Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-17 / 291. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 17. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Harmonikus együttélés? A kisebbségekkel való harmonikus együttélésről szóló tantárgyat vezetnek be a kínai iskolákban - közölte a kínai oktatási tárca. Az első osztálytól a középiskola végéig kötelező tantárgyból évente 8-16 órát kell tartani - olvasható a tárca honlapján. „Az általános iskolásoknak meg kell tanulniuk az etnikai egység támogatását, a nemzeti egység védelmét és az etnikai szeparatizmussal szembeni állásfoglalást” - szögezi le a közlemény. A nagyobb gyerekek a tantárgy segítségével „helyesen érthetik meg” a kínai kormány és a kommunista párt politikáját, a középiskolásoktól elvárják, hogy ismerjék az etnikai gondokat, és a nemzetiségi hovatartozásról marxista szemléletet alakít- sanakki. (mti)- Semmi vész, uraim, az euró bevezetésétől már nem kell tartanunk. Sikeresen csődbe vittük a céget. (Peter Gossónyi karikatúrája) Nemzeti vagy kisebbségi érdekeket az Európai Parlamentben nehéz hatékonyan képviselni Csipkerózsika-álom Az európai parlamenti választásokra való készülődés egy-egy mozzanata ismét rávilágított az MKP politizálásának néhány idült problémájára. Ha egy cselekvéssorozatnak nincs világosan megfogalmazva a célja, akkor nehéz hozzá megfelelő stratégiát és személyi döntéseket rendelni. PETŐCZ KÁLMÁN A szlovák pártok azt hirdetik, hogy a Szlovákiában megválasztott európai parlamenti képviselőknek a szlovák állami és nemzeti érdeket kell képviselniük Brüsszelben és Strasbourgban. Ennek tükörmegfogalmazása az MKP érvelése, hogy azért fontos az európai parlamenti választás, mert Brüsszelben képviselői keményen kiállnak a szlovákiai magyarok érdekeiért. Mindkét szöveg - így, ebben a formában - ködösítés. Az Európai Parlament az európai érdekekről szól elsősorban, arról, hogyan lehet összeegyeztetni egy államok feletti képződménynek - az Európai Uniónak - a működését az európai polgárok érdekeivel. Továbbá arról, hogyan lehet ellenőrizni a másik két kulcsfontosságú, ám eleve nem teljesen demokratikus módon létrehozott szerv, az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa tevékenységét. Meg arról, milyen legyen az Európai Unió viszonya más fontos államokkal, regionális politikai csoportosulásokkal vagy nemzetközi szervezetekkel. Nemzeti vagy kisebbségi érdekeket az Európai Parlamentben nehéz megjeleníteni, pláne hatékonyan képviselni. A szlovák-magyar viszonyt pedig pillanatnyilag teljességgel leheteden Brüsszelből megoldani. A szlovák-magyar viszony javításának kulcsa Szlovákiában van, itt kell érte keményen dolgozni, ha ez a cél. Brüsszel ezt a problémát nem'érti, vagy nem akarja érteni. Mégpedig két ok miatt. Az egyik az, van elég baja saját magával, a másik meg az, irtózik attól, hogy a hagyományos kisebbségek ügye összemosódjon az új, bevándorló kisebbségek problémájával. Brüsszelben a képviselők európai frakciókat alkotnak, politikai-ideológiai irányultság szerint. Tehát nem nemzetek vagy államok szerint csoportosulnak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a nagyok - németek, franciák, britek - olykor-olykor ne tudnák keresztülvinni a saját, akár nemzetállami érdeküket is. Ezt mi, közép-európaiak, a magunk pár szál képviselőjével nem vagyunk képesek megvalósítani. Csak akkor, ha bizonyos kérdésekben összefogunk. Különben nagy örömmel kiszorítanak bennünket az Európai Unió perifériájára, nemcsak földrajzi, hanem átvitt értelemben is. Mindez, persze, nem zárja ki, hogy kisebbségi ügyekért is lehessen lobbizni. Már azért is, mert Brüsszelben és Strasbourgban az Európai Parlamenten kívül több más fontos szervezet és intézmény is székel, például az Európa Tanács. A lobbizás azonban külön műfaj. Hozzá megfelelő személyi, szervezeti és anyagi háttér szükségeltetik. E cikk szerzőjének egyébként az a tapasztalata, hogy a „rettegett” magyar lobbik általában vagy nem is léteznek, vagy igen csekély hatékonysággal működnek. Egy európai parlamenti képviselőnek messzemenően tájékozottnak kellene lennie nemcsak európai, hanem világpolitikai ügyekben is, megfelelő diplomáciai tapasztalattal és szaktudással kellene rendelkeznie, és három-négy nyelvet kellene beszélnie. Hogy ha már lobbizásról van szó, az informális beszélgetésekbe is be tudjon kapcsolódni. És fontos, hogy legyen fogalma arról, miként működnek a brüsszeli intézmények és miről is van ott szó. Ezekhez az elvárásokhoz képest az MKP egy látszólag demokratikus, ám gyakorlatilag irracionális kiválasztási módszerhez folyamodott. A járási szervezetek javaslatai akkor lennének indokoltak, ha a megfelelő jelöltek csak úgy szabadon lófrálnának minden vidéki városka poros utcáin. Meg akkor, ha az országos parlamentbe kellene képviselőket küldeni, ahol az a legfontosabb, hogy a képviselő jól figyelje a szavazást levezető személy ujját, és ne tévedjen a gombnyomásnál. A következő lépésként az OT megszabta, hogy európai parlamenti képviselőjelölt csak aktív MKP-tag lehet. Mert a párttagság, ugye minderre garancia és védjegy. Az OT-ben lebonyolított szavazási mód pedig már csak hab a tortán. Minden helyről külön szavaztak. Személyi kérdésekben az OT nagyon-nagyon szeret szavazni. De vajon hogyan lehet szavazással eldönteni például azt, ki beszél több nyelvet, vagy ki tud jobban angolul? Nem csoda, hogy az ilyen szavazás olykor inkább káderezésre emlékeztet és nem csoda, hogy az a néhány személy, aki Bauer Edit mellett esetleg komolyan szóba jöhetett volna, nem vállalta a részvételt az ilyen játékban. A párt továbbra sem tudja igazán, mit akar. A hosszú távú program kidolgozása félbeszakadt, legalábbis nem hallani róla, politizálásában felülkerekedtek az improvizatív elemek. Csipkerózsika-álmát alussza az MKP. És talán csodára vár. Arra, hogy eljön a délceg királyfi, fölébreszti, felemeli a lovára és fölviszi a várkastélyba. Csak nehogy addig olyan sűrűre nőjön a tüskés bozót, hogy a királyfi nem találja meg Csipkerózsikát. TALLÓZÓ HOSPODÁRSKE NOVINY Nem kizárt, hogy a jövőben Szlovákiában a hivatalokkal való kapcsolatokban tilos lesz a cseh nyelv használata - mutat rá a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap. A csehszlovák szövetségi állam kettéválásakor (1993) a felek megállapodtak abban, hogy a cseh és a szlovák nyelv használatát a hivatalos kommunikációban - miután mindkét nyelvet érti a lakosság - kölcsönösen elfogadják. Most azonban Szlovákiában változás várható. Ugyanis az államnyelvről szóló törvény tervezett módosítása után kimaradna a jogszabályból az a mondat, amely konkrétan engedélyezte a cseh nyelv használatát, s ez komoly félreértésekre adhat okot. ,A törvény új változatában már nincs benne tételesen az a mondat, hogy a cseh nyelv érthető a lakosság számára. Ha pedig ez nem lesz benne, akkor megtörténhet, hogy az a cseh, aki anyanyelvén fordul a hatóságokhoz, megsérti a törvényt és büntetést fog fizetni” - idézi a lap Ondrej Dostált, a szlovákiai Polgári Konzervatív Párt (OKS) alelnökét, aki petíciót szervezett a nyelvtörvény tervezett módosítása ellen. A mértékadó cseh lap ismerteti a szlovák államnyelvtörvény tervezett módosításait, s értetlenségét fejezi ki a javasolt szankciók nagysága felett. A büntetés 100 euró- tól 5000 euróig terjedne. Az alkohol hatása alatti autóvezetés esetén is a maximális büntetés csak 1000 euró - mutat rá az újság. Megemlíti: Vladimír Mečiar kormányzása idején is volt már pénzbüntetés a nyelvtörvény megsértése miatt. Az akkori szankciók többnyire a magyar kisebbség anyanyelvhasználata ellen irányultak. A csehszlovák állam felbomlása óta azonban most első ízben válik valószínűleg lehetővé a cseh nyelv használatának megbírságolása is - szögezi le a szerző. Az államnyelvről szóló törvény módosítását a kulturális tárca dolgozta ki. A javaslat éles vitát váltott ki a szlovák sajtóban, s a szlovák értelmiségiek, illetve nyelvészek közül is sokan tiltakoznak ellene. A tervezet ellen a Magyar Koalíció Pártja is tiltakozott. Ha azonban a kormány a módosításokat végleg jóváhagyja, azok a parlament elé kerülnek, s valószínű, hogy a koalíciós többség igent mond rájuk. A tervek szerint a megszigorított és súlyos szankciókat tartalmazó módosított szlovák nyelvtörvény jövő év július elsején lépne életbe. (mti) Számíthatunk rájuk?! CZAJL1K KATALIN Remek. Eddig csakez hiányzott nekünk, és most végre itt van. Ama- gyarparlamentSzlovákiátbírálónyilatkozatotfogadott el, mellyel NémethZsoltelőteijesztőszerinta„négypártjelezte:afelvidékima- gyarok számíthatnak a támogatásunkra”. Ezmárigaz,valóbanszámíthatunk.Hagondvanidehaza,azanyaor- szágmindigidőbenközbelép, bölcs belátással tárgyimederbe terelia problémákat, s konstruktív- önkritikától sem mentes -párbeszédre ösztönziaszlovákfelet.Kétségsemférhozzá,hogyezúttalispontosan eztörténik:aszlovákparlamentmeghatódvaamagyarpártokösszefo- gásán (hogy az a fránya SZDSZ megint kimaradt az össznemzeti összefogásból!) átértékeliaKárpát-medenceiMagyar KépviselőkFórumá- valkapcsolatosnyilatkozatátésakisebbségikérdéshezvaló hozzáállását. Kiváló! Ezt még Németh Zsolt sem gondolhatja komolyan. Valószínűlegnemis gondolja, ahogyanatöbbi támogatópárt sem, és éppen ezbenne a szomorú. Amagyarpolitika megint belpolitikai célokra használta a határon túli magyarok ügyét, nem mérlegelve, vajon azoknak, akikrőlatörténetnekszólniakellene (értsd: a szlovákiai magyarságnak) használ-e vagysokkal inkább ártalegújabbakció. Rendkívül naivnak kell lenni ahhoz, hogy ne lássuk: aT.Házüzenetenem nekünk, még csak nem is a szlovák kormánynak, hanem a magyarországi választóknakszól, akikszeretikaztlátni, hogy abelügyekirányí- tásábanmostanságkevésséjeleskedőpolitikusaik„tökösen”bemer- nekszólni Pozsonynak. S ez a csábítás szemlátomást annyira erős, hogy felülíijamégazegyébkéntáthidalhatatlannaktűnő kormányoldal-ellenzékszakadékotis. De hogyan is kellene a magyar politikának viszonyulnia ahatárontúli magyarokat érintő ügyekhez? Mert az is nyilvánvaló és helyénvaló, hogy haaszomszédosországokbanélőmagyarokkalmostohán bánik az országuk, ahhoz Budapestnekköze van. A természetes „érzelmi” kötődésen kívül azértis,merta kisebbségi mint emberi jogi kérdés nem tekinthetőegy állam belügyének.Pozitívpéldájaatémakezeléséneka kétkülügyminiszterhétfőitanácskozása,amelyGönczKingakezde- ményezésérejött létre. Snem azzal acéllal, hogy a hivatalos találkozón elszavaltüresfrázisokutánakétpolitikusjólodaszóljonegymásnaka sajtótájékoztatón, hanemazért, hogy beinduljanak azoka mechanizmusok, amelyekelejét vehetik az ellentétekkiéleződésének. Persze, messzirőlsembiztos,hogy ezmegis valósul, deaz elmondható, hogy hosszúidőutánezazelsőkonstruktívnaktűnőkezdeményezésakap- csolatokrendezésére.Azisborítékolhatóazonban,hogyakétkülügy- minisztersajátországábannemszámíthatezértüdvrivalgásra.Csak abban bízhatunk, hogy akadnakmégpolitikusok,akikszámáranemez azegyetlenés kizárólagos szempont. Reptérsirató SZABÓ LÁSZLÓ AnémetLufthansajanuár9-tőlmegszünteti münchenijáratait. A Ryanair a heti hétről négyre csökkentette a F rankfurt Hahnban lando- lójáratokszámát.Azaz,aszlovákfővárosbólhamarosannemlesz összeköttetésegynémetvárossalsem. Alegnagyobbpozsonyi fuvarozó, aszlovákSkyEurope anyagi gondokkalküszködik,csakalegopti- mistábbakhisznekbenne, hogy túléli az ünnepeket. Areptérforgalma drasztikusan csökken, ez a trend ajárattörlésekmiatt folytatódik. Atélimenetrend életbe lépésévelegyreelszomorítóbblátványtnyújta pozsonyi reptér. Minimálisra csökkentazonvárosokszáma, amelyek közvetlen járattal elérhetők a szlovákfő városból, s ez még csak a kezdet. Pedignemisolyanrégen több mint ötvenszázalékos növekedésről szóltakahírek,apozsonyireptérnövekedésszempontjábólEurópaél- lovasaiközé tartozott. Mindenszép volt, tervek, privatizáció, remények, hogyegyszerPozsonybóliseljuthatunkatengerentúlra, közvetlenjárattal, minőségi kiszolgálással, egymodernrepülőtérről. Aztán jött Fico, és mindennek vége lett. Végétért a növekedés és aszép remények időszaka. Amindenható kormányfő természetesen a nép érdekében állította le a privatizációt, hiszen nemengedhetimeg,hogyaszlo- váknép elveszítse az egyetlen olcsó megoldást, a pozsonyirepteret. SzerinteaSchwechattúl drága, őpedigszociálisállamotépít. Azt elfelejtette hozzátenni, lehet, hogy a pozsonyi reptéren néhány euróval alacsonyabbak az illetékek, ám botrányosak a szolgáltatások. Azmár nem érdekli a legszocialistább kormányfőt, hogy míg a bécsi reptéren több tucat üzlet, kávézó, étterem váijaazutasokat, barátságos árakkal, addigaPozsonybólindulókmár annak isörülnek,ha találnakegynyit- va tartóüzletet. De erreméglegyintenénk,halennénekolcsó repülőjegyek. Bécsbőlszintemindenhovaemberbarátárontalálunkrepülő- jegyet, vagy megfelelő járatot, rugalmas menetrendet, Pozsonyból csakrendkívüliszerencséveljuthatunkhozzáazolcsójegyekhez,és megkellelégednünkafapadosszolgáltatásokkal.Néhánykilométer- rel odébb viszontolcsóbbjegyek,minőségiszolgáltatásokafedélzeten, utasbarátkiszolgálás várja az utasokat. Hanem szünteti meg Ficoapri- vatizációt,ilyenlettvolnaapozsonyireptéris, csak kicsiben. Egyjól felépített, modern terminál, gazdagjáratválasztékkal, nemzeti légi- társaságokkal, ahol akkor sem unatkozikaz utas, ha kis késéssel tud csakbeszállni a gépbe. Ám Fico nem így akarta. Neki a népámítás kell, a populista szöveg, meg a barátoknaka zsíros állás a reptér vezetésében. És már látható az eredmény, alig másfél év alatt lepusztult a reptér. Anapokbankezdtékmegazúj terminál építését. Nyugodtan abba lehet hagyni, ilyenkilátásokkal nincs értelme aberuházásnak. Pozsony sohasem lesz konkurencia abécsi reptérnek, mely piaci erejéből fakadó- anhamarosanafapadosjáratokatis elszippanthatja, ahogyezttette annakidejénaSkyEurope-járatoknagyrészével, vagy az angol easy- Jettel. Inkább arra kellene kiírni ötletbörzét, mire lehet használni a pozsonyilégikikötőt, de lehet, Fico már erre is megtalálta amegol- dást: május elsejeifelvonulásokat,népünnepélyeketlehet rendezni azüres, hetente csaknéhányalkalommalhasználtkifutópályákon.
