Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-01 / 277. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. DECEMBERI, www.ujszo.com Woody Allen-es hangulattal nyitott pénteken a Palace Cinemas-ban a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál Szabó István százcentis közelségből A díjat Martin Huba szlovák színművész nyújtotta át Szabó Istvánnak (Fotó: MFF) RÖVIDEN Vendégségben a Jókai Színház Budapest. A Vendégségben Budapesten - Határon túli színházi estek rendezvénysorozat keretében december első két napján a magyar fővárosban vendégszerepei a Komáromi Jókai Színház. December elsején, hétfő este hét órai kezdettel Charlotte Keatley Anyám azt mondta, hogy ne! című színművét adják elő a Budapest Bábszínházban, Lévay Adina rendezésében. December másodikén 19.00 órakor a budapesti Thália Színházban lépnek fel a komáromi színészek Gárdonyi Géza A bor című, Bezerédi Zoltán m.v. rendezte zenés falusi történetével, (ú) Csanda Gábor a Pozsonyi Casinóban Pozsony. Csanda Gábor irodalomkritikus, lapunk szerkesztője lesz holnap este hat órától a Pozsonyi Casino vendége, akivel munkásságáról, családról, az irodalomról Juhász Dósa János publicista beszélget. (ú) Évzáró Deja vu-klubest Pozsony. December 3-án, szerdán 18 órától tartja évzáró klubestjét a Deja vu-klub a megszokott környezetben (Hlava XXII., Bazová 9.). Ezúttal két vendége is lesz klubnak: az egyik Menyhárt Jenő, a legendás Európa Kiadó együttes frontembere, aki tizenhárom éve él New Yorkban, ahol Greenpeace-aktivistaként tevékenykedik. A közelmúltban könyve is megjelent, amelyben a New York-i élményeit írja le. Nagy András beszélget majd vele, s egy szám erejéig színpadra is áll. Az est második felében a budapesti Mr. Basary Group lép színpadra. Kemény rockot játszanak, ez a zene ritkán szólal meg a klubesteken. Az együttes énekese Babári József, aki főállásban a Kormorán együttesben énekel, (ú) Irodalom, művészet és közélet a Palócföldben Színes, élvezetes szövegek LAPAJÁNLÓ Változatos és gazdag tartalommal jelent meg a Palócföld idei negyedik száma. A „kávéházi szegleten...” című rovat Mezősi Miklós, Ádám Tamás, Csepregi János és Szunyogh Pál verseit kínálja. Szávai Attila (aki lapunknak is munkatársa) külön rovatot kapott, a Szávairatok című területen az Ötvenhat szál kolbász című tárcanovellája olvasható. A Próza és vidéke a szokásos rövidebb novellaformákat hozza, ezúttal Szabó Andrea, Kiss László, Szirmai Péter és György Norbert szövegeit. A lap Egy november rezonanciPalóci öld Ádám Tamás versei Kiss László Szabó Andrea prózája Koos István Szabó Edina tanulmánya Egy november rezonanciája... irtKilc Báthori Csaba, Borbély Szilárd, Tftz-s r Árpád műveiről ája rovatcím alatt Marafkó László és Solymár József közéletiséggel átitatott két esszéjét közli (Pártál- ladalom és Egy alvó ügynök ébredése címmel). A Találkozási pontok rovat 1956-os tematikájú közleménye, Sulyok László oknyomozó riportja a forradalom egyik kirakatperének áldozatát, Deme Attilát is megszólaltatja. A Kutatóterület három tanulmányt közöl: G. Toronyi Juditét a századelői (a 20. század eleji) választójog salgótarjáni vetületeiről, továbbá két irodalomtudományi vonatkozásút: Koós István Idő és nyelviség Kosztolányi lírájában címmel, Szabó Edina Önreprezentáció és „magánmitológia” a kései Szabó Lőrincnél címmel értekezik. Az utolsó (Ami marad) rovat recenziókat és kritikákat közöl: Debreceni Boglárka a Szent Antal disznaja című Tőzsér Árpád-naplóról, Szőke Kornélia Szilágyi-Nagy Ildikó novelláskötetéről (Valami jó testnyílás), Handó Péter a Csendélet kakassal című Báthori Csaba- verseskötetről, Molnár Krisztián Csepregi János ímé, a test című verseskötetéről, Nagy Csilla az Ámyképrajzoló című Borbély Szilárd-könyvről, Szirácsik Éva pedig a Recski rabszolgák című Sulyok László-visszaemlékezés-kö- tetről. A folyóiratot Birkás Babett művei ülusztrálják, a borítón Gelencsér László festménye. (ú) Pozsony. Woody Allen legújabb filmjével nyitották meg pénteken este az Au- parkban lévő Palace Cinemas-ban a 10. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivált, azzal a reménnyel, hogy a közönség a szemle ideje alatt, december 5-ig otthon érezi majd magát a vetítéseknek helyet adó öt moziteremben, a kínálatban szereplő kétszáznál több film társaságában. TALLÓS1 BÉLA A megnyitó est, a tizedik évforduló jegyében, először visszatekintett. Évfolyamonként próbált mozgó- és állóképekben hangulatokat felvillantani, neves személyiségeket keresni a tíz év vendégserege között. A válogatás egy kicsit nehézkesre és elnyújtottra sikeredett, hiszen ez a mustra eddig olyan vörös szőnyeges csillogást nem tudott produkálni, mint rangosabb helyen tündöklő, idősebb testvérei. Azokon, a filmes köztudatban erősebben élő fesztiválokon ugyanis nemcsak a vásznon vannak jelen sztárrendezők és élvonalbeli színészek, hanem személyesen is. A pozsonyi fesztivál másképp csillogott eddig, és mással csillog az idén is: a filmkínálatban pótolja azt, amit sztárcsinnadrattában nem tud nyújtani. A fesztivál másnapja a magyar film ünnepe volt; a díszvendéget, az Oscar- díjas Szabó Istvánt köszönthette a közönség... Szombaton már nagyüzemben folyt a fesztiválozás. Olyan hatalmas volt az érdeklődés, hogy csúcsidőben a megnyitott négy jegypénztár előtt lassú menetben kígyózó, tömött sorokban várakoztak belépőkért a mozizni vágyók. A fesztivál másnapja a Palace Cinemas-ban a magyar film ünnepe volt; az idei díszvendéget, az Oscar-díjas Szabó Istvánt köszönthette a közönség. A világhírű magyar filmes kiemelkedő művészi érdemeit és nagyságát díjjal ismerte el a pozsonyi szemle. A díjat Martin Huba színművész nyújtotta át. Szabó István és Martin Huba Jirí Menzel Őfelsége pincére voltam című, legutóbbi filmjében játszanak. A kész film láttán a magyar rendező mély tisztelettel, elismeréssel nyilatkozott a szlovák színjátszás kiemelkedő alakjáról. Most fordítva történt meg ugyanez a kinyilatkoztatás. Martin Huba azzal nyújtotta át Szabó Istvánnak a díjat: megtiszteltetésnek érzi, hogy százcentis közelségbe kerülhetett a világ nagy filmes személyiségével. Szabó István kifejtette, mivel ő maga sem szereti, ha a moziban a rendező hosszú bevezetővel ajánlja alkotását a filmre kíváncsi nézők figyelmébe, ő sem tart hosszú bevezetőt. Inkább abban a magyar mozgóképes dokumentumban hallgassák őt, amelyet nagy tisztelettel hoztak el a pozsonyi közönségnek. A Rendezők cérna- szálon című kettős portréfilmről van szó, amelyet producere és rendezője, Újvári Judit azzal konferált fel: a filmnek van egy prágai és egy budapesti főszereplője, Jirí Menzel és Szabó István. Ám van egy pozsonyi szereplője is, a film szerkesztője, Szabó G. László. Az ötvenperces portréban a Magyar- országon is elismert publicista faggatja az Oscar-díjas rendezőket, elkísérve őket azokra a magyarországi és csehországi helyszínekre, amelyeken legismertebb filmjeik születtek. Woody Allen új opusa, a Vicky Cristina Barcelona című romantikus, de még mindig neurotikus mozi alapozta meg a jubileumi fesztivál hangulatát. A filmnek nincs különösebb világmegváltó története, még annyi izgalom és feszültség sincs benne, mint amennyit a mester korábbi munkája, az angol korszakot indító Match Point önt ránk. Az új, amerikai-spanyol színekkel festett Woody-freskó felszabadult kirándulásra invitál bennünket. Laza csavargásokkal visz el pompás helyszínekre. Oda, ahol felsőbb rétegekbe tartozó kisasszonyok és nagyasszonyok ünal- mukban öblös kelyhekből finom borokat kortyolgatnak. De a kis- asszonykák és nagyasszonyok nemcsak alkoholra csábulnak, A Rendezők cémaszálon című kettős portréfilmnek van egy pozsonyi szereplője is, a film szerkesztője, Szabó G. László. neurotikus vergődésüket félrelépésekkel, testi szerelmekkel, kapcsolaton kívüli fellángolások tűzoltásával gyógyítgatják. A terápiához adott egy alfahím, valamint hisztérikus, tüzes spanyol kedvese, aki csak oly módon tudja visszatartani magát az újabb öngyilkossági kísérlettől, s csak úgy képes kiegyensúlyozott viszonyt ápolni párjával, ha szexuális csatározásaikba egy másik nőt is bevonnak. Woody Allen szereplőválasztása ezúttal is telitalálat: Scarlett Johansson, Pené- lope Cruz, Rebecca Hall, valamint Javier Bardem. Fergeteges játékuk, valamint a film fanyar humora, iróniája újabb, elgondolkodtató love story révén mutatja meg, hogy az emberi érzelmek nem feketék és fehérek, a kapcsolatok nem olyan egyszerűek és kiszámíthatóak, ahogy az ész diktálná, mert a szív és a vágy mindig közbeszól. A szenvedély ellentmond az akarásnak, főleg ha finom italokkal is alája fűtenek, hogy a nedű mámorától lehulljon a kötőfék, és felszabaduljon a visszaszorított vágyakozás. Sokszor megfestett tabló maradhatna ez a szerelmi gubanc - Woody Allen műhelyéből is találhatunk rá példát. Ám ezúttal távolabbra ment a mester. Sebaj, érdemes őt követni. Mozgóképkínálatával a szemle komorabb világokba is elvisz. Ilyen utazásra rögtön az első vetítési napon két megrázó mű teremtett lehetőséget, Alekszej Ucsityel A fogoly című csecsen-orosz háborús mozgóképe, valamint Alexandra Westmeier Négy fal között című német dokumentuma, amely az Urálba vezet, orosz gyerek bűnözők börtönébe. OTTHONUNK A NYELV Kárpát-medence (2) SZABÓMIHÁLY GIZELLA Az előző írásban a szlovák belügyminisztériumnak, illetve Ján Čaplovič miniszterelnök-helyettesnek a Karpatská kotlina, illetve a Kárpát-medence megnevezést bíráló állásfoglalásai kapcsán szó volt arról, hogy a szlovákban a Karpatská kotlina természetföldrajzi névként elavultnak számít, a „hivatalos” a Panónska panva. A nagy világnyelvekben ilyen értelemben általánosabb a Pannóniára utaló megnevezés (1. német Pannonische Tiefebene), társadalom-földrajzi névként azonban használatos a magyar Kárpátmedencének megfelelő elnevezés is (pl. német Karpatenbeckeri). A magyar szakirodalom is használja a Pannon-medence kifejezést, tudtommal azonban csak természetföldrajzi névként, szemben a Kárpát-medencével, amely természetföldrajzi és egyben társadalom-földrajzi megnevezés. Minden nyelv beszélőinek szuverén joga, hogyan nevezik meg a földfelszín részeit, ezért ha a szlovák földrajztudósok és nyelvészek úgy találják, hogy a Karpatská kotlina szlovákul nem helyes kifejezés, akkor használatát ne támogassák. Tiltani eléggé problematikus lenne, mivel ez véleményem szerint a szabad anyanyelvhasználat természetes jogával ellenkezne. Más elbírálás alá esik azonban Dušan Čaplovič álláspontja, ő ugyanis a magyar Kárpát-medence kifejezés használata ellen emelt szót (utalva a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma testület nevére), azt állítva, hogy a Kárpát-medence nem egy politikai alakulat neve, szerinte csak Közép-Európa (azaz Stredná Európa létezik). Nos, ha megnézzük, hogyan határolható el Közép-Európa Nyugat- és Kelet-Európától, azt állapíthatjuk meg, hogy aránylag nagy eltérések mutathatók ki az egyes álláspontok között. Rendszerint a Németország nyugati határától a Lengyelország keleti határáig terjedő területet nevezik Kelet-Európának, ugyanakkor a németek vagy az osztrákok földrajzi értelemben tartják magukat közép-európainak, politikai és gazdasági szempontból azonban ezek az országok szerintük Nyu- gat-Európához tartoznak. Bármelyik felosztást nézzük is meg azonban, Közép-Európa területe jóval meghaladja a Kárpát-medencéét. Azaz Közép-Európa mind földrajzi, mind politikaitársadalmi szempontból a Kárpát-medencét is magában foglaló terület. A másik aspektus, amelyet itt figyelembe kell vennünk, az az, hogy a szlovák miniszterelnökhelyettes nem az anyanyelve, hanem egy másik nyelv névhasználatát kívánja befolyásolni. A magyar névhasználat szabályozása magyar belügy, azaz ha a magyar szakemberek úgy gondolják, akkor a Kárpát-medence megnevezés helyett mást vezethetnének be. Amint említettem, egyes magyar politológusok szerint egyes szomszéd nemzetek érzékenységét sértheti ez a név, mert a Kárpát-medence kifejezés a történelmi Magyarországra is érthető. Éppen ezért azonban bármely, az Alpok, a Kárpátok és Dinári-hegység által határolt terület egészére utaló megnevezés felveheti ezt a többletjelentést. Vagyis a jelenleg geológiai és természetföldrajzi értelemben használatos Pannon-medencének (vagy akármi másnak) is kialakulhat ilyen jelentése, 1. pl. főbb közlekedési útvonalak a Kárpát-medencében :főbb közlekedési útvonalak a Pannon-medencében: főbb közlekedési útvonalak a Kárpát-Pannon térségben (ez a magyar földrajztudományban újabban használt megnevezés). Mivel a történelmi Magyarország területe utólag nem változtatható meg, tényként kell elfogadnunk, hogy a területe szinte azonos egy ténylegesen létező és jól körülhatárolható geológiai alakulatéval, tehát bárhogyan nevezzük is meg ezt az alakulatot, nem zárható ki, hogy valaki ugyanolyan jelentést tulajdonít neki, mint most a Kárpát-medence névnek. És akkor kezdődik minden elölről?
