Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-17 / 291. szám, szerda

8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 17. www.ujszo.com OLVASÓI LEVÉL Magyarnak lenni Hátrány magyarnak lenni? A válaszom igen, de senki ne gondoljon arra, hogy a szlo­vákiai szlovák-magyar vi­szonyt szeretném ecsetelni. Ötvenhat évet leéltem, ma­gyarságomat sohasem tagad­va dolgoztam, s egykori kas­sai iparistához méltóan har­coltam nyelvünk, iskoláink megmaradásáért. Életem felét egy (csehj- szlovákiai stratégiai vállalat alkalmazottjaként töltöttem, végigutazva a dél-szlovákiai régiókat. Beruházási és kar­bantartási vezetőként, szlo­vák nemzetiségű munkatár­saimmal együttműködve nyugat-európai színvonalra fejlesztettük a vállalat üze­meltetési feltételeit, műszaki berendezéseit. Munkámat minden téren elismerték mindaddig, amíg egy politi­kai döntés következtében magyar nemzetiségű vezető került a vállalat élére. Sok magyar család itta meg e po­litikai döntés levét, miután a családfő több évtizedes tisz­tességes munka után az utcá­ra került. Szó nélkül lenyel­tem e kemény falatot, csak azért, mert nem akartam magyarként az „otthoni szennyest kiteregetni”. Eltelt öt év, jött a következő ez irányú pofon, s úgy határoz­tam, tovább nem hallgatok. Ipolyságiként, harminckét éves energetikai gyakorlattal jelentkeztem a helyi hőszol­gáltató és lakáskezelő válla­lat ügyvezető igazgató poszt­jára kiírt pályázatra. A pályá­zat lebonyolítása, melyet a polgármester úr irányított, egy dilettáns módon meg­rendezett színházi előadásra emlékeztetett. A pályázók meghallgatásakor az MKP-s bizottsági döntéshozók, kép­viselők az előzőleg beküldött pályázati beadványokat el sem olvasták, megsértve minden jogi és etikai normát. Nem kellett elolvasniuk, hi­szen a döntés valójában megelőzte a pályázatot. Újra politikai döntés áldozata let­tem. Magyarként ezennel bo­csánatot kérek a többi pályá­zótól - nemzetiségre való te­kintet nélkül - az általuk fe­leslegesen elfecsérelt időért, energiáért. Nem szándékoztam az ol­vasót személyes dolgaimmal untatni, de úgy érzem, ez már közügy, a szlovákiai ma­gyarok közös ügye. Legyünk büszkék magyarságunkra és toleránsak szlovák honfitár­sainkkal szemben. Seperjük ki alaposan udvarunkat, hogy utána tiszta lelkiismerettel tovább harcolhassunk a ben­nünket megillető jogokért! Végül egy üzenet: Tisztelt képviselő urak, ne feledjék, a választópolgár bi­zalma és türelme véges! Czajtányi Gyula, Ipolyság Történelmi pótlecke Láttam és hallottam Dušan Čaplovič miniszterelnök-he­lyettes vitáját Berényi Józseffel, melyben azt mondta a törté­nész úr, hogy a Nagyszombat nevet - Veľká Sobota (sic!) - a magyarok találták ki a XIX. szá­zadban. Ezúton üzenem neki és mindenkinek, akit érdekel, hogy Nagyszombat első említé­se SUMBOT alakban egy 1211-es oklevélben szerepel! Lásd a Tmava címszót a ma- gyarosítási szándékkal talán nem vádolható Súpis pamiatok na Slovensku 3. (Obzor, Brati­slava, 1969) kiadványban és nyilván máshol is. Böszörményi István A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. (SITA/AP-felvéteľ (SITA-felvéteľ­: 1 i ^ ú ——— SÉPtlt* PMK SZEMSZÖG Kontrasztok A média hírszolgálati jelenté­sei között tallózó gondolkodó elszomorkodva tapasztalhatja, mennyi rossz történik naponta a nagyvilágban, kis hazánkban. Alattomos terrortámadások és fenyegetőzések. Vérző sebek, könnyező em­berek. Elégedetlenség. Mindenüket feláldozó nyakig felfegyverzett kalózok a nyílt tengeren több ezer tonnás hajót rabolnak el, azért nem kisebbet, mert azt nem éri meg. Megremegett a pénzvilág, jelzése érint szegényt, gazda­got, regionális háborút. Soha nem látott, borzalmas természeti katasztrófák figyel­meztetik az emberiséget. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy mindhiába. Évről évre kisebb az őserdők területe. Országnyi nagyságú jéghe­gyek válnak le az Északi-sark- ról. Figyelmeztető jelentések az utakról. Balestek, melyek többségét az okozza, hogy az emberek meggondolatlanul cselekednek. Fiatalok, gyerekek agresszív viselkedése, brutális támadások futószalagon. Tiszteledenség felsőfokon. Növekszik a munkanélküli­ség. A termelő aprópénzt kap árujáért. Elkeseredik, fogadko- zik, ennyi. Másnap folytatja, mit mást tehetne, ebből él és energiát gyűjtve tervez. Erejét fitogtató fiatal idős emberre támad, üt és rabol, nem ismer sem Istent, sem ke­gyelmet. Munkáját kevés választott vezető beosztású állami tiszt­ségviselő végzi önkritikát gya­korolva. A beosztással ész, bá­torság is adatott - gondolják. A tengernyi rosszban sziget­ként emelkedett ki az egyik ke­reskedelmi televízió 19 órakor kezdő híradójából az összeállí­tás. A szerkesztő mesterien in­dította a beszámolót: Beszter­cebánya polgármesterének ne­gyedmillió korona jutalmat szavazott meg a testület. Az érintett röpke tíz percben el­magyarázta, miért kaphatta, kapta a teljesítményéért plusz pénzt. Helyettese az előbbi összeg felének örülhetett. A kultúra te­rén túlteljesítet tevékenységé­ért. A felső-nyitrai bányászváro­sok, Handlová, Privigye, Nová­ky városok első embereinél is hasonló ügyben érdeklődött a szerkesztő. A polgármester hig­gadt válasza lepett meg.- Elégedett vagyok a fizeté­semmel, több, mint amennyit a föld alatt kerestem, korábban ott dolgoztam. De hogyan is tudnék a barátaim szemébe nézni?!- És ha mégis nagyobb összegű jutalmat szavazna meg a testület? - okoskodott a szer­kesztő.- Nem fogadnám el - vála­szolt rezzenéstelen arccal. Vállveregetésen kívül más el­ismerésben is részesülnek az ilyen gondolkodású, vezető be­osztásban dolgozó emberek? Példaértékű önkritika, mu­zsika fülemnek a szeretet ün­nepe előtt néhány nappal, mi­lyen jó lenne, ha azon túl is maradna belőle. Csökkenne a tengernyi rossz, emberiség sor­sát fenyegető veszély. Önkritika emelné rangjára az önbizalmat. Pierzchala József KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ Tiszta lappal A két nagy párt koalícióra lépése miatt adott az esély arra, hogy újra azokat a hangulatokat éljük meg, mint a 90-es évek elején — nyilat­kozta Antal Árpád, Sepsiszent- györgy polgármestere, aki Tamás Sándor megyei tanácselnökkel tartott sajtótájékoztatót. „Bár na­gyon nehéz lesz, megpróbálunk tiszta lappal indulni a két párttal való együttműködést illetően” - szögezte le a polgármester. Meglá­tása szerint az SZDP-nek és elnö­kének, Mircea Geoanának egy le­hetősége van, bebizonyítani, hogy nem idegengyűlölő, nem magyar- ellenes: ha március 15-ig megsza­vazzák a kisebbségi törvényt. Ta­más Sándor felidézte: a román pártok azzal vádolták, hogy az RMDSZ-es kormányzati, önkor­mányzati részvétel hátráltatta a megyét, de ők úgy látják, éppen az elmúlt négy évben sikerült pénzt hozni a megyébe. „Ötleteink van­nak, összeállítjuk a kormányhatá­rozat-tervezeteket, a kormány- programok helyzetét, és átadjuk a kormánypártok képviselőinek, hogy folytassák, amit az RMDSZ megkezdett, támogassák elképze­léseinket” - fejtette ki Tamás Sán­dor. Koncéhesnek és az interetni- kai kapcsolatokban elfogadhatat­lannak nevezte Horia Grama „RMDSZ-elleni kirohanásait”, s azzal magyarázta, hogy az SZDP erdélyi szervezetei meg akarják kapni azokat a megyei tisztsége­ket, melyeket magyar emberek töl­tenek be. Antal konkrétan megfo­galmazta: tartanak attól, hogy az új kormány nem támogatja a szé­kelyföldi megyéket, Erdélyt, ha akarnak, akárldsebbségellenes in­tézkedéseket is tudnak hozni, és az alkotmányt is módosíthatják szá­munkra kedvezőtlen módon, illet­ve lehetőségük lehet az ország köz- igazgatási felosztásának újraszer­vezésére. „Ellenzékiségre kell be­rendezkednünk, de konstruktív el­lenzék kívánunk lenni. Helyi szin­ten nagyon fontos önkormányzati tisztségeink vannak, ezekből tud­juk segíteni a településeket, az itt élőket, de tudjuk azt is, milyen fon­tos, hogy Bukarestből is segít­senek” - hangsúlyozta Antal Ár­pád. Tamás Sándor megerősítette, a korábbi tapasztalatok igazolják aggodalmukat. Antal Arpád leszö­gezte, az RMDSZ nem fogadhatta el a P-DL szombati ajánlatát, mert ez azt jelentette volna, elfogadják, hogy másodrangú állampolgár­ként kezelik a magyarokat. Ki­emelte, nem akarnak pánikhangu­latot kelteni, és hangsúlyozta, megvédenék minden magyar em­bert. „Még fontosabb, mint bármi­kor a szolidaritás, a magyar szer­vezetek, a civil szféra, az értelmi­ség, a sajtó összefogása. Megta­pasztalhatjuk, hogy nem egymás­nak vagyunk ellenfelei, hanem azoknak a bukaresti erőknek, ame­lyek szét akarják verni az erdélyi magyarságot” - fogalmazott Sep- siszentgyörgy polgármestere. Nem lesz Vajdaság Köztársaság Nem harcol már a Vajdasági Szociáldemokrata Liga azért, hogy a Vajdaság, a többnemzetiségű, ám már szerb többségű tartomány köztársaság legyen. A „Vajdaság Köztársaság” eszméjén már túlha­ladt az idő - fogalmazott Nenad Csanak, apártvasámapújjáválasz­tott elnöke, akinek neve a délszláv válság idején jelképezte a Vajdaság önállósulási törekvését. „Legutób­bi államunkban kezdeményeztem, hogy olyan alkotmányos keretet hozzunk létre, amelyben Szerbia részeként két köztársaság lett vol­na: Koszovó és a Vajdaság. A meg­oldás véleményem szerint Szerbi­ában marasztalta volna Koszovói. Ez azonban már nem időszerű” - nyilatkozta Csanak. Vasárnap fel­szólította Oroszországot, lépjen vissza a szerbiai olajipari vállalat (NIS) megvásárlásától, mert „lo- pottvagyontvásárol”. Csanakpárt- ja VI. kongresszusán felolvasta azt a levelet, amelyet a belgrádi orosz nagykövetnek küldött, s amelyben felhívta a figyelmet, hogy Oroszor­szág olyasmit próbál megvenni, ami nem a szerb kormány tulajdo­na. A kilencvenes évek elején Szlo- bodan Milosevics rendszere erő­szakosan megkaparintotta Vajda­ság vagyonát, a Naftagas céget is, amelynek legnagyobb részét a NIS képezi. VajdaságMA

Next

/
Thumbnails
Contents