Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-15 / 289. szám, hétfő

www.ujszo.com 2008. DECEMBER 15. Ünnepi melléklet 27 Elszámftották magukat UCWfcogyll). Komoly események Magyarországon Budapest, október 24 (ČTK) — Ok­tóber 23-án a délutáni és éjszakai órákban Budapesten komoly zavargá­sokra került sor, amelyek során meg­támadtak több középületet és a za­vargások következtében sokan életü­ket vesztették. A zavargásokat ellen­forradalmi elemek szították, amelyek megkísérelték a népi demokratikus rendszer megdöntését Magyarországon. Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének el­ső titkára az esti órákban beszédet mondott a magyar rádióban. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének fő határozataival foglalkozott, amelyeket Magyarország lakossága nagy megelégedéssel fogadott. Hang­súlyozta, hogy e határozatok megvaló­sítása érdekében hatékony intézkedé­sek történtek, azonban természetesen még nem lehetett mindent teljes mér­tékben megvalósítani. A határozatok megvalósítása során több hiba is elő­fordult. Felmerültek olyan további problémák és kérdések, amelyeket meg kell vizsgálni és meg kell oldani oly módon, hogy az egész dolgozó nép ér­dekeit szolgálják. „Az ellenség fő célja most az, hogy a munkásosztályt a párt vezetősége ellen uszítsa és megbontsa Magyaror­szág barátságát a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országokkal” — mondotta Gerő elvtárs. „A szocialis­ta demokrácia vívmányait meg kell védelmezni és nem engedhetjük, hogy szakadás álljon be a párt és a mun­kásosztály, a párt és a nép között. Való tény az, hogy a Szovjetunió nem­csak akkor állt mellettünk, amikor a háború után aléltan a földön hever­tünk, hanem később is mindig segí­tett és segít bennünket." Gerő Ernő a továbbiakban hang­súlyozta, hogy ébereknek kell lenni és elítélte a párt és a munkásosztály egységének megbontására irányuló különféle kísérleteket. Hangsúlyozta, hogy ezt az egységet a magyar dol­gozóknak szeműik fényeként kell őriz­niük. Szembe kell szállni a provoká­torok kel és sovinisztákkal. „Arról van szó — mondotta — hogy szocialista, nem pedig burzsoá demokráciát épí­tünk.” Az est folyamán összeült a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Veze­tősége, megtárgyalta a helyzetet s több változtatást eszközölt a párt­szervek összetételében. A Központi Vezetőségbe kooptálták a következő elvtársakat: Doiíáth Ferencet, Loson- czy Gézát, Lukács Györgyöt, Münnich Ferencet és Nagy Imrét. A politikai bizottság tagjai a következők: Apró Antal, Gáspár Sándor, Gerő Ernő, He­gedűs András, Kállai Gyula, Kádár János, Kiss Károly, Marosán György, Szántó Zoltán, Nagy Imre, Köböl Jó­zsef. A Központi Vezetőség titkárai Gerő Ernő első titkár és Donáth Fe­renc, Kádár János és Kállai Gyula titkárok. Nagy Imre eívtársat bízták meg a miniszterelnöki funkcióval. Az eddigi miniszterelnök. Hegedűs elvtárs a mi­niszterelnök első helyettese lett. A Magyar Népköztársaság kormá­nya szerdán reggel a rend helyreállí­tása érdekében kénytelen volt statá­riumot kihirdetni és az ellenforradal­mi bandák garázdálkodásának meg­akadályozására felkérte azokat a szovjet katonai alakulatokat,“ amelyek a varsói egyezmény alapján Magyar- országon tartózkodnak, hogy segítse­nek a rend és nyugalom helyreállí­tásában az országban. Szerdán a déli órákban a budapesti rádióban beszédet mondott Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. Felhívta a fővárps la­kosságát őrizze meg nyugalmát’lfe a rendet. Egyúttal bejelentette, hogy az ellenforradalmi zavargásoknak azokat a részvevőit, akik a legközelebbi órák­ban leteszik a fegyvert, nem állítják statáriáiis bíróság elé. Nagy Imre továbbá bejelentette, hogy rövidesen egybehívják az ország­gyűlést a kormány részletes program­jának megtárgyalására. A Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke rámutatott a jelen­legi helyzet komolyságára, amikor ellenséges elemek számos jóhiszemű dolgozót megtévesztve a népi demokrá­ciára, a nép kormánya ellen törtek. Felhívta Magyarország valamennyi la­kosát, az összes munkásokat, parasz­tokat és értelmiségieket, álljanak szi­lárdan helyt, őrizzék meg nyugalmukat, szánjanak szembe a provokatőrökkei és segítsenek a rend helyreállításában. * a * Budapest, október 24. (ČTK) — A szerdai nap folyamán sikeresen folyt az ellenforradalmi bandák felszámolása. A budapesti rádió késő délutáni jelen­tése szerint az ellenforradalmi elemek egy része letette a fegyvert. A nagy üzemekben a munkások fegyveres ala­kulatokat állítottak fel üzemeik és az üzemi berendezések védelmére. A brit parlament Szuezről tárgyalt London (ČTK) — Október 23-án a parlamenti szünet után ismét összeült a brit alsóház. Napirendjén a szuezi kérdés szerepelt. E kérdésről Selwyn Lloyd külügymim.«ter beszámolót tar­tott a Biztonsági^ Fenner Brochway munkáspárti kép­viselő azt követelte, hogy Genfbe hív­ják egybe Egyiptom és a többi érde­kelt ország képviselőit, hogy megtár­gyalják azokat a javaslatokat, melye­lezailnt.t ülésével ki Magyarország 1956-ban komoly eseményeket látott. Mi még tudtuk, hol a helyünk, nőtt a fogyasztás is. Rendkívüli kiadás I VSdg pmktdrfai, egyesüljetek I UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁBTJÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 3*§. szám. A Magyar Népköztársaság kormányának kiáltványa ! Győzött a magyar nép! A szocializmus, a népi demokratikus rendszer vívmányaival szemben elkövetett aljas árulásra adott méltó választ vasárnap a kommunisták által vezetett magyar dolgozó nép. A szovjet ft munkás-Darasztkormány megsemmisítette az ellenforradalmat Támogassátok a munkás-parasztkormány minden intézkedését Erős a mi népünk Tizenhárom gyerek várta a há­ború borzalmai után hazatért apát, Szűcs Jánost egy csallóközi kis falu­ban. Mi tesz a sok gyerekkel, honnan teremti elő a betevő falatot az apró­ságoknak. Mert 13 gyereket évi kommencióbót, 18 mázsa gabonából s néhány koronából akkor is nehéz volt eltartani, mikor békés meder­ben folyt az élet, akkor is össze kellett ragasztani a nappalt az éjjel­lel, hogy keserves verejtéke árán is, de a gyerekek, a legkedvesebbek sohase éhezzenek. Bizony művész­nek kellett lennie, hogy a háború utáni évek kuszáit rendjében a csa­ládnak előteremtse a legszüksége­sebbet. a kenyeret ... Akkor 1945 után Szűcs János még nem is gondolt arra, hogy a felsza­badító szovjet hadsereg már új életet hozott az országba, új életet teremtett a csallóközi kis faluban, Felsöpatonyban is. A 160 holdas Lelkesnek is megszűnt a dinom- dánom. Szűcs János és volt cseléd­társai részére pedig megkezdődött az élet. A boldog életbe, a jövőbe vetett hit megszűntette benne a gondoktól, az élettől való félelmet. Talán ebből fakadt az is. hogy negy­venhatban a 'felszabadult élet örö­mére megszületett a család legked­vesebbje, a tizennegyedik. Ahogy elbeszélgettem a minap a boldog apával, az volt az érzésem, hogy ez az ember a felszabadulás utáni években csöppet sem örege­dett. Vem mondhatnám, hogy most nincsenek gondjai, hiszen az egész falu irányításában, vezetésében sok a tennivaló mindennap. — Más gondok ezek elotársak — mondja mosolyogva Szűcs János, — örömös gondok, olyanok, amelyek­nek igen igen gazdag a gyümölcsük. Bizony úgy van, ahogy Szűcs Já­nos mondja. Mert nem lehet elkép­zelni annál szebbet, mint azt, ha a volt cselédeknek házépítési kérvényt írhat alá, vagy ha ellátogat a szom­szédhoz, rokonhoz, ismerőshöz, s a nyirkos cselédszoba helyett pad­lás, szép szőnyeggel, új bútorral szépített kedves kis szoba fogadja. Vagy van-e örömösebb tennivaló, mint a község, a szövetkezetbe tö- mörült parasztság érdekein mun­kálkodni, ezért a közösségért mely­nek együttes munkájából a faluba beköszöntött a jólét, a boldogság. Családi gondok? Talán már el is felejtette azt a megszokott családi képet, amikor éjfél felé hazajövet a munkából a feleségét, leghűsége­sebb segítőtársat, a tizennégy gye­rek édesanyját a mosóteknö előtt találta. Pedig korán kelt ám az asz- szony is, négy órakor, mint ö, hi­szen 14 gyerekre van mit mosni. De mégsem felejtett. Különöskép­pen ilyenkor jut eszébe minden, amikor a rádió olyan híreket kö­zöl, hogy a szomszédos Magyaror­szágon. a volt fasiszta elemek, horthy-tisztek meg akarják dön­teni azt a hatalmat, amelyet a szovjet nép önfeláldozó segítségévet a magyar munkásosztály annyi ne­ihézségek árán vívott ki. Nem, nem felejt ö, nem felejti el sohasem a múltat, s szeme előtt lebeg min­dig, Iwqy a kommunista párt tet­te lehetővé azt is, hogy ma a szö­vetkezetben egy év alatt 60 mázsa búzát kap a család (ég és föld a 18 q kommencióhoz számítva) s havonta 1500 korona jön a házhoz a becsüle­tes munka után. Akkor is eszébe jut minden, amikor hazajövet . űr nem látja görnyedni a feleségét. Pe­dig ma is mosott, de hát mosógép mellett már nem esik nehezére a munka. Nem is látszik ám meg az asszonyon, hogy tizennégy gyerek­nek adott életet, mert a felszaba­dult 11 esztendő, a múlt összes bú- iát-baját eltüntette már. S ahogy a hitvestársról beszélve Szűcs Já­nos mondja, az ö 100 kilójával, ha kora engedné, még mindig hozhat­na örömet a házhoz, mert volna ám mit a tejbe aprítani, ha húszán volnának is. Ilyen emberek munkálkodnak Fel- söpatonyban a falu jövöjén. S ezek az emberek, akik ennyit szenved­tek, ennyit nélkülöztek a múltban, s akiknek a népi demokrácia, a szö­vetkezet ennyi boldogságot, örömet adott, hűséges fiai hazánknak, har­cos katonái a szocializmus építé­sének. akik egységben a munkás- osztállyal a hála kifejezéseképpen tűzbe mennének a pártért, a szo­cialista hazáért. Erős a mi népünk, erősebb, mint az ellenség. Méry Ferenc A KÉT KOMÁROM az események tükrében Csak egy híd is a Duna kék szalagja választja el egymástól a két Komáromot és mégis ez a két város ma két világot jelent. Az egyik, a déli oldalon, a magyar- országi feszültség légkörében él, ■ míg a másik, a csehszlovák északi oldalon a békés építés útját járja. Nem lehet azonban azt állítani, hogy a mi Komáromunk értékte­lenül nézi a túloldalon lejátszódó eseményeket. Erről tanúskodnak azok a gyűlések, melyeket a ma­gyarországi események megvitatá­sára rendeztek csaknem minden komáromi munkahelyen. Arról, hogy milyen álláspontot foglaltak el eb­ben az ügyben, világosan beszél­nek a gyűléseken hozott határo­zatok. Íme az egyik: „Mi, a komáromi Magyar Területi Színház tagjai elkeseredéssel fi­gyeljük az ellenforradalmi reak­ciós elemek garázdálkodását Ma­gyarországon. Szilárdan hiszünk a magyar nép egészséges erőiben és győzelmében a szocialista építés és a magyar nép szabadságának ellenségei felett. Tudjuk, mit akar­nak ezekkel a zavargásokkal elér­ni ellenségeink és azt is tudjuk, mit jelent számunkra a Szovjet- gnió barátsága. Ezért ígérjük, hogy még szorosabban zárjuk össze so­rainkat pártunk és kormányunk mögött és kitartóan fogunk küz­deni a szocializmus győzelméért. Nem engedjük meg, hogy e céltól eltérítsenek minket, hűek mara­dunk az emberiség haladása szent ügyéhez és a proletár internacio­nalizmus szelleméhez. Támogatjuk a magyar népnek hazájához, né­péhez és a szocializmushoz hű for­radalmi erőit hősies harcukban az ellenforradalmi puccsistákkal szem­ben.” A Komáromi Járási Nemzeti Bi­zottság dolgozói, akik a járás bé­kés építő munkáját irányítják, szintén gyűlésen vitatták meg a magyarországi eseményeket. „Ezekben a tragikus napokban — írják többéit között —, amikor Magyarországon munkások és pa­rasztok vére ömlik, a legnagyobb határozottsággal biztosítjuk Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságát, hogy híven tel­jesítjük a X. pártkongresszus és az országos pártkonferencia hatá­rozatait. Hazánkban szorosan együttműködve felszabadítónkkal, a Szovjetunióval, megvalósítjuk a nemzetközi munkásmozgalom ideál” jait — a szocializmust.” „Meg vagyunk győződve arról, hógy Magyarország dolgozó népe halálos csapást mér a hazai és nemzetközi reakcióra és a párt és a kormány köré tömörülve meg­védi a magyar népi demokrácia vívmányait," — diktálták tollba a határozatot a komáromi XI. éves középiskola tanárai és alkalma­zottai. A magyarországi eseményekre élénken reagáltak a járás paraszt­jai is. Az elsők között ültek össze közös megbeszélésre a Komáromi Akarni Birtok dolgozót. Határo­zatukban ezt Írják: t „Hisszük, hogy a magyar mun­kásosztály a parasztsággal és az értelmiségi dolgozókkal karöltve rendet teremt hazájában és igaz­ságos ítéletet hoz az ellenséges népeilenes elemek felett. Ezekre a tragikus eseményekre ez a vála­szunk: Még éberebben fogunk őrködni népi demokráciánk vívmányai fe­lett és minden erőnkkel azon le­szünk, hogy a ránk bízott felada­tokat - ezekben a napokban az ,\ őszi munkálatokat— idejében és sikeresen elvégezzük és Így erősít­sük hazánk gazdasági erejét.” S mit csinálnak a komáromi ha­jógyár munkásat? Még talán na­gyobb lendülettel dolgoznak az Iz­mail szovjet vontatóhajő javításán, melyet terven felül és 5 nappal a vállalt határidő előtt akarnak be­fejezni. Ebben a munkában segít­ségükre van a hajó szovjet le­génysége, mellyel — éppen úgy, mint hazánk felszabadításánál a szovjet katonákkal — sikeresen együtt dolgoznak. Ök is megtár­gyalták a magyarországi eseménye­ket és a fent említett munkafel- ajánlást is a szomszédos Magyar- országban a terrorista csoportok népellenes tettei elleni tiltakozásul vállalták. Munkás, paraszt és értelmiségi dolgozók egyformán válaszoltak a szomszédos Magyarországon leját­szódó véres eseményekre. Még szo­rosabbra fűzik a munkás-paraszt • és értelmiségi dolgozók egységét, hazánk gazdasági ék politikai ere­jének növelésére és népi demok­ráciánk további erősítésére. Gajdács Irén. Egy lakosra eső átlagos évi fogyasztás: 1 rrm 1936 <953 1955 Hús 1936 1955 1955 Búzaliszt ?93fi 1955 1955 Cukor 1936 1953 1955 Tojás

Next

/
Thumbnails
Contents