoztat, tö­megeket fenyeget a leépítés. Márciusban dőlt el, hogy a Tata Motors veszi meg 2,3 milliárd dollárért a Ford két luxusmár­káját, a Jaguart és a Land Ro­vert. (MTI) A szaúdiaknak is rosszabbul megy Rijád. Szaúd-Arábia négy év után először ismét veszteséggel záija az évet. A 17,3 milliárd dolláros deficit az alacsony olajárak és a globális pénzügyi válság miatt alakult ki. A 2008-as évet tekintve a pénz­ügyminisztérium 4,2 százalé­kos gazdaságnövekedésről számolt be. 2008-ban a szaúdi állam bevétele a számítások szerint 294 milliárd dollár, de jövőre ez a szám várhatóan 109 milliárdra zsugorodik - még­pedig az alacsony olajárak mi­au. (AP.VGo) Eladja a Bosch a Blaupunktot Berlin. Stratégiai irányvál­tásra szánta magát a Bosch, a Blaupunkt név és termékek a német Aurelius tulajdonába ke­rülnek 2009-től. A Robert Bosch társaság a Blaupunkt üz­letágában 2009-től az összetett rendszerekre kíván összponto­sítani, ezért a márka audio­komponenseket, hangfalakat, erősítőket és antennákat gyártó részlegét a közepes méretű cé­gek és leányvállalatok talpra ál­lítására specializálódott Aure­lius veszi meg. A döntés hátte­rében az állt, hogy a Bosch vál­lalati stratégiáját már nem le­hetett megfelelően összehan­golni a két üzletág tevékenysé­gével. A tervek szerint a két üz­letágból hamarosan egy függet­len, közepes méretű vállalat lesz, amely főként az autós-in­formáció technológiára és a szórakoztatásra fog összponto­sítani. A hildesheimi székhelyű Blaupunkt főként nagy partne­rei részére szállít gyári beépítésű termékeket: rádió­kat, navigációkat, műszerfal rendszereket, hangszórókat, erősítőket és antennákat, a partnerek személyre szabott igényeinek megfelelően. (Pf) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,225 Lenqyel zloty 7,375 Anqol font 32,015 Maqyar forint (100) 11,420 Cseh korona 1,148 Svéd korona 2,759 Bolqár leva 15,540 Román lej 7,646 Japán jen (100) 23,975 Sváici frank 19,907 Kanadai dollár 17,735 USA-dollár 21,622 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,17-31,17 20,77-22,43 1,12-1,18 10,75-12,05 OTP Bank 29,20-31,09 20,81-22,22 1,12-1,18 10,93-11,91 Postabank 29,17-31,17 20,75-22,41 1,11-1,19 10,33-12,33 Szí. Takarékpénztár 29,38-30,88 21,01-22,08 1,11-1,18 10,91-11,94 Tatra banka 29,36-30,92 21,58-22,74 1,12-1,18 10,87-11,77 Dexia banka 29,39-30,96 21,02-22,14 1,11-1,17 11,04-11,62 Általános Hitelbank 29,40-30,96 21,11-22,24 1,12-1,18 10,75-12,05 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A Global Insight piac- és gazdaságkutató társaság szerint jövőre 10 fő irányzat nyomja rá bélyegét a történésekre, ezek közül a legfontosabb az általános recesszió Európában évtizedek, Japánban 1998 óta nem látott visszaesés kopogtat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az USA gazdasá­ga, csakúgy, mint a világgazdaság egésze a második vüágháború utáni időszak legsúlyosabb re­cessziója elé néz. Az IHS Global Insight legújabb előrejelzése sze­rint jövőre a globális gazdasági növekedés 0-0,5% lehet. A piac­kutató társaság a napokban tette közzé 2009-re vonatkozó 10 elő­rejelzését. Lássuk, mit mutat a ku­tatók varázsgömbje I 1. Az USA történetének egyik, ha nem a legsúlyosabb recessziója elé néz. A második világháború utáni időben az eddigi legsúlyosabb re­cessziós időszak 1957-ben volt, az USA gazdasága ennél valamivel ki­sebb mértékben zsugorodott 1973-75-ben, illetve 1981-82-ben. A legújabb adatok (például a no­vemberben megszűnt 533 ezer ál­láshely) fényében a Global Insight a világ legnagyobb gazdaságában jö­vőre legalább 1,9%-os GDP-vissza- esésre számít. 2. Európában évtizedek, Japán­ban 1998 óta nem látott visszaesés jön. Japán és néhány európai or­szág - Írország, Olaszország és Németország - már hivatalosan re­cesszióban van, deaklubnem soká­ig marad exkluzív. Az öreg konti­nensen az 1990-es évek eleje óta - az eurózónában pedig létrehozása óta soha - nem látott lefékeződés várható. Japán az 1998-as ázsiai válságot idéző időszakhoz hason­lóra számíthat. A kutatók az euró­zónában egy, Japánban 1,3, az Egyesült Királyságban 2%-os GDP- csökkenést prognosztizálnak. 3. A feltörekvő piacok gazdasá­ga is drámaian megtorpan. A feltö­rekvő piacok nem lesznek képesek függetleníteni magukat a legfejlet­tebb gazdaságokból kiinduló fo­lyamatoktól. Ennek (legalább) há­rom oka van. A nyersanyagárak csökkenése, ami az olajexportáló országokat - így Iránt, Venezuelát vagy Oroszországot - már most negatívan érinti. A tőkebeáramlás visszaesése, ami főként azokat a gazdaságokat veti vissza, ame­lyekben a folyó fizetési mérleg je­lentős hiányt mutat. A világkeres­kedelem volumenének csökkené­se, aminek a nagy exportőrök örülnek legkevésbé. A feltörekvő piacokon a GDP-növekedés a 2007-es ráta felére csökkenhet jö­vőre; Kína gazdasága a 2007-es 11,9%-os bővülés után mindössze 6,9%-os növekedés elé néz. 4. Folytatódik a kamatcsökken­tés-sorozat. A jegybankok folytat­ják a kamatcsökkentés-sorozatot, 2009-ben egyre több deviza alap­kamata lesz a gyakorlatilag zéró szinten. Az Európai Központi Bank a Global Insight szerint jövőre egy százalékra (ez azt jelenti, hogy Szlovákiában is 1% lenne az alap­kamat), a Bank of England 0,5%-ra csökkenti a rátát - de az elemzők további vágásokat sem zárnak ki. 5. Újabb gazdaságélénkítő cso­magokat jelentenek majd be. Az Obama-kormány várhatóan 500-700 millió dolláros élénkítő csomaggal próbál majd lendületet adni az USA gazdaságának (ez a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP 3-5 százaléka); a Kínában be­jelentett 586 milliárd dollárt erő csomag relatíve ennél is nagyobb, az ázsiai ország GDP-jének 16 szá­zalékára rúg. Európában egyelőre kisebbek a tétek: az eurózónában a GDP egy, az Egyesült Királyságban a GDP 1,5 százalékának megfelelő csomagokról tárgyalnak. 6. A nyersanyagárak 2009-ben is sokáig alacsony szinten maradnak. Az elmúlt hónapokban példa nél­küli mértékben - 60-80%-kal - es­tek vissza a nyersanyagárak. A Glo­bal Insight szerint ez még nem a padló: az elemzők a kereslet csök­kenése miatt jövőre 40 dollár alatti (esedeg 30 dollárhoz közelítő) hordónkénti olajárra számítanak. Ez a háztartások és vállalkozások számára a költségek mérséklődését (is) jelenti; az Egyesült Államok­ban például az elmúlt időszak ben­zinár-csökkenése megfelel egy 230 milliárd dolláros adócsökkentés hatásának. 7. Az inflációs félelmeket deflá­ciós aggodalmak váltják fel. A Glo­bal Insight jövő évvégére a terme­lői áraknál 6,3%-os, a fogyasztói áraknál 1,5%-os inflációra számít az USA-ban, és hasonló trendet prognosztizál Európában is. 8. Javulnak mérlegek. Az USA- ban a folyó fizetési mérleg a tava­lyi 731 milliárd dolláros és az idei 660 milliárd dollár körülire várt hiánya után 2009-ben 282 müli- árd dollárra eshet - döntően az olajár csökkenése miatt. A nyers- anyagárak csökkenésének ebben a tekintetben a fejlett országok lesznek a haszonélvezői. 9. Erős marad a dollár. Amíg a válság tart, a dollár várhatóan - döntően a biztonságos kikötő stá­tusa miatt - erős marad. A világ mindazonáltal arra számít, hogy az USA a többi országnál valamivel hamarabb kikeveredik a krízisből, ami újra a zöldhasú gyengülését hozhatja. A Global Insight 2009 végére 1,30 körüli euró/dollár ke­resztárfolyamot vár. 10. A legnagyobb kockázat: a késlekedés. A politikának erőtel­jes, bátor és gyors lépéseket kell tenniük. Az USA-ban és Kínában úgy tűnik, ez történik, az eurózó- na és Japán azonban mintha kissé visszafogottabban cselekedne. A késlekedés ára az utóbbi gazdasá­gokban a 2009-es GDP-növekedés további csökkenése lehet. (Ecl, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents