Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-23 / 296. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 23. Az ÉV BELPOLITIKAI ESEMÉNYEI 11 Októberben még a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma volt a fő téma, novemberben a dunaszerdahelyi rendőrattak vette át a vezető szerepet 2008: Euró, sajtótörvény és szlovák-magyar viszony (SITA-felvétel Pozsony. Az év belpolitikai eseményének mindenkép­pen az euró bevezetése te­kinthető. Az első félévben a jóváhagyáson és a korona/ euró átváltási árfolyamának megállapításán volt a hang­súly, a második félév a felké­szülésjegyében telt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az első félévre emellett a sajtó- törvény elfogadása és a Lisszaboni Szerződés ratifikációja nyomta rá bélyegét. Ezek miatt megromlott a viszony a két ellenzéki szlovák és a magyar párt között. A második fél­év - főleg az utolsó három hónap - a folyamatosan romló szlovák­magyar viszony jegyében telt. Míg októberben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma volt a fő téma, novemberben a duna­szerdahelyi rendőrattak vette át a vezető szerepet. Ez asztalhoz kényszerítette a kormányfőket, a házelnököket és a köztársasági el­nököket. Január 15. Megkezdték a bio­metrikus adatokkal ellátott útleve­lek forgalmazását. Január 22. A parlament nem váltotta le Robert Fico kormány­főt, vagyis elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát. Egy hónapon belül ez volt a második kísérlet. A decemberi ülést az el­lenzék bojkottálta, mivel az éjsza­kai órákra hívta össze azt Pavol Paška (Smer) házelnök. Január 25. Tibor Mikuš, a Nagyszombat Megyei Önkor­mányzat elnöke kilépett a HZDS- ből, mivel szerinte a pártban nincs tér a vitákra, nincs demokrácia, és a jó pártmunkásokat általában ki- zátják a pártból. Január 30. A köztársasági el­nök Robert Fico javaslatára Jaro­slav Baškát nevezte ki honvédelmi miniszternek František Kasičky helyére, akiot korrupcióval gya­núsítottak. Február 21. Kilépett a Keresz­ténydemokrata Mozgalomból és új párt alapítását jelentette be négy parlamenti képviselő, Vla­dimír Paľko, Pavol Minárik, František Mikloško és Rudolf Bau­er. Az új pártot júliusban jegyezték be Szlovákiai Konzervatív Demok­raták néven, mely egyből köztár- saságielnök-jelöltet is állított František Mikloško személyében. Február 26. Grigorij Mesež- nikovot, az IVÓ társadalomkutató intézet elnökét Pozsonyban meg­támadta egy szkinhed fiatal. A zsi­dó származású politológus nem szenvedett komolyabb sérülést, a járókelők közül többen is segítsé­gére siettek. A rendőrség garázda­ság és nemzeti gyűlöletkeltés mi­att indított eljárást a férfi ellen. Február 27. A belügyminiszter megerősítette, hogy a rendőrség vádemelési javaslatot tett Dániel Tupý meggyilkolásának ügyében. A fiatalt több mint 2 és fél évvel ez­előtt ölték meg Pozsony-Ligetfalu- ban, a Duna-parton. Az ügyben egy ember ellen gyilkosság, három el­len pedig súlyos testi sértés a vád. Március 25. Ki akarta költöz­tetni a szlovák szervezeteket a pi- lisszentkereszti Szlovák Házból a falu önkormányzata, ami ellen til­takozott a szlovák kisebbségi ön- kormányzat. Az ügy hónapokon át húzódott, végül a magyar és a szlovák kormány anyagi segítsé­gével új Szlovák Ház épülhet. Egyelőre azonban nem kezdődött meg az építkezés. Április 9. A parlament elfogad­ta a sajtótörvényt, amely ellen fo­lyamatosan tiltakoztak a szlováki­ai napilapok. Március 27-én a la­Lesz okuk a nevetésre 2009-ben is? pok első oldalán csak a sajtótör­vény Hét fő bűne szerepelt, a kö­vetkező tiltakozásra április 11-én került sor, amikor fehér címlappal jelentek meg, melyen csak fekete keretben az akkor elfogadott jog­szabály miatti tiltakozás volt. Április 10. A parlament ratifi­kálta a Lisszaboni Szerződést, me­lyet a koalíciós pártok mellett a Magyar Koalíció Pártjának képvi­selői is támogattak. A másik két el­lenzéki párt, a KDH és az SDKÚ nem vett részt a szavazáson, tilta­kozásul az előző napon elfogadott sajtótörvény miatt. A KDH a Lisszaboni Szerződés ratifikáció­jával sem értett egyet. Április 16. A Szlovák Televízió vezérigazgatójává Štefan Nižňan- skýt választotta a tévétanács. Nižňanský a kommunista rend­szerben szerkesztőként dolgozott a köztévében. Április 30. Alapszabályellenes­nek nevezte Simon Zsolt parla­menti képviselő egyes kijelentéseit és tevékenységét az MKP Országos Etikai Bizottsága, és javasolta ki­zárását. Az ügy a járási etikai bi­zottságon folytatódott, mely el­lenkező értelmű döntést hozott. A Május 2. Az Európai Egészség- biztosító (EZP) egyetlen részvé­nyese, a Medical care holding beje­lentette, hogy megszünteti az egészségbiztosítót. Az intézmény ügyfeleit az Egészségügyi Felügye­leti Hivatal döntése alapján előbb ideiglenesen, majd véglegesen a Közös Egészségbiztosító vette át. Az EZP volt az első biztosító, mely a Rudolf Zajac-féle egészségügyi reform 2004-es bevezetése óta megszűnt. Május 7. Az Európai Bizottság egyetértett az euró szlovákiai be­vezetésével. Ez volt az első hivata­los egyetértés Szlovákia belépésé­vel az euróövezetbe, ezt követte még a pénzügyminiszterek bele­egyezése, majd az euró/korona ár­folyam meghatározása. Ezzel gya­korlatilag eldöntötté vált, hogy 2009 januárjától euróval fizetünk Szlovákiában is. Május 20. A parlamenti pártok frakcióvezetői Rafael Rafaj hami­sítási ügyével foglalkoztak, aki a Sme napüap megfigyelései szerint rendszeresen aláírta a parlament jelenléti íveit Ján Slota pártelnök helyett. Az ügyben rendőrségi nyomozás is folyt, de eredményte­lenül zárult. Pavol Paška (Smer) házelnök az SNS-es képviselőknek hitt, akik tagadták a hamisítást, pedig a napilap videofelvételei alapján Ján Slota az adott napokon nem járt a jelenléti ív közelében. Május 22. A parlament elfogad­ta az új közoktatási törvényt, mely az oktatás korszerűsítését tűzte ki célul. Szakemberek a törvény kap­csán rossz előkészítéssel vádolták a szaktárcát. Az MKP elérte, hogy ne csökkenjen az anyanyelvi órák száma a szlovák nyelv oktatásának javára. Június 3. Ivan Gašparovič köz- társasági elnök saját kérésre fel­mentette hivatalából Ivan Valen- tovič egészségügyi minisztert, he­lyére Richard Rašit nevezte ki, aki addig a kassai egyetemi kór­ház vezetője volt. Valentovič egészségi okokra hivatkozva kér­te leváltását. Június 18. Robert Fico minisz­terelnök sárga lapot adott Ján Počiatek pénzügyminiszternek, aki szerinte is hibázott, amikor Monacóban megjelent az egyik be­folyásos pénzügyi befektetési cég, a J8cT jachtján nem sokkal a korona/euró új középárfolyamá­nak megállapítása előtt. A sajtó szerint a pénzügyi befektetők bi­zalmas információkat tudhattak meg, melyek sok milliós hasznot eredményezhettek nekik. Az el­lenzék a miniszter leváltását köve­telte, a parlament június 25-én szavazott erről, de Počiatek mi­nisztermaradt. Július 8. A pénzügyminiszterek tanácsa 30,126 koronában hatá­rozta meg a korona/euró átváltási kurzust. Július 31. AFair-Play Szövetség kérte a parlamentet, hogy vizsgál­ja meg a HZDS költségvetési el­számolását. A pártnak tavaly két magánszemély, az egyik egy kis­nyugdíjas, mintegy 11 millió ko­ronát ajándékozott, amit állítólag Milan Urbáni alelnök vitt be a köz­pontba bevásárlószatyorban. Az ügy miatt augusztusban mennie kellett Zdenka Kramplová mező- gazdasági miniszternek, akit ősszel leváltottak a párt központi titkári pozíciójából is. Az ügy miatt elvesztette az alelnöki posztot Mi­lan Urbáni is. Augusztus 18. Ivan Gašparovič házelnök leváltotta posztjáról Ja­roslav Izák környezetvédelmi és Zdenka Kramplová mezőgazdasá­gi minisztereket. Az új mezőgaz­dasági miniszter Stanislav Becík (HZDS) lett, Izák posztját pedig Ján Chrbet (SNS) kapta. Szeptember 9. Európa kulturá­lis fővárosa lesz 2013-ban Kassa, a keleti nagyváros megnyerte a cím­re kiírt pályázatot. Szeptember 30. Szorosabb el­lenzéki együttműködést ígért a KDH és az SDKÚ, az MKP-t tovább­ra is külön kezelik. Az ellenzéken belüli viszony áprilisban romlott meg, amikor az MKP megszavazta a Lisszaboni Szerződést anélkül, hogy erről egyeztetett volna a KDH-val és az SDKÚ-val. November 1. A rendőrség bru­tálisan fellép Dunaszerdahelyen a DAC-Slovan meccsen, a DAC szurkolói ellen. Egy szurkoló sú­lyosan megsérült. Az incidens szlovákellenes tüntetéseket váltott ki Magyarországon, a magyar kormány is követeli, hogy a szlo­vák fél bizonyítsa be a beavatkozás indokoltságát. November 4. A szlovák par­lament határozatban mondta ki, hogy a szlovák belügyekbe való beavatkozásnak tartja a Kárpát-medencei Magyar Kép­viselők Fórumának működését, mert a fórumot a magyar par­lamenti határozat is megerősí­tette. November 10. A Jobbik félpá­lyás útlezárással tiltakozott egyes szlovák-magyar határátkelőhe­lyek közelében, magyarországi ol­dalon a brutális dunaszerdahelyi rendőri fellépés miatt. November 15. A komáromi vá­rosházán szlovák-magyar minisz­terelnöki csúcstalálkozó volt. Ro­bert Fico és Gyurcsány Ferenc má­sodszor tartott hivatalos kétoldalú megbeszélést, igaz az elsőre a vi­segrádi négyek pozsonyi találkozó­ja alkalmából került sor. A megbe­szélések témája a romló szlovák magyar viszony volt, a találkozót követő sajtótájékoztató azt mutat­ta, hogy eltérően látják a problé­mákat és a lehetséges megoldáso­kat is. November 19. Az alkotmány- bíróság választási csalás miatt semmissé nyilvánította a 2006-os dunaszerdahelyi polgármesteri választások eredményét. Meg­alapozottnak ítélte a második he­lyen végzett Antal Ágota beadvá­nyát, amely szerint Pázmány Pé­ter megválasztott polgármester érdekében manipulálták az eredményt. December 3. Szili Katalin ház­elnök Dél-Komáromba hívta két­oldalú találkozóra szlovák kollégá­ját, Pavol Paškát. A találkozó eredményeképpen jövő év elején a két parlament bizottságai tárgyal­nak vitás kérdésekről. A két házel­nök várhatóan márciusban talál­kozik újra. December 6. A szlovák-ma­gyar csúcstalákozók sorát Sólyom László ésTvan Gašparovič érsekúj­vári találkozója zárta. A dunaszer­dahelyi brutális rendőrattak indo­koltságát bizonyító videofelvételt azóta sem hozta nyilvánosságra a szlovák fél. December 9. Nem váltotta le a parlament Marián Janušek (SNS) régiófejlesztési minisztert, akit korrupcióval gyanúsít az ellenzék és a sajtó. Egy 3,6 milliárd koronás tendert egyetlen pályázóként az SNS-hez közeli Ávocat ügyvédi iroda nyert meg úgy, hogy a felhí­vás csak néhány napig volt kifüg­gesztve a minisztérium egy eldu­gott faliújságján. December 13. Bauer Edit veze­ti az MKP listáját európaiparla­menti-választásokon. A második helyezett Mészáros Alajos volt svéd nagykövet lett. (lpj, s) VÉLEMÉNY Megoldás 2009-ben? LAJOS P. JÁNOS Hosszú, még a Dzurinda- kormány idején kezdődött fel­készülés után 2009. január else­jétől az euró válik hivatalos fize­tőeszközzé Szlovákiában. Az el­ső félév még várakozással telt, az Európai Unió különböző szerveinek beleegyezését, jóvá­hagyását kellett megszereznie az országnak. Az Európai Bizott­ság május elején bólintott rá, a pénzügyminiszterek pedig júli­us elején hagyták jóvá a 30,126 koronás euró árfolyamot. Az ügy pikantériája, hogy a pénz­ügyminiszter sárgalapot kapott, mert a kurzus jóváhagyása előtti napokban tőzsdecápák jachtján tett látogatást, akik aztán sokat kerestek azon, hogy jó időben, jó árért vettek koronát euróért. Az euró elfogadását azonban megelőzte a sajtótörvény meg­szavazása és a Lisszaboni szer­ződés ratifikációja. Az utóbbi kettőt az ellenzék kötötte össze, egy ideig sikeresen blokkolva ezáltal a sajtótörvény elfogadá­sát. A Lisszaboni Szerződés rati­fikációjához ugyanis alkotmá­nyos, háromötödös többség szükséges, amihez a kormány- oldalnak szüksége van az ellen­zékre is. Az MKP azonban fonto­sabbnak tartotta a közoktatási törvényt. Kérdés, meddig lehe­tett volna összekapcsolni a Lisszaboni Szerződéssel, és bi­zonyára külföldi partnereik előtt is kínos lehetett, hogy gátolják az európai szempontból fontos szerződés elfogadását. A magyar párt döntése azonban annyira meglepte szlovák ellenzéki part­nereit, hogy azok felfüggesztet­ték vele az együtműködést - legalábbis hivatalos szinten. A viszony ugyan kezd javulni, de még mindig nem állt helyre az április előtti állapot. Az ellen­zéknek nem sikerült egyetlen minisztert sem leváltania, Ro­bert Fico viszont négy tárcave­zetőt is lecserélt. Először František Kašický honvédelmi miniszter távozott, majd „egészségi okokból” lemondott Ivan Valentovič (Smer) egész­ségügyi miniszter, de mennie kellett a tavaly kinevezett Zden­ka Kramplová (HZDS) mező- gazdasági miniszternek, és le­váltották Jaroslav Izák (SNS) környezetvédelmi minisztert is. Kramplová csak szűk egy évig volt miniszter, 2007 novemberé­től csak 2008 augusztusáig bírta Fico bizalmát. Az MKP idén ünnepelte fenn­állásának 10 évfordulóját, az ünneplés azonban az ellenzéki veszekedéstől eltekintve sem volt felhőtlen. Kisebb-nagyobb intenzitással folytatódott a belvi- ta Simon Zsolt és Csáky Pál kö­zött, akik felváltva vádolják egy­mást alapszabály-sértéssel, és a párt etikai testületéi hol Simon­nak, hol Csákynak adnak igazat. Most Simon vezet, akit az egyik járási testület felmentett, Csákyt viszont egy másik elítélte. Si­mont segíti az a Mede Vencel is, aki ellen Simon pereskedik - eb­ben a perben bemutatott egyik bizonyíték bemutatása miatt vi­szont Simont tartja alapszabály­sértőnek Csáky. Simon ugyanis az OT egyik ülésén készült felvé­tellel védekezik Mede ellen. A második félév a magyar­szlovák viszony folyamatos, időnként látványos romlását hoz­ta. A szlovák parlamentnek sze­met szúrt, hogy létezik egy bizo­nyos Kárpát-medencei Képvise­lők Fóruma (KMKF) nevű testü­let, melyet idén márciusban szen­tesített határozattal a magyar par­lament. A szlovák parlament ezt nem hagyhatta, ugyancsak hatá­rozatban tiltakozott a határozat ellen. Jelenleg a magyar parla­ment vezet határozatilag 2:l-re, ugyanis határozatban ítélte el az elítélő határozatot. A viszonyt to­vább rontotta a dunaszerdahelyi rendőrattak, amikor a rendőrség brutálisan összeverte a hazai csa­pat - részben magyarországi - szurkolótáborának egy részét. Szlovákia az ügyet jogos rendőri fellépésként értékelte, a magyar- országi fél még mindig követeli a bizonyítékokat. Ezt követte há­rom csúcstalálkozójavaslatokkal és azok elutasításával. A megol­dás 2009-re maradt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents